Földrengéssorozat Magyarországon
2013/06/26 13:56
3730 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.

Ebben az évben már többször volt Magyarországon az emberek által is érezhető rengés (legutóbb 2013. június 11-én, Érsekvadkert közelében). Vannak, akik veszélyesebb rengésekkel is riogatnak a közeljövőben – vajon igazuk van? Hol várhatóak Magyarországon földrengések? Milyen geológiai okok húzódnak meg a háttérben?

Hevesben és Nógrádban reng a föld

2013 első félévében többször is megremegett a föld Heves és Nógrád megyében - leginkább Tenk, Tarnabod, Érsekvadkert és Heves környékén. A rengések közül kettő Magyarországon már komolyabbnak tekinthető, sajnos károk is keletkeztek. A 2013. április 23-án éjjel, helyi idő szerint 00:28-kor kipattant földrengés epicentruma Heves közelében, Erdőteleknél volt, erőssége a Richter-skála szerint 4,7. A 2013. június 5-én, helyi idő szerint 20:45:46-kor kipattant földrengés epicentruma Érsekvadkert közelében volt, erőssége a Richter-skálán 4,2.

Sokan már azon aggódnak, hogy ezek a rengések egy nagyobb rengés előrengései, de valójában ezt nem lehet pontosan megjósolni.

Magnitúdó és makroszeizmikus skála

A földrengések erősségét a hírekből is jól ismert Richter skála alapján adják meg, aminek mértékegysége a magnitúdó (jele: M). A magnitúdó-skála nem lineárisan, hanem logaritmikusan változik és a földrengésfészekben felszabaduló energia fokmérője. Ez azt jelenti, hogy egy magnitúdófokozat-emelkedés kb. 32-szeres energianövekedést jelent. Egy 4,5-es erősségű földrengés egy nagasaki méretű atombomba robbanásával nagyjából egyenértékű. Nem mindegy természetesen, hogy milyen mélyen van a rengésfészek (hipocentrum): minél közelebb van a felszínhez, annál pusztítóbb lehet a rengés.

Az emberek számára nem is az a fontos, hogy micsoda energiák szabadulnak fel, hanem sokkal inkább az, hogy mekkora a pusztító ereje a földrengésnek. Természetesen a kettő között van összefüggés, de egészen más eredményeket kapunk, ha lakatlan vagy lakott területeket hasonlítunk össze, ha egy hegyoldalt vagy egy sík területet nézünk, vagy ha egy vizenyős talajú és egy szilárd kőzeten álló építményt vizsgálunk. A földrajz tankönyvekben elterjedt, a pusztítás megfigyelésén alapuló Mercalli-skála ma már a múlté (egyébként is helyesen: Mercalli-Cancani-Sieberg-féle skála). Az Európai Szeizmológiai Bizottság (ESC) a 80-as évek végén már elkezdett dolgozni a skála tökéletesítésén, végül 1996-ban, a Bizottság ülésén Reykjavíkban elfogadták az új rendszert és hivatalosan is bevezetésre került az Európai Makroszeizmikus Skála. Azóta – legalábbis Európában – ezt a skálát alkalmazzák, mely egyébként hasonlóan a Mercalli-Cancani-Sieberg-féle skálához, szintén 12 fokozatú.

Földtani háttér

De miért vannak egyáltalán Magyarországon földrengések? Úgy tűnik, távol vagyunk a lemezhatároktól, hiszen az európai kontinens közepén található országunk. (Földrengések pedig leginkább lemezhatárokhoz kötődnek.)

Geológiai értelemben Magyarország egyáltalán nincs távol a kőzetlemez határoktól. Korábban valóban úgy tűnt (a Kárpátok gyűrűalakjából kiindulva), hogy e stabil, masszív terület köré gyűrődtek félkör alakban a Kárpátok vonulatai. (Ez volt az ún. Tisia-elmélet.) A modern lemeztektonikai kutatások azonban bizonyították, hogy a Kárpát-medence két egymástól igen eltérő származású terület „összenövéséből” jött létre. Míg az ország északi-északkeleti területe afrikai, addig a déli-délnyugati rész európai, pontosabban eurázsiai eredetű. (Valójában pont fordítva gondolnánk, hisz Afrika tőlünk délre található.)

Térképen azonban jól látszik, hogy az Adriai-tenger felől egy tüske szerű nyúlvány nyomul az európai kontinens felé. A kutatók szerint tehát Afrika és Európa (Eurázsia) határa éppen hazánk területén van, ezt pedig egy korábbról is jól ismert hatalmas törés a Közép-magyarországi-vonal (más néven: Zágráb-Hernád vonal) jelöli ki. A Balatontól kissé délre húzódó törésvonal Zágráb felől tart Borsod-Abaúj-Zemplén megye felé.

Afrika-Európa-határ-földtani-szerkezet

A kutatók szerint valójában nem Afrika, hanem egy Afrika által Európa felé tolt mikrolemez, az Apuliai-mikrolemez tolódik tüskeként előre (ezért nevezik más néven „Adriai-tüskének”). A lemez előrenyúló, tüskeszerű részét rövidítve ALPACA-nak nevezik, utalva ez által az Alpok (AL) és a Kárpátok (CA) hegyvonulataira, illetve a Pannon-medencére (PA). Magyarország területén ez a mikrolemez egy Európa által irányított kéregblokkal (Tisza-Dácia) érintkezik, kijelölve ezáltal a két kontinens geológiai határát.

A magyarországi lemeztektonikai aktivitást mi sem bizonyítja jobban, hogy a Dunántúli-középhegység az Alpokhoz hasonlóan mind a mai napig emelkedik, és természetesen az országban előforduló földrengések is ezt jelzik.

Gyakori földrengések Magyarországon

A Közép-magyarországi-vonallal párhuzamosan, illetve azzal bizonyos szöget bezárva, további töréseket figyelhetünk meg. Egy ilyen húzódik Komárom alatt is, illetve a Balaton északnyugati csücskénél, Berhida közelében. Nem véletlen tehát, hogy e törésvonalak mentén bármikor kipattanhatnak komolyabb földrengések, bár a kutatók szerint kicsi az esély arra, hogy az 1763-as komáromi eseményhez hasonló földrengések sűrűn előforduljanak. A leírások alapján az akkori földrengés 6,3-as lehetett a magnitúdó skálán, és ez valóban súlyos károkat és haláleseteket okozott. (Az 1963-as, Skopjét romba döntő földrengés 6,9-es erősségű volt.)

Ugyanakkor az Alföld középső területein (Jász-Nagykun és Hajdú-Bihar megyék nagy részén) alig fordult elő emberek által is érezhető földrengés, de hasonló a helyzet az Északi-középhegység középső régiójának északi részén, illetve a Duna alföldi szakaszának középső vidékén (pl. Paks környéke). (Tévedés tehát azt hinni, hogy a Paksi Atomerőmű tektonikailag aktív zónában helyezkedik el.)

Magyarország szeizmikusan aktív területének számít a Komárom és a Balaton közti sáv, illetve Nagykanizsa környéke, továbbá a Budapesttől keletre eső alföldi és északi-középhegységi területek (ahol a júniusi földrengések is voltak).

Adatok forrása: www.foldrenges.hu

További érdekes oldalak

Barta Géza cikke

Csatlakozz hozzánk!

Kapcsolódó oldalak

Scientix A természettudományos oktatás közössége
All you need is code Minden a kódolás tanulásáról
Go Lab Laboratóriumok online
CodeWeek A Kódolás Hetének honlapja
Jövő osztályterme Modern tanulási környezetekről a Sulineten

Csoportot ajánlunk