A fenti tárgyak használata azonban mindaddig nem jelentett könnyítést a számolásban, amíg valaki, egy ismeretlen feltaláló fel nem ismerte, hogy az egyforma köveknek, kavicsoknak, gyöngyöknek megváltozhat az értéke azzal, hogy egy rekeszekre osztott táblán, dobozban hol helyezkednek el.
Valószínüleg így születhetett az abakusz!
Hol találták ki?
Az elnevezés alapján nehéz kitalálni, hiszen sok nyelvben megtalálható a szó. A nyelvészek szerint görög eredetű szó (abax), jelentése asztal, tábla, sík felület.
Hogy az ókor melyik népének mondhatnánk köszönetet ezért a felfedezésért, valószínüleg soha sem tudjuk meg. A fellelhető források nagyon sok olyan helyszínt említenek, ahol az abakusz bölcsője lehetett. A számolás ilyen módjáról Hérodotosz az elsők között tesz említést: "Az egyiptomiak úgy számolnak a kavicsokon, hogy kezüket jobbról balra mozgatják, míg a hellének kezüket balról felfelé vezetik."
A fenti mondat alapján azt a következtetést vonhatjuk le, hogy az eredeti abakuszt függőleges vonalak oszthatták fel több részre.
Az ábrán látható az abakusz egy lehetséges formája, a különböző rekeszekben lévő "kavicsok" az egyiptomi olvasás szerint 7 025 301 számnak, míg a görög olvasás szerint az 1 035 207 számnak felelnek meg.
A számvető (hazánkban így is nevezték régen az abakuszt) táblák valószínüleg gyorsan módosultak, tökéletesedtek, idomultak a helyi viszonyokhoz. A kavicsok elhelyezése helyett az ilyen táblákon hamarosan írni kezdtek, azonban az írás módja éppen ellentétes volt a mai formájával.
Napjainkban már speciális tollal írnak a gyerekek az interaktív táblákra, esetleg használják az érintőképernyők nyújtotta előnyöket. A régmúltban azonban a gyerekek az iskolában az írásra használt deszkát, táblát finomra őrölt kék, vagy sárga agyag vékony rétegével fedték be, és erre rajzolták újukkal a betűket, számokat, jeleket. A rongy, vagy szivacs helyett, amellyel a tábláról a krétát töröljük le ma, akkoriban a táblát csak erősen megrázták, így a por ismét egyenletesen eloszlott a deszkán, és a rá írtak eltűntek.
A rekeszek vonalai keskeny, de mély bevágások voltak, ezért mindig jól látszottak.
Az ábrán látható számolótáblán a görög felírással a 2 014 903-as szám látható a legfelső sorban, a középső sorban elhelyezkedő római számok 50 817-et jelentenek, míg az arab számjegyek 100 622-t jelölnek.
A világ más részein általában a helyben szokásos elnevezést használják: Számvető (magyar), szcsoti (orosz), szuan-pan (kínai), soroban (japán), csu-pan (koreai), ban tuan, illetve ban tien (vietnami), kölba (török), choreb (örmény) stb. Ez azt is mutatja, hogy egymástól függetlenül sok helyen "találták fel" vagy közvetítéssel vették át egymástól a különböző kultúrák. Így az sem meglepő, hogy a valószínűleg egymástól függetlenül feltalált eszközök között használatában jelentős eltérések vannak, sőt egyes népek időnként még a felépítésén is változtattak.
További érdekes oldalak
- Abakusz (Wikipedia)
- Az ógörög matematika - 1 (SDT)
- Abacus demo (video)
- Számolás 100-as számkörben (video)
Zsigó Zsolt cikke
