Föld alatt és Föld felett egy londoni múzeumban - II. rész
2004/11/02 15:27
1990 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.
A látogatás folytatása a londoni Természettudományi Múzeum "Föld galériáiban". Újabb ötletek, érdekességek tanároknak, diákoknak egyaránt.
II. rész: felszínformálás, földtörténet, a Föld kincsei.

Kirándulásunkat még mindig a második emeleten folytatjuk, a londoni Természettudományi Múzeum "Föld galériáinak" ("Earth Galleries") helyet adó épületrészben. A "Nyugtalan felszín" című kiállítás rögtön a nyugtalan légkörrel indul.
Az első teremben különleges forgó rendszerek fogadnak. A legérdekesebb jól szemlélteti a légkörben is kialakuló folyamatokat. Egy kézzel jól forgatható, üveglappal lefedett, nagy méretű, kör alakú tálba tusfürdőhöz hasonló állagú anyagot töltöttek. A tál forgatásával, majd megállításával ciklon kialakulását modellezhetjük, illetve egyéb érdekes forgómozgással kapcsolatos légköri és folyóvízi jelenséget. A kísérleti berendezés viszonylag egyszerűen összeállítható házilag is.
A mozgó levegő, víz és jég kisebb-nagyobb szemcseméretű hordalékot is szállít. Az apróbb szemű hordalék, illetve a levegő által szállított por óriási mennyiségével gyakran csak az adatok és konkrét példák kapcsán szembesülhetünk. ("Milyen messzire juthat...?")
Egyszerű kísérleti eszközök segítségével (átlátszó hengerben egy pörgettyű és apró hordalékszemcsék/pl. nagyon apró kavics, vagy hungarocell darabkák/, és természetesen a szállítóközeg: víz vagy levegő) könnyen belátható és bemutatható, hogy ugyanakkora erőbehatásra mennyi és mekkora szemcséket szállíthat a víz, illetve a levegő. ("Áramlatokkal áramolva...")
Milyen messze juthat?
- A levegő szárnyán...
Több millió tonna port szállítanak a nagy földi légkörzés áramlatai - néha több ezer km-en keresztül. Közép-ázsiai eredetű port találtak Hawaii-szigeteken - ez 11 ezer km-es utazást jelent.
- Az áramló folyóvizekkel...
A Mekong folyó vize 4200 km-en keresztül szállítja üledékét a Tibeti-fennsíkról a tengerbe.
- A jég hátán...
Az utolsó jégkorszakban a nagykiterjedésű jégtakarók által szállított hordalék akár 1000 km-t is utazhatott. A hordalék maradványai például a Skandináv eredetű vándorkövek az angliai Yorkshireban.

Áramlatokkal áramolva...
(Vízben és levegőben szállított hordalékok.)

A felszínalakító folyamatokról sok érdekesség találálható a Sulinet Digitális Tudásbázison (SDT) is. Ha egy nem vízszintesen, hanem ferdén álló óriási tégelybe (kb. 3m átmérőjű) homokot, apróbb és nagyobb kavicsokat is teszünk rendszertelenül elszórva, egy olyan növényzet nélküli terepet kapunk, ahol vizsgálhatjuk a folyóvíz hordalékszállítását és erózióját. Természetesen a vízbefolyást a legmagasabban fekvő területen kell biztosítanunk. Ezt a Múzeumban egy vagy több, fémcsőből folyó-csepegő víz biztosította.
Természetesen, ha házilag készítjük el, egy műanyagcső is megteszi. A víz esésének meredekségétől függően szétágazó, vagy bevágódó völgyhálózatot fogunk kapni. Ha már túl sok hordalékot elszállított a berendezés, vagy csak játszadozni akarnak vele a látogatók, fordítanak rajta egyet (ugyanis forgatható) és a víz máris máshogyan kezdi pusztítani, illetve építeni ily módon megváltoztatott környezetét. Ezen a képen egy folyó deltatorkolata vehető ki - ha nem tudnánk, hogy egy múzeumban készült a felvétel, akár légifelvételnek is gondolhatnánk... A Föld nyugtalan felszínétől, és egyben a második emelettől, a témához valóban szorosan kapcsolódó látványos képek kíséretében búcsúzunk. Utunk a Föld korai időszakaihoz vezet, de ezt már az első emelet kiállító termei tárják fel számunkra. Sötét szobában folytatódik kirándulásunk. A Föld legkorábbi időszakait látványos tablók segítségével ismerhetjük meg. Az élet első megnyilvánulásai, az élet által létrehozott oxidáló légkör és a legegyszerűbb egysejtűek kialakulása mind-mind a kiállítás tárgyát képezik.
Az élet előszobájából az élet nagy folyosójára léphetünk, ugyanis a következő terem egy hosszú folyosó, időszalagra emlékeztet: kronológiai sorrendben járjuk végig a geológiailag fontos eseményeket.


Érdemes megállnunk egy pillanatra az ammonitáknál, melyek talán kevésbé látványosak, mint a dinoszauruszok, mégis a földtörténeti múlttal foglalkozó kutatók számára sokkal többet jelentenek azoknál. Segítségükkel nagyon sok földtörténeti esemény pontos időpontjára is fény derült, és mind a mai napig adnak munkát a kutatóknak.
A fosszíliák képződéséről és az őslénytan jelentőségéről az SDT-n plussz információkra lelhetsz!

