Hogyan is működnek?
Miért ilyen megbízható a működésük? A víztornyok hihetetlenül egyszerű építmények. Méretükben, alakjukban, különböznek, de egy tulajdonságukban megegyeznek: mindegyik egy egyszerű tartály tele vízzel, megfelelő magasságba helyezve.
Különböző alakú, de ugyanolyan magas tartályokban, azonos magasságban a nyomás ugyanakkora. A mellékelt ábrán két különböző tartály egyforma magasságig van feltöltve ugyanazon sűrűségű folyadékkal; a nyomás mindkét tartály esetén a hidrosztatikai nyomás alapján:
rr g h g h , bármely h magasságban., bármely h magasságban.
Egy víztoronynak olyan magasnak kell lennie, hogy elegendő víznyomással tudja ellátni az összes épületet a körzetében. Ennek következtében a víztornyokat a lehető legmagasabbra építik, persze a költségeket is figyelembe véve. A dombosabb vidékeken a víztorony egy egyszerű tartály, amelyet egy magasabb épületre helyeznek.
Egy víztorony tartálya általában meglehetősen nagy. Egy nagyobb kerti medencében 100 köbméter víz van. Egy átlagos víztoronyban kb. 50-szer ennyi fér el. Ha a szivattyúk elromlanak, a toronyban akkor is rendelkezésre áll egy napra elegendő víz. A szivattyúk 1,5-2 köbméter vizet pumpálnak ki percenként.
A víztorony legtöbbször a mellékelt ábrán látható módon csatlakozik a vízhálózathoz.
Ha a szivattyú több vizet termel, mint amennyi éppen a felhasznált vízmennyiség, akkor a víz a tartályt tölti fel. A víztornyok eléggé különböznek egymástól alakra és méretre.
A városokban a magas épületekben nagy problémát okozhatnak a nyomásproblémák. Emiatt minden magas épületen van néhány vízszivattyú és több tartály is. A mellékelt képet az Empire State Building tetejéről készítette a fotós (http://www.flickr.com/photos/gragsie), jól látható, hogy számos víztorony van az épületek tetején.
Még egy jelentősége van az épületek tetején lévő tornyoknak: ha tűz van, akkor csak be kell kapcsolni a szivattyút, és már lehet is oltani a tüzet.
