Mikor vagyunk egészségesek?
2014/07/29 14:49
3039 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.

Nem is gondolnád, milyen nehéz erre az egyszerű kérdésre válaszolni!

mikoregeszseg

Ókori elképzelések

Az egészség fogalma nagyon régóta foglalkoztatja az emberiséget. Ha az ókorig visszatekintünk, a betegségeket sokáig az istenek művének tulajdonították. A betegségek ésszerű okát a kr.e. 5. században kezdték el kutatni, legalábbis a rendelkezésünkre álló dokumentumok tanulsága szerint. Az ókori Aszklépiosz célja a 20. századi orvostudományhoz hasonlóan a betegségek kezelése, azaz az egészség helyreállítása volt. Elképzelése szerint, ha kiderítettük, felismertük a betegséget, akkor azt valamiféle ellenszerrel kell kezelni, így helyreállítható az egészség. Visszatérve az alapkérdésünkre, hogy mi is az egészség, akkor Aszklépiosz megközelítésében – természetesen jelentősen leegyszerűsítve nézeteit – egészségnek a tünetmentességet tekinti, ami elsősorban fizikai tünetmentességre vonatkozik.

Aszklépiosz lánya, Hügieia kissé módosította apja elképzelését és jelentős szerepet tulajdonított a szellemi egészségnek, emellett hangsúlyozta a betegségmegelőzés, azaz az egészségmegőrzés fontosságát. Nem meglepő módon az egészségmegőrzés egyik tényezője a megfelelő higiéniás körülmények, melyet ő maga is hangsúlyozott, nem csoda, hogy a közegészségügy istennőjének, illetve maga a higiénia szó névadójának tekinthetjük.

Középkor és az újkor

A középkor egészségfelfogását nem egyszerű általánosítani, hisz hosszabb időszakról beszélünk és igen sokféle nézet került napvilágra a világ minden táján. Nagy általánosságban elmondható, hogy a természettudomány egyes területeinek és az orvostudományok fejlődésének az emberi test megismerése állt a középpontjában. Szedjük szét minél alaposabban, szedjük szét minél kisebb részekre, így megismerve felépítését és működését.

A betegség és egészség felfogás nem meglepő módon arra a filozófiára épült, hogy minden betegségnek meglelhetjük az okát, az ok ismeretében pedig megtalálhatjuk a gyógymódot. Még a 17. században is élt az emberi test gépszerű felfogása, azaz, ha elromlik valami, az megjavítható. A 18-19. században ugyan már jelentősebb szerephez jut a lelki egészség kiemelése, azonban még mindig a betegségcentrikus felfogás keretein belül. Az akkori legtöbb elképzelés szerint a betegség lehet fizikai és lelki eredetű, mindegyiknek fel kell ismerni az okát majd célirányosan kezelni. Egészséges az az ember, akinek sem testi, sem lelki problémái nincsenek.

Filozofáljunk kicsit!

Megszakítanánk a korábbi kronológikus tárgyalást és némi gondolkodásra invitálnánk az olvasót. Ha most megkérdeznénk, mit gondolsz, mikor vagy egészséges, mit mondanál? A felmérések szerint a laikusok többsége a betegség hiányát és a jó közérzetet mondaná. Természetesen a válasz ennél bonyolultabb. Lehet olyan személy is, aki nap, mint nap leverten ébred, egész nap vonszolja magát, betegnek érzi magát, ugyanakkor semmiféle fizikálisan kimutatható betegsége nincs.

Ennek a fordítottja is igaz lehet, akár egy diagnosztizáltan súlyos beteg is érezheti magát kiválóan, mondhatja azt, hogy ő bizony egészségesnek érzi magát. Nyilvánvalóan, ha alávetnénk magunkat egy teljeskörű orvosi vizsgálatnak, mindannyiunkban találnának kisebb-nagyobb egészségi problémákat, mégsem mondjuk azt, hogy betegek vagyunk.

Ismerkedjünk meg a modern egészség felfogással!

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 1948-ban fogalmazta meg az egészség modern fogalmát, néhány további ismérvvel. Alapkoncepciójuk szerint az egészség nem a betegség vagy fogyatékosság hiányát jelenti, hanem egy hármas egység, a test, a lélek és a szociális jólét meglétét. Hangsúlyozzák a személy objektív és szubjektív élményvilágát. Ennek megfelelően az egészségbe beletartozik a megfelelő biológiai működés (szerveink, szervrendszereink), a lelki egészség (kiegyensúlyozottan, elégedetten éljük mindennapjainkat), a mentális egészség (tiszta és következetes gondolkodás), a szociális egészség (képesek vagyunk másokkal kapcsolatokat kialakítani), és végül az emocionális egészség (saját és mások érzéseinek felismerése, megfelelő válaszreakciók).

Marsi Zoltán írása

Csatlakozz hozzánk!

Kapcsolódó oldalak

Scientix A természettudományos oktatás közössége
All you need is code Minden a kódolás tanulásáról
Go Lab Laboratóriumok online
CodeWeek A Kódolás Hetének honlapja
Jövő osztályterme Modern tanulási környezetekről a Sulineten

Csoportot ajánlunk