Nehézfémek - össztűz az élővizekre
2000/03/13 08:00
3860 megtekintés
A cikk lejárt! Valószínű, hogy már nem aktuális információkat tartalmaz!
Röviddel a Tiszát és a Szamost károsító ciánszennyezés levonulása után újabb környezeti katasztrófák következtek be Románia északi részén. Nagymennyiségű cink, ólom, réz és higany került a Tisza és a Visó folyókba iszap formájában. A szennyezés egy része a magyarországi folyószakaszokra is eljutott. A nehézfémek hatása hosszútávon jelentkezik, a következmények súlyosak és sokrétűek, a védekezés költséges és bonyolult.
Röviddel a Tiszát és a Szamost károsító ciánszennyezés levonulása után újabb környezeti katasztrófák következtek be Románia északi részén, Máramaros megyében. Színesfémek kitermelésével foglalkozó üzemek közelében gátszakadás történt Borsabánya és Máramarossziget közelében 2000. márciusában.
Ennek nyomán nagymennyiségű (néhány tízezer tonna) cink, ólom, vas, réz került a Tisza és a Visó folyókba iszap formájában.
A nehézfémek hatása hosszútávon jelentkezik, a következmények súlyosak és sokrétűek, a védekezés költséges és bonyolult.


a kék pontok jelölik a gátszakadások helyét
a Visón és a Tiszán

Az alábbiakban röviden ismertetjük, hogy milyen környezeti károkat okozhatnak a nehézfémek ionjai.
A nehézfémek okozta szennyezésre egy japán baleset hívta fel a világ közvéleményének figyelmét. 1938-ban a japán Minamata-öbölbe egy acetaldehidet előállító gyár higanytartalmú szennyvize került. A katasztrófa 1970-ig 300 halálos áldozatot követelt.

Vas, mangán

A vas és a mangán létfontosságú elemek és kis mennyiségben az élő szervezetben is előfordulnak. Az emberi szervezetben levő vas háromnegyed része a hemoglobinban tárolódik, a vasionok a biokatalízisben és a szállításban, a mangán pedig a fotoszintézisben játszik szerepet. A vizekben leggyakrabban előforduló szennyezők a vas és a mangán ionjai (Fe3+ és Mn2+), melyek elsősorban ízrontó hatásúak, azonban a mangán nagyobb koncentrációban idegkárosító. Néha előfordul, hogy a vízvezeték csapjából sárgásbarna színű víz folyik. Ennek oka lehet, hogy a vízben oldott Fe2+ és Mn2+ ionokat ún. vas- és mangánbaktériumok Fe3+ ionokká és MnO2-dá oxidálják.

Cink

A cinkionok (Zn2+) a biológiai rendszerekben egyrészt enzimaktivátor, másrészt szerkezetalakító ion. A szem kötőhártyájában is nagy a cink koncentrációja. A vizekben a cink is gyakori szennyező és fontos biológiai szerepe ellenére nagyobb mennyiségben károsítja a növényeket.

Kadmium

A kadmium is a cinkcsoport tagja, ám a cinkkel ellentétben igen mérgező. A kadmium felhalmozódik a vesében, és a csontképzési folyamat enzimjeit gátolja. Csontlágyulást és nyálkahártya-károsodást okoz. Az emberi szervezetből csak 10 év alatt ürül ki. A kutatások szerint a kadmium a fehérjékkel stabilis komplexet képezve gátolja azok hatását. A kadmium élettani hatását Japánban fedezték fel. Kadmiummal szennyezett bányavíz jutott rizsföldek közelébe a Jinzu folyó árterében, majd a rizs bejutott az emberek szervezetébe. A kadmium által okozott betegséget Itai-itai kórnak nevezzük (japánul azt jelenti: nagyon fáj).

Higany

A kadmiumhoz hasonlóan a higanynak sincs biológiai szerepe, mérgező hatását többek között annak tulajdonítják, hogy könnyen kötődik tiol (-SH) csoportokhoz és alapvető biokémiai reakciókat gátol. A higany idegméreg, a halak és a tengeri emlősök testében feldúsul, így bejuthat az emberi szervezetbe is. A higany élettani hatását is japánok derítették fel, a fentebb említett Minamata öbölbeli szennyezés nyomán. Az öböl környékén lakók szervezetébe a nyersen fogyasztott hallal és kagylóval került be a higany, és súlyos szervi elváltozásokat, mozgásszervi problémákat, vakságot és az agysejtek elhalását okozta. Az emberekben felhalmozódott higany következtében évek múltán is világot láttak torzszülött csecsemők.

Minamata esettanulmány

Ólom

Az ólom zavarja az agyfunkciókat, a vérképző és kiválasztó szerveket, valamint elraktározódik a csontokban. A könnyen megmunkálható ólom vízvezetékcsövek csőrendszerének utolsó szakaszában jelen van. Az ólomcső felületén PbCO3 réteg van. Ha a vízben több a szénsav, akkor ezt a réteget a víz Pb(HCO3)2 keletkezése közben oldja. Ez a vegyület pedig igen mérgező. A fémek (főleg a nehézfémek) egyrészt az ipari tevékenység (pl. festékipar), másrészt a nem megfelelő hulladékkezelés útján kerülnek a vizekbe. Sajnos gyakran előfordul, hogy veszélyes hulladékokat juttatnak a tengerbe, vagy égetéssel semmisítik meg a tengeren a hulladékokat. Ennek következményeképpen egyre gyakoribbak a halak bőrbetegségei. Az általános előírás szerint a mérgező nehézfémek összmennyisége nem haladhatja meg a 0,5 mg/l értéket. Vannak azonban olyan szennyezők, amelyek káros hatása már mg/l koncentrációnál is jelentkezik.

Csatlakozz hozzánk!

Kapcsolódó oldalak

Scientix A természettudományos oktatás közössége
All you need is code Minden a kódolás tanulásáról
Go Lab Laboratóriumok online
CodeWeek A Kódolás Hetének honlapja
Jövő osztályterme Modern tanulási környezetekről a Sulineten

Csoportot ajánlunk