SZLOVÁKIA

I. A SZLOVÁK KÖZTÁRSASÁG ÁLTALÁNOS ADATAI

(A népességi adatokat a 2001. évi népszámlálás alapján közöljük. Az ettől eltérő eseteket jelöltük.)

Terület: 48 845 km2

Összlakosság: 5 455 407 fő (2008. évi becsült adat)

Népsűrűség: 110 fő/km2

Városi lakosság: 56%

Népegészség: csecsemőhalandóság: 11 %o, átlagéletkor: 76,33 év (nők); - 68,4 év (férfiak)

Etnikai megoszlás: szlovák (85,8%), magyar (9,7%), roma (1,7%), cseh (0,8%), ruszin (0,4%), ukrán (0,2%)

Beszélt nyelvek: szlovák (hivatalos), magyar, cseh, ukrán, ruszin, német, lengyel, roma

Vallások: római katolikus (68,9%), evangélikus (6,9%), görög katolikus (4,1%), református (2%), görög-keleti ortodox (0,6%), jehovista (0,2%), baptista (0,1)

Iskolai végzettség: alapiskolát végzett 21,1%, középiskolát 61,5% (szakmunkásképzőt 27,6%, szakiskolát 2,9%, szakmunkásképzőt érettségivel 2,8%, szakközépiskolát 20,4%, gimnáziumot 7,8%), főiskolai és egyetemi diplomával rendelkezik 10,2% (2001. év végi adat)

Főváros: Pozsony (Bratislava, 442 197 lakos), nagyobb városok: Kassa (Kosice, 235 160), Nyitra (Nitra, (89969), Eperjes (Presov, 87 765). A községek száma: 2825

Államforma: köztársaság. Államfő: Ivan Gasparovic

Közigazgatás: Az 1996-os Meciar-féle szabályozás 8 államigazgatási kerületre -Pozsony, Nagyszombat, Trencsén, Nyitra, Zsolna, Besztercebánya, Eperjes, Kassa (Bratislava, Trnava, Trencín, Nitra, Zilina, Banská Bystrica, Presov, Kosice) - és 79 járásra osztotta fel az országot. 2001 júniusában a parlament létrehozta az államigazgatási kerületekkel azonos önkormányzati kerületeket is. 2004. január 1-jétől a járási állami hivatalok megszűntek, feladataikat a körzeti, speciális és részben a községi hivatalok vették át.

1. Politikai szerkezet

A törvényhozás legfelső szerve: a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa; végrehajtó hatalom: kormány; az igazságszolgáltatás legfelsőbb szervei: alkotmánybíróság, legfelsőbb bíróság. Jelentősebb politikai pártok: Irány-Szociáldemokrácia (Smer-SD), Szlovák De- mokratikus és Keresztény Unió (Slovenská Demokratická a Kresfanska Únia - SDKÚ), Magyar Koalíció Pártja (MKP / Strana Mad'arskej Koalície - SMK),  Kereszténydemokrata Mozgalom (Kresfanskodemokratické Hnutie - KDH), Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom - DSZM Néppárt (Hnutie za Demokra-ticke Slovensko Ludova Strana - HZDS-LS), Szlovák Nemzeti Párt (Slovenská Národná Strana - SNS)

2. Gazdasági adatok

Foglalkoztatottak száma: 3,349 millió (63,1%). A bank- és biztosítói szféra, valamint az energetika és a távközlés a legjobban fizető ágazat, itt az országos átlagórabérnek csaknem a dupláját keresik. Az országos átlag feletti még az orvosok és a gépiparban dolgozók keresete, megközelítik az országos szintet a tömegközlekedés dolgozói, igen jelentősen elmarad ettől például a pedagógusok bére, s még rosszabb a kiskereskedelemben és a közszolgáltatásokban dolgozók helyzete.

Munkaerő megoszlása gazdasági ágazat szerint: mező-, erdő-, halgazdaság 13,93%, ipar 33,13%, építőipar, geológia és tervező tevékenység 9,27%, közlekedés és távközlés 6,3%, kereskedelem és egyéb termelő tevékenység 8,92%, tudomány és kutatás 1,35%, lakásgazdálkodás és kommunális szolgáltatások 3,3%, oktatásügy, kultúra, egészségügy 13,6%, egyéb nem termelő ágazatok 5,71%.

GDP: 54,08 milliárd EUR (2007) GDP/fő: 11 150 EUR (2007) Infláció: 4,2% (2008. október) Munkanélküliség: 10,1% (2008. szeptember) Átlagbér: 681 EUR (2008.I. negyedév)

2005-ben a gazdaság bővülése 6,6%-os volt, 2006-ban pedig a várakozásokat felülmúlva elérte a 8,8%-ot. 2007-ben már átlagosan 10,4%-os (az Európai Unióban a legmagasabb) volt a GDP-többlet az előző év hasonló időszakához képest volt), 2008. harmadik negyedévében pedig 7,1% volt a növekedés mértéke.

