Globális problémák

A globális környezeti problémák közül hármat már általános iskolában is illik ismerni. A gépjárművek és hőerőművek által kibocsátott egyes gázok savas esők kialakulásához vezetnek, míg számos légkört szennyező gáz az ózonpajzs vékonyodásához járul hozzá. A fokozott szén-dioxid kibocsátás, továbbá egyre inkább úgy tűnik a sugárhajtású repülők által termelt légköri vízgőz az üvegházhatás fokozódását eredményezik, mely jelentősen növelheti Földünk átlaghőmérsékletét.

Mindhárom globális környezeti problémának érezhetjük már a jeleit. A savas eső következtében egyes tavak kémhatása savas irányba tolódott el, míg különösen az ipari létesítmények közelében a nyitvatermők és a zuzmók számos faja pusztult ki. Az ózonpajzs vékonyodása jelentősen növelte a bőrrák kialakulásának kockázatát, sőt a tényleges esetek számát is, hisz hiányában a káros UV-sugarak elérik a talaj közeli légrétegeket is. A globális felmelegedés következtében jelentősen csökkent a sarki jégfelületek nagysága, döbbenetesen visszaszorultak a gleccserek és a mezőgazdaságban is komolyan érezteti hatását.

Csökkentsük a szén-dioxidot!

A szén-dioxid kibocsátás mérséklésére komoly nemzetközi egyezmények születtek, melyek szabályozzák az egyes országok kibocsátási kvótáját. Ugyanakkor az is közismert, hogy a növények szintén hozzájárulhatnak ezen gáz csökkentéséhez, hisz a fotoszintézis során szén-dioxidot kötnek meg. Talán mindenki emlékszik arra, hogy a növényekben lévő zöld színtest a fotoszintézis helye, víz és szén-dioxid felhasználásával, a napfény segítségével szőlőcukrot és oxigént állítanak elő. Azaz nemcsak megkötik a szén-dioxidot, hanem oxigént is termelnek. Természetesen a növények is lélegeznek, ez esetben a fenti folyamat fordítottja játszódik le, de folyamatokat összegezve még mindig több oxigént termelnek, mint fogyasztanak, ennek megfelelően több szén- dioxidot kötnek meg, mint termelnek. Kézenfekvő a megoldás, hogy telepítsünk jelentős mennyiségű erdőt. Azonban ennek létezik egy igen hatékony lehetősége is.

Megoldás a szén-dioxid megkötésére

Egy spanyol kutatócsoport két faj keresztezésével – hibridképzés – majd némi genetikai módosítással egy igazán különleges fajt hozott létre. A Paulownia elongata és a Paulownia fortunei keresztezésével kialakított Paulownia tomentosa – magyar néven császárfa – hihetetlen tulajdonságokkal rendelkezik. Míg egy átlagos lombos fa évi 8-12 tonna szén-dioxid megkötésére képes, addig a császárfa közel kétszer ennyit képes elhasználni.

Felgyorsult anyagcseréjének köszönhetően természetesen növekedése is gyorsabb, 3 év alatt akár 20 méteres magasságot is elérhet. Ebből következően ipari felhasználása sem mellékes. Kiváló építkezési és bútor alapanyag, tökéletesen használható biomassza erőművekben, kérgéből és leveléből gyógyszerészeti alapanyagok vonhatók ki. Az oxyfaként is emlegetett lombhullató fa levelei továbbá trágyázási célokra is alkalmasak.

Veszélyezteti-e az őshonos fajokat?

Nem. A császárfa egyedei sterilek, így a természetben önálló szaporodásra képtelen, nem invazív faj. A hazai időjárási tényezőkhöz is alkalmazkodó változatát a Castilla la Mancha Egyetemen kísérletezték ki. Ennek köszönhetően a szélsőséges hőmérsékleti tartományokat (-30, +50) is elviseli, továbbá a talaj összetételére sem érzékeny.

Marsi Zoltán írása