Bolyai Farkas, a drámaíró matematikus
2002/05/14 08:00
1849 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.
Újabb híres egyéniséget szeretnénk bemutatni, aki két homlokegyenest ellenkező dolgot csinált: hivatása mellett volt hobbija is. Gondolom, mindenki hallotta már a “humán” vagy “reál beállítottságú” jelzőket, amiket főként középiskolában aggatnak az emberre előszerettel.

Gondolom, mindenki hallotta már a "humán" vagy "reál beállítottságú" jelzőket, amiket főként középiskolában aggatnak az emberre előszerettel. Ha a történelmet, irodalmat, nyelveket szereti humán, ha a fizikát, matematikát, biológiáát akkor reál beállítottságú emberről van szó. Természetesen ennek megfelelően tanul tovább, majd dolgozik. Csak kevés kivételes ember képes arra, hogy az életnek e két felfogását, szemléletét egyesítse. Bolyai Farkas ilyen volt.

Bolyai Farkas 1775-ben született Bolyán. Kolozsváron, Jenában és Göttingenben tanult, főleg matematikát. Későbbi kutatási területe a geometria volt. Több kötete jelent meg e tárgykörben, melyek között voltak tudományos értekezések és tankönyvek is. Gauss-szal is közeli barátok voltak. Fiával, Bolyai Jánossal hosszú éveken át rengeteget leveleztek, főleg matematikai problémákról. Eredményeik mindkettőjüket világhírűvé tették.
Bolyainak a matematika mellett volt tehát egy hobbija. Az irodalom! Drámákat, egész pontosan szomorújátékokat írt. 1814-ben az Erdélyben kiírt Döbrentei Gábor drámapályázaton első három darabja (Pausanias vagy anagyravágyás áldozatja, II. Mohamed vagy a ditsőség győzedelme a szerelmen, Kemény Simos vagy a hazaszeretet áldozatja) második helyezést ért el. (Ugyanitt katona Bánk Bánját meg sem említették.) Ezeket másik kettővel kiegészülve (A virtus győzedelme a szerelmen, A szerelem győzedelme a virtuson) 1817-ben ki is adták, de szerzői név nélkül. Bolyai annyit csatolt csak hozzájuk: "Irta egy hazafi".
II. Mohamed vagy a ditsőség győzedelme a szerelmen című művének Mikes Kelemen egy Törökországból írott levelében elmondott történet volt az alapja:
II.Mohamed szultánnak Konstantinápoly bevétele után egy gyönyörű rabnőt ajándékoztak, aki annyira elbűvölte az uralkodót, hogy az három napra elzárkózott vele és egyáltalán nem akart hallani a közügyekről. A harmadik nap végén a nagyurak követet küldtek, mert már igencsak sürgető kérdésekben kellett dönteni és kérdőre, felelősségre vonták uralkodójukat. Ekkor a szultán előhívta a lányt, kinek szépsége láttán rögtön mindent megértettek az urak. De Mohamed, hogy bizonyítsa rátermettségét és uralkodói önzetlenségét, lefejezte a lányt, majd az urakat is, kik erre "kényszerítették".
"-...Hát miért indultatok föl és miért gondoltátok, hogy elfelejtettem volna hivataloma? De mindjárt megmutatom nektek, hogy ha a magam gyönyörűségét szertem is, de azt el tudom hagyni, és méltó vagyok, hogy nektek parancsoljak..."

Csatlakozz hozzánk!

Kapcsolódó oldalak

Scientix A természettudományos oktatás közössége
All you need is code Minden a kódolás tanulásáról
Go Lab Laboratóriumok online
CodeWeek A Kódolás Hetének honlapja
Jövő osztályterme Modern tanulási környezetekről a Sulineten

Csoportot ajánlunk