A nagy külföldi beruházások lezárultával, az exporttermelés föllendülése nyomán 2007-2008-ban a GDP-növekedés forrásai között erőteljesen nőtt a lakossági fogyasztás szerepe. A kormány intézkedésére 2007-ben elmaradt az év elején szokásos hatósági áremelések egy része, sőt januártól 4%-kal csökkentették a lakossági földgáz árát.

A lakossági fogyasztás növekedése gyorsult, a béremelkedés viszont kisebb volt a vártnál, és mivel a növekedést főleg az export táplálta, az inflációs adatok ala-kulása miatt nem került veszélybe Szlovákia 2009 elejére tervezett euróövezeti csatlakozása. Az ország 2008-ban egy főre számítva a világ legnagyobb autóipari hatalmává vált. A PSA Peugeot Citroen, a dél-koreai Hyundai/Kia és a Volkswagen működő gyárai meghatározó szerepet játszanak a szlovák gazdaság teljesítménynövekedésében. Az autógyártásban is mutatkozó nemzetközi válság azonban fokozott veszélyt jelent.

Az utóbbi évek lendületes gazdasági fejlődése ellenére továbbra is nagy problémát okoz az egyes régiók közötti fejlettségbeli különbség. A befektetések elsősorban az ország nyugati felére - mindenekelőtt a pozsonyi régióra - összpontosulnak. A fővárosban és vonzáskörzetében a termelés már 2001-ben meghaladta az Európai Unió átlagát. A fejlettségbeli aránytalanság természetesen megmutatkozik a munkanélküliség és a fizetések terén is. Például a munkanélküliségi ráta a rimaszombati járásban húsz százalék körüli, míg a pozsonyi régióban munkaerőhiány alakult ki.

II. A SZLOVÁKIAI MAGYARSÁG ÁLTALÁNOS ADATAI

1. Népességi adatok

A 2001. évi népszámlálás adatai a szlovákiai magyarok drámai fogyásáról tanúskodnak. 1991-ben még 567 296-an vallották magukat magyarnak (Szlovákia lakosságának 10,7%-a), tíz évvel később már csak 520 528-an (9,7%). A természetes népszaporulat csökkenése a közel 47 ezres, drámai fogyás alig 20%-át teszi csak ki: mintegy nyolcezer fővel apadt a magyarság létszáma az elhalálozási és születési adatok különbsége folytán. Nem jellemző a külföldre távozás sem. A fogyás fő okaként a demográfusok két jelenséget jelöltek meg. Egyrészt azok a szlovákiai magyar fiatalok, akik az 1970-80-as években szlovák tanítási nyelvű iskolákba jártak, elveszítették kulturális kötődésüket, majd a magas fokú urbanizáció következtében szülőfalujukból elköltözve gyökereiket is, és az új közegben asszimilálódtak. (Ez elsősorban a Csallóközből és a Mátyusföldről elszármazottakra vonatkozik.) A másik csoportot azok az „identitászavarral küzdők" alkotják, akik az 1989-es rendszerváltás utáni eufórikus hangulatban magyar múltjukra hivatkozva magyarosították magukat, a 90-es évek nemzetiségi ellentétei, a magyarság ellen folytatott kormánypropaganda hatására viszont 2001-ben már újra szlováknak vallották magukat. (Ez elsősorban a Bodrogközben és az Ung-vidéken figyelhető meg.)

1. táblázat A lakosság nemzetiségi összetétele az 1996. évi közigazgatási átszervezés után létrehozott kerületekben, 2001

A szlovákiai magyarság többsége (92,2%) Dél-Szlovákiában él, a mintegy 550 kilométer hosszúságú szlovák-magyar államhatár mentén, összesen kilencezer négyzetkilométernyi összefüggő nyelvterületen. Ez nagyjából kétezer négyzetkilométerrel kisebb terület, mint 1918-ban volt. A magyar nyelvterület 523 településén a magyar lakosság aránya meghaladja a 10%-ot, ezen belül 435 községben részarányuk több mint 50%. E mutató tekintetében is csökkenő tendencia érvényesül. Ezenkívül még 87 településen élnek jelentős számban magyarok, de arányuk nem éri el a 10%-ot (így például Kassán és Pozsonyban több mint tízezren élnek, a lakosság mintegy 4-6% -át alkotva.)

