VARÁZSTORONY NYÍLIK AZ EGRI LYCEUMBAN
Zsigó Zsolt
2006/04/20 08:00
2040 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.
A fizika, a kémia, a biológia és a földrajz tantárgy sokszor csodálkozásra késztető, a bennünket körülvevő világ dolgainak, jelenségeinek megértését segítő ismereteket közvetítenek. Az iskolákban a pénz-, időhiány és egyéb okok miatt kevés lehetőség kínálkozik a kísérletezésre, ami pedig nélkülözhetetlen a természettudományos érdeklődés felkeltéséhez és fenntartásához.

Ezt a hiányt szeretnénk pótolni egy olyan kiállítás és játszóház létrehozásával, amelyben a látogatók

  • érdekes, természetben zajló folyamatokat figyelhetnek meg az alapvető fizikai jelenségektől a kémiai reakciókon és a biológiai folyamatokon át az ökoszisz-témák működéséig;
  • saját maguk is végezhetnek kísérleteket, tudományos "játékokat" játszhatnak (interaktív kísérletezés), alapelv: a játszva tanulás;
  • számítógépen természeti jelenségek eredeti felvételeit, animációit futtathatják, de lehetőség nyílik az Interneten természettudományos csatornák, honlapok böngészésére is;
  • régi kísérleti eszközökből, tudománytörténeti könyvekből, feltárások ősmarad-ványaiból, növény- és állattani szemléltető eszközökből álló kiállítást tekinthet-nek meg;
  • rendkívüli, iskolában nem látott érdekes kísérletekkel színesített foglalkozáso-kon vehetnek részt.

Úgy gondoljuk, az itt szerzett ismeretek hasznosak lesznek az ide látogatóknak, és az itt eltöltött idő színvonalas szórakozást nyújt majd számukra. Az elmúlt év végén megkezdődött a Varázstorony kialakítása. Helye a Lyceum tornyában (6. emeleten), a Csillagászati Múzeummal szemközti Pedagógiatörténeti Múzeum szomszédságában található. A Varázstorony megnyitásánál különleges Guinnes-rekord kísérletnek lehetünk majd tanúi: a kémia tanszék oktatói 24 órás, megszakítás nélküli kémiai kísérletsoro-zatot hajtanak végre. A játszóház gondolatát több évvel megelőzően, érdeklődő diákcsoportoknak rend-hagyó fizika és kémiaórákat tartottunk, melyek mostantól szervesen kapcsolódnak a Varázstorony programjához, s az Egerbe érkező iskolai osztályok számára, földrajz órákkal kiegészülve, továbbra is rendelkezésre állnak. Ezen kísérleti bemutatókkal, magas színvonalú szemléltetéssel ötvözött foglalkozásokat előre egyeztetett témák-ban és időpontokban, a főiskola tanszékeinek előadó termeiben tartjuk.

Alábbiakban a fizika, a kémia és a földrajz tantárgyak rendhagyó óráit ismertetjük.

