SZERBIA

I. A SZERB KÖZTÁRSASÁG ÁLTALÁNOS ADATAI

Terület: 88 361 km2

Összlakosság: Szerbia (Koszovó nélkül) 7 498 001 fő (2002) Koszovóval: 9400000 fő (becslés)

Népsűrűség: 106,34 fő/km2

Városi lakosság: 46%

Népegészség: átlagéletkor: 73 év (nők), 68 év (férfiak)

Etnikai megoszlás (2002): szerb (82,86%), magyar (3,91%), bosnyák (1,82%), montenegrói (0,92%), albán (0,82%)

Hivatalos nyelv: Szerbia alkotmánya szerint szerb; a Vajdaságban az alábbi nyelvek is hivatalosak: magyar, román, ruszin, szlovák és horvát; Koszovóban az albán is.

Vallások (1991): ortodox vagy szerb pravoszláv (44%), katolikus (31%), muzulmán (12%), izraelita (nincs adat), protestáns (nincs adat), egyéb (11,5%)

Főváros: Belgrád (Beograd, 1576 124 lakos), nagyobb városok: Újvidék (Novi Sad), Nis, Kragujevac, Szabadka (Subotica)

Államforma: köztársaság. Államfő: Boris Tadic

Közigazgatási beosztás: helyi önkormányzat (4819), helyi önkormányzatok közössége = község (210), Szerbiában 29 körzet, 2 tartomány, ezen belül Vajdaság hét körzetre van felosztva: Észak-bácskai körzet (Severnobacki Okrug); Nyugat-bácskai körzet (Zapadnobacki Okrug); Dél-bácskai körzet (Juzno-backi Okrug); Észak-bánsági körzet (Severnobanatski Okrug); Közép-bánsági körzet (Srednjebanatski Okrug); Dél-bánsági körzet (Juznobanatski Okrug); Szerémségi körzet (Sremski Okrug)

1. Politikai szerkezet

Törvényhozás: szerbiai köztársasági és vajdasági tartományi parlament. A végrehajtó hatalom a köztársasági elnök ellenőrzése alatt álló kormány; az igazságszolgáltatás legfelsőbb szerve a legfelsőbb bíróság.

Jelentősebb politikai pártok: Demokrata Párt (DP), Szerbiai Demokrata Párt (DPS), G17-Plusz, Liberális Demokrata Párt (LDP), Szerb Radikális Párt (SRP), Szerbiai Szocialista Párt (SPS), Szerb Megújhodási Mozgalom (SPO), Új Szerbia (NS), Vajdasági Szociáldemokrata Liga (LSV), Szerbiai Kereszténydemokrata Párt (SDHP), Vajdasági Magyar Szövetség (VMSz).

2. Gazdasági helyzet

(2008. évi becsült adatok)

GDP/fő: 5 727 USD

Infláció: kb. 9%, csökkenő tendenciát mutat

Árfolyam: 94,98 dinár/EUR, 75,06 dinár/USD.

Átlagos havi jövedelem: 28.877 din (n.), illetve 40.245 din (br.)

Munkanélküliség: 13,3%

II. A SZERBIAI MAGYARSÁG ÁLTALÁNOS ADATAI

1. Népességi adatok

A Vajdaság területe: 21 506 km2, Szerbia területének 24,9%-a

Lakosainak száma: a 2002. évi népszámlálás szerint 2 031 992 (kerekítve: Bácska 985 ezer, Bánság 680 ezer, Szerémség 349 ezer fő)

Népsűrűsége: 94,51 fő/km2

Három nagy folyója, a Duna, a Tisza és a Száva három nagy földrajzi egységre osztja a tartományt: Bácska (Backa, földrajzilag Közép- és Dél-Bácska); Bánság (Banat, földrajzilag Nyugat-Bánság); Szerémség (Srem, földrajzilag Ke-let-Szerémség)

Tartományi központ: Újvidék (Novi Sad)

1. táblázat Vajdaság népességének alakulása, 1948-2002

Vajdaság lakosainak száma 1948 és 1981 között folyamatosan növekedett, azóta nem történtek jelentős változások. A magyarok lélekszáma azonban 1961 óta folyamatosan csökken:Vajdaságon belül Bácska a legnépesebb tájegység, itt él a legtöbb magyar is.

