Üvegházhatású gázok
Egy valamire való középiskolás már kívülről tudja, hogy melyek az üvegházhatású gázok. De ha mindet nem is, elsőre a szén-dioxid bizonyára mindenkinek beugrik. Valóban a szén-dioxid a legjellemzőbb ilyen gáz, ennek a kibocsátása ugrott meg jelentős mértékben az elmúlt 100 évben. 20-30 évvel ezelőtt még úgy tanították, hogy a légkör 0,03 százaléka, de ma már ez nem számít jó adatnak, ugyanis hamarosan elérjük a 0,04%-ot. Bármennyire tűnik is kicsinek ez az adat, hatása jelentős. Legalábbis a tudósok többsége szerint. (Mert vannak olyan vélemények is, melyek szerint nem szabadna a szén-dioxidra kenni az globális felmelegedés minden bűnét, nem jó, hogy a problémát szinte hozzá kötik a szén-dioxidhoz.)
Vannak még persze a szén-dioxid mellett jócskán olyan gázok, melyek az üvegházhatás fokozásával növelik a Föld légkörének átlaghőmérsékletét, azaz a globális klímaváltozásra jelentős hatással vannak. Arra is később jöttek rá, hogy a metánnak mekkora szerepe van! A globális klímaváltozás ráadásul tovább növeli annak jelenlétét az atmoszférában. Az átlaghőmérséklet növekedésének hatására ugyanis a felolvadó sarkvidéki fagyott talaj mocsárrá változó vidékén metán jut a légkörbe. És egyre nagyobb területeket érint ez a probléma. Ezen kívül a tehenek bendőiből is metán kerül a légkörbe kérődzéskor. Ha a Föld hatalmas szarvasmarha állományára gondolunk, ez nem is kis mennyiség. A metánnak ráadásul 20-25-ször olyan erős hatása van, mint a szén-dioxidnak. Szerencsére jóval kevesebb is van belőle.
Fontos üvegházhatású gázok származnak a közlekedésből is, mint például a nitrogén-oxidok, de a fluorozott üvegházhatású gázok jelentőségét sem szabad alábecsülni, különösen a gazdaságilag fejlett országokban. Ezek közé tartoznak az ózonréteget is károsító CFC-k (klorofluorokarbon), szerencsére ezek mennyisége a hatásos intézkedések következményeként jelentősen csökkent. De ide tartozik a hidrofluorokarbon (hűtőgépek fagyasztói, légkondicionáló berendezések), a kén-hexafluorid (elektronikai ipar) és a perfluorokarbon (aluminiumgyártás).
Üvegházhatású gázok és emberi tevékenység
Az üvegházhatású gázok megnövekedett mennyisége az emberi tevékenységhez köthető. Azt látjuk, hogy a legjelentősebb kibocsátás az energiafelhasználáshoz kötődik. Az emberiség energiaigényének növekedése tehát tovább növelheti az üvegházgázok mennyiségét, akkor legalábbis, ha az energiafelhasználás hatékonyságában nem történik változás, és ha a hagyományos energiahordozók felhasználása tovább emelkedik. Az energiatermelés mellett a mezőgazdaság is komoly termelőnek számít, az energiaipar melletti egyéb ipari tevékenységet megelőzve. Magyarország nem számít nagy üvegházhatású gáz kibocsátónak az EU-n belül, igaz a fejlettebb gazdasággal rendelkező Finnországé vagy Írországé még kisebb.
A Tokuyama vállalat egyik gyára (Japán); Szerző: Kenichi Nobusue Creative Commons licence: http://creativecommons.org/licenses/by/2.0/deed.en
Perfluortributilamin
Azt gondolnánk, hogy mindent tudunk már az üvegházhatású gázokról. A Torontói Egyetem tudósai nem is olyan régen bebizonyították, hogy ez egyáltalán nincs így. Kimutatták, hogy a PFTBA vagyis a perfluortributilamin a legerősebb hatású üvegházgáz. Ráadásul nem veszélytelen anyagról van szó, mert a légkörből nagyon lassan ürül, több mint 100 évig is az atmoszféra alsó részén tartózkodhat. Azért irányult a figyelem a nehezen kiejthető nevű gáz felé, mert 7100-szor erősebb hatású, mint a szén-dioxid. Az anyagot az elektronikai iparban használják leginkább.
További érdekes oldalak:
Barta Géza cikke