Fizika

  1. Kísérletek -196C-on: Ilyen alacsony hőmérséklet a Földön nem létezik, éppen ezért tarthat különösen ér-deklődésre számot a folyékony nitrogénnel végzett kísérletsor. Bemutatjuk, hogy az anyag tulajdonságában, gumiban, élő növényi szövetekben stb. milyen változások mennek végbe, ha a folyékony nitrogén hőmérsékletére lehűtjük. Hőtágulással kap-csolatos kísérletek, Leydenfrost-tünemény, gőzszökőkút, nitrogénrakéta stb. nyújthatnak rendkívüli élményt az érdeklődőknek.
  2. A napenergia hasznosítása: Az ókortól napjainkig (rövid történeti áttekintés). A korszerű napenergia-eszközök (napkollektorok, napelemek, naperőművek) bemutatása és működésük ismertetése. A napenergia: a jövő egyetlen alternatívája.
  3. Örvényáramok, elektromágneses indukció: A hasonló című iskolai tananyag sokaknak riasztóan érthetetlen törvényei elevenednek meg az érdekfeszítő, meglepő kimenetelű kísérletekben. A Lenz-ágyú, a mágnes lassú esése rézcsőben, az indukciós kemence, a Waltenhofen-féle inga, az igen erős mágnesekkel végzett kísérletek sora tartozik a rendhagyó fizikaórába.
  4. Az ezerarcú fény csodái: A fény kettős természete. Alapvető geometriai optikai jelenségek bemutatása lézerrel. A fény részecsketulajdonsága, kísérletek a külső fényelektromos hatásra, a fényelem, a fotocella és napelem működésének szemléltetése. Interferencia. Fényelhaj-lás résen, színkép előállítása optikai ráccsal, diszperzió, prizmás színbontás Bunsen-féle spektroszkóppal. Színkeverés (additív és szubtraktív). A poláros fény tulajdon-ságai. Fotoelasztikus jelenségek. A fényvezető szál működésének szemléltetése, alkalmazása. Látvány lézer.
  5. Csillagászat: a Naprendszer: A belső bolygók, a külső bolygók és a kisbolygók (aszteroidák). Az üstökösök és a meteorok eredete. A Naprendszer távolabbi környezete. A Nap és a Naprendszer keletkezése és jövőbeli fejlődése. (Vetítettképes előadás.)
  6. "Hangos" fizikai kísérletek: A hangrezonancia bemutatása hangrezonátorokkal, félhullámú, negyedhullámú re-zonátorok, a hang terjedési sebességének meghatározása különböző gázokban, a szirénák működési elve, fúvós hangszerek működése, egyszerű pánsíp készítése, a hang terjedésének vizsgálata vákuumban, az emberi hang magasságának mesterséges megváltoztatása, mind megannyi lebilincselő kísérlet.
  7. Időjárás, éghajlatváltozás: Az időjárási jelenségek (szélrendszerek, ciklonok) bemutatása egyszerű kísérletekkel. Az üvegházhatás és a globális felmelegedés és várható következményei; az emberi tevékenység hatása. Van-e lehetőség a katasztrófa elkerülésére?8.)
  8. Légnyomással kapcsolatos kísérletek: Csattanó pezsgősüveg, összeroppanó sörös doboz, felszívódó léggömb, Heron-féle szökőkút, forgó, repülő pohár, légpárnás léggömb, newtoni-ejtőcső, megbolondult kémcső, magdeburgi-féltekék, lufi pillepalackban... csupa egyszerű, többségében otthon is elvégezhető kísérletek sora kápráztatja el a figyelmes közönséget.
  9. Arkhimédész törvénye vízben, levegőben: Miért tűnnek el hajók nyomtalanul a Bermuda háromszögben?, a levegőben ható fel-hajtóerő egyszerű szemléltetése baroszkóppal, a levegőnél "nehezebb" és "könnyebb" szappanbuborékok, a renitens Cartesius-búvár, szoba-hőlégballonok, játék-léggömbök röptetése szórakoztatják a rendhagyó óra résztvevőit.
  10. Rugalmas ütközések: Mindenki számára otthon is hozzáférhető tárgyakkal - pénzérmékkel, gombokkal - mutatjuk meg a rugalmas ütközések alapeseteit. Megfigyeléseink után a "gondolkodó golyósor" mozgásának megfejtése már nem okoz gondot. Bonyolultabb ütközéseket hozunk létre légpárnás sínen mozgó kocsikkal, ill. légpárnás asztalon ütköző koron-gokkal.
  11. Fizika és képzőművészet: Fizikai fogalmak és jelenségek egész sora tárul fel a műalkotásokon a figyelmes szemlélő számára. Az egyensúly, a mozgás, az áramlások, az erőterek, a színek dinamikája, a fényelhajlás és még sok egyéb észrevehető a festményeken, szobrokon, és gyakran a művészi kifejezés fontos elemévé válik. Sőt, olyan megfoghatat-lannak látszó fogalmak, mint a "szépség", világosan értelmezhetők fizikai-energetikai alapon. Vagyis a szépség is mérhetővé válik!(?)

