Marc Durando, az European Schoolnet ügyvezető igazgatója megnyitó beszédében kiemelte, hogy a szervezet szilárdan elkötelezett a Future Classroom Lab kezdeményezés küldetése mellett, azaz, hogy az oktatásban érdekeltek számára teret biztosítson a tanítás és tanulás új megközelítéseinek kipróbálására, és egy olyan közösséget teremtsen, amellyel megvitathatják ezeket az új irányokat. Durando ismertette továbbá a European Schoolnet legújabb, "Accelerating EdTech Start-Ups in Europe" című jelentését (Detail (eun.org)), valamint a szervezet részvételét az EmpowerED-ben (Empowered ED project (empowerededtech.eu)), egy új, uniós finanszírozású projektben, amelynek célja egy páneurópai hálózat létrehozása az európai EdTech kezdeményezések, támogató szervezetek, gyakorlati szakemberek és politikai döntéshozók közötti eszmecserére.
Az európai EdTech jelenlegi helyzete
Jill Attewell, a Technology & Learning Professional Associates igazgatója és az új European Shoolnet-jelentés szerzője áttekintést nyújtott az európai EdTech start-upok helyzetéről, és azonosította a jelenlegi trendeket és a jövőbeli lehetőségeket. Bár az európai trendek pozitívak, két különleges kihívást emelt ki: az induló vállalkozásokat gondozó és mentoráló inkubátorok és gyorsító programok hiányát, valamint azt, hogy az induló vállalkozásoknak nincs lehetőségük arra, hogy megoldásaikat az európai iskolákban teszteljék és kipróbálják. Az ágazat számára további előnyökkel járna, ha regionális, nemzeti és európai szinten nagyobb nyilvánosságot kapna, valamint jobban feltérképeznék és jobban együttműködnének a politikai döntéshozókkal.
Beth Havinga, a European EdTech Alliance ügyvezető igazgatója bemutatta az európai EdTech térképet (European Edtech Map — European Edtech Alliance (edtecheurope.org)), amely áttekintést nyújt az európai EdTech start-up vállalkozások sokszínűségéről, és amely megoldást kínál az érdeklődőknek a hasonló gondolkodású partnerek megtalálására és az együttműködések előmozdítására. Megjegyezte, hogy a meglévő európai EdTech-vállalatok 68%-a nem rendelkezik nemzetközi értékesítéssel, ami azt jelenti, hogy többségük kizárólag a saját közösségükben tapasztalt problémák megoldására összpontosít. Megemlítette azt is, hogy az ágazatban jelentős a női szakadék, és megismételte, hogy az összes európai EdTech-vállalat számára előnyös lehet az ágazat egységesebb megközelítése és a jobb elérhetőség.
A fórum résztvevőihez szólt Georgi Dimitrov, a DG EAC digitális oktatásért felelős csoportvezetője és Rehana Schwinninger-Ladak, a DG CONNECT interaktív technológiákért, digitális kultúráért és oktatásért felelős csoportvezetője is. Dimitrov beszélt arról a két javaslatról, amelyet a Bizottság terjesztett elő az iskoláknak a digitális korszakhoz való alkalmazkodásra való általános felkészültségéről a csatlakoztathatóság és az infrastruktúra tekintetében, valamint arról, hogy a digitális eszközök oktatásban való bevezetése során bizonyítékokon alapuló és pedagógiailag bizonyított megközelítéshez kell ragaszkodni. Schwinninger-Ladak beszélt továbbá az egész kormányzatra kiterjedő megközelítés, az egymástól való tanulás és a magánszektorral való együttműködés fontosságáról, illetve az oktatás korszerűsítésének stratégiai és fenntarthatóbb megközelítése mellett érvelt. (Enabling digital education and providing digital skills (europa.eu))
Az AI kockázatai és lehetőségei az oktatásban
A tudományos élet képviselőit is meghívták, hogy osszák meg nézeteiket a technológia és a mesterséges intelligencia oktatásban betöltött szerepéről. Wayne Holmes, a University College London UCL Knowledge Lab docense főelőadásában megjegyezte, hogy az EdTech-megoldások bővülésével párhuzamosan egyre nagyobb szükség van arra, hogy a döntéshozók és a tanárok több információt kapjanak arról, hogy mit tudnak ezek az eszközök, és hogyan lehet őket pedagógiai célokra felhasználni. Megismertette a résztvevőket azzal, hogy a mesterséges intelligencia hogyan használható az oktatásban intézményi, tanári és tanulói szemszögből, és szorgalmazta, hogy az EdTech etikai és emberi jogi szempontjai nagyobb hangsúlyt kapjanak. Végül azt javasolta, hogy a mesterséges intelligencia oktatásban való bevezetésének folyamatát inkább abból a szempontból kell elvégezni, hogy milyen problémák léteznek és hogyan oldhatja meg őket a mesterséges intelligencia, mintsem abból a szempontból, hogy jelenleg mire képes a mesterséges intelligencia, és hogyan lehet azt beépíteni a tanítási és tanulási folyamatokba.
