Horvátország, Budapest, Ganz-gyár
Története az akkor Habsburg birodalomhoz tartozó Magyar királyságban kezdődik. A Horvátország területén, Dalmáciában található Smiljanban városában született 1856. július 10-én. Tanulmányait a grazi és a prágai műegyetemen végezte. Megalkotta a váltóárammal meghajtott motort, egy ideig Budapesten élt, ahol megfogalmazta a forgó mágneses mező elvét – ez lett a váltóárammal hajtott gépek alapja. Tervezett egy indukciós motort. Édesapja halála után kénytelen volt munkába állni, egyetemi tanulmányait felfüggesztette. 1880-ban beállt a Ganz-gyárba dolgozni, ahol megismerkedett Puskás Ferenccel. 1882-ben már Párizsban munkálkodik Puskás Tivadar vállalatánál. 1883-ra készen van indukciós motorja – ma ilyen hajtja az összes háztartási gépet.
Irány az Egyesült Államok
A következő év már az Amerikai Egyesült Államokban találja, zsebében pár dollár csörgött, ellenben a fejében elképesztő ötletek sokasága várt arra, hogy megvalósuljanak. Edisonnál kapott állást, ám két ilyen kaliberű dudás nem fért meg sokáig egy csárdában.
Ami az Egyesült Államokban történik Tesla körül, arra túlzás nélkül lehet mondani, hogy lélegzetelállító, de inkább szemet kápráztató. Az elektromosság a XIX. század végén kezdett széles körben ismertté válni, ám a nagyközönség tartott az új energiától, ezért Tesla bemutatóin áramot vezetett át saját testén. Rengeteget kutatott ebben a témakörben: szénszálas izzót tervezett, generátorokat, erőművet épített. 1893-ban a chicagói világkiállításon az ő rendszerével oldották meg a kivilágítást.
Áram a testben, izzó a kézben
Lépjünk egy kicsit vissza az időben: 1885-ben George Westinghouse, a vasúti légfék feltalálója, a pittsburghi Westinghouse Electric Company vezetője megvásárolta Tesla váltóáramú dinamóinak, trafóinak és motorjainak szabadalmi jogait. Ebből annyi pénzre tett szert, hogy elkezdhette megvalósítani hétköznapinak nem mondható ötleteit. Az elektromosságot, pontosabban az általa kitalált váltóáramot, úgy népszerűsítette, hogy saját testébe vezette azt, amitől a kezében tartott izzó világított.
1891-ben találta fel azt a tekercset, amit róla neveztek el, ezt ma is használják a rádiókban és tévékben. Ugyanebben az évben megkapja az amerikai állampolgárságot. Olyan 30 ezer Hz-es generátort épített, amivel az ívlámpák zümmögése megszűnt és fényük egyenletesebb lett.
A siker nyomán kapott megbízást a Niagara-energiarendszer kialakítására, 1896-ban már az ő erőműve látta el energiával Buffalo városát. 1898-ban távirányítással irányított hajót épített. 1899-ben rájött, hogy a Föld vezetőként is funkcionál, és bizonyos frekvenciákon érzékenyen reagál az elektromos rezgésekre. 40 kilométer távolságból, vezeték nélkül működtetett 200 villanyizzót. Felhasználva az ionoszféra energiáját 40 méter hosszú mesterséges villámokat keltett.
Drónok a radaron
1900-ban J. P. Morgan pénzembertől kapott 150 ezer dollárból adótornyot épített a new yorki Long Islanden, amivel az egész világot be akarta sugározni képekkel és hírekkel. A hitelért súlyos árat fizetett, szabadalmai jogainak 51 százalékát az üzletember kezébe helyezte. Tervét Morgan visszalépése miatt nem tudta megvalósítani.
Foglalkozott turbinákkal és olyan távirányítású repülőgépet (drónt) tervezett, aminek hatótávolsága 2000 km, és képes volt bombaszállításra is. 1917-ben megkapta az Amerikai Villamosmérnökök Egyesületének legmagasabb kitüntetését, az Edison-érmet. Javaslatára kezdték a kiöregedett csatahajókat áramfejlesztőként használni.
Ő alkotta meg az első radarrendszert. Elsőként épített vezeték nélküli rádióadótornyot New York-ban a német Telefunken céggel együtt, amelyet azonban 1917-ben az amerikai kormány lebontatott, mert attól féltek, hogy a németek hírszerzésre használhatják. Már jóval Marconi előtt, elsőként továbbított rádióhullámokat, ennek ellenére nem őt tartják számon a rádió atyjaként, pedig 1943-ban a bíróság az ő szabadalmát erősítette meg Marconiéval szemben.
Nobel-díj nélkül, elszegényedve
Nagyon sok elismerést és kitüntetést kapott. 1931-ben a Time magazin címlapján szerepelt arcképe. Azonban a Nobel-díjat nem kapta meg. 1912-ben felvetődött, hogy Edisonnal megosztva kaphatná meg a kitüntetést, de Tesla felháborodva utasította vissza, hogy régi nagy vetélytársával, akivel nem szívlelték egymást, bármilyen összefüggésben is egy lapon szerepeljen. Nikola Tesla 1943-ban, 86 éves korában egyedül, szegénységben és teljesen eladósodva halt meg New York-i hotelszobájában.
