Az űrkutatás alig 50 éve alatt számtalan ember alkotta tárgy került földkörüli pályára: űrállomások, műholdak, űrteleszkópok, szállítórakéták kiégett fokozatai. A már nem használt műszereket és egyéb tárgyakat összefoglaló néven űrszemétnek nevezik.

Napjainkra az Európai Űrügynökség (ESA) számítása szerint a Föld körül keringő űrszemét mennyisége elérte azt a kritikus mennyiséget, ami már veszélyes az űrben lévő, jelenleg is használt eszközökre. Legalább nyolcezer, tíz centiméternél nagyobb roncsdarab kering orbitális pályán. Egy ekkora méretű törmelékkel való találkozás elpusztíthat egy űrsiklót is, a műholdakat pedig ennél kisebb darabok is tönkretehetik. Az ESA becslése szerint 1:25-höz az esélye annak, hogy a Hubble-űrteleszkópot találat éri a készülék 17 évre tervezett élettartama alatt. Bármilyen baleset bekövetkezése nagyon sok pénzbe kerülne. Ezt persze mindenhol megpróbálják elkerülni. Az ESA például a világűr lézersugárral történő nagytakarítását indítványozta.

A legtöbb problémát a műholdak fellövéséhez használt szállítórakéták alkatrészei okozzák. Két évvel ezelőtt az Amerikai Űrkutatási Hivatal (NASA) szakemberei kényszerültek egy épülő űrállomás pályáját másfél kilométerrel megemelni, hogy az kikerüljön egy kiégett rakétafokozatot. Nem sokkal ezelőtt egy másik rakétafokozat majdnem szerencsétlenséget okozott.

Az űrszemét egy része idővel a légkörön keresztül visszatér a Földre, illetve a kisebb darabok elégnek a légkörben. A veszélye annak, hogy a becsapódó roncsok emberéletet követeljenek, elenyészően kicsi, a NASA becslése szerint 1: 4 000 000 az esély. Az űrkutatás eddigi története alatt csak néhányszor fordult elő, hogy a lehulló űrszemét balesetet okozott. A hatvanas években, Kubában egy tehenet talált telibe egy rakétaroncs. 1991-ben egy negyven tonnás orosz műhold, a Szojuz - 7 zuhant Chile egy gyéren lakott területére, kárt téve a birkaállományban. Két évvel ezelőtt a dél-afrikai Fokváros térségére zuhant három roncsdarab, az egyik a repülőtéren, egy ember közvetlen közelében, de szerencsétlenség itt sem történt.

A 2-300 km magasban keringő űrszerkezetek sorsa előbb-utóbb megpecsételődik. A nemrég még dollár milliárdokba kerülő, az akkori csúcstechnológiát képviselő értékek a tudomány rohamos fejlődése miatt mára eltakarítandó űrszemétté váltak, orbitális pályán tartásuk kockázatos és nagyon sokba kerül.