Inge Molnaar, a hollandiai National Education Lab AI igazgatója főelőadásában néhány példával mutatta be, hogyan lehet a generatív mesterséges intelligenciát oktatási környezetben alkalmazni. A tanítás és a tanulás együttműködő formáiba is be lehetne vonni, hogy növelje a diákok elkötelezettségét és javítsa a tanulási eredményeket, valamint tanítási asszisztensként is használható, ahol a tanárok az eszközt óravázlatok vagy további tantermi tevékenységek generálására használják. Ugyanakkor kiemelte, hogy óvatosnak kell lennünk azzal, hogy milyen információk kerülnek a mesterséges intelligencia "fekete dobozába", és hogy ki irányítja az eszközt.
Kyle Thornton, a Cisco Alapítvány oktatási ágazati vezetője megosztotta a hallgatósággal a Cisco néhány kezdeményezését az oktatási innováció támogatására, különös tekintettel a tanárok készségeibe és a tanárok technológiai magabiztosságába való befektetéssel kapcsolatos programokat, mint például a European Schoolnet és a STEM Alliance partnerségével szervezett STEM Discovery Campaign (STEM Discovery Campaign 2023 (eun.org)). Mivel egyre több munkahelyen van szükség jó digitális készségekre, az EdTech-megoldások bevezetése az osztályteremben segítheti a tanulókat abban, hogy magabiztosabbnak érezzék magukat abban, hogy sikeresen el tudnak igazodni a jövő munkaerőpiacán.
Az előttünk álló út
A fórum három kerekasztal-beszélgetésnek és négy párhuzamos ülésnek is otthont adott, amelyek a technológia és a mesterséges intelligencia oktatásban betöltött szerepének különböző aspektusait vizsgálták politikai, ipari és kutatási szempontból, például a számítási gondolkodás és az IKT-képességek fejlesztésének fontosságát a közoktatásban, a tudományos ismeretekkel rendelkező polgárok fejlesztésének szükségességét a STEM-oktatás nagyobb hangsúlyozása révén; az oktatás megerősítését a több érdekelt fél közötti együttműködés és a technológia segítségével, valamint a hatékony és fenntartható digitális oktatási tervek kialakítását.
A résztvevők egyetértettek abban, hogy a digitális megoldások bevezetése az osztályteremben támogathatja az oktatási innovációt és a 21. századi munkaerőpiacon nélkülözhetetlen digitális készségek fejlesztését. Ugyanakkor éberen kell ügyelni arra, hogy az etikai és emberi jogi visszaélésekkel szembeni biztosítékokat biztosítsuk. Az érintettek közös aggodalmaként merült fel az adatvédelem és az ellenőrzés. Az oktatási ágazatban a köz- és magánszféra közötti együttműködéshez bizalomra van szükség, de a meglévő keretekből hiányoznak a megfelelő ellenőrzési mechanizmusok, és ezt a hiányosságot az Európai Bizottság AI-törvénye, a GDPR és az adatkezelési törvény hivatott pótolni.
A második pont, amelyben az érdekeltek egyetértettek, az volt, hogy a tanárok szakmai fejlődésébe való befektetés kulcsfontosságú. A kerekasztal valamennyi résztvevője határozottan támogatta azt az elképzelést, hogy az egész oktatási rendszer számára előnyös, ha a tanároknak van idejük és forrásuk arra, hogy fejlesszék saját digitális készségeiket, és kísérletezzenek a tanítás és tanulás új megközelítéseivel. Hangsúlyozták az olyan kísérleti terek fontosságát, mint a Future Classroom Lab, ahol a különböző érdekeltek biztonságosan kipróbálhatják és tesztelhetik az új megközelítéseket.
Harmadszor, a résztvevők elismerték a többszereplős megközelítés fontosságát, de elismerték, hogy jelenleg több platformra van szükség a köz- és a magánszektor közötti együttműködéshez és a tudáscseréhez. Különösen arról nincs elegendő információ, hogy a magánvállalkozások és a kormányzati intézmények hogyan tudnak együttműködni az oktatás digitalizálásából származó potenciális előnyök maximalizálása érdekében. Emellett a bevált gyakorlatokról és a sikeres kísérleti projektek elterjesztésének lehetőségeiről szóló több információ elősegítené az EdTech-ágazat fejlődését, és támogatná a pedagógiailag hatékony eszközök iskolai alkalmazását.
A fórum zárásaként Jan de Craemer, a European Schoolnet elnöke szólt a hallgatósághoz, és megerősítette a szervezet elkötelezettségét az iránt, hogy platformot biztosítson a legjobb gyakorlatok, új ötletek és erőforrások cseréjéhez, amely minden érdekelt felet támogat az innovációban való eligazodásban az átalakulás idején. Végezetül amellett érvelt, hogy továbbra is vizsgálni kell a technológia, például a mesterséges intelligencia oktatásban való bevezetésének lehetséges előnyeit, de figyelmeztetett arra, hogy ezt felelősségteljes, kiegyensúlyozott és gyakorlatias módon kell megtenni.
A School Innovation Forum további információiért iratkozzon fel a hírlevelükre itt: Policy Newsletter (mailerlite.com)