Az elmúlt 11 évben Vajdaság népsűrűsége növekedett. A legjelentősebb növekedés Bácskában történt, ahol egy km2-en 2002-ben 10 lakossal élt több, mint 1991-ben. Bánát népsűrűsége jelentősen csökkent, ma ott egy km2-en átlag 7,6 lakossal él kevesebb, mint 1991-ben. Szerémség népsűrűsége is csökkent, de nem ennyire drasztikusan.

1. ábra Magyarok a Vajdaságban

2. Területi egységek

Közigazgatási szempontból Vajdaság Autonóm Tartomány hét körzetből áll: Észak-Bácska, Nyugat-Bácska, Dél-Bácska, Észak-Bánát, Közép-Bánát, Dél-Bánát, Szerémség. A hét vajdasági körzet összesen 45 községet ölel fel. (A községek a legkisebb közigazgatási egységek, jellemzően egy várost és közvetlen vonzáskörét jelentik, de terület és népesség szempontjából igen eltérőek.) A 45 község összesen 467 települést számlál, közülük 52 településnek városi státusa van. A lakosság túlnyomó többsége a tartomány városaiban koncentrálódik, a mezőgazdasági népesség viszont továbbra is a kistérségeken van jelen.

A 2002. évi népszámlálás adatai szerint Szerbia területén - Koszovó nélkül -295 379, a Vajdaság területén 290207 magyar élt. A legutóbbi összeírás idején a vajdasági magyarság 76,86%-a Bácska, 21,67%-a Bánát és 1,45%-a Szerémség területén élt. Hat községben (településcsoport) - Zentán (Senta), Adán (Ada), Magyarkanizsán (Kanjiza), Kishegyesen (Mali Idős), Topolyán (Backa Topola) és Csókán (Coka) - abszolút többséget, további két községben - Óbecsén (Becej) és Szabadkán (Subotica) - relatív többséget alkot. Egyes falvakban, a szórványban is többségben él a magyar lakosság. A kétmilliós Vajdaság területén - ahol részarányuk megközelíti a 15%-ot - gyakorlatilag nincs település magyar nélkül.

III. A SZERBIAI MAGYARSÁG JOGI HELYZETE

1. Jogszabályi háttér, kisebbségvédelmi dokumentumok, kisebbségi vegyes bizottságok

Az 1974. évi jugoszláv szövetségi, szerb köztársasági és vajdaság tartományi alkotmány a magyarságot mint nemzeti kisebbséget államalkotó közösségként ismerte el, biztosítva számára a kollektív jogokat. Az 1990-es, ún. milosevici alkotmány lényegesen megnyirbálta ugyan a Vajdaság mint autonóm tartomány jogosítványait, de a területi autonómia egy formájaként definiálta, és Jugoszláviát a polgárai országaként határozta meg. A Vajdaság jogállása szempontjából sorsdöntő változást hozott Szerbia-Montenegro államközösségének alkotmánya, amely már Szerbia részének nyilvánította az I. világháborút lezáró békeszerződéssel nem Szerbiához, hanem a Szerb-Horvát-Szlovén Királysághoz csatolt Vajdaságot. Szerbia 2006-ban elfogadott új Alkotmánya pedig még tovább megy a Vajdaság jogfosztásában, szentesíti az utóbbi években leplezetlenül folyó centralizációt, és megteremti a jogi kereteket akár a tartomány jelenlegi formájában való megszüntetésére. Elsősorban a szerb nép államának nyilvánítja Szerbiát, és hivatalosnak csak a szerb nyelvet és a cirill írást ismeri el. Egyéb nyelvek használatáról - az alkotmány alapján - külön törvény dönthet. A tartományi alaptörvényt (Statútum), a köztársasági parlament előzetes jóváhagyása alapján, a tartományi képviselőház fogadja majd el - erre azonban a mai napi nem került sor (annak ellenére, hogy a Vajdasági Képviselőház döntő többséggel fogadta el alaptörvényét). Az eddig a tartomány hatáskörébe tartozó választások kiírása most Belgrád kezébe került. A Vajdaság törvényhozói jogosítványai gyakorlatilag helyi önkormányzati szintre degradálódtak: csak határozatok és általános jogi aktusok meghozatalára jogosult.

