Katasztrófa vagy üzemzavar?
Zsigó Zsolt
2003/05/30 09:20
2271 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.
Április 10-11-én a Paksi Atomerőmű kettes blokkjából üzemzavarról érkeztek hírek. A történtekről sok mindent olvashattunk. Egyrészt katasztrófáról, balesetről, második Csernobilról. Másrészt arról, hogy nem is történt szinte semmi. Nézzük a tényeket.
Ujvári Sándor írása

Hol történt az üzemzavar?

A Paksi Atomerőmű négy blokkból áll. A blokkokat körülbelül évenként leállítják tervszerű karbantartásra. Ilyenkor kirakják a fűtőelemeket a reaktortartályból (1), és a tartály mellett lévő, vízzel elöntött pihentető-medencében (4) tárolják, amíg a karbantartást elvégzik. A reaktorcsarnokot ábrázoló vázlat Ebben a karbantartási időszakban még egy művelet elvégzése vált szükségessé. Mivel a kirakott fűtőelemeken magnetit rakódott le, szükségessé vált az üzemanyag-kazetták megtisztítása. Egy francia-német cég (a sajtóból már ismert nevű FRAMATOME) az atomerőmű megrendelésére tisztítótartályokat készített, ebben oldják le vegyi úton a fűtőelemekről a lerakódást. A tisztítótartályt a kettes blokkban helyezték el, abban az aknában (a rajzon jelölve), amely a használt fűtőelemeket elszállító vasúti kocsik berakodásához készült. Ez a tisztítótartály az üzemzavar helyszíne. A teljes ábra a Paksi Atomerőmű honlapján található

Az üzemzavar főszereplői, az üzemanyagkazetták

A paksi Atomerőmű üzemanyaga dúsított urán. Az uránt kis, henger alakú pasztillákba préselik. Ezeket a pasztillákat hermetikusan lezárt csövekben helyezik el. A csöveket kötegekbe rendezzük. A hatszög (méhsejt) keresztmetszetű köteget nevezzük üzemanyag-kazettának.
Ha jobban meg akarod érteni, az Atomerőmű honlapján a következő címen található animáció segítségével felépítheted saját reaktorodat:
http://www.npp.hu/erdekesseg/reaktor/reaktor.htm
Ezeket a kazettákat a karbantartások során "át kell rakni". Az új fűtőelemek a reaktor közepén helyezkednek el, a következő karbantartásnál kijjebb kerülnek, a legrégebbiek, a kiégettek pedig a reaktortartály széléről kerülnek a pihentető medencébe, és itt várják meg azt az időt, amíg szállíthatóak lesznek és az újrafeldolgozó üzembe kerülnek. Erre azért van szükség, mert a használt fűtőelemekben bomlékony, erősen sugárzó atommagok (hasadványok) vannak, a fűtőelemek ezek bomlása során melegszenek. Állandó hűtésükről a pihentető medencében lévő víz keringtetésével gondoskodnak.

Hogy történt az üzemzavar?

A hatodik adag fűtőelem tisztítása történt meg április 10-én. Az eljárás végeztével a tisztítóoldatban lévő oxálsavat ibolyántúli fénnyel elbontják, így a használt mosófolyadék kevésbé szennyező. Mivel a reaktor tisztítása még nem volt kész, az átrakógép (egy különleges, mérőeszközökkel ellátott daru a fűtőelemek mozgatására) foglalt volt, így a fűtőelemeknek a tisztítókonténerben kellett maradniuk, és itt kellett gondoskodni a hűtésükről.

Az ellenőrző mérések során a szakemberek este nemesgáz (kripton) kibocsátását , és a radioaktivitás szintjének emelkedését tapasztalták. Arra a következtetésre jutottak, hogy a tisztítótartályban valamelyik üzemanyag-kazetta burkolata megsérült, és úgy döntöttek, hogy kiemelik a konténerből.

Április 11-én a műszakiak megpróbálták leemelni a tartály fedelét. Emelés közben két nem várt esemény történt:
- A rendszert elárasztó hideg víz beáramlott a tartályba, ahol a hőmérsékletkülönbség hatására feltehetően megrepedtek a fűtőelemek.
- Elszakadt az egyik emelőkötél, és a tartályfedél visszazuhant.

