Nyári időszámítás a középszintű földrajz érettségiben
2013/05/30 08:00
1264 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.

A középszintű érettségi ötödik feladatában két megoldást is elfogadhatóvá tettek. Bár a földrajz tankönyvek a napi hőmérsékleti csúcsot 14 órára teszik, nyáron ezt az óraátállítás módosíthatja. De miért van óraátállítás? Honnan származik az ötlet? Kik alkalmazzák?

A középszintű földrajz érettségi ötödik feladata

Az érettségi ötödik feladatánál arra voltak kíváncsiak a feladatkészítők, hogy tudják-e a diákok, a nappali felmelegedési maximum nagyjából két órát csúszik, a napsugarak legnagyobb beesési szögéhez képest, mely körülbelül délben következik be (zónaidő szerint). Ezek szerint, egy helyes megoldása lett volna a feladatnak, ahol a legmagasabb hőmérsékleti értéket 14 órára kellett beírni. Nem vették azonban figyelembe, hogy a nyári időszámítás miatt, mindez tolódik, és ha a diák az óraátállítást is számításba vette, akkor helyesen járt el akkor is, ha 15 órára írta a legmagasabb hőmérsékleti értéket. Szerencsére hamarosan érkezett a javítási útmutató módosítása, így hivatalosan is két megoldása lett a feladatnak.

Helyi idő, zónaidő

Az emberiség az idő mérését is standardizálta, ami elég logikusnak tűnik, különösen azóta, amióta a nemzetközi kereskedelem fellendült, és utazásaink során igen hamar eljuthatunk a Föld egyik pontjából a másikba. Valóban zavaró lenne, ha a napóra által mutatott helyi idő szerint mérnénk az időt, hiszen így egy kis országon belül is állandóan állítgatni kellene óráinkat. Ennek kiküszöbölésére jöttek létre az időzónák, a zónán belüli időt pedig zónaidőnek nevezzük.
Úgy tűnt, hogy mindez megfelel az emberiség számára, de kiderült, hogy még így sem minden tökéletes.

George Vernon Hudson

Már 1895-ban felmerült, hogy módosítani kellene az idő mérését az évszakoknak megfelelően. Az ötlet George Vernon Hudsontól (1867 – 1946) származik. A brit születésű új-zélandi tudós rovartannal és csillagászattal foglalkozott, de hétköznaponként a wellingtoni postán dolgozott, így rovargyűjtő körútjaira csak munka után nyílt lehetősége. Az egyébként is csak nyáron végezhető tevékenység hossza igen csak lerövidült a korai alkonyat miatt. Ez felettébb zavarta Hudsont. Így kezdett el gondolkozni azon, hogy mennyivel több időt lehetne értelmesen a szabadban tölteni nyáron, ha később menne le a nap. Úgy vette észre, hogy a különféle szabadidős tevékenységeket mások is szívesen űznék, de mindennek akadálya az, hogy túl korán sötétedik. Ezért 1985-ben az új-zélandi Királyi Természettudományos Társaság előtt beszámolt javaslatáról. Az ő elnevezése (Daylight Saving Time) még sokkal inkább a napos időszak meghosszabbításáról, mint másfajta időszámításról szólt. Sokan kinevették és komolytalan ötletnek tartották, mások megfontolandónak, de nehezen megvalósíthatónak. Végül Hudsonnak lett igaza és halála előtt megérte ötletének megvalósulását: a nyári időszámítást 1946-ban már több ország hivatalosan is bevezette.

A nyári időszámítás elterjedése és furcsaságai

Először az I. világháború idején Németországban vezették be 1916-ban „Sommerzeit” néven. Ezt sokan átvették, így terjedt el a „nyári időszámítás” kifejezés. Később egyre több országban alkalmazták, igaz néhány országban a kipróbálás után megszüntették. Többek között így volt ez Magyarországon is. Az 1970-es évek, illetve az olajválság óta a gazdaságilag fejlettebb országok többsége alkalmazza a nyári időszámítást, ugyanis kimutatható volt az energiaspórolás, és erre akkor nagy szükség volt.

A nyári időszámítást bevezető országok között utazók sok furcsasággal is találkozhatnak, különösen akkor, ha kontinensek közt zajlik az utazás. Mivel az északi félteke nyara máskor van, mint a déli féltekén, ezért jelentős eltérés lehet az időeltolódásban akkor, ha télen vagy nyáron utazunk. Az is befolyásolja mindezt, hogy mikorra teszik a téli-nyári időszámítás határát. Ha pl. Chilébe megyünk, akkor az északi félteke nyarán 6 óra eltérés van Chile és Magyarország között, de mindez 4 órára csökken az északi félteke telén. Ezen kívül, mivel az átállítás nem ugyanazon a napon van az Európai Unióban, mint Chilében, van olyan rövid szakasz az évben (néhány hét), amikor öt óra az időeltolódás Magyarország és Chile között. Mivel Európa és az USA sem hangolja össze az átállítást, (itt is van néhány hét eltérés), ezért a kritikus időszakban utazóknak jobban oda kell figyelniük erre a problémára. További problémát jelenthet az is, hogy Magyarországon és az EU-ban éjjel kettő és három óra között szokott történni az átállítás, de van, ahol ez máskor történik (pl éjfélkor).

Érdekesség még az is, hogy az USA, Kanada és Ausztrália nem minden tagállama alkalmazza a nyári időszámítást, a fejlett gazdasággal rendelkező ázsiai országok (pl. Japán) pedig szintén nem él ezzel a lehetőséggel. Ha a kontinenseket hasonlítjuk össze, akkor azt látjuk, hogy az óraátállítás gyakorlata Ázsiában és Afrikában a legkevésbé elterjedt.

A kétezres években egyre több ellenzője akad az átállításnak, mert a sok pénzt is jelentő gazdasági okok szerintük megszűntek. Már másképp élnek az emberek, mint a 70-es években és más eszközöket is használnak. Mások szerint a gazdasági racionalitás még mindig a nyári időszámítás alkalmazásának kedvez, nem beszélve a hosszabb esték szabadidős hasznáról.

További érdekes oldalak

Földrajz középszintű érettségi vizsga javítási-értékelési útmutató 2013

Óraátállítások a világban

Érvek az óraátállítás mellett

Érvek az óraátállítás ellen

Csatlakozz hozzánk!

Kapcsolódó oldalak

Scientix A természettudományos oktatás közössége
All you need is code Minden a kódolás tanulásáról
Go Lab Laboratóriumok online
CodeWeek A Kódolás Hetének honlapja
Jövő osztályterme Modern tanulási környezetekről a Sulineten

Csoportot ajánlunk