A szlovákiai magyarság aránya 1961 és 2001 között 12,4%-ról 9,7%-ra csökkent az összlakosságon belül. 1994-től kezdve a természetes népszaporulat csökkenő tendenciát mutat. Az asszimilációs veszélyek nem mérséklődtek, ami részben azzal is magyarázható, hogy a magyar gyermekek kb. egyötödét szlovák iskolába íratják. Szlovákiában a városok lakossága nem gyarapszik, a magyar fiatalok is megmaradnak szülőhelyükön, ahol a magyar közösség megtartó erőként hat. Ugyanakkor a fejlett nyugati régióban, elsősorban Pozsony vonzáskörzetében az utóbbi évek során erőteljes változási folyamat bontakozott ki, amely komoly hatással van a települések etnikai összetételére is.

1. ábra Magyarok Szlovákiában

2. ábra Szlovákia nemzetiségi összetétele és a magyarok számának alakulása, 1910-2001

3. ábra A természetes népszaporulat Szlovákiában, 1950-2000

2. Gazdasági helyzet

A magyarlakta vidékeken továbbra is hiányzik a tőke. Állami beruházásokból is kevesebb jut ezekbe a térségekbe, elsősorban környezetvédelmi jellegűek: kisebb hulladéklerakók, vízvezetékek, szennyvízelvezetők épültek a falvakban. A fejlődést erősen hátráltatják a rosszabb közlekedési és útviszonyok is. A déli régiók gazdasági állapotán érdemben az Európai Unió alapjainak pályázati lehetőségei változtathatnak. Az uniós források jelentős része nyílt meg a csatlakozás óta, és ezek komoly fejlesztési lehetőségeket biztosítanak az önkormányzatok, magánvállalkozók és civil szervezetek számára.

III. A SZLOVÁKIAI MAGYARSÁG JOGI HELYZETE

1. Jogszabályi háttér, kisebbségvédelmi dokumentumok, kisebbségi vegyes bizottság

Szlovákiában a kisebbségek jogállását alapvetően az alkotmány, valamint azok a nemzetközi dokumentumok határozzák meg, amelyeket a szlovák parlament az 1990-es években ratifikált.

Az alkotmányt 1992. szeptember 1-jén fogadták el, és 2001. február 23-án módosították. Az alkotmány önálló fejezetben foglalkozik a kisebbségek jogállásával, a deklarált jogokat azonban mind a mai napig nem foglalták össze egy egységes törvényben.

Az alkotmány az említett emberi és kisebbségi jogokról a következőket tartalmazza: „12. cikk

(2) A Szlovák Köztársaság területén az alapvető jogok és szabadságjogok mindenkinek biztosítottak nem, faj, bőrszín, nyelv, hit és vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, nemzetiségi vagy etnikai kisebbséghez való tartozás, vagyoni, származási vagy egyéb helyzet szerinti megkülönböztetés nélkül. Senkit sem lehet az említett indokból megkárosí tani vagy hátrányosan megkülönböztetni.

(3) Mindenkinek jogában áll szabadon dönteni saját nemzetiségéről. Tilos ennek a döntésnek bármiféle befolyásolása és az elnemzetietlenítésre irányuló nyomás minden módozata (...).

33. cikk

Bármely nemzetiségi kisebbséghez vagy etnikai csoporthoz való tartozás senkinek sem lehet hátrányára.

34. cikk

(1) A Szlovák Köztársaságban nemzetiségi kisebbséget vagy etnikai csoportot alkotó polgároknak biztosított minden területen a fejlődés, főként pedig az a jog, hogy kisebbségük vagy csoportjuk más tagjaival együtt a saját kul-túrájukat fejlesszék, továbbá joguk van az információk anyanyelvükön való terjesztéséhez és befogadásához, a nemzetiségi közösségekbe való tömörü-léshez, művelődési és kulturális intézmények alapításához és fenntartásához. A részleteket törvény állapítja meg.

(2) A nemzetiségi kisebbségekhez vagy etnikai csoportokhoz tartozó állam polgároknak a törvényben megállapított feltételek mellett az államnyelv el sajátításához való jogon kívül biztosított a joguk:

a, az anyanyelvükön való művelődéshez,

b, anyanyelvük hivatalos kapcsolatokban való használatához,

c, a nemzetiségi kisebbségeket és etnikai csoportokat érintő ügyek meg oldásában való részvételhez.

(3) A nemzetiségi kisebbségekhez és etnikai csoportokhoz tartozó állampol gárok számára az alkotmányban biztosított jogok gyakorlása nem irányulhat a Szlovák Köztársaság szuverenitásának és területi integritásának veszélyez tetésére, valamint többi lakosának diszkriminációjára."

A Magyar Köztársaság és a Szlovák Köztársaság miniszterelnöke 1995. március 19-én Párizsban írta alá a két ország jószomszédi kapcsolatairól és baráti együttműködéséről szóló alapszerződést, amelyet a Magyar Országgyűlés 1995. június 13-án, a Szlovák Nemzeti Tanács pedig 1996. március 26-án ratifikált. A szerződés 1996. május 15-én lépett hatályba.