A jelenlegi helyzet

Mivel a tartályban nem teljes a kamerarendszer, így nem tudjuk pontosan, hány fűtőelem sérült, és mennyire. A hűtést és a szellőzést a biztonsági szakemberek helyreállították, a tartály nem bocsát ki gázokat, és a sugárzás szintje nem magasabb, mint a normális háttérsugárzás szintje. Röviden megfogalmazva nincs káros kibocsátás.
A kettes reaktor áll, és addig nem indítják újra, amíg az üzemzavart meg nem szüntetik. Ez azzal jár, hogy a magyar villamosenergia-termelés 20%-a kiesik, ezt addig pótolni kell.

Fenyegeti-e bármilyen károsodás az embereket?

A reaktor belsejében

A sugárzási szint a reaktorépület belsejében kb. egy fél napra megnövekedett, a reaktorépületet az első napon a munkások egy részének el kellett hagynia, a munkát végzők külön sugárvédelmi engedély alapján dolgozhattak, légzőkészülék használata mellett. Ez a helyzet az eseményt követő nap reggelére rendeződött. A sajtóban legtöbbet idézett esemény az erőmű egyik dolgozójának haj és szakállnyírása volt. A darut kezelő munkás a műszak végeztével a kimeneti műszeres ellenőrzésnél észlelte, hogy a homloka és a kézfejek környékén az aktivitás a megengedett szint fölé emelkedett. Az erőmű egészségügyi szolgálata segítségével mentesítették a szennyeződéstől, ennek érdekében kellett haját és szakállát rövidebbre vágni.
Az utólagos vizsgálatok szerint senkinél nem haladta meg a kapott sugárdózis az éves megengedett mennyiség néhány százalékát, senkit nem fenyeget egészségkárosodás.

A környezetben:

Az erőművet több gyűrűben megfigyelőállomások veszik körül, amelyek folyamatosan figyelik a sugárzást, és az esetleges környezetet szennyező anyagok kibocsátását. A műszerek között olyanok is vannak, amelyek eredményeit a lakosság is állandóan figyelemmel kísérheti, mivel egy kirakatban elhelyezett monitoron is megjelennek a mért adatok.
A környezeti figyelőrendszer egyik elemén mértek sugárzásiszint-emelkedést, ami néhányszor tíz percig tartott. A többi műszer nem mért a normális háttérsugárzás szintjét meghaladó értékeket.
A kibocsátás a mérések szerint az éves megengedett érték 0,15%-a, szóban másfél ezreléke.

Hihetünk-e az eredményeknek?

Mondhatjuk azt, hogy nem hiszünk a méréseknek, az atomerőmű szakembereinek az az érdekük, hogy ne mondják meg az igazat. Hogy mindenki ellenőrizhesse az eredményeket, független, az atomenergiát nem kedvelő környezetvédő szervezeteknek is méréseket végeztek, és ők sem mértek más értékeket.

Így bátran kijelenthetjük, hogy ami történt, az műszakilag komoly probléma, de sem az erőműben dolgozók, sem a többi ember egészségét nem fenyegeti veszély.

Mi nem történt Pakson?

Nem történt atomerőművi baleset. Nem hibásodott az atomerőmű kettes blokkjának reaktora. Nem szabadult ki az egészségi határértékeket meghaladó mennyiségű sugárzó anyag a reaktorból. Nem szennyeződött el a reaktor környéke.

Mi történt Pakson?

Az atomerőmű kettes blokkjának épületében üzemzavar lépett fel. Ennek során:

Egy karbantartási művelet során megsérültek az átrakásra váró üzemanyag-kazetták.
A tartály kibontása során rövid időre nemesgáz szabadult ki.
Amíg a tartály nyitva volt, megnőtt a radioaktív kibocsátás mértéke.
A tisztítótartály ideiglenes szellőzését és hűtését megoldották.
A jelenlegi állapot megoldásán most dolgoznak a fizikusok és a mérnökök.


Ujvári Sándor
Lánczos Kornél Reálgimnázium

Csatlakozz hozzánk!

Kapcsolódó oldalak

Scientix A természettudományos oktatás közössége
All you need is code Minden a kódolás tanulásáról
Go Lab Laboratóriumok online
CodeWeek A Kódolás Hetének honlapja
Jövő osztályterme Modern tanulási környezetekről a Sulineten

Csoportot ajánlunk