John Dalton (1766-1844)
John Dalton
"A testeknek három fajtája vagy három állapota különböztethető meg, amelyek különösen magukra vonták az elmélkedő kémikusok figyelmét, nevezetesen azok, amelyek rugalmas fluidumoknak, folyadékoknak és szilárd testeknek neveztetnek. Igen híres példát mutat be nekünk a víz, egy test, amely bizonyos körülmények között képes bármely három állapotot felvenni. A gőzben felismerhetjük a tökéletes rugalmas fluidumot, a vízben a tökéletes folyadékot és a jégben a teljesen szilárd testet. Ezek a megfigyelések hallgatólagosan elvezettek ahhoz a láthatóan egyetemesen elfogadott nézethez, mely szerint minden érzékelhető kiterjedésű test, legyen az folyékony avagy szilárd, hallatlan számú végletesen parányi anyagi részecskéből vagy atomból áll, melyeket vonzás tart össze, a körülményektől függően erősebben vagy gyengébben. ... " - írja Dalton 1808-ban.
John Dalton angol kvéker takács fiaként látta meg a napvilágot 1766 szeptemberében. Az iskolában gyors felfogású, a matematikában kiemelkedő fiú volt. Hatéves korában az édesanyjának harisnyát ajándékozott születésnapjára. A ruhadarab kék színű volt, holott a mama pirosat szeretett volna. Ekkor derült ki, hogy a fiú színvak. A későbbiekben Dalton - többek között - a színvakságra is keresett tudományos magyarázatot és bár elmélete nem bizonyult helyesnek, a betegséget ma is daltonizmusnak hívják. Már 12 éves korában egy kvéker iskolát irányított szülőhelyén és a tanítás végigkísérte életét. Később a manchesteri New College, kvéker iskola matematika és természettudományok tanára lett. Akkoriban a kvéker fiatalok nem tanulhattak a híres oxfordi vagy cambridge-i fakultásokon, mert azokat csak az anglikánok látogathatták.
Tudományos érdeklődése rendkívül sokrétű volt. Hatalmas mennyiségű adatot gyűjtött össze meteorológiai megfigyelései során, melyeket első könyvében 27 évesen tett közzé. Élete során több, mint 200 000 megfigyelést tett és jegyzett fel.
Az 1800-as évek elején Dalton egyre több időt szentel a kutatásnak és inkább magánórákat, előadásokat tart (óránként 2 shillingért). Ezután alkotta meg a gázok parciális nyomására vonatkozó törvényét is, amely ma a nevét viseli. Meteorológiai érdeklődése folytán sokat foglalkozott a gáztörvényekkel, gőzökkel.
1803 környékén a parciális nyomások kapcsán kezdett foglalkozni a nitrogén és az oxigén vegyületeivel. Észrevette, hogy kétféle arányban alkot vegyületet a két elem.
2NO + O = N2O3
NO + O = NO2
Még ez évben megszületik a többszörös súlyviszonyok törvénye, mely szerint az elemek oly módon egyesülnek egymással, hogy tömegeik aránya kis egész számokkal fejezhető ki. Ennek nyomán jutott arra a következtetésre, hogy létezniük kell atomoknak. Nem sokkal később Dalton közzétette táblázatát az atomok tömegével és jeleikkel együtt. Leghíresebb műve "A kémiai gondolkodás új rendszere", melyben lefektette a modern atomelmélet alapjait. Számos kritika és támadás érte, és ezekre válaszul megírta a könyv második részét is.
"Sokszor zavarta már előrehaladásomat, hogy mások eredményeit készpénznek vettem, ezért elhatároztam, hogy a lehető legkevesebbet írok, olyasmit, amit nem támasztanak alá saját tapasztalataim."
Dalton egyebek mellett magyarázatot keresett a sarki fény kialakulására (és nem is járt messze az igazságtól), a passzátszél keletkezésére, de a érdekelte a színvakság, a barométer, a hőmérő, a higrométer, az eső, a felhők kialakulása is.
Dalton rajzai
| 
Dalton modelljei
|
Karikatúra Daltonról
Visszavonultan élt, nem nősült meg soha, a tudománynak szentelte életét. Kéziratai a II. világháborúban, Anglia bombázása idején elpusztultak. A Royal Society tagja volt, 1826-ban kapta meg a társaság aranyérmét, és levelező tagjává választotta a Francia Tudományos Akadémia.
John Dalton 1844 nyarán halt meg éppen azután, hogy feljegyezte az aznapi időjárási viszonyokat naplójába. Utolsó kívánsága az volt, hogy végezzenek rajta boncolást a színvakság okának felderítéséért. Manchesterben temették el királyi pompával.
Érdekes linkek