Lényegesebb jogszabályok:

A szerbiai parlament 2002. február 4-én megszavazta az egyes autonóm tartományi hatáskörök visszaszármaztatásáról szóló törvényt (Omnibusz-törvény), amellyel a Vajdaság 24 államigazgatási területen visszakapta azokat a jogköröket, amelyek a Milosevic-érában elvettek tőle. Ezeknek nagy részét azonban csupán delegálta, vagyis korlátozott mértékű hatalom-dekoncentrációt hajtott végre, míg a lényeges politikai, gazdasági és pénzügyi területeken vagy érintetlenül hagyta a korábbi állapotot, vagy tovább központosított.

2002. február 14-én a szerbiai parlament elfogadta a helyi önkormányzatokról szóló törvényt, amelynek köszönhetően növekedhet az önkormányzati bevételek aránya. A törvény azonban nem rendezte a települési önkormányzatok létrehozásának, az önkormányzati vagyon visszaállításának és a városi cím elnyerésének kérdését. Az új alkotmány sem fogalmaz egyértelműen pl. az önkormányzati vagyon kérdésében.

A nemzeti kisebbségek jogainak és szabadságainak védelméről szóló törvényt a jugoszláv szövetségi parlament mindkét háza 2002. február 26-án elfogadta. A törvény a maga nemében előrelépést jelent a jugoszláv kisebbségvédelem területén, egyik legfontosabb eleme a kollektív jogok elismerése. Ennek alapján jöttek létre a kisebbségi nemzeti tanácsok, jogosítványaik és tagjaik megválasztása, sőt néhány évig a finanszírozásuk is megoldatlan volt. A tagok megválasztására kilátásba helyezett külön törvény a mai napig nem született meg. Több fontos rendelkezésének nem sikerült érvényt szerezni, így pl. annak, hogy a rendőri erők összetétele a vegyes lakosságú területeken tükrözze a nemzetiségi arányokat. Az új alkotmány alapján minden bizonnyal új kisebbségi törvényt hoznak majd. Abból ítélve, hogy már az államközösség alkotmányának részét képező Emberi és Kisebbségi Jogi Charta (2003) lényegesen kevesebb jogot biztosított a kisebbségeknek, várható, hogy a szerb törvény még kevésbé lesz „bőkezű". 2004 szeptemberében a vajdasági parlament módosította a tartományi választási törvényt, s ennek során figyelembe vették a kisebbségek választhatóságának pozitív diszkriminációját.

A legutóbbi, 2007-es és 2008-as szerbiai köztársasági parlamenti választásokat is a hatályos köztársasági választási törvény legutóbbi, 2005-ben elfogadott módosítása alapján bonyolították le, amely a kisebbségi pártoknak lehetővé tette, hogy akkor is részt vehessenek a mandátumok elosztásában, ha nem érték el az általánosan kötelező ötszázalékos küszöböt.

A 2005. évi szerbiai költségvetésben először jelent meg kiadási tételként a szerbiai kisebbségek nemzeti tanácsainak finanszírozása, ami óriási előrelépést jelent a korábbi állapotokhoz képest. A kisebbségi önkormányzat (több-kevesebb) függetlenségét, önállóságát azonban csak a Nemzeti tanácsokról szóló törvény (belgrádi) parlamenti elfogadása hozhatná meg.

Nagy várakozás előzi meg a Nemzeti tanácsokról szóló új törvény-, illetve Vajdaság új (2008-as) Statútumának elfogadását, illetve jóváhagyását. 2008-ban azonban még egyiket sem tűzte napirendjére a belgrádi parlament.