Az alapszerződés 15. cikke részletesen taglalja a Magyarországon élő szlovák és a Szlovákiában élő magyar kisebbség jogait. Megállapítja, hogy a kisebbségekhez tartozó személyeknekjoguk van hatékonyan részt venni országos és - ahol helyénvaló - regionális szinten a kisebbséget érintő döntésekben. Joguk van szóban és írásban a magán- és közéletben szabadon használni anyanyelvüket. Joguk van továbbá a belső jogrenddel és a két szerződő fél által vállalt nemzetközi kötelezettségekkel megegyezően használni anyanyelvüket a hivatalokkal való kapcsolatokban, beleértve a közigazgatást és a bírósági eljárásokat. Az állami nevelési-oktatási rendszer keretén belül joguk van adekvát lehetőségre anyanyelvük oktatására és az anyanyelvükön történő oktatásra, joguk van a nyilvános tömegtájékoztatási eszközökhöz való diszkriminációmentes hozzájutásra és saját tömegtájékoztatási eszközökre. A felek megteremtik a szükséges feltételeket, hogy a kisebbségek megőrizhessék tárgyi és építészeti emlékeiket, emlékhelyeiket, amelyek kulturális örökségüket, történelmüket és hagyományaikat hordozzák.

A szerződés kimondja, hogy a szerződő felek négy nemzetközi kisebbségvédelmi dokumentumot kötelező érvényű jogi normaként fognak alkalmazni:

1. az Európa Tanács nemzeti kisebbségek védelméről elfogadott és a szerződő felek által 1995. február 1-jén aláírt keretegyezményét,
2. az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet emberi dimenzióval foglalkozó koppenhágai találkozójának 1990. június 29-én kelt dokumentu mát,
3. az Egyesült Nemzetek Közgyűlése 47/135. sz., a nemzeti vagy etnikai, vallá si és nyelvi kisebbségekhez tartozó személyek jogairól szóló nyilatkozatát,
4. az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése 1201 (1993) sz. ajánlását, tisztelet ben tartva az egyéni emberi és polgári jogokat, beleértve a nemzeti kisebb ségekhez tartozó személyek jogait.

Az alapszerződés kimondja, hogy a két ország miniszterelnökei évente legalább egyszer találkoznak, hogy megvitassák a kétoldalú kapcsolatok fejlesztésének további lehetőségeit, s a külügyminiszterek is legalább évente egyszer összeülnek az alapszerződés végrehajtásának áttekintése érdekében. A kisebbségi jogok gyakorlását biztosító 15. cikk betartásának ellenőrzésére pedig külön kormányközi vegyes bizottságot hoznak létre.

A szlovákiai magyar és a magyarországi szlovák kisebbség helyzetének javítása érdekében tevékenykedik a Magyar-Szlovák Kisebbségi Vegyes Bizottság, amely évenként megtartott ülésein ajánlásokat fogalmaz meg a két állam kormánya számára annak érdekében, hogy a kisebbségi közösségek jogi, oktatási, kulturális stb. problémáinak megoldását kölcsönösen elősegítsék.

Szlovákia részese az Európa Tanács két alapvető fontosságú egyezményének: a nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezmény 1999. február 1-jétől, a regionális vagy kisebbségi nyelvek európai chartája 2002. január 1-je óta hatályos Szlovákiában.

Hosszú diplomáciai tárgyalások után, 2004 januárjában lépett életbe Szlovákia és Magyarország között az a megállapodás, amely a magyar kedvezménytörvény által biztosított oktatási-nevelési támogatás folyósításáról szól. E megállapodás értelmében a Pázmány Péter Alapítvány intézi a támogatás folyósításának lebonyolítását. A támogatást nem egyének, hanem az oktatási intézmények mellett működő szülői szövetségek kapják.

A kisebbség számára oly fontos kérdések rendezése, mint például a Szlovákia által is ratifikált regionális vagy kisebbségi nyelvek európai chartájának gyakorlati alkalmazásával összefüggő egyes törvények módosítása vagy az önálló magyar nyelvű, nemzetiségi rádió és tv-adás beindítása szintén várat magára, noha létezik közszolgálati magyar rádióadás és televíziós közvetítés, sőt regionális televízió is. Szlovákiában jelenleg is csak olyan tv-adás engedélyezett, amely maradéktalanul biztosítja az államnyelven történő információközlést, ezért szlovák nyelven feliratozni kell a nemzetiségi nyelveken elhangzó műsorokat.

