Muszlim hódítók Indiában
2014/02/07 12:52
3637 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.

Az utolsó egységes indiai állam, a Gupta Birodalom 550-re gyakorlatilag eltűnt. A dinasztia egy ága még Magadhában megőrizte a hatalmát, a Birodalomból pedig összesen négy jelentős királyság vált ki. Az V. század közepétől a hunok kiszorítására tett kísérletek több évszázados bizonytalanságot és háborúskodást eredményeztek, ami tönkretette a harcok által leginkább érintett Észak-India gazdaságát. Tovább nehezítette a helyzetet a Római Birodalom összeomlása, mert ez véget vetett a korábbi nagyon jövedelmező kereskedelemnek. A háborúk miatt a kereskedelmi útvonalak áttevődtek a Közép-Ázsiából Délkelet-Ázsia (pl. Thaiföld, Kambodzsa és a mai Malajzia) felé.

Az első muszlim hódítók

A szomszédos Afganisztán területén 977-től egyre nagyobb jelentőségre tett szert Ghazní fejedelemsége. Mahmúd, Ghazní fejedelme már évente tört be Indiába, 1008-ban Pandzsábot támadta a termésért és aranyért, majd 1010 és 1016 között a templomvárosokat sarcolták, hogy aztán végül 1025-ben teljesen kifosszák a legendásan gazdag Szómnáthot.

A hódító fejedelem kíséretében érkezett és töltött tíz esztendőt Indiában al-Bírúní, a perzsa matematikus és csillagász, az iszlám tudomány virágkorának kiemelkedő tudósa. India című műve nagyszabású alkotás, amelyet sokan az indológia tudomány megalapozójának tartanak.  Al-Bírúní egyrészt szisztematikus tudósként és kiváló megfigyelőként megkísérelte az Indiában talált vallás és az iszlám összehasonlítását, valóságos néprajzi leírását adja a helyben talált szokásoknak és foglalkozott a kasztrendszerrel is. Írása alapján a tudós bráhmanákkal való konzultációk mellett szanszkrit szövegeket is tanulmányozott.

Az első hódítók nyomán arab és más nemzetiségű utazók érkeztek Indiába, akik közül sokan beszámoltak tapasztalataikról, a helyiek szokásairól.

781px-Somanath_from_the_beach_edit

A muszlim uralom kialakulása

Az észak-indiai fejedelemségek igyekeztek szembeszegülni az új hódítókkal, de nem jártak sikerrel. Nehézkes, elefántokkal erősített és ezért lassan mozgó hadseregeik alkalmatlannak bizonyultak a mozgékony lovas harcosok ellen. Így 1192-ben Muhammad Ghúrí óriási győzelmet aratott, elfoglalta Delhit és Adzsmírt. Ettől kezdve Észak-India muszlim fennhatóság alá került. Bár a muszlimok a korábbi hadjáratoknak köszönhetően már nem voltak ismeretlenek Indiában, de jelenlétük ettől fogva állandósult.

A Delhi Szultanátus

Ghúrí királysága Afganisztánban végül összeomlott, viszont megteremtette a Delhi szultanátust, amelynek többnyire török és afgán származású uralkodóinak hatalma 1200-tól 1526-ig állt fenn. A szultanátus szolgálatában igen sokféle népesség érkezett India ezen részében. A türkök, mongolok, afgánok, perzsák, arabok mellett etiópok töltöttek be különböző feladatokat az udvarban. A szultanátus urai terjeszkedni akartak, birodalom megszervezése volt a céljuk, de a Dekkán meghódítására tett próbálkozásaik kudarchoz vezettek.

1229-ben Indiát is elérte a mongol támadás, és bár 1241-ig Pandzsáb felett mongol uralom jött létre, ennél délebbre nem tudtak hatolni. 1290-ben a delhi szultanátus élére kerülő afgán dinasztia tagjai hívő muszlimok voltak, ők azok, akik először vezették be a nem muszlimokat, tehát a helyi népességet sújtó adófajtát, a dzsizjét. Az új uralkodók elődeikhez és utódaikhoz hasonlóan átvették a helyben talált közigazgatást, megtartották a tartományi rendszert. Az egyes uralkodók halálát rendszerint hatalmi harcok követték, és a birodalmi törekvésekkel a korábbi kudarcok ellenére sem hagytak fel. Erre utal, hogy a XIV. század közepén Muhammad szultán székhelyét Delhitől 1500 kilométerre délre helyezte át, ahol kényszermunkával építette fel az új várost Daulátábádot. A krónikák szerint Delhi minden lakosát nemre és korra való tekintet nélkül arra kényszerítette, hogy gyalogosan menjen el az új székhelyre és vegyen részt annak építésében.

Észak-Indiát 1398-ban újabb mongol támadás érte, aminek keretében Timur Lenk hadserege egészen mélyen behatolt a térségbe és kifosztotta Delhit. A város igen nehezen heverte ki a csapást, de a XV. század közepétől uralkodó afgán eredetű Lódí dinasztia újra meg tudta szilárdítani hatalmát Pandzsábtól egészen Bengálig.

800px-Daulatabad_entrance_dome

A Dekkán államai

India középső és déli részén is fontos hatalmak emelkedtek fel, közöttük különösen jelentős volt Vidzsajanagar királysága, amely két évszázadon át volt a Dekkán nyugati és déli részének állama, kiterjedt kereskedelmet folytatott az arabokkal és a portugálokkal.

Ezek az államok is a régi indiai államépítést követték, adófizető szövetségesükké tették a környező kisebb fejedelemségeket, ám ez rendkívül költségesnek és labilis bázisnak bizonyult, ami megpecsételte e királyságok sorsát.

A következő, kívülről érkező támadás már új korszak kezdete Indiában: megszületik a Mogul Birodalom.

További érdekes oldalak:

Farkas Judit cikke

Csatlakozz hozzánk!

Kapcsolódó oldalak

Scientix A természettudományos oktatás közössége
All you need is code Minden a kódolás tanulásáról
Go Lab Laboratóriumok online
CodeWeek A Kódolás Hetének honlapja
Jövő osztályterme Modern tanulási környezetekről a Sulineten

Csoportot ajánlunk