Földtörténeti típusterületek - Archaikum
2014/03/04 13:24
3049 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.

A Föld legidősebb kőzeteinek meghatározásában vannak még bizonytalanságok. Hol találhatóak azok a területek, melyek bolygónk több mint 4 milliárd évvel ezelőtti időszakaiba engednek bepillantást?

Kratonok, pajzsok, ősmasszívumok

A Föld legősibb területei azok az első kéregsziget-maradványok, amelyek a kihűlő kőzetolvadékból képződtek. Minden kontinensnek létezik egy ősi magterülete, egy geológiai értelemben idős, stabil, kontinentális kéregrész, melyet kratonnak, pajzsnak vagy ősmasszívumnak neveznek. Ezeket az ősi kontinensrészeket az évmilliárdok alatt igencsak megviselték a különböző geológiai tevékenységek. Helyenként a mélybe süllyedtek és átalakultak, máskor vulkánok törték át vagy a hegységképző erők gyűrték meg, leggyakrabban pedig roppant mennyiségű üledék borította be őket, eltemetve mélyen a föld alá azt. Helyenként azonban lepusztult ez az üledéktakaró vagy egyéb okból mégiscsak a felszínre bukkantak a kőzetek. Ez pedig jó lehetőséget ad a geológusoknak, hogy szemügyre vegyék és megvizsgálják őket.

Ki az első?

Nem könnyű a „világ legidősebb kőzete” verseny győztesének lenni, ugyanis ha ennyi évet szeretnénk visszamenni az időben, a pontos meghatározás lehetetlen. Mára azonban már sokat fejlődtek a kőzetek kormeghatározására alkalmazott módszerek (ld. radiometrikus kormeghatározás), ezért már „csak” néhány 10 esetleg 100 millió évet szokás tévedni…

De azért sem könnyű megszerezni az első helyet, mert állandóan változhat, hogy ki áll az élen. A geológusok folyamatosan vizsgálják a világ legősibbnek tartott területeit és előfordul, hogy a korábban legidősebbnek gondolt kőzet visszacsúszik a dobogón.

Zöldkövek és zöldkő-övek

A legősibbnek gondolt kőzetek között gyakori, az ún. zöldkő, mely a bazalt és a hozzá hasonlóan bázikus kőzetek egyik erősen átalakult formája. A zöldkő-övek eredetileg vastag bazaltlávatakarók voltak, tetejükön üledéktakaróval, melyekbe gránit hatolt be, ezt pedig deformáció vagy gyűrődés követte. Az átalakulás során történt meg az ún. zöldkövesedés, ami a kőzetben található ásványok zöldes elszíneződésére utal.

Legidősebb-kőzetek A legidősebb kőzetek felszíni kibukkanásai

Délnyugat-Grönland jégmentes tájain

Grönland fővárosa, Nuuk közelében található egy régóta híres kőzetformáció, az Isua szuprakrusztális öv vagy Isua zöldkő-öv. A szuprakrusztális kifejezés a kéreg felső részére utal. Ezen a területen nemcsak az átalakult, ősi bazalt nyomaira bukkantak, hanem üledékes kőzetekre is. Természetesen ezek a kőzetek erősen metamorfizálódtak, azaz átalakultak. Az itt található legidősebb kőzetek kora 3,7-3,8 milliárd év. Sokáig azt gondolták, hogy ez bolygónk legősibb helye, legalábbis, ami a felszínen hozzáférhető, de Kanada elhagyott területeiről újabb hírek érkeztek...

Isua Az Isua szuprakrusztális öv Nuuktól 300 km-re Grönlandon

A Nagy-Rabszolga- és a Nagy-Medve-tó között

A Kanadai-pajzs hatalmas kiterjedésű fedetlen területei szintén ősi kőzeteket rejtenek. A Nagy-Rabszolga-tó partján fekvő Yellowknife-tól 300 kilométerre, a Nagy-Medve-tótól keletre, az Acasta folyó közelében találtak egy olyan átalakult ősi gránitot, melynek kora minden addigi eredményre rácáfolt. Korábban nem találtak 4 milliárd évesnél idősebb kőzetet bolygónkon, az itt található Acasta gneisz azonban 4,2 milliárd évesnek bizonyult.

Acasta Az Acasta gneisz előbukkanása Kanadában

A Hudson partján

A Hudson-öböl keleti partján, a Frazier-sziget közelében található a Porpoise Cove zöldkő-öv, a kanadai Québec államban. (Ma már inkább az őslakosok nyelvén nevezik e kis területet, ezért helyesebb Nuvvuagittuq zöldkő-övnek nevezni.) Az itt fellelhető zöldkő szintén erős metamorfózison ment keresztül az évmilliók, sőt milliárdok során. Mivel ilyen időtávokban már nem lehet teljesen megbízni a radiometrikus kormeghatározásban, nem jelenthető ki 100%-os biztonsággal, hogy ez a legidősebb kőzet a Földön, de a mérések szerint ez a helyzet – az itt található kőzet kora 4,4 milliárd év.

Porpoise-Cove Porpoise Cove (Nuvvuagittuq) zöldkő öv a Hudson-öböl partján Kanadában

Nuvvuagittuq-zöldkő-öv A Föld legidősebbnek tartott kőzetkibukkanása (Nuvvuagittuq, Kanada)

Cirkonkristályok Ausztráliában

Habár az a kőzet, amiben a nyugat-ausztráliai cirkonkristályokat találták, csupán 3,3 milliárd éves, mégis meg kell említenünk az ausztráliai Narryer gneisz komplexumot. Az ezen a területen lévő kőzetekben talált cirkon kristályok kora többségében 3,6-3,8 milliárd éves, de találtak picivel több, mint 4,4 milliárd éves ásványokat is, így úgy tekintünk rájuk, mint a Föld legidősebb ismert anyagaira.

Kapcsolódó link:

Barta Géza cikke

Csatlakozz hozzánk!

Kapcsolódó oldalak

Scientix A természettudományos oktatás közössége
All you need is code Minden a kódolás tanulásáról
Go Lab Laboratóriumok online
CodeWeek A Kódolás Hetének honlapja
Jövő osztályterme Modern tanulási környezetekről a Sulineten

Csoportot ajánlunk