Az Európai Parlament fennállása óta a 2004-2009-es parlamenti ciklusban foglalkozik érdemben először a hagyományos nemzeti kisebbségek jogaival. Az uniós jogrendből hiányzó kisebbségvédelem terén a kisebbségi ügyekben élesen megosztott tagállamoknak már a kisebbség definíciója is problémát jelent. Európa nyugati felében a kisebbségi kérdések elsősorban a bevándorlók és a menekültprobléma kapcsán merülnek fel egyre élesebben, keleten viszont az úgynevezett történelmi kisebbségek helyzetéről zajlik a vita. Az 1994-ben létrejött Régiók Bizottsága a kisebbségeknek közvetett módon biztosít megjelenési lehetőséget.

IV. A SZLOVÁKIAI MAGYARSÁG KÖZÖSSÉGI ÉLETE

1.  Politikai pártok, érdekvédelmi szervezetek

A Magyar Koalíció Pártja (MKP) a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom, az Együttélés és a Magyar Polgári Párt 1998. június 21-i egyesülésével, azok jogutódjaként jött létre. Elnöke Csáky Pál, elnökhelyettese Berényi József, az országos tanács elnöke Farkas Iván. A pártnak jelenleg kilenc alelnöke van, mindegyikük egy szakterület felelőse.

Az MKP az 1998-2002-es választási ciklusban a szlovák kormánykoalíció tagja volt. 2000. június 7-én az Európai Néppárt társult tagjává vált, 2001-ben pedig tagfelvételt nyert az Európai Demokrata Unióba (EDU). A 2002-es parlamenti választásokon 321 ezer szavazattal, 11,17%-os támogatottsággal 20 parlamenti képviselői helyet szerzett, s a kormánykoalíció tagja maradt. 2006-ban 52 ezer szavazattal kevesebbet kapott, ez változatlanul 20 mandátumot jelentett, s a szervezet ezúttal ellenzékbe szorult.

2.  Civil szervezetek

A rendszerváltozás óta Szlovákiában számos magyar könyv- és lapkiadó, közművelődési társaság, alapítvány és egyéb civil szervezet alakult. Magyarországról alapítványok és egyéb intézmények segítik e szerveződések működését. Hivatalos kimutatás nem létezik, de a somorjai Fórum Kisebbségkutató Intézet évente publikálja a magyar szervezetekre vonatkozó kutatásait.

1990. május 8-án alakult meg a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége (elnöke: Pék László), amely kiemelkedő szerepet játszott az elmúlt évtized során a szlovákiai magyar oktatásügyben és a pedagógusok érdekképviseletében, szakmai támogatásában, a nemzetiségi jogok védelmében. Az SZMPSZ támogatásával jött létre 1997-ben a Szlovákiai Magyar Szülők Szövetsége (SZMSZSZ, elnöke: Mézes Rudolf). A magyarországi oktatási-nevelési támogatások folyósításával a szövetség tevékenysége 2004-től új lendületet vett, gyakorlatilag minden magyar tannyelvű iskolában megalakult a támogatások felhasználásában aktív szerepet vállaló szülői alapszervezet.

Érdekvédelmi szervezetként 1991-ben jött létre a Diákhálózat (elnöke: Zachar Pál), amely főként a szlovákiai magyar egyetemista és középiskolás diákok közösségének megszervezésén fáradozik. A rendszerváltozás után újjászerveződött Szlovákiai Magyar Cserkészszövetség (élén Csémi Szilárd ügyvezető elnök áll). 1998-ban alakult meg a Magyar Ifjúsági Közösség, amely azóta az egyik legismertebb felvidéki magyar ifjúsági szervezet lett, több nyári szabadegyetemet és művelődési tábort is szervez (elnöke: Neszméri Csilla). Szellemiségében hasonló a másik ifjúsági szervezet, az MKP-hoz kötődő, 2007-ben önállósult Via Nova Ifjúsági Csoport (elnöke: Nagy Péter).

2001-ben alakult meg a Szövetség a Közös Célokért Polgári Társulás, amelyet az MKP, a Csemadok, a Cserkészszövetség, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége és a Szülők Szövetsége hívott életre. A polgári társulás az alapító tagok munkáját hivatott segíteni és koordinálni, ugyanakkor a szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvény megvalósításának elősegítését (így pl. a magyar igazolványok iránti kérelmek begyűjtését és a magyar konzulátusra történő továbbítását) is vállalta. Összesen 11 városban hoztak létre jól felszerelt irodahálózatot.

További jelentősebb alapítványok, szervezetek a teljesség igénye nélkül: Pázmány Péter Alapítvány, Márai Sándor Alapítvány, Szlovákiai Magyar Írók Társasága, Magyar Keresztény Értelmiségiek Szövetsége, Szlovákiai Magyar Nagycsaládosok Szövetsége, Gyurcsó István Alapítvány, Szlovákiai Magyar Folklórszövetség, Fórum Információs Központ, Pódium Színházi Társaság, Palóc Társaság, Phoenix Lutetia, Losonci Polgári Kör, Gömör-Kishonti Múzeum Egyesület, Új Nemzedék Polgári Társulás Ifjúsági Klub, Fábry Zoltán Társaság, Mécs László Társulás, Demokratikus és Nyitott Társadalomért Társulás, Katedra Társaság, Szlovákiai Magyar Képzőművészek Társasága, Szlovákiai Magyar Könyvtárosok Egyesülete, Szlovákiai Magyar Néprajzi Társaság, Kortárs Magyar Galéria Alapítvány, Stúdió RT.

