A diákok, amikor kinyitották a feladatlapot, semmilyen meglepetésben nem volt részük, hiszen egy 20 kérdésből álló feleletválasztós tesztet és négy összetett feladatból álló feladatsort láttak maguk előtt. A négy összetett feladatból azonban csak hármat kellett megoldani, hiszen a harmadik feladat tulajdonképpen két külön feladat volt, amelyből a diákok választhattak egyet.
Nehéz volt?
Az első kérdés mindig ez, mind a diákok, mind a szülők részéről. Azt, hogy egy feladat mennyire nehéz, illetve mennyire meglepetés a feladatok tartalma, nehéz egzakt módon értékelni, megállapítani. A felkészült tanulók számára a 120 perc bizonyára elég volt, nagyon nagy meglepetést nem tartalmazott a feladatlap.
A diákok között mindig szóbeszéd tárgya, hogy ha a tesztet az egyik választható betűvel végigírják (mondjuk csupa B-vel), akkor elég sok pont szerezhető. Nos, a mostani teszt összeállítói nagyon vigyáztak arra, hogy olyan legyen a feladatsor, hogy minden, a válaszadásra használt betű (A, B, C) előfordulása közel megegyezzen.
Túl sok a… feladat?
A következő kijelentés a feladatsorral kapcsolatban az lehetne: túl sok benne a modern fizika. Ha a teszt feladatait megpróbáljuk a hagyományos felosztás szerint besorolni, akkor valóban az látszik, hogy a modern fizika és a csillagászat közösen kapta a legtöbb feladatot. Ez azonban nem jelenti azt, hogy arányt tévesztettek a kitűzők.
Vannak-e nehezen értelmezhető feladatok?
A különböző fórumokon csak két feladattal kapcsolatosan kezdtek polémiába a tanárok és a diákok. Az egyik ilyen a teszt 3. feladata. Az egyik portálon megjelenő nem hivatalos megoldás a B választ jelöli meg helyesként, a hivatalos megoldásban az A szerepel.
A kapcsolódó fórumon a hozzászólók közül néhányan a B választ próbálják megvédeni, idézem: "A 3-asnál a B a jó, mivel ha nagy az ellenállása a fűtőszálnak, akkor úgymond jobban "visszafogja" az áramot, tehát több áram alakul hővé. Ugyanez az elv a vasalónál is, maga a vasaló vezetéke nem melegszik fel, mert kicsi az ellenállása, a "vasaló részének" meg nagy az ellenállása.”
Egy másik fórumozó is ezt támogatja: “De csak így simán föltéve a kérdést, inkább a B válasz a helyes, hiszen a vezeték ellenállásához képest a fűtőszálnak nagy ellenállásúnak kell lennie, különben a vezeték égne el a falban, nem a hősugárzó fűtőszála izzana.”
A fórumozók másik része a hivatalos megoldást fogadja el, és indoklást is ír hozzá: ”Sajnálom, hogy rossz megoldást adtak meg a 3. feladatra. Ott nem a B, hanem az A a megoldás. Ez alapján a szakadás (nagy ellenállás) fűtene a legjobban, és a rövidzár (kis ellenállás) a legkevésbé, holott a valóságban pont fordítva van. : )”
Kinek van igaza?
Az egyik fizika tankönyvben a következő olvasható:” Különböző ellenállású huzalokat sorba kapcsolva azt tapasztaljuk, hogy a nagyobb ellenállású huzal jobban felmelegszik. Ezért az elektromos melegítő eszközökbe fűtőszálként – a csatlakozó vezetékhez képest – nagy ellenállású huzalt építenek be.”
Ha a napjainkban szokásos módon, a diák fejével a fűtőszálak ellenállására keresünk rá valamelyik keresőben, akkor a talált értékek : 28-32 ohm (mosógép fűtőbetét), 120-140 ohm (hajszárító fűtőbetét). Itt már mindenki érzi, hogy a hivatalos megoldás a jó, és az jut az eszébe, hogy az interneten található tankönyvben és néhány más forrásban vajon miért az szerepel, hogy nagy ellenállású fűtőhuzal szükséges?
Az egyik fórumozó rövid hozzászólása talán minden kétséget eloszlat: “a 3asnál szerintem is az A a helyes. U=230 P=UxI I=U/R - ebböl következik, hogy P akkor nagyobb ha I minél nagyobb, és I akkor nagyobb ha az U-t minél kisebb R-el osztjuk. Ugye?"