Kémia

  1. Párbaj: A kísérletezők egymással mintegy versenyezve, egymást túl licitálva mutatnak be látványos kísérleteket. A kísérletek "blokkok"-ba csoportosítva kerülnek bemutatásra úgymint piromániás-, italos-, reklám-, military- és társtudományos blokk. Blokkonként értékelik a bemutatók teljesítményüket.
  2. Sebesség a kémiában: Alias reakciósebesség: a bemutató során különböző halmazállapotú reaktánsok elté-rő sebességű reakcióval szemléltetjük a kémiai reakciók sokszínűségét. Bepillantást nyernek a látogatók a reakciósebességet befolyásoló tényezőkbe, úgymint koncent-ráció, hőmérséklet, hatásos felület. Bemutatunk példákat a homogén, heterogén ka-talízisre, megismerkedünk az autokatalízis fogalmával is.
  3. Tűz és tűzszerű jelenségek: Az égés fogalmának tisztázása, feltételeinek bemutatása. Tűzoltás elve. Az égés sebességét, minőségét befolyásoló tényezők körüljárása. Gyakorlati felhasználások, pl. lángfestés, pirotechnika. Tűzszerű jelenségek.
  4. Színek a kémiában: A bemutató alapjelensége a színváltozás. Színeket "hívunk elő", színeket tüntetünk el. Mindezeket minden halmazállapotban megpróbáljuk előidézni: bemutatunk komp-lex reakciókat, termokolor anyagokat, bevezetjük a látogatókat a titkosírás rejtelmei-be, láthatjuk egy anyag sokszínűségét.
  5. Energiatermelő kémiai folyamatok: A kísérletek témája: milyen formában és mekkora energia szabadul fel a kémiai fo-lyamatok során, hogyan tudja ezt az energiát az ember hasznosítani. Példákat lát-hatnak az érdeklődők különböző típusú exoterm reakciókra, fénykibocsátással járó, továbbá elektromos áram termelő folyamatokra.
  6. A fémek: Célunk a mindennapi élet egyik legfontosabb anyagcsoportjának sokrétű jellemzése. Bemutatjuk a fémek néhány - igencsak eltérő - fizikai és kémiai tulajdonságát, meg-ismerkedünk a fontosabb fém előállítási módszerekkel, a korrózió jelenségével és a korrózióvédelem kémiai lapjaival. Megvizsgálunk néhány fémet fontos biológiai sze-repkörében.7.)
  7. Egy kis szerves kémia: Ebben az összeállításban a szerves kémia tárgykörébe tartozó kísérleteket láthatnak az érdeklődők. Főbb témák: a szerves kémiai reakciók típusai, fontosabb vegyület-csoportok és jellemző reakcióik, természetes anyagok kinyerése, tulajdonságaik vizsgálata, átalakításaik.
  8. Műanyagok: A műanyagok mindennapi életünk elengedhetetlen részei. Példákat mutatunk be előállításukra, megvizsgáljuk eltérő fizikai tulajdonságaikat, kémiai viselkedésüket, felhasználásuk környezetkémiai vonzatait.
  9. Kísérletek a konyhában: Bemutatónk mottója minél egyszerűbb eszközökkel, minél egyszerűbb "vegyszerek-kel" látványos kísérleteket végezni. Kísérleteink nagy részét a látogatók - kellő óva-tossággal - otthon megismételhetik.
  10. "Survivor" avagy túlélési gyakorlat kémikus módra: A bemutató egy elképzelt szituációs gyakorlat, amelynek során azt szemléltetjük, hogyan segít a kémiatudás a túlélésben.