A 2003. október 21-én megkötött magyar és szerb-montenegrói Kisebbségvédelmi Egyezmény (a továbbiakban: Egyezmény) alapján alakult meg a Magyar-Szerb és Montenegrói Kisebbségi Vegyes Bizottság (a továbbiakban KVB), mely így a szerbiai magyarság „kisebbségi kontrollja" lett, legalábbis, magyar-szerb viszonylatban. Legutóbb 2005-ben ülésezett, következő ülésére várhatóan 2009 első felében sor kerülhet.

2. Politikai képviselet, az elmúlt év választásai

A magyar érdekvédelmi szervezetek megválasztott képviselői 1990-től 2003 végéig a szövetségi, köztársasági és tartományi parlamentben egyaránt jelen voltak. A 2003. december 28-án megtartott szerbiai választásokon maradt először parlamenti képviselet nélkül a vajdasági magyarság. A törvény, amelyet még a Milosevic-korszakban fogadtak el, eleve kizárta azt a lehetőséget, hogy bármely kisebbségi párt önállóan parlamenti képviselethez juthasson a szerbiai parlamentben, hisz egyetlen kisebbség létszáma sem éri el az öt százalékot.

2007-ben ez a helyzet megváltozott, ugyanis az új választási törvény a kisebbségi pártok számára megszüntette a bejutási küszöböt. Ennek köszönhetően a VMSZ a januárban megtartott köztársasági választásokon, a magyar pártok közül egyedüliként, három képviselői helyet szerzett (Kovács Elvira, Pásztor Bálint, Varga László).

2008-ban Szerbiában köztársaságielnök-, helyhatósági, valamint tartományi és köztársasági parlamenti választásra került sor. Az egységesen fellépő vajdasági magyar pártok Magyar Koalícióként négy köztársasági parlamenti képviselői helyet szereztek, melyeket a legerősebb párt, a VMSZ képviselői töltenek be (Kovács Elvira, Pásztor Bálint, Varga László, Fremond Árpád). A Magyar Koalíció helyhatósági és tartományi szinten is közösen szerzett mandátumot.

IV. A SZERBIAI MAGYARSÁG KÖZÖSSÉGI ÉLETE

1. Politikai pártok, érdekvédelmi szervezetek

Vajdaságban négy magyar párt tevékenykedik: Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ), elnöke: Pásztor István; Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége (VMDK), elnöke: dr. Páll Sándor; Vajdasági Magyar Demokrata Párt (VMDP), elnöke: Ágoston András; Magyar Polgári Szövetség (MPSZ), elnöke: Rácz Szabó László.

A négy vajdasági magyar párt közül a VMSZ támogatottsága a legnagyobb. 2007 második feléig mind a négy politikai párt külön politizált, akkor azonban már körvonalazódtak az együttműködés lehetőségei, majd létrejött a koalíció is (Magyar Koalíció, melynek azonban az MPSZ nem tagja).

A jugoszláv kisebbségi törvény alapján 2002. szeptember 21-én Szabadkán elektori úton megalakult a 35 tagú Magyar Nemzeti Tanács (MNT, elnöke: Józsa László). A Tanács megválasztotta a nyolctagú Intézőbizottságot (elnöke: Pásztor Bálint). Az intézőbizottság az MNT végrehajtó szerve: a felső- és közoktatással, a művelődéssel, a tájékoztatással, valamint a hivatalos nyelvhasználatta (ezek a törvény által delegált hatáskörök), illetve önkormányzati és gazdasági új     kérdésekkel foglalkozó reszortfelelősök foglalnak benne helyet. 1/1     Az MNT költségvetési eszközökből és adományokból tartja fenn magát. Az alapítványnak tájékoztató szerepkört is be kell(ett) töltenie, hogy a magyar intézmények, intézményvezetők, sőt magánszemélyek is pontos információkhoz jussanak a pályázási lehetőségekről.

