Érdekességek, hasznos információk a napfogyatkozásról
2015/03/19 16:09
3889 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.

Az egész Kárpát-medencében megfigyelhető lesz az esedékes részleges napfogyatkozás. Összegyűjtöttünk néhény érdekességet és hasznos tudnivalót erről az égi jelenségről. Központi csillagunk, a Nap fog szórakoztatni minket 2015. március 20-án.

Ritkán látható teljesen

Ha 2015. március 20-án délelőtt – a megfelelő óvintézkedéseket betartva – szemünket az égre emeljük, ritka jelenséget figyelhetünk meg, sajnos itthon most csak részlegesen. De örüljünk ennek, mert nem véletlenül használják a ritka jelzőt a jelenség leírásakor. Magyarországon a legutóbbi, 1999-es teljes napfogyatkozás előtt 1842-ben volt ilyen esemény, a következőre pedig egészen 2081-ig kell várni. A most is látható részleges fogyatkozásra nem kell ilyen sokat várni, 2021-ben lesz a következő.

napfogyatkozasok-520 A teljes napfogyatkozások láthatósági sávjai 1997-2020, Fűrész Gábor ábrája.

Forrás: http://astro.u-szeged.hu/esemenyek/dmsor.html

Baljós árnyak a Földön

Ez a csillagászati esemény mindig élénken foglalkoztatta az emberek fantáziáját. Történelmünk során sokáig nem volt rá tudományos magyarázatunk. Sokféleképpen magyarázták a miértjét, a régi korok embereinek rettenetes volt látniuk a meleget, fényt, életet adó Nap eltűnését. Ezért nem tündérmesék szövődtek a jelenség köré, hanem fantáziadús és gigantikus akciójelenetekkel, sötét és misztikus praktikákkal magyarázták Napunk fogyatkozását. Általában mindenhol baljós jelnek tekintették, természeti csapásokat, háborúkat, uralkodók bukását kötötték hozzá.

Hátha segít egy kis zajongás

Az közép-amerikai indiánok úgy vélték, hogy ilyenkor egerek esnek a napnak és megrágják. Hogy ebben a galád cselekedetükben megakadályozzák a rágcsálókat, jó nagy lármát csaptak. A módszer működött, mert a Nap megmaradt, az egerek szétfutottak. A zajongás fegyverét a rómaiak is bevetették. A keresztények ördögűzési okokból harangot kondítottak. Az ókori egyiptomiak azt tartották, hogy Hórusz szeme a Nap és azt Széth tépi ki küzdelmük során. A Távol-Keleten egy nagy napfaló sárkányt képzeltek az égre. A finnek Kalevalájában egy gonosz boszorkány lopja el központi csillagunkat. Mindezekből a kiragadott töredékekből láthatjuk: az emberiség fantáziája erősen meglódult a napfogyatkozással kapcsolatban.

reszleges-napfogyatkozas-520 Itt már eszik az egerek

Akik tudták és akik inkább a pincébe mentek

Azonban már a régi időkben is éltek emberek, akik e természeti jelenség mögé tudtak nézni. Az ókorban Mezopotámia tudós papjai és a görögök is ismerték a napfogyatkozás valódi okait. Ez a tudás azonban nem terjedt el széles körben. Még a XIX. század Európájában is általános volt, hogy a népek a pincébe húzódtak és befedték a kutakat, mert úgy tartották, hogy ilyenkor megmérgeződik a levegő.

Mi köze a honfoglaláshoz?

A napfogyatkozások történetének magyar vonatkozása is van, méghozzá a honfoglalás idejét számolták ki ez alapján.  A IX. században egy bizánci krónikás jegyezte fel, hogy Bölcs Leó uralkodása idején fényes nappal sötétség borult a birodalomra. A krónikás ezután különféle történelmi eseményeket - jellemzően háborúkat - írt le. Itt van megemlítve a bolgárok elleni hadjárat, ami a "nappali sötétség" után négy évvel történt és nagyjából egybe esik a Kárpát-medencébe érkezésünkkel. A hadjáratban mi, magyarok Leó császár oldalán vettünk részt. Lakits Ferenc csillagász 1890-ben számította ki, hogy Bizáncban 891. augusztus 8-án volt egy olyan napfogyatkozás, ami megfelel a leírásnak. Így jött ki a 895-ös évszám a honfoglalásra: a napfogyatkozás után négy évvel Árpád hadai már elkezdték birtokba venni a Kárpát-medencét.

Néhány szó az okokról

Napfogyatkozás akkor alakul ki, amikor a Hold eltakarja a napot. Újholdkor figyelhető meg, amikor a Hold pontosan a Föld és Nap közé kerül. Természetesen nem minden újholdkor történik ez meg, bizonyos együttállás kell hozzá. A Hold átmérője 400-szor kisebb, mint a Napé, viszont kb. 400-szor közelebb is van hozzánk. Emiatt tudja egy rövid időre teljesen eltakarni a Napot, elméletileg ez akár 7,5 percig is tarthat, erre azonban nagyon ritkán kerül sor. A jelenlegi napfogyatkozás az északi félteke Izland feletti részein lesz teljes és főleg az Atlanti-óceánról lehet majd megtekinteni. A részleges napfogyatkozás Budapesten 9.39-kor kezdődik, és 11.59-ig tart, csúcspontja a fővárosban 10.48-kor következik be, amikor a Hold majdnem 60 százalékban eltakarja a Napot. Nem szükséges percenként követni az eseményeket, kíméljük szemünket, elég ha csak 5-10 percenként tekintünk az égre.

napfogyatkozas-abra-520 Ez történik valójában

Fontos a védekezés!

Nagyon fontos tudni, hogy csak védőfelszereléssel tekinthető meg a jelenség. Akár teljes, akár részleges napfogyatkozást figyelünk meg, soha ne nézzünk szabad szemmel, távcsővel, kamerával a Napba, mert komoly károsodást szenvedhet a szemünk, akár meg is vakulhatunk. Olyan szűrőket használjunk, amelyek megszűrik az ultraibolya-sugárzást. Ez lehet valamilyen hitelesített, szaküzletben vásárolt fólia, vagy egy hegesztőszemüveg. Ha teljes biztonságra törekszünk, akkor kombinálhatjuk is ezeket.

KF

Kapcsolódó oldalak

Scientix A természettudományos oktatás közössége
All you need is code Minden a kódolás tanulásáról
A National Geographic A National Geographic honlapja.
Interpress Magazin Az IPM honlapja archívummal
Világtudomány.hu A magyar és nemzetközi tudományos élet hírei
Űr világ Asztronautikai hírportál

Csoportot ajánlunk