Időt mérő ammoniták
Az ammoniták ún. vezérkövületek, mert a földtörténeti múlt egy szakaszában általánosan elterjedtek voltak az egész Földön és jellegzetes fajaik rövid, jól lehatárolható időszakokban éltek.
Néhány jellegzetes ammonita faj rajza.


Nem hiányoznak azért a látványosabb kövületek sem.
Egy-egy óriási méretű krokodil vagy cápa koponya izgalmasabbá teheti a kalandozást...
Mindeközben részletes és jól illusztrált információkat kapunk a földtörténeti múltban lezajlott tengerszint-ingadozásokról, a légkörben lezajlódott változásokról és egyéb, az éghajlatot befolyásoló hatásokról.


Jól érthetően magyarázzák az utolsó jégkorszak periodikus változásait: a hideg éghajlaton belüli melegebb (interglaciális) és hidegebb (glaciális) periódus cserélődéseit. Még az olyan apróbb változásokra is felfigyelhetünk, mint az interglaciálisokon belüli hőmérsékletingadozás, ugyanis ezeken a szakaszokon belül is voltak további rövidebb (hidegebb és melegebb) periódusok. Jól szemléltetik ezt az akkor élt növények és állatok maradványai, illetve a fosszíliák környezete. Változást jelző fosszíliák
Az utolsó 2,5 milló évben glaciális és interglaciális korszakok váltogatták egymást a Földön.

Az utolsó néhány millió év gyakori éghajlatingadozásainak az ősmaradványok nem az egyedüli, de igen jó jelzői. Habár ez a két elefántfaj több ezer évnyi "távolságra" élt egymástól, fosszilizálódott csontjaikat egymás fölé sodorta egy folyó.
A fölső elefánt egy Gyapjas mamut (Mammuthus primigenius), amely a hideg klímát kedvelte és nyílt terepen élt.
Az alsó elefánt egy Egyenes-agyarú elefánt (Palaeoloxodon antiquus), amely (a jégkorszakon belül) a melegebb éghajlatot kedvelte és az erdőben élt.
Mindkét éghajlat a melegebbnek tekinthető interglaciális időszakban fordult elő. (Tehát a Gyapjas mamut sem a jégtakarón élt, csak az interglaciálison belüli hidegebb időszakban.)

A jégkorszak élővilágáról kis kiegészítést találhatunk az SDT-n. Az utolsó jégkorszak után mintha a mában találnánk magunkat. A Föld mélyében rejlő ásványok, ércek és kőzetek kialakulása ugyan több millió évet vett igénybe, ipari méretű felhasználásuk azonban új keletű. Az első emelet másik nagy galériájában, "A Föld kincseiben" vagyunk. A tisztesség kedvéért illik megismerni a kőzetek három nagy csoportját (magmás, üledékes, átalakult), aztán indulhat a kirándulás!


Kiránduljunk egyet a kőzetek világába az SDT segítségével is, színesítve ezzel londoni kalandozásunkat!

A szebbnél szebb színű és méretű ásványok önmagukban is csodálatosak, a hozzájuk tartozó kiegészítő információk azonban még érdekesebbé teszik titkaikat! Íme egy példa a vas egyik fontos ásványáról, a hematitról!
Hematit
Ez az egyik természetes forrása a vasnak. A szénnel együtt az ipari forradalom alapját adta. Ennek következtében a hematit az egyik legfontosabb ércásvány az emberi fejlődés szempontjából. Óriási vasérclelőhelyek találhatók szerte a Földön, igaz egyenetlenül - ezek a lelőhelyek meg is alapozhatják egy ország gazdasági fellendülését, gazdagságát.

Nemcsak az ásványok, hanem a kőzetek fontosságáról, és sokrétű felhasználhatóságáról is hallhatunk, láthatunk érdekességeket!
Szilárd alapok
Minden évben óriási mennyiségű, a földkéregből származó nyersanyagot használunk fel épített környezetünk létrehozásához. Manapság az építőanyagok többségét mesterségesen állítják elő, de ne felejtsük, hogy a tégla, a beton, az acél és az üveg alapanyagait is a földkéregből nyerjük!


Tudtad-e?
A 90-es évek derekán csak az építkezésekhez 11 milliárd tonna különféle anyagot bányásztak a földkéregből évente!
A londoni Természettudományi Múzeumot lehetetlen egy nap alatt végignézni - még a Föld Galériákra is épphogy elég.
Látogatásunk után fáradtan bár, de feltöltekezve érdemes egy sétát tenni a Múzeum oldalába telepített kisebb botanikus kertbe, vagy ücsörögni egyet az árnyas fák alatt a bejárat melletti téren - vízilovak és elefántok társaságában... (Igaz, csak szobrok, de egészen életszerűek...)


Barta Géza

Csatlakozz hozzánk!

Kapcsolódó oldalak

Scientix A természettudományos oktatás közössége
All you need is code Minden a kódolás tanulásáról
Go Lab Laboratóriumok online
CodeWeek A Kódolás Hetének honlapja
Jövő osztályterme Modern tanulási környezetekről a Sulineten

Csoportot ajánlunk