Az intézőbizottság programjában kulcsszerep jut a vajdasági magyar oktatásnak, tájékoztatásnak, művelődésnek. Helyet kapott benne a vajdasági magyar egyetem terve is, de egyelőre a színvonalas általános iskolai oktatásra és a magyar nyelvű középiskolai oktatásra összpontosítanak. Az MNT egyik nagyon fontos döntése volt, hogy Szabadka és Zenta önkormányzatainak tehetséggondozó magyar gimnáziumok megalapítására vonatkozó kezdeményezését támogatta. Ennek köszönhetően 2003 szeptemberétől meg is kezdték működésüket a szabadkai, valamint a zentai tehetséggondozó gimnáziumok, amelyek hosszú évtizedek után az első magyar nyelvű középiskolai intézmények a Vajdaságban. Az MNT ötödik ülésén, 2003. augusztus 16-án Szabadkán elfogadták a vajdasági magyar helységnevekről szóló határozatot. Több mint 360 vajdasági magyar település kaphatta vissza hivatalos formában a magyar elnevezését. Az MNT egyértelmű sikerei közé sorolható a magyarországi tankönyvek engedélyezési folyamatainak előkészítése is.

Az MNT a tömegtájékoztatásban egy időre átvállalta a vajdasági magyarság számára kulcsfontosságú intézmények (Magyar Szó napilap, Hét Nap hetilap) alapítói jogait.

Az önkormányzati tevékenységben az MNT elsősorban a gazdaságnak szán kulcsszerepet, megelőzendő, hogy a gazdasági folyamatok teljesen elkerüljék a magyarságot.

Az MNT jelentős szerepet vállal(t) a Vajdasági Statútum-, illetve a Nemzeti tanácsokról szólt törvény (pillanatnyilag: törvénytervezet) szakmai előkészítésében is.

2. Civil szervezetek

Jogszabályi keretek között szabadon alakulhatnak és tevékenykedhetnek Szerbiában civil szervezetek. A legfontosabb vajdasági magyar civil szervezetek (a teljesség igénye nélkül): Aracs Társadalmi Szervezet a Művelt Faluért, Bolyai Farkas Alapítvány a Magyarul Tanuló Tehetségekért, Börcsök Erzsébet Vajdasági Módszertani Központ, Emmausz Kollégium, Észak-Bácskai Pedagógusok Egyesülete, Magyarságkutató Tudományos Társaság, Módszertani Központ Újvidék, Nyitott Távlatok, Vajdasági Magyar Felsőoktatási Kollégium, Vajdasági Magyar Művelődési Intézet, Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség, Vajdasági Magyar Pedagógusok Egyesülete, Vajdasági Magyar Tudományos Társaság, Vajdasági Módszertani Központ.

3. Oktatás, kultúra, tudomány                                                                     

Oktatás 

A jelenlegi iskoláztatási rendszerben az érettségit nyújtó középiskola után, kö- ^ telező felvételivel juthatnak be a tanulók a felsőoktatási intézményekbe. A főiskolákról (két- vagy hároméves) az átiratkozás nem mindig automatikus a karokra (négy-, öt- vagy hatéves). Az egyetemi diploma után a posztgraduális szintek következnek: szakosítás (egy- vagy kétéves), magisztérium (két-, hároméves) és végül a doktori szint. Szerbiában, Vajdaságban az oktatási intézmények túlnyomó többsége állami. A magániskola és az egyházi iskola alap- és középfokon ritka kivételnek számít. Vajdaságban négy magán-középiskola, hat magánkar és egy magánfőiskola működik (kihelyezett tagozatokkal).

A speciális oktatási intézmények is állami kézben vannak. Szabadkán oktathatók alapfokon a magyar süketnémák és szellemileg elmaradottak. A tehetséggondozás középfokon két külön tehetséggondozó gimnáziumban folyik: a szabadkai Kosztolányi Dezső Nyelvi Gimnáziumban és a zentai Bolyai Matematikai Gimnáziumban (mindkettő magyar intézmény). Egyházi gimnázium a szabadkai Paulinum, ahol horvát és magyar nyelven folyik az oktatás, bizonyítványát minden felsőoktatási intézmény elfogadja.

