Előzmények
Évek óta izgalmas témák fordulnak elő az esettanulmányokban. Az elmúlt néhány vizsgaidőszakban például az ember szagáról, a tejsav eredetű műanyagokról, a kén-dioxid környezetszennyező hatásáról, a jövő szénvegyületeiről kaptak kérdéseket a vizsgázók. Ezek a tanulmányok általában a tudományos újságírás dolgozataiból lettek kiválogatva.
Az esettanulmányok
Hétköznapi jelenségek, anyagok, megfigyelések leírása szerepel általában a kb. 1 oldalas tanulmányokban, amelyek mindig új ismeretet mutatnak be. Nem erre a tartalmában váratlan problémára kell a vizsgázóknak magyarázatot adni, hanem az ahhoz kapcsolódó, a középiskolai kémiatanulmányokban szereplő fogalmakra vonatkoznak a kérdések.
A feladatok egy része a tudományos szöveg megértését, másik része a kémiai ismeretek alkalmazását, divatosan kompetenciáját vizsgálja
Az írásbeli feladatok típusai
Az idei feladatsor is a szokásos módon nyolc részből állt. Először össze kellett hasonlítani a benzolt a butánnal tíz tulajdonsághoz párosítva azokat.
Második feladat volt az esettanulmány az előzőekben leírt gyümölcs-zöldség barnulási megfigyelés elemzésére. Ennek kiinduló megfigyelése: „A szakácsok sokáig citrom használatát javasolták, mert úgy gondolták, hogy a leve megakadályozza a felaprított gyümölcsök megbarnulását. Jogos-e a javaslat?” A tanulmány ezt a kérdést járja körül és adja meg a magyarázatot. Közben a polifenolok funkciós csoportjáról, a citromlé antioxidatív hatásáról, az enzimek szerepéről, az élelmiszeriparban alkalmazott védőgázokról szól. A kapcsolódó feladatok ezeket a fogalmakat kérdezi meg.
A harmadik egyszerű választás típusú feladatban, tíz általános, szervetlen és szerves kémiai kérdésre kellett a helyes választ az alternatív lehetőségek közül bejelölni.
A negyedik feladatban választani lehetett táblázatos vagy számítási példa között. A táblázatos feladatban atomok összehasonlítása, a számítási feladatban egy bór izotóp volt a téma.
Az ötödik feladatban szerves vegyületek, az ecetsav, az etanol, a metil-amin és a glicin tulajdonságait egy táblázat kitöltésével kellett bemutatni.
A hatodik, elemző feladat, a triviális nevükkel megadott hét vegyületre vonatkozott.
A hetedik és a nyolcadik feladatban kémiai számításokat kellett végezni. Az előbbiben egy salétromsav oldat anyagmennyiség-koncentrációját, hígítását, az utóbbiban egy vegyület tömegszázalékos összetétele alapján az összegképletét kellett meghatározni.
Vizsga utáni reakciók
A legtöbb diák átlagos nehézségűnek ítélte meg a feladatsort. Ezt persze elsősorban az átlag feletti felkészültségű érettségizők mondták. De mi van az átlag alattiakkal? Na, de ezt most hagyjuk. Az biztos, hogy a természettudományos érettségi vizsgák nem tekinthetők „töltelék”-nek. Az tud 80%-nál jobb eredményt elérni, aki felkészülése során több, az előző években kiadott feladatsort önállóan megoldott.
