Viszonylag közismert, hogy egy pénzérme feldobásakor 50% az esélye annak, hogy írást dobunk, és annak is, hogy az eredmény fej lesz, azaz 100%, hogy valamelyik esemény bekövetkezik. Egy (nem magyar) meteorológus - miután kijelentette, hogy szombaton is és vasárnap is 50% az esélye annak, hogy esni fog -, nyugodtan megállapítja azt is, hogy ezen a hétvégén tehát biztosan esni fog.
Hogy is van ez? Nem vagyunk egyformák!
Egyikünk a "helység" és a "helyiség" fogalmát, másikunk a millió és a milliárd jelentését keveri össze. A különböző kvízjátékokon gyakran felmentjük azt az egyébként nagy tudású embert, aki egy természettudományos kérdés miatt esik ki. Ugyanakkor megdöbbenést okoz, ha bizonytalan abban, hogy melyik filmben játszott X vagy Y. Többször találkoztam már olyan emberrel, aki - miután megtudta, hogy mit tanítok - szemrebbenés nélkül, szinte dicsekedve jelentette ki: "Mindig utáltam a matekot!"
A szerző szerint a matematikai tudatlanság következményei kevésbé szembetűnők, mint más területeken mutatkozó tudatlanságunk. Éppen ezért a számvakság hétköznapi példáit mutatja be, sok-sok ismert jelenségen, szórakoztató példán bizonyítja, hogy mennyire megkönnyítheti az életünket, ha görcsök nélkül tekintünk a számokra, vagy olykor a számok mögé. Mert hányszor vonunk le hamis következtetéseket, hányszor ítéljük meg tévesen az esélyeinket vagy a ránk leselkedő veszélyeket csak azért, mert nem figyeltünk kicsit jobban a számokra. A könyvben felhasznált matematikai ismeretek a valószínűség és a statisztika néhány elemére korlátozódnak. Megértéséhez nem kell más, csak egy kis józan ész, és egy kis számolás, meg némi játékos szellem. És nem csak a matematikát kedvelőknek ajánljuk, hanem azoknak a művelt, de számvak olvasóknak is, akiknek a számok nem eleve elviselhetetlenek.
- A könyvhöz Farkasházy Tivadar írt - ugyancsak számvaksági példákkal tűzdelt - nagyon szellemes előszót, és a HVG Kiadó gondozásában a napokban jelent meg.
