Curiosity landolt a Marson
2012/08/08 11:34
1426 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.

A NASA marsjáró landolt a Marson, hogy megkezdje az adatgyűjtését és az élet lehetséges nyomainak elkutatását. 

marsjaro5_520

A Curiosity (Kíváncsiság) névre keresztelt marsjáró robotgeológusként gyűjti be az összes fontos információt a vörös bolygóról. A hivatalos nevén Mars Science Laboratory azt kutatja, vajon létezhetett-e valaha élet a Marson. Kutatásának fő helyszíne a Mars egyenlítőjétől délre található Gale-kráter.

A kréter feltehetően 3,5-3,8 milliárd évvel ezelőtt jött létre, egy meteortámadás következtében. A 154 kilométeres gödrű kráter talajából egy 5 kilométeres törmelékhegy emelkedik ki. Ennek feltárása fontos geológiai eredményeket jelenthet.

mars_520

A Mars felszínéről tudható, hogy korábban melegebb és nedvesebb lehetett, mint jelenleg. A ma már hideg és száraz sivatagokkal borított égitesten korábban felfedező munkát végző járművek fontos ásványokat találtak, melyek bizonyítékul szolgáltak, hogy a bolygón egykor víz is volt. A Curiosity most az után kutat, hogy vajon más életfeltételek, így például karbonforrások nyomai felfedezhetőek-e a bolygón.

A NASA 2003-ban kezdte meg a marsjáró tervezésé és építését. Az összesen 2,5 milliárd dolláros projekt során megépült az egy tonnás robot, fedélzetén tíz műszerrel, melyből kettő a robotkarok által begyűjtött kőzetmintákat vizsgálja.

A Curiosity kerekeire leszállva végzi el a landolást, szintén kerekei révén pedig képes a durvább kőzetű hegyszakadékban való közlekedésre is. Mindez elengedhetetlen ahhoz, hogy tanulmányozni tudja a Mars fejlődéstörténetének több százmillió éves időszakát.

marsjaro3_520

A marsjáró 2012. augusztus 6-án, hétfő reggel 7 óra 31 perckor szállt le a Mars felszínén. A NASA szakemberei 10 óra 40 perckor tájékoztatták a sajtót. Ebből kiderült, hogy a leszállás a vártak szerint alakult és, hogy a robot erős telekommunikációs jeleket küld, így másodpercenként 2000 bit adatot sugároz a Földre.

Kedden kezdte meg a marsjáró a konverziós erősítésű kommunikációs antennájának beüzemelését és a rúdra szerelt kamera kiemelését.

Szerdán tesztelik a laboratóriumi műszerek állapotát, majd panoráma felvételeket készítenek a leszállóhelyről.

Pénteken megkezdik a fedélzeti számítógép átállítását a leszállási programról a küldetés programcsomagra.

Barack Obama, az Egyesült Államok elnöke gratulált az expedícióhoz és azt mondta, Amerika történelmet ír ezekben a pillanatokban.

A Curiosity űrszonda azért is különleges, mert a korábban felküldött roverek egy zárt burokban landoltak, majd itt „csomagolták ki magukat, a Curiosity azonban egy guruló laboratórium, melynek nem volt szüksége ilyen fajta transzformációra. Ez az úgynevezett légidaru technika egyszerűbbé, olcsóbbá és hatékonyabbá teszi a kísérletet.

marsjaro1_520

Lehetőség nyílt a részletesebb megfigyelésekre, pontosabb mérésekre és az alaposabb felvételek készítésére. A roverben működő laboratórium révén a kémiai elemek mellett az izotópok elkülönítésére is van lehetőség, mely pontosabb képet ad a lehetséges élőlények kilétéről. A Curiosity radioaktív energiaforrást használ, így nagyobb teljesítőképességgel bír, ráadásul első alkalommal kínál lehetőséget a felszín alatti körülmények vizsgálatára.

A marsautó 2011. november 26-án indult útjára. Tervezett élettartama egy marsi év lesz, mely két földi évnek felel meg.

Csatlakozz hozzánk!

Kapcsolódó oldalak

Scientix A természettudományos oktatás közössége
All you need is code Minden a kódolás tanulásáról
Go Lab Laboratóriumok online
CodeWeek A Kódolás Hetének honlapja
Jövő osztályterme Modern tanulási környezetekről a Sulineten

Csoportot ajánlunk