Földrajz

  1. Van-e élet a földön kívül? Színes dia és videofilm szemléltetéssel tartott rendhagyó óra, melynek keretében az érdeklődők megismerhetik a világegyetem történetét, az életlehetőségeket a nap-rendszerben, az univerzumban, és szó lesz arról is, hogy vannak-e UFO-k.
  2. A titokzatos Mars: A számítógépes prezentációval és színes diavetítéssel ötvözött rendhagyó óra meg-ismerteti a közönséget a Mars történetével, a Mars kutató űrszondákkal, valamint azzal, hogy lehetséges-e a víz és az élet előfordulása ezen a bolygón.
  3. Az ásványvilág csodái: A Földön valamivel több, mint 4200 féle ásvány fordul elő. Színük, formájuk, mérete-ik, alakgazdagságuk csodálatra méltó. Ásványok építik fel a környezetünkben előfor-duló kőzeteket is. A gazdaságilag hasznosítható ásványok, ércek köre egyre bővül. Az ásványok közé tartoznak a drágakövek is, valamint léteznek olyanok, amelyeket naponta fogyasztunk.
  4. Beszélő kövek: A kőzetek megjelenése, szerkezete, szövete, színe, a belőlük, rajtuk kialakult formák utalnak a keletkezési körülményekre. Legyenek azok akár magmás, üledékes vagy átalakult kőzetek, jellegzetességeik alapján megállapítható hol, miféle környezetben képződtek, hogyan alakult a sorsuk kialakulásuktól a mai állapotig.
  5. Magyarországi vulkánok: A földtörténeti múltban, számos esetben működtek vulkánok hazánk földjén. Az óra keretében bemutatásra kerül az, hogy mikor, hol, hogyan működtek ezek a vulkánok, és mi utal egykori tevékenységükre.
  6. Kirándulás egy működő tűzhányóba: A vulkánok szépek, hasznot hajtanak, kárt okoznak. A földkéregben elhelyezkedő magmakamrából indulva követjük végig az izzón folyó kőzetolvadék útját, sorsát, változásait a vulkáni kürtőn keresztül a felszínig, a kőzettéválásig.
  7. Vándorló kontinensek nyomában: A Föld szilárd külső burka nem egységes. Különböző kiterjedésű táblák, lemezek alkotják. Ezek a lemezek egymáshoz viszonyítva helyüket változtatják. Mi készteti mozgásra ezeket? Hogyan történik az elmozdulás? Mi játszódik le ezen mozgások során? Ezekre a kérdésekre ad választ ez a lemeztektonikáról szóló óra.
  8. Óceánok, tengerek nyomában hazai tájakon: Az üledékes kőzetek döntő többsége óceánok, tengerek medencéiben keletkezett a Föld távoli és közeli múltjában. Jellegzetességeik, szerkezetük, rétegződésük, ősma-radványaik utalnak arra az ősi tengeri környezetre, amelyikben keletkeztek. Számos példán keresztül kerül bemutatásra az, hogy Magyarország földjén gyakori-ak a földtörténeti múlt tengereire utaló képződmények.
  9. Bontsunk fel egy napkonzervet! A kőszén keletkezéséről szól ez a rendhagyó óra.
    A karbon időszaki mocsárerdők világa kerül bemutatásra, részletesen elemezve az akkori nővényeket, állatokat, ősföldrajzi körülményeket.
  10. Mamutvadászaton: Jégkorszaki tájakon mamutvadászokkal tartunk. Végigkísérjük a vadászat egyes fá-zisait és a zsákmány feldolgozását. Közben megismerkedhetünk az eljegesedést kiváltó okokkal és a jégkorszak jellegzetes élővilágával.

Csatlakozz hozzánk!

Kapcsolódó oldalak

Scientix A természettudományos oktatás közössége
All you need is code Minden a kódolás tanulásáról
Go Lab Laboratóriumok online
CodeWeek A Kódolás Hetének honlapja
Jövő osztályterme Modern tanulási környezetekről a Sulineten

Csoportot ajánlunk