Jellegzetes ősidei kőzetek
Mivel a földtörténeti ősidő egy jelentős részében az ősi kéreg kialakulása zajlott, egészen más viszonyok uralkodtak, mint manapság. A lemeztektonikai folyamatok is csak később indultak meg, továbbá az élőlények szerepe is elhanyagolható, jóllehet az első életnyomokat már ebből az időből ismerjük.
Zöldkő
Az egyik legjellegzetesebb, az ősidőre jellemző kőzet a zöldkő. Kialakulására máig nincs egységesen elfogadott elmélet. A bazalthoz, illetve mélységi magmás párjához, a gabbróhoz hasonlító, erősen bázikus kőzetről van szó, amely keletkezése óceáni eredetre utalna, de az akkori viszonyok között ez igen nehezen képzelhető el. Úgy tűnik, hogy abban az időben még nem léteztek óceánok, pedig a párnalávához hasonló képződmények arra utalnak, hogy víz alatt megszilárdult kőzettestekkel van dolgunk. Feltehetően azonban más okokat kell keresnünk e formák hátterében. Rejtélyes tehát a pontos eredet, pedig a Föld legősibb kőzeteit éppen a zöldkő-övekben találhatjuk. Gazdasági jelentőségük is óriási, mert nehézfémek érceit is magukba zárnak.
Gránit, gneisz
A gránit a legismertebb mélységi magmás kőzet, ha metamorfizálódik, gneisz lesz belőle. A földtörténeti ősidő óta eltelt évmilliárdok alatt a földkéreg igen komoly erőbehatásoknak volt kitéve, ezért az akkor kialakult gránit jelentős része ma már gneiszként látható. Az archaikumi ősmasszívumok területein található hatalmas gránit-gneisz övek gyakran tartalmaznak anortozitot is.
Anortozit
Az anortozit nagyon különleges kőzet, csak a földtörténet ős- és előidejében képződött. Azóta, amióta a Holdon ember járt, azt is tudjuk, hogy a Hold kérgét szinte teljes egészében ez a kőzet alkotja. Az anortozit egyébként díszítőkőnek is gyönyörű nagykristályos, mélyben megszilárdult kőzet, mely feltehetően a kőzetbolygók ősi kérgének kialakulásában játszott fontos szerepet.
Üledékes kőzetek
A földtörténeti ősidő jelentős részében a felszínt borító kőzetolvadékból alakultak ki az első kéregszigetek, tehát a földkéreg kialakulása zajlott. A lemeztektonikai folyamatok is épphogy beindultak, ezért az üledékes kőzetek kialakulása és elterjedése még nem jellemző. Kevés volt a hegyvidék, ami lepusztulhatott volna. A földkéreg mélyedéseiben kialakuló vizek mozgó tevékenysége folytán még kevéssé halmozódtak fel üledékrétegek, továbbá az elpusztult élőlények szilárd vázai sem jelentek meg még üledékképző tényezőként, hiszen az élet legprimitívebb formáiról beszélhetünk ebben az időszakban. Mégis az ősidei üledékek őriztek meg számunkra olyan életnyomokat, melyek alapján meg tudjuk becsülni az első élőlények korát.
Típusterületek
Minden kontinens magvát az ősmasszívumok jelentik, ezért ősidei kőzeteket minden kontinensen találunk. Jellegzetes földtani típusterületeket azonban, ahol jól láthatóan a felszínen is megtalálhatóak ezek a kőzetek, nem mindenhol. Ezek közül is a már régebb óta kutatott észak-amerikai, európai és afrikai típusterületek a legismertebbek.
Kanadai ősmasszívum és Grönland:
- Superior Provincia
- Slave Provincia
- Labrador
- Nyugat-Grönland
A négy típusterület közül kettő a Felső-tóról (Lake Superior) és a Nagy-Rabszolga-tóról (Great Slave Lake) kapta nevét. Mindenhol találunk zöldkő- és gránit-gneisz öveket, de egyéb ősi kőzeteket is. A Kanadai-pajzs területén találták meg a Föld legősibb kőzetét is.
Balti-pajzs:
- Kola-félszigeti Provincia
- Fehér-tengeri Provincia
- Karéliai Provincia
A jellegzetes zöldkő típusterületek földrajzi nevei határozottan jelzik elhelyezkedésüket. Európában Skócia és Ukrajna területén bukkannak még a felszínre ősi kőzetek
Afrikai ősmasszívum:
- Limpopo mobil öv
- Kaapvaal kraton
Az egymással szomszédos geológiai területek Dél-Afrikában, legfőképpen Zimbabwe, Botswana és a Dél-afrikai Köztársaság területén fekszenek. Az összes jellegzetes ősi kőzet megtalálható itt a gneisztől a zöldkőig.
Kapcsolódó link:
Barta Géza cikke