A szlovákiai magyar intézményrendszer elsősorban a civil szektorhoz tartozik. A decentralizáció folytán nagyon sok állami intézmény (múzeumok, könyvtárak, levéltárak, színházak) megyei, illetve helyi önkormányzati tulajdonba került át. Fenntartásuk így nem a központi állami szerveket, hanem az önkormányzatokat terheli, ugyanakkor nagyobb lehetőség nyílik számukra bizonyos uniós források elnyerésére.

3. Oktatás, kultúra, tudomány

Oktatás

A magyar tanítási nyelvű iskolák jelenlegi hálózata az 1950-es években alakult ki. Napjainkban a magyar iskolába beíratott elsősök részaránya nem változik jelentősen, ugyanakkor a rendkívül kedvezőtlen demográfiai helyzet következtében évről évre jelentős mértékben csökken a magyarul tanuló diákok száma. Az elmúlt években az óvodák és az alapiskolák helyi, a középiskolák pedig kerületi önkormányzati fennhatóság alá kerültek. Az iskolák finanszírozása normatív támogatással, azaz a gyermeklétszám alapján történik, elegendő beiratkozó híján az önkormányzatok az iskola és óvoda megszüntetésére kényszerülhetnek.

A magyar tannyelvű intézmények működését segíti az anyaországból érkező oktatási-nevelési támogatás, amely a Pázmány Péter Alapítvány közvetítésével jut el az iskolák mellett működő szülői szövetségekhez. Az alapítvány támogatásával kiírt pályázat révén pedagógus-továbbképzési és tehetséggondozó programokat is megvalósítottak. A Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége a pedagógusokkal közösen országos és regionális tanulmányi versenyeket, nyári táborokat is szervez a diákoknak.

A 2007/2008-as tanévben összesen 458 018 diák tanult szlovákiai alapiskolai képzésben, közülük 32 996-an magyar tanítási nyelvű iskolában (7,2%). A magyar nemzetiségű tanulók körülbelül 20%-a jár szlovák tanítási nyelvű alapiskolába. A 139 374 óvodás közül 8 82 5 (6,3 3 %) járt magyar nyelvű intézménybe vagy csoportba. A 99 915 gimnáziumi diák közül 5367 (5,37%), a 76 389 szakközépiskolás közül 3 188 (4,17%) tanult magyar nyelven. A szakmunkásképzőkben és a kisegítő, speciális iskolákban tanulókat is figyelembe véve az összesen 964 839 alap- és középiskolás diákból 57 915 (6%) gyerek járt magyar tanítási nyelvű intézménybe vagy osztályba.

Nincs magyar tannyelvű iskola körülbelül 130 olyan településen, ahol a magyar ajkú lakosság többséget alkot. A magyar iskolák száma 2006-ban 581 volt, 2007-ben 570. Csökkenő tendencia érvényesül a vegyes, magyar-szlovák tanítási nyelvű intézmények esetében is (177, illetve 171). A legnagyobb lemaradás a felsőfokú képzésben jelentkezik. A 2001. évi népszámlálási adatok szerint a lakosság 10,4%-ának van felsőfokú végzettsége, a magyar nemzetiség esetében ez az arány azonban csupán 5,3%.

E helyzeten változtathat hosszabb távon a 2004 szeptemberétől működő Selye János Egyetem. A révkomáromi intézményben három - pedagógiai, közgazdasági és református teológiai - karon folyik a képzés alapvetően magyar, kisebb mértékben szlovák és egyéb nyelven. Az egyetem élén 2008. február elsején a leköszönő Albert Sándor rektor helyét Tóth János foglalta el. A nyitrai Konstantin Egyetemen - a magyar nyelvű pedagógusképzés addigi szlovákiai központjaként számon tartott oktatási intézményben - 2003 novemberében nyílt meg a főként magyar nyelvű képzést biztosító Közép-európai Tanulmányok Kara. A kar dékánja Komzsík Attila. A 2007/2008-as akadémiai évben 5 887 magyar nemzetiségű nappali tagozatos egyetemi és főiskolai hallgató volt Szlovákiában, 21%-uk tanult a komáromi egyetemen.

Egyes városokban (Komárom, Királyhelmec, Kassa, Dunaszerdahely stb.) évek óta működnek magyarországi egyetemek, főiskolák kihelyezett tagozatai is.

