Felmelegedés vagy klímaváltozás?
Gyakran halljuk a globális felmelegedés kifejezést, máskor pedig inkább a klímaváltozás használata a jellemzőbb. Helyesebb azonban az utóbbit alkalmazni, ugyanis jóval komplexebb folyamatokról van szó, minthogy csupán a felmelegedéssel lehetne jellemezni. Igaz, hogy az egyik legfontosabb indikátor a Föld átlaghőmérsékletének emelkedése, de a kifejezés leegyszerűsítő, ráadásul nem is igaz mindenhol. A felmelegedés mértéke ugyanis régiónként jelentősen különbözik a Földön és vannak olyan területek, ahol a hőmérséklet csökkenése figyelhető meg (igaz, nem ez a jellemző).
A globális klímaváltozás egyébként nem „szitokszó”, önmagában lehet teljesen természetes folyamat is, a kérdés az, hogy a 20-21. században megfigyelt változások mennyiben köthetőek az emberi tevékenységhez.
Emberi vagy nem emberi tényezők
Az ENSZ szakosított bizottsága, az 1988-ban megalakult Éghajlat-változási Kormányközi Testület (IPCC), 5-6 évente ad ki jelentéseket a Föld klímájával, illetve annak változásával kapcsolatosan. Az adatokat szinte mindenhonnan gyűjtik a világban, több magyarországi kutató is dolgozik nekik.
A legfrissebb (2013) jelentés első részét szeptember végén fogják közzé tenni, de bizonyos információk már augusztusban kiszivárogtak. Ebből az egyik legfontosabb, hogy az IPCC szerint 95%-os a valószínűsége annak, hogy a klímaváltozás mértéke az emberi tevékenységnek köszönhető. Pesszimista és optimista forgatókönyveket is készítettek 2100-ig, mely szerint 29, de akár 80 cm-es tengervízszint emelkedésre is lehet számítani. A korábbi jelentéseikben egyébként az emberi tevékenység szerepének valószínűsége kisebb volt, de az egyre nagyobb számú adatok és a legújabb megfigyelések is egyértelműen az emberi hatás szerepét bizonyítják.
Az IPCC 2007-es jelentésében található hibák kissé megtépázták a szervezet tevékenységét, mert néhány olyan állítás is belekerült, aminek nem volt valóságtartalma. (Az egyik ilyen elhíresült állítás, hogy a himalájai gleccserek 2035-re elolvadnak, amit aztán többen is cáfoltak.)
Vannak azonban olyan tudósok is, akik tudományos alapon bírálják az IPCC-t, és ennek vannak magyar vonatkozásai is. A NASA-nál dolgozó Miskolczi Ferenc úgy találta, hogy a légköri szén-dioxid növekedése és a hőmérséklet emelkedése között nincs, illetve nem olyan az összefüggés, mint ahogyan az IPCC állítja. Zágoni Miklós Miskolczi kutatásaira támaszkodva azt találja problematikusnak, hogy a klímaváltozást kiváltó rengeteg hatásból kiemelnek egyet, a szén-dioxid-kibocsátást. Szerinte e szemlélet fő szószólója az IPCC, és ez helytelen. Véleménye szerint újra kellene kezdeni a tudományos vitát, mert nem a szén-dioxid okozza a Föld átlaghőmérsékletének emelkedését.
Más tudósok cáfolják Zágoni megállapításait és egyértelműen a megemelkedett szén-dioxid szintet tartják a fő felelősnek.
Hitek a globális klímaváltozásról
Egy amerikai felmérés szerint a globális klímaváltozás emberi tényezőjében való hit függ a személyes (politikai) beállítódástól is. A nagy számú alanyon végzett felmérés szerint minél többet nézi valaki a Fox News-t, a konzervatív amerikai hírcsatornát, annál nagyobb az esély arra, hogy ne higgyen a klímatudósoknak és azt gondolja, hogy az emberi tevékenység szerepe nem nagy vagy jelentéktelen, azaz a klímaváltozás természetes folyamat. Mások szerint a konzervatívok már a Fox News megjelenése (1996) előtt elvesztették a tudományba vetett hitüket, tehát ez nem a csatorna műsorainak következménye. Akárhogyan is van, az belátható, hogy gondolkodásunk, beállítódásunk, hitünk befolyásolhatja azt is, hogy mennyire fogadjuk el a tudomány eredményeit. Természetesen mindezt jelentősen módosíthatja az, hogy mennyire vagyunk tájékozottak, mennyire értjük a folyamatok tudományos hátterét, mert a legegyszerűbb hátradőlni és azt gondolni, hogy „ehhez én úgy se értek” és „nem is tehetek semmit” az ügy érdekében.
További érdekes oldalak
- Az ember okozza a globális felmelegedést
- Nem zárja ki a katasztrófát a kiszivárgott klímajelentés
- Ha Fox News-t nézed, kevésbé hiszel a klímatudósoknak
Barta Géza cikke