Hőhullám az északi féltekén
Idén nyáron nem csak Magyarországon volt kánikula és az évszakhoz képest is elviselhetetlenül magas hőmérséklet. A NASA mérései szerint júliusban és augusztusban az északi féltekén igen különleges, az évszakhoz képest is rendkívül magas hőmérsékleti viszonyok alakultak ki hatalmas területeken Eurázsiában és Észak-Amerikában.
Kína
Idén Kínában is borzasztó meleg volt a nyár. Sanghajban rengeteg embert kellett kezelni a kánikula miatt, a kínai meteorológiai szolgálat először adott ki hőségriasztást. A legelviselhetetlenebb viszonyok Kelet-Kínában alakultak ki, július végén nem voltak ritkák a 40 °C feletti hőmérsékleti maximumok. De rendellenes helyzet jött létre Tibetben is, ahol szintén több fokkal volt magasabb a hőmérséklet az ilyenkor szokásosnál. A meleg közvetlen oka egy több hétre megtelepedő és nem mozduló szubtrópusi magas légnyomású rendszer volt, aminek hatását a városi klíma még tovább fokozta. Ennek következtében a legrosszabb helyzet a kelet-kínai nagyvárosokban alakult ki, ahol a meleg hatását felerősítette a szmog és a zöld felületek hiánya.
Magyarázat: A vöröses színű részek pozitív, míg a kékkel jelölt területek negatív hőmérsékleti anomáliát jelentenek. Az évszaknak megfelelő hőmérsékleti értékek fehéren jelennek meg. Jól látható, hogy a legerősebb (15 °C) eltérést Tibetben lehetett érzékelni, de a hőmérsékletkülönbség a Kínai-alföldön is jelentős (8-10 °C).
Szibéria
Ez a nyár nyelvrokonaink életét is megkeserítette. A Nyugat- és Észak-szibériai-alföld területén a megszokott és kellemesen hűvös nyári 16 °C helyett helyenként 32 °C mértek, ami megdöbbentően nagy különbség. Az adatokat a NASA gyűjtötte július 20 és 27 között. Kínához hasonlóan, itt is egy mozdulni nem akaró, magas légnyomású központ eredményezte a rendkívüli meleget, megakadályozva a kelet-nyugati és észak-déli széláramlatok kialakulását. A hőhullám ráadásul a Sarki-Urált és Oroszország európai részének északi részét is érintette, de a Közép-szibériai fennsík sem maradt ki. Hatalmas területről van tehát szó. A nagy meleg hatására rengeteg erdőtűz keletkezett, leginkább legközelebbi nyelvrokonaink, a hantik és manysik területén (Hanti-Manysi Autonóm Körzet), s ez további problémákat okozott a helyi lakosoknak.
Grönland
Amikor a NASA kutatói összehasonlították a 2013. júliusi 8-i és 12-i adatokat nem akartak hinni a szemüknek. Többen azt gondolták, hogy hibásak a mérések. Csak akkor hitték el, hogy igazak az adatok, amikor többszörösen leellenőrizték azokat. Az történt ugyanis, hogy négy nap alatt Grönland felszíni jege szinte teljesen megolvadt. Július 8-án az Észak-Amerikához tartozó hatalmas sziget jégtakarójának 40%-a volt olvadt állapotban, július 12-én pedig 97%-a! Ez természetesen csak a jég felszínére vonatkozik, de ez a hihetetlen gyorsaságú olvadás minden szakembert megdöbbentett. Okozója egy hirtelen érkezett hőhullám volt és július 16-ára már helyreállt a szokásos állapot, viszont ilyen mértékű és ilyen gyors olvadást még sohasem tapasztaltak a tudósok.
Jó a kereskedelemnek!
Sokan úgy vélik, hogy ezek a jelenségek nem véletlenül, hanem a globális klímaváltozás következtében alakulnak ki, és egyre gyakrabban számíthatunk hasonlóan rendellenes és hirtelen hőhullámokra, intenzív időjárási jelenségekre. De az éremnek itt is két oldala van. Ami nem jó a természetnek az jó a kereskedelemnek! Az Ázsia és Európa közti hajózási útvonalak az egyre melegedő északi sarkvidék miatt nyáron lerövidülhetnek, hiszen jégmentesen lehet hajózni a partok mentén a Jeges-tengeren. Oroszország már dörzsöli a tenyerét, hiszen területén fognak járni a hatalmas teherszállító hajók. Kérdés, hogy mi a legfontosabb - ami jó a kereskedelemnek, vagy az, ami jó Földnek, a bioszférának, az emberiségnek – legalábbis hosszabb távon?
A válasz elég egyértelmű, innen nézve...
További érdekes oldalak
- Hőmérsékleti anomália Kínában
- Hőmérséklet anomália Szibériában
- Rendellenes jégolvadás Grönlandon
- Megnyílik az új selyemút
Barta Géza cikke