Kultúra, tudomány

A Szlovák Kulturális Minisztérium mellett kisebbségek képviselőiből álló szakbizottság dolgozik, feladata az állami költségvetésből nemzetiségi kultúrára szánt források elosztása. Az anyagi támogatás pályázati rendszerre épült. Évente egyszer kerül sor a pályázat kiírására. A szlovák költségvetés 2002-ben 86 millió, 2003 és 2005 között évi 80 millió, 2006-ban pedig 160 millió koronát szánt a kisebbségi kultúrákra, 2007-ben ez az összeg közel felére csökkent, ám 2008-ra 101 millióra növekedett. A magyarság, amely a nemzetiségek több mint kilencven százalékát adja Szlovákiában, mélyen a számaránya alatt részesült ebből a pénzből, 2007-en 51%, 2008-ban 53% jutott magyar szervezeteknek.

1990 előtt az egyetlen engedélyezett szervezet a Csemadok volt, amely azonban nemcsak kulturális feladatokat látott el, hanem szinte az egész magyar társadalmi és oktatási érdekvédelmet magára vállalta. A napjainkban is 407 alapszervezettel és több mint 53 ezres tagsággal rendelkező szövetség elnöke Hrubík Béla.

A szlovákiai magyar kulturális élet kiemelkedő jelentőségű intézménye a KomáromiJókai Színház (igazgatója Tóth Tibor) és a kassai Thália Színház (vezetője Kolár Péter). Dunaszerdahelyen működik emellett az évente három-négy bemutatót tartó Szerdahelyi Városi Színház (Szevasz), Gágyor Péter vezetésével.

A Szlovák Nemzeti Múzeum fiókintézeteként működik Jarábik Gabriella vezetésével a Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeuma. Önálló intézmény, amely az 1918-tól napjainkig tartó időszak kisebbségi létbe kényszerült magyarságának történetét, népművészeti és képzőművészeti múltját mutatja be. A Komáromban található Magyar Kultúra és Duna Mente Múzeuma kulturális, tudományos, közművelődési tevékenységeket folytatott 2005 óta. 2007. október végén a múzeum addigi igazgatóját, Fehér Csabát leváltották, és az intézmény nevéből a Magyar Kultúra megnevezés kikerült (Duna Mente Múzeuma), de tevékenységi köre azonos maradt. Jelentősebb könyv- és lapkiadók: Pannónia, Kalligram, NAP Kiadó, Lilium Aurum, Vox Nova, Madách Posonium, AB-ART Kiadó, Méry Ratio stb.

Tudományos intézmények: Fórum Társadalomtudományi Intézet, GRAMMA Nyel-vi Iroda, Mercurius Társadalomtudományi Kutatócsoport, Bibliotheca Hungarica (1997-től a Fórum Kisebbségkutató Intézet részeként működik).

4. Egyházi intézményrendszer, vallásgyakorlás

A 2001. évi népszámlálás során Szlovákiában összesen 4521 549 (1991-ben csak 3 840 949) hívőt regisztráltak. Ebből római katolikus 3708120 (3 187383), evangélikus 372 858 (326 397), görög katolikus 219 831 (178 733), református 109 735 (82 545), egyéb vallású 160 598 fő.

1991-ben a szlovákiai magyarok 64,9%-a vallotta magát római katolikusnak, 1,4% görög katolikusnak, 11,4% reformátusnak, 2,2% evangélikusnak, 12,9% nem jelölt meg felekezetet, 0,6% pedig a felsoroltakon kívüli felekezetet határozott meg. A hitéletet a rendszerváltozás előtt gátolta, hogy az egyházi vagyont a II. világháború után elkobozták, illetve államosították.

A Szlovák Nemzeti Tanács 1993 szeptemberében törvényt fogadott el az egyházi javak visszaszolgáltatásáról. A törvény a református egyház számára - amely kifejezetten magyar egyház Szlovákiában - csak részleges kárpótlást biztosít. A benesi dekrétumok alapján, a kollektív bűnösség elvére hivatkozva elkobzott vagyonának csak egy részét szolgáltatták vissza. Az egyház a révkomáromi teológusképzésnek köszönhetően rendelkezik kellő számú lelkésszel. Más helyzetben vannak a magyar evangélikusok. Mintegy 10-15 ezer főről van szó egy erősen szlovák identitású egyházon belül, gyakorlatilag magyar ajkú lelkész nélkül.

A Szlovákiában élő magyar katolikus hívők 1990 óta kérik az önálló magyar püspökség kialakítását, illetve egy magyar püspök kinevezését. 2004-ben az apai ágon magyar származásúJan Oroscht kinevezték a Pozsony-Nagyszombati Fő-egyházmegye segédpüspökévé. A 235 magyar jellegű plébánián jelentős hiány mutatkozik magyar papokban, évek óta csupán néhány új papot szentelnek fel, és megoldatlan a magyar papképzés is. Ez a helyzet nemcsak a hitélet megszervezését nehezíti, de a katolikus iskolaalapítást is gátolja. A11 magyar jellegű görög-katolikus plébánia két esperességben oszlik meg, a közel tízezer magyar hívő lelki szükségleteit 12 magyar pap látja el.

