Tabula Hungariae ad quator latera, azaz Lázár deák térképe
2013/07/05 14:44
2131 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.

A magyar származású Lázár (Lazarus, Eleazarus) deák (?-1526) térképe hazánk legelső, legrégebbi részletes országtérképe. Hadászati célból készült, még a töröknek az országba való behatolása előtti időben – vélhetően 1514-ben. Lázár korábban Bakócz Tamás esztergomi érsek titkára volt, valószínűleg azonos ama székesfehérvári Lázárral, aki 1512-ben a bécsi egyetemen tanult és csillagászattal foglalkozott.

A térkép jellemzői

Lázár deák munkája messze felülmúlja pontosság és kivitel szempontjából a korábbi idők Magyarországot ábrázoló térképeit. Alapos és bőséges információt tartalmaz, hiszen a hegyeken és folyókon kívül több mint 1400 települést ábrázol, számos olyat, amely azóta elpusztult. A települések rajza igen részletes, nemcsak a helyüket határozta meg – valószínűleg saját felmérése alapján –, hanem tekintettel volt szerkezetükre is. Későbbi kiegészítésként a térkép középső részén pontsor határolja el a török által már elfoglalt magyarországi területeket. A térképre vonatkozó adatokat és a címet a térkép alján található míves címerábrázolások egészítik ki. A térkép alatt az ország rövid történelmi leírása olvasható latin és német nyelven.

A térkép sorsa

Lázár kéziratos térképét halála után barátja, Georg Tannstetter (Collimitius) bécsi professzor egészítette ki, Cuspinianus, a kiváló humanista és udvari történész javította át és rendezte sajtó alá, Peter Apianus metszette fába és nyomtatta ki Ingolstadtban (1528). A térképről azt hitték, hogy elveszett, csak 1553-ban megjelent másolata volt ismeretes, mígnem a millennium évében, 1896-ban egy régiségkereskedőnél előbukkant.

Tabula_hungariae

A leghíresebb „tévesztések”

Mai szemmel pontatlannak látszó térképe a kor legjobb technikai eszközeivel készült. Első pillantásra eltorzultnak látszik a Duna olyan jellegzetes magyarországi észak-déli futása és a Balaton tájolása is. Ezek a torzulások nem a térképész hibájából fakadnak, hanem azért keletkeztek, mert a térkép nem a kereten feltüntetett égtájnak megfelelő helyzetben fekszik. A térkép keretének északi iránya és a térkép valódi északi iránya között kb. 45 fok eltérés mutatkozik keleti irányban. Ez a hiba az átdolgozás során keletkezett. Van azonban tartalmi hiba is az első kiadáson: a Balaton középütt S-alakban megbicsaklik és Tihany egy szigetként jelenik meg. Vélhetően ez esetben az történhetett, hogy amikor Lázár deák korai halála után bécsi kollégái a felmérési térképszelvényeket egy térképpé illesztették össze, pontatlanul jártak el.

Néhány szelvényt összecseréltek, s a tihanyit nem tudván hová illeszteni, meg különben is zömmel víz vette körül a szárazulatot, betették a tó közepébe. De el kell ismerni, hogy még így is nagy teljesítmény volt a terepmunkában részt nem vevő bécsi kollégák részéről a rengeteg, feltehetően ezres nagyságrendű vázlat összeillesztése. Akár egy puzzle, csak itt még a darab külső formája sem segít…. Az összerakás után következett az egybe rajzolás, illusztrálás, végül a klisé elő rajzolása, fába metszése, nyomtatása, majd a nyomatok színezése.
A térkép utóélete

A törökkel vívott háborúk szükségesség tették az érintet térségről készült térképek használatát, miközben a török uralom alatt nem volt lehetőség a korábbi szelvényeket részletesen a helyszínen ellenőrizni és átrajzolni. A későbbi térképszerkesztők imitt-amott figyelembe vették ugyan a legnyilvánvalóbb hibákat, például hogy Tihany nem is sziget, hanem félsziget! Ám a helyszínt szintén nem ismerő Wolfgang Lazius 1556-ban úgy korrigált, hogy az északi helyett a déli parthoz illesztette Tihanyt. És ezt az ábrázolást vette át Gerardus Mercator flamand térképész. A Balaton és környéke 1688-ban szabadult fel a török uralom alól és került a veszprémi káptalan birtokába. Ettől kezdve nyílt ismét lehetőség keresztény tudósok számára, hogy újra felmérjék a területeket, többek között a birtokhatárok pontosítása és újra jelölése céljából.

További érdekes oldalak 

Farkas Judit cikke

Csatlakozz hozzánk!

Kapcsolódó oldalak

Scientix A természettudományos oktatás közössége
All you need is code Minden a kódolás tanulásáról
Go Lab Laboratóriumok online
CodeWeek A Kódolás Hetének honlapja
Jövő osztályterme Modern tanulási környezetekről a Sulineten

Csoportot ajánlunk