A középkori várat a Nagymartoni grófok építtették, majd a család férfi ágának kihalása után, 1450-ben a Habsburgok tulajdonába került. 1622-ben Esterházy Miklós II. Ferdinánd császártól megkapta Fraknó várát. Gróf Esterházy Miklós az ország nádora lett és ezután elkezdte a düledező vár hatalmas erődítménnyé való bővítését, amelyet később a leszármazottai folytattak. A várnak katonai jelentősége nem volt, soha nem is vették be ellenséges csapatok. Az erődítmény rendeltetése megváltozott, kincstárként, levéltárként és a hercegi csapatok fegyvertáraként szolgált.
A kiállítás különlegességei
A kiállítás kiemelkedő tárgyai a 17-19. század közötti időszakból származnak: a koronázási zászlók, a korabeli levelezések és az Európában egyedülálló üveggránát gyűjtemény. A gyűjtemény igen gazdag tárgyi anyaggal mutatja be az évszázadok hosszú harcainak fegyvertechnikai fejlődését. Láthatunk elöltöltős kanócos, keréklakatos és kovaköves puskákat vagy különböző harci gépeket, mint például a rakétavető egyik elődjének rajzát.
Üveggránát
A fegyverek között olyan is látható, amely a maga nemében unikális. A várban nagy mennyiségben maradtak épségben (nem dobták ki) a ritkaságszámba menő üveggránátok. Ezek valószínűleg a közeli Kőszegi hegységben található műhelyben készülhettek.
A kiállításon a gránátok mellett feljegyzések mutatják be a gyártást. Az írás megemlíti, hogy nem csak az volt veszélynek kitéve, akire dobták a gránátot, hanem maga a gránátvető is veszélyeztetve volt, mert az üvegszilánkok nagyobb távolságba repültek szét, mint amekkora távolságra el lehetett dobni robbanás előtt. A gránátok hatótávolsága akkoriban ugyanis még kiszámíthatatlan volt. Valószínű, hogy védelmi célokra fejlesztették ki, hiszen a várfal tetejéről ledobva csak a támadókat érte az üvegcserépzápor.
Gyártás
A kész üveggránátok mellett a gyártáshoz használt sajtoló formák is ki vannak állítva. Az üvegfúvó mester az olvadt üvegből gömböt fújt és azt a formába helyezve alakította, hűtötte le. Majd új réteget vitt az eddigire az olvadt üvegbe merítve. Ezt néhányszor megismételte, hogy a gömb fala minél vastagabb legyen. Végül a fúvócsőről levágta a kész darabot.
Az üveg zöld színe a vas-oxid tartalmától származik. Ha anyagában vagy a rétegek között levegő maradt, az előnyösnek számított a repeszképző hatás miatt. A kész üveggömböket puskaporral (faszén, kénpor és salétrom) töltötték meg és kanócot kötöttek a szájába. A Molotov-koktélok (benzinnel vagy petróleummal töltött üvegek) elvén működő, gyújtó hatás helyett inkább üvegszilánkokat szóró kézigránátok már háromszáz évvel ezelőtt használatban voltak.
További érdekes oldalak:
- Győztes csaták és koronázások
- Gránátosok földjén
- Bonyolult zárszerkezetekkel védték fegyvereiket az Esterházyak
- Üvegfújás Muranoban
- Moser, üveggyár II.
Siegler Gábor cikke