Vajdaságnak nincs önálló magyar felsőoktatási rendszere. Magyar nyelvű oktatás a szerbiai törvények értelmében nem szervezhető meg alanyi jogon, mert a felsőoktatás csakis államnyelven, esetleg világnyelven (pl. angol) folyhat. Magyar nyelvű oktatás az Újvidéki Egyetemen van. Itt sem működik intézményesített magyar felsőoktatás, csak annak egyes elemeit találjuk meg öt intézményben: az egyetem négy karán (a szabadkai Magyar Tannyelvű Tanítóképző Karon, az Építőmérnöki Karon, a Közgazdasági Karon, Újvidéken a Bölcsésztudományi Kar Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékén) és a Művészeti Akadémián, illetve néhány főiskolán (Műszaki Főiskola és Óvóképző Főiskola Szabadkán). Az anyaországi kihelyezett tagozatok szabadkai és zentai főiskolai próbálkozásai még nem akkreditáltak Szerbiában, és csak részben illeszkednek az itteni felsőoktatási rendszerhez: konzultációs központokban folytatott távoktatási formaként. Az ott szerzett diplomák honosítása ennek ellenére megkezdődött.

Kultúra, tudomány

A vajdasági magyar irodalom az egykori Jugoszlávia szétesésével, íróinak és olvasóinak tömeges eltávozásával mély válságba került, egy olyan többségi kultúra és irodalom mellett, amely nem igazán kedvez intézményes útjainak és kapcsolatainak. Ha tehát napjainkban a vajdasági magyar irodalom intézményi rendjét keressük, akkor elsősorban azokra a kisebbségi magyar folyóiratokra (Híd, Létünk, továbbá Üzenet, Symposion, Aracs, DNS, Sikoly), könyvkiadókra, irodalmi és tudományos műhelyek (Kanizsai Írótábor, Szociográfiai Műhely), művelődési szervezetek munkájára (neves irodalmáraink emlékét őrző rendezvények, tudományos tanácskozások, vetélkedők stb.) kell gondolnunk, amelyek megnyilatkozási lehetőségeit az elmúlt időszakban legnagyobb mértékben az anyaországi alapítványi támogatások serkentették.

A színházi élet terén a Szabadkai Népszínházat és az Újvidéki Színházat kell kiemelni. A vajdasági magyar színházi élet nélkülözhetetlen szereplője az Újvidéken működő Művészeti Akadémia kétévenként induló magyar színészosztálya, valamint az akadémia keretében létesített Tanyaszínház, amely több mint két évtizede minden nyáron majd egy hónapos turnét tart vidéken. Végül nem feledkezhetünk meg a félhivatásos és öntevékeny színházi próbálkozásokról sem: az amatőrök színjátszó mozgalma, a Vajdasági Magyar Amatőr Színház egy-egy bemutatójáról és a Vajdasági Magyar Amatőr Színjátszók Találkozójáról, amelyet évente más-más helységben rendeznek meg.

Könyvtárak, levéltárak, múzeumok, illetve műemléki helyreállítások segítik a magyar közösségi élet megmaradását.

A magyar nyelvű és témájú tudományos kutatások egyetlen, államilag is támogatott intézménye évtizedeken át az Újvidéki Egyetem 1959-ben létrehozott Magyar Tanszéke volt annak ellenére, hogy megalakulásakor elsődlegesen oktatói feladatokat látott el. Tudományos céljai között a jugoszláviai magyarság nyelvének, irodalmának, művelődésének és néprajzának kutatása szerepelt, különös tekintettel a délszláv-magyar irodalmi és művelődéstörténeti kapcsolatokra. Kutatási tevékenysége keretében került sor egyebek között a szerbhorvát-magyar nagyszótár kiadására is. A Magyar Tanszék 35 éve intenzív kapcsolatot ápol az MTA Irodalomtudományi Intézetével, minden évben közös konferenciát rendeznek, hol Újvidéken, hol Budapesten. A hangadó magyar értelmiség több évtizede a Magyar Tanszékről kerül ki.

1990. június 24-én, Újvidéken alakult meg az értelmiséget tömörítő Jugoszláviai (ma: Vajdasági) Magyar Művelődési Társaság az alkotótevékenység közösségