Descartes 1596-ban született La Haye-ban. Nyolc éves korától a IV. Henrik által alapított La Fleche-i jezsuita líceumban tanult, amely egyike volt Európa legkiválóbb iskoláinak. Kitűnően megtanult latinul, s megismerhette a kor legújabb tudományos fölfedezéseit és nézeteit (pl. Galileinek a Föld forgásáról vallott elképzeléseit). Majd (1612 után) Poitiers-ba ment orvostudományt és jogot tanulni, s 1618-ban -atyai kívánságra- Hollandiába utazott, hogy a bredai katonai akadémián hadmérnöki képesítést szerezzen, majd bekapcsolódott a harmincéves háborúban. 1619-ben hosszú utazásra indult: járt Koppenhágában, Lengyelországban, Magyarországon, Ausztriában és Csehországban. Télre egy Ulm melletti parasztházban szállásolta el magát, ahol idejét elmélkedéssel töltötte, s ahol három álom hatására egy "csodálatos tudomány alapjaira" bukkant. Részt vett a fehérhegyi ütközetben -a győztesek oldalán-, később újabb utazásokra indult, míg végül 1625-1628 között Párizsban telepedett le. Itt egy tudós társaság megbecsült tagjaként tevékenykedett. (A társaság tagja volt többek közt T. Hobbes, P. Gassendi, A. Arnauld.) Az 1628-1649 közti időszakot a szabad alkotói légkört biztosító Hollandiában töltötte, s azt csak Krisztina svéd királynő meghívására hagyta el. A királynő a tudósokat a hajnali órákban rendelte magához, mert ezt a napszakot tartotta elmélkedésre alkalmasnak, csakhogy Descartes gyermekkora óta -betegsége folytán- szenvedett a korai keléstől (ezért engedélyezték neki a líceumban is a dél körüli felkelést). A filozófust annyira megviselték a hűvös hajnalok, hogy tüdőgyulladást kapott, amibe végül bele is halt.
Főbb művei: Értekezés a módszerről (teljes cím: Értekezés az ész helyes vezetésének és a tudományos igazság kutatásának módszeréről, 1637), Elmélkedések az első filozófiáról (1641), A filozófia alapelvei (1644), A lélek szenvedélyeiről (1649)
Matematikai szempontból fő művének tekinthető az Értekezés a módszerről. Ebben foglalta össze a filozófiában és a matematikában alkalmazható módszerekről szóló gondolatait. Ennek a kötetnek egyik függeléke a Geometria címet kapta. A szakaszok közötti műveleteket a Párhuzamos szelők tétele segítségével értelmezte. A görbék érintőinek és normálisainak számolásával is foglalkozott, vizsgálta az egyenletek megoldásának módszereit is. Érdekes, hogy a - jól ismert - kör négyszögesítése probléma helyett a "négyszög körösítése" érdekelte.
Több matematikai fogalom is viseli az ő nevét. Derékszögű koordinátarendszere módot adott arra, hogy a különböző matematikai tudományágak összekapcsolódhassanak.
A halmazok direktszorzatát is Descartes nevével illetik.
A természettudományokban is tevékenykedett. A CARTESIUS-BÚVÁR-t is ő fedezte fel. Róla nevezték el a Cartesius-manosztátot is.
Róla is szólnak az alábbi web oldalak:
Feladatok az olvasóknak:
1. Hány elemű egy n elemű halmaz Descartes-féle négyzete?
a)
b)
c)
+1
d)
+2
2. Melyik fogalom kapcsolható a Descartes-féle derékszögű koordinátarendszerhez?
a) lineáris programozás
b) prím
c) hasonlóság
d) kongruencia
3. Milyen nyelven írta Descartes az Értekezés a módszerről című művét, és miért éppen ezen?
a) latin, a kor tudományos nyelve
b) francia, hogy a nők is megértsék
c) flamand, az inkvizíció ne foghassa perbe
d) magyar, ebben az országban íródott
4. A "cogito, ergo sum" melyik korábbi bölcselőnél jelenik meg?
a) Szókratesz
b) Szent Ágoston
c) I. Kant
Forrás:
- Sain Márton: Nincs királyi út! Gondolat K. Bp. 1986
- Descartes: Értekezés a módszerről Ikon K. Bp. 1992