Halála után az FBI minden kutatási anyagát szigorúan titkosnak minősítette, és lefoglalta. A Szövetségi Nyomozóiroda életének minden lehetséges helyszínét átkutatta, és a leginkább a halálsugár prototípusára lettek volna kíváncsiak. Egyesek szerint a Hoover vezette szervezet 80 teherautónyi iratanyagot és tárgyat gyűjtött össze, és szállított ismeretlen helyre.
Később néhány anyag visszakerült a családhoz, néhány pedig örökre eltűnt, amely a mai napig sok összeesküvés-elméletet táplál. 3327-es számú hotelszobában ma is sok látogató megfordul, állítólag azért, hogy ihletet merítsenek. Hozzáférhető vázlatait ma is sokan tanulmányozzák, jegyzeteit, modelljeit a belgrádi Tesla-múzeumban őrzik. A felfedező halálában sem nyugodhatott: New Yorkban elhamvasztották, majd 1957-ben urnáját Belgrádba vitték, amely ma a róla elnevezett múzeumban tekinthető meg.
Legendás tudós, különc alak
A világtól elvonult, titkos helyeken dolgozó tudós alakja köré számos legenda szövődött. Mondták Tesláról, hogy földönkívüliek jeleit fogta be, elméletben kidolgozta az időutazást és olyan motort szerkesztett, amibe nem kell külön üzemanyag, hanem bármivel képes működni.
Nikola Teslának hajlama volt a neurózisra és a sértődésre, mániája volt a tisztaság. Különféle kényszerbetegségek kínozták, több furcsa fóbiától és kényszerképzettől szenvedett: életét a hármas szám bűvöletében élte le, érthetetlenül szerette a gyöngy fülbevalókat, betegesen ügyelt a higiéniára és tisztaságra. Nem szerette a kerek tárgyakat, és irtózott mások hajának megérintésétől is. Élete végén drága magokkal etette a galambokat.
Különcsége abban is megnyilvánult, hogy nagyon kellemetlen tudott lenni, ha valami ellenérzést váltott ki belőle. Lenézte a túlsúlyos embereket, és nem szívlelte azokat, akik nem öltözködtek divatosan. Sétáláskor megszámolta lépteit, amikor evett mindig megbecsülte az étel térfogatát. Ha ebben a tevékenységében megzavarták, akkor rosszul érezte magát, ezért ha tehette egyedül étkezett.
Mark Twain írót tartotta a legjobb barátjának, sok időt töltöttek egymás társaságában, de amikor kapcsolatuk megromlott, akkor halálsugarakkal akart rajta kísérletezni. Felesége soha nem volt, gyakorlatilag cölibátusban élet, amit azzal indokolt, hogy a tudományos kísérleteiben segíti őt az önmegtartóztatás. Ezért hiába próbálta sok nő felhívni magára a figyelmét, ezek a kísérletek rendre eredménytelenül záródtak.
Mobiltelefon, űrenergia és időutazás
Az üzenetek továbbítására is alkalmas, hordozható eszközt – a mai mobiltelefont – Tesla már 1909-ben felvázolta, megjósolta. A készülékeket vezeték nélküli elektromos energiával táplálta volna, és szerinte ezen a módon könnyedén küldhetünk vezeték nélküli üzeneteket a világ minden pontjára. Az volt a véleménye, hogy ez az eszköz használata annyira egyszerű lesz, hogy a jövőben mindenki ilyet fog használni.
Az imént felsoroltak csak az ismertebb elméletei, ötletei voltak. Kevésbé köztudott, hogy úgy hitte, az emberi agy feljegyzi az emlékeket és gondolatokat, amelyeket aztán a retinán keresztül meg lehet nézni, akár egy filmet. Emellett azt tartotta, hogy a jövőben a nők lesznek az uralkodó nem, és méhkirálynőkhöz hasonlatosan fognak uralkodni a Földön.
Próbálkozott antigravitációs léghajó építésével, kutatta a fény tulajdonságaiban az időutazás lehetőségét. Sokat kutatást fektetett egy ionnal hajtott repülőgép terveibe. Állítólag kidolgozott egy módszert, amivel gyakorlatilag korlátlan és ingyen energiát lehet nyerni a világűrből. Terveket készített az óceánok megvilágítására, és hatalmas gyűrűt épített volna bolygónk köré, amivel 24 óra alatt megkerülhetnénk a Földet.
Hagyatéka a világörökség része
1960-ban teslának nevezték el a mágneses indukció SI mértékegységét, jele T. Hagyatéka 2003-ban az UNESCO dokumentációs világörökségének része lett, a Gutenberg-biblia, Beethoven IX. szimfóniája, Goethe és Kopernikusz kéziratai, valamint a varsói gettó archívuma mellett. Tesla több nyelven, így szerbül, horvátul, csehül, angolul, franciául, németül, magyarul, olaszul és latinul beszélt folyékonyan. Életében 146 szabadalmat (ebből 112-t az USA-ban) jegyeztek be a neve alatt. Nikola Tesla 1856. július 10-én született, éppen 157 évvel ezelőtt.