Zászlók, ha lobognak
Főző Attila László
2007/11/26 08:00
975 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.
Erős szélben zászlók hangosan lobognak. Robajok sora töri meg a csendet. A régi időkben a harci lobogó hangja erőt adott a csatába induló vitézeknek és félelmet keltett az ellenségben. A zászlórúd mögött olyan örvények alakulnak ki, melyeket egy magyar tudós, Kármán Tódor tanulmányozott.

A zászlók lobogásáért nem a díszes textília felelős, hanem a zászló rúdja. Amikor a rúd a gyorsan áramló levegő útjába kerül, az áramlásba tett akadály zavart okoz, mely abban nyilvánul meg, hogy örvények keletkeznek.
Az akadály mögött kialakuló örvények folyamatosan keletkeznek és szakadnak le, ahogyan áramlik a levegő. Hasonló jelenséget láthatunk egy híd pillérénél. Az örvények forognak, mégpedig felváltva, ellentétes irányban.
A mellékelt képen, egy a NASA által készített felvételen a felhők örvénylenek. Az akadály ez esetben a Dél-Amerika nyugati partjaihoz közel fekvő Selkirk-sziget, melynek legmagasabb pontja 1600 méter.
A kivételesen szép felvételen egy örvénysort láthatunk, melyet egy "marslakóról", Kármán Tódorról neveztek el.

Ugyanilyen örvények keletkeznek a zászlórúd miatt is. A leszakadó, gyors forgású örvények annyira felgyorsíthatják a zászló vásznát, hogy az ostorcsattogáshoz hasonlóan kis hangrobbanások keletkezhetnek. Ennek a hangját halljuk akkor, amikor lobognak a zászlók. A két oldalon forgó örvények maguk felé szívják (Bernoulli-törvénye miatt) a zászló anyagát, ezért ide-oda mozog a lobogó.

A jelenség megtekinthető és meghallgatható a mellékelt videón is.

Főző Attila László

Csatlakozz hozzánk!

Kapcsolódó oldalak

Scientix A természettudományos oktatás közössége
All you need is code Minden a kódolás tanulásáról
Go Lab Laboratóriumok online
CodeWeek A Kódolás Hetének honlapja
Jövő osztályterme Modern tanulási környezetekről a Sulineten

Csoportot ajánlunk