Halálos szálak - az azbeszt
2014/08/29 14:08
3453 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.

Az azbeszt szálas szerkezetű ásvány, amely viszonylag könnyen bányászható. Az azbeszttartalmú termékeket hő- és hangszigetelésre, tűzálló anyagként használták. A hosszan tartó érintkezés az azbeszttel növeli a tüdőbetegségek kialakulásának kockázatát, ráadásul a betegségek tünetei akár évekkel, évtizedekkel később is jelentkezhetnek. Az azbeszt veszélyessége a fajtájától függ: a legnagyobb egészségügyi kockázatot a kék azbeszt jelenti.

azbeszt1

Az azbeszt az iparban az 1970-es évekig széles körben használt anyag, illetve fogalom. Szálas megjelenésű, hosszirányban könnyen hasítható szilikátásványok gyűjtőneve, amelyeket hajlékonyságuk, sav- és hőállóságuk, jó hang- és hőszigetelő tulajdonságaik, jó húzószilárdságuk miatt ipari méretben hasznosítottak. Az elnevezés a görög „azbesztosz” szóból ered, ami „kiolthatatlant” vagy „maradandót” jelent. Hazánkban felhasználását betiltották és a felderített felhasználási területekről eltávolítva veszélyes anyagként ártalmatlanítják.

azbeszt2

Az azbeszt meghatározása

Az azbesztszálakat méret szerint határozzuk meg. Azbesztszálnak minősül az a részecske, amelynek hossza nagyobb, mint 5 µm és átmérője kisebb, mint 3 µm.

NévKémiai összetételKereskedelmi név
krizotilMg3[Si2O5(OH)4]fehér azbeszt
aktinolitCa2(Mg,Fe2+)5[Si8O22(OH)2]aktinolit azbeszt
antofillit(Mg,Fe2+)7[Si8O22(OH)2]antofillit azbeszt
grünerit(Mg,Fe2+)5[Si8O22(OH)2]amozit, barna azbeszt
riebeckitNa2Fe3+2(Mg,Fe2+)3[Si8O22(OH)2]krokidolit, kék azbeszt
tremolitCa2Mg5[Si8O22(OH)2]tremolit azbeszt

A kis kötőanyag-tartalmú azbeszt felhasználása

A felhasznált keverék 80-95% azbesztet és kevés kötőanyagot tartalmazott. Jellemzően szórással vitték fel a kijelölt felületre. Jellemző termékek:

  • szórt azbeszt szigetelés
  • azbesztháló – lángterelő lapok a laborokban
  • azbesztlap – kályhák, radiátorok szigetelésére
  • fékpofák és kuplung-tárcsák a gépjárművekben
azbeszt3
azbeszt4

Az azbesztcement

5-10% azbesztet tartalmazó cement. Vízvezetékcsövek és sík- illetve hullámpala készült ebből a 20. század építőiparában. Az azbesztrostot tartalmazó termékből a veszélyt jelentő szálak csak az anyag szétmorzsolásakor kerülnek ki a levegőbe.

Az azbesztózis veszélye

Ha az azbesztből készült tárgy megsérül, akkor a finom szálak a levegőbe kerülnek. Ezeket belélegezve a szálak behatolnak a tüdőszövetbe és ott gyulladásos reakciót indítanak el. A szervezet védekezésként fehérvérsejteket küld, hogy megtámadják és bekebelezzék a szálakat. A szálak azonban ellenállnak, így további gyulladás, szövettani elváltozás alakul ki, illetve a tüdő visszafordíthatatlanul hegesedik. Az azbeszttel való érintkezésnek nincs ismert biztonságos mértéke. Minél hosszabb ideig lélegzi be valaki és minél nagyobb mennyiségben, annál esélyesebb rá, hogy megbetegszik.

Legnagyobb veszélyeztetettsége azoknak az építőipari munkásoknak van, akik az azbesztcementet tartalmazó épületek bontásán dolgoznak. Az azbeszttel érintkezés hatásai gyakran csak 25-40 évvel később jelentkeznek. Ritkán a mellhártya daganatos megbetegedését (mezotelióma) idézheti elő, vagy a hashártyán is okozhat daganatot (peritoneális mezotelióma). Az azbesztózisra nincs gyógyszere, fontos megelőzni a betegség romlását azzal, hogy a beteg távol tartja magát ettől az anyagtól.

További érdekes oldalak:

Siegler Gábor cikke

Csatlakozz hozzánk!

Kapcsolódó oldalak

Scientix A természettudományos oktatás közössége
All you need is code Minden a kódolás tanulásáról
Go Lab Laboratóriumok online
CodeWeek A Kódolás Hetének honlapja
Jövő osztályterme Modern tanulási környezetekről a Sulineten

Csoportot ajánlunk