Los Alamos: A XX. század világrengető kutatóintézete
2001/01/05 08:00
5654 megtekintés
A cikk lejárt! Valószínű, hogy már nem aktuális információkat tartalmaz!
Lehet, hogy hihetetlennek tűnik, de valahol az internetet is az atombombának, a hidegháborúnak "köszönhetjük". Új-Mexikó hegyei között Los Alamos fennsíkján jött létre az a szupertitkos laboratórium, ahol elkészült az első atombomba, ez az ördögi, gyilkos szerkezet.

Los Alamos Nemzeti Laboratórium

Új-Mexikó, Egyesült Államok

A Los Alamos-i iskolások aligha sejtették az 1940-es évek elején, hogy azon a tájon, ahol vidáman jégkorongoznak, minden idők legintenzívebb tudományos projektje indul útjára, amely jelentősen befolyásolja majd a XX. század tudományos és politikai életét.

Kezdetek

Miután 1938-ban Hahn és Strassmann felfedezik a maghasadást, futótűzként terjed az atombomba megépítésének gondolata szerte a világban. Megindul a verseny a szörnyű pusztító fegyver megépítéséért. Javában tart a II. Világháború, amikor magyar származású tudósok (Szilárd Leó, Teller Ede, Wigner Jenő) kezdeményezésére az Egyesült Államok is elindítja saját atombomba programját.


Leslie Groves

Számos kutatóintézetben kezdődik meg a munka háborús célok érdekében.


Robert Oppenheimer

Így Oak Ridgeben 235-ös uránizotópot, Hanfordban 239-es plutónium izotópot termeltek, Chicagoban pedig Metallurgiai Laboratórium fedőnéven egy stadionban felépült az első atomreaktor. 1942. december 2-án megvalósult az első önfenntartó láncreakció.

A bomba előállításának megszervezése Groves tábornok feladata volt, aki Robert Oppenheimert szemelte ki a program vezetésére. Oppenheimer Új-Mexikó hegyei között Los Alamos fennsíkját jelölte ki a szupertitkos laboratórium helyszínéül. 1943-ban elkezdik a munkát a világ sok országából menekült tudósok.

A bomba "szülőhelye"


az egykori iskola "kollégiuma"

Los Alamosban "Manhattan Project" fedőnév alatt kifejlesztik az első atombombát. Kezdetben több irányban folytak a kutatások. Így már az első időkben is felvetődött egy esetleges hidrogénbomba megépítésének lehetősége (mely sokkal pusztítóbb a hasadási bombánál).
Oppenheimer vezetésével végül elkészül két atombomba. Az egyik 235U-ös hasadóanyaggal, a másik 239Pu-mal. A kutatás és a fejlesztés a háborús fenyegetettség miatt igen gyorsan, hatalmas szellemi befektetéssel zajlik. Ezzel egyidőben a Szovjetúnió és a náci Németország is dolgozik az atombomba elkészítésén.

A laboratóriumban dolgozik ekkor Enrico Fermi, Szilárd Leó, Wigner Jenő, E. Lawrence, I. Rabi, Neumann János. A robbanással kapcsolatos számításokat az IBM korabeli gépeivel és a MANIAC 1 nevű ősi számítógéppel Richard Feynman vezetésével végezték. Itt dolgozott Kemény János is, aki később a BASIC nyelv kifejlesztője lett.

A Los Alamosban összegyűjtött fizikusok, kémikusok, mérnökök a bombák elkészítését tudományos feladatnak tekintették, amint azonban azok elkészültek erősen megosztottá váltak. A katonaság és az új amerikai elnök, Truman is az éles bevetés mellett volt. Szilárd Leó vezetésével azonban mozgalom szerveződött annak a érdekében, hogy a bombát ne vessék be avagy csak a levegőben kerüljön felrobbantásra, hogy így demonstrálják az erejét. Az amerikai hadsereg azonban másként vélekedett (és vele együtt Oppenheimer is). Az atombombákat sajnos 1945. augusztusában bevetették Hiroshima és Nagaszaki Japán városok ellen.

Los Alamos napjainkban

A szomorú emlékű első atombombák elkészítése után a Los Alamos Nemzeti Laboratórium a nukleáris kutatások egyik központja lett. Az atomenergia békés és katonai felhasználási lehetőségeivel foglalkoznak azok a tudósok, akik ma népesítik be Los Alamos fennsíkját.

Itt működik ma a világ egyik leggyorsabb számítógépe. Ennek feladata, hogy a káros kísérleti atomrobbantások helyett modellezze a robbanótöltetek hatását, működését.

Az épületcsoport, amelyben a tudósok a II. világháború alattösszeszerelték az első atombombát, 2000-ben a Los Alamos környékén tomboló erdőtűzben megsemmisült .

A Los Alamos-i kutatóközpontban nemcsak nukleáris kutatások folynak. A tudományos hírekben rádiócsillagászati eredményekről éppúgy hallunk, mint az AIDS vírusával kapcsolatos kutatásokról vagy új napelemek kifejlesztéséről.

A 60 éves korhoz közeledő laboratóriumban múzeum is működik, amelyben a látogatók sok mindent megtudhatnak a világ egyik legjelentősebb kutatóhelyéről.

Csatlakozz hozzánk!

Kapcsolódó oldalak

Scientix A természettudományos oktatás közössége
All you need is code Minden a kódolás tanulásáról
Go Lab Laboratóriumok online
CodeWeek A Kódolás Hetének honlapja
Jövő osztályterme Modern tanulási környezetekről a Sulineten

Csoportot ajánlunk