A Glória (Magyar Katolikus Papok Társulása) Remény címmel hetilapot ad ki. 1994-ben létrejött a Jópásztor Alapítvány, amely sürgeti a kialakult paphiány   megszüntetését. Évente néhány szlovákiai magyar szeminarista hosszabb-rövi- debb ideig Magyarországon tanulhat.

5. Tömegtájékoztatás

Jelenleg megjelenő lapok: Új Szó (napilap), Vasárnap (családi hetilap) Tücsök és Tábortűz (évente tízszer megjelenő gyermeklapok), IFI (ifjúsági havilap), Fórum Társadalomtudományi Szemle (negyedévente megjelenő tudományos folyóirat), Katedra (szakmai havilap a pedagógusok számára), Irodalmi Szemle és Kalligram (irodalmi lapok), Göncölszekér (gyermekmagazin), Csallóköz (hetilap), Új Nő (havilap), Szabad Újság (hetilap), Remény (katolikus hetilap), Jó Gazda (kertészeti havilap). Ezenkívül több regionális - pl. Gömörország (az északi peremvidék fóruma), Kassai Figyelő - és helyi (községi vagy városi) lap is megjelenik, köztük a Castrum Novum (Érsekújvár), a Honti Lapok (Ipolyság), a Komáromi Lapok, a Párkány és Vidéke, a Somorja és Vidéke. A megjelenést - az állami támogatáson túl -magyarországi alapítványok és civil szervezetek segítsége teszi lehetővé.

A Szlovák Rádió nemzetiségi adásait sugárzó Pátria Rádió magyar műsorai Pozsonyban, az egyéb nemzetiségi és etnikai műsorok pedig a kassai stúdióban készülnek. A magyar nyelvű adás heti 56 óra 10 perc.

A Szlovák Televízióban működik a Magyar Műsorok Szerkesztősége (főszerkesztő: Debnár Klára). A napi ötperces híreken kívül a szerkesztőség hétfőnként a Szlovák Televízió hivatalos műsorrendjébe iktatott 26 perces adásidővel rendelkezik, és kéthetente negyvenperces, aktuális kérdésekkel foglalkozó vitaműsort sugároz. A szlovák nyelvtörvényből adódóan a magyar nyelvű adásokat szlovák felirattal látják el. Ez nehezíti ugyan a szerkesztőség munkáját (nem teszi lehetővé élő adás sugárzását), másrészt viszont a szlovák tévénézők is tájékozódhatnak a magyar kisebbség életéről.

V. TÁMOGATÁSOK

A támogatási rendszer nagyon fontos elemét képezi a nemzeti jelentőségű intézmények és programok köre, amely a külhoni magyar szervezetek vezetőivel lezajlott konzultációk során alakult ki, és elsősorban az anyanyelv megőrzése, az oktatás és a kultúra területére terjed ki. A finanszírozás előfeltétele az intézmények és programok átvilágítása, egyértelmű elkülönítésük a politikai szférától, illetve az az alapelv, hogy a magyar kormány olyan intézményeket és programokat támogat, amelyek használható végzettséget nyújtanak, és előnyt jelentenek a résztvevőknek. Az intézmények és programok kijelölésekor maximálisan figyelembe vettük az adott régió, az ott élő magyar kisebbségi közösség problémáit és lehetőségeit.

2. táblázat A nemzeti jelentőségű intézmények és programok támogatása, 2008

Mivel a rendszer igényli a stabilitást, a kiszámíthatóságot, a tervezhetőséget, megmaradtak a költségvetési normatív jellegű támogatások is: a témában érintett szaktárcák támogatják az identitásmegőrző programokat, végrehajtják a kedvezménytörvényt.

Külön forrásokból folytatódik az oktatási-nevelési támogatás folyósítása, a Miniszterelnöki Hivatal és a szaktárcák is folytatják szakmai programjaikat.

3. táblázat Oktatás-nevelési támogatások, 2007/2008

A táblázatban szereplő összeghez még lebonyolítási költség is járult, így a magyar állam összesen 1 180 391 184 Ft oktatási-nevelési támogatást nyújtott. A támogatás tanévenként 20000 Ft/fő, a tankönyv- és taneszköz-támogatás összege tanévenként 2 400 Ft/fő. Összesítve az alap- és középiskolásoknak adható támogatás 22 400 Ft/fő/tanév. A hallgatói tankönyv- és jegyzettámogatás tanévenként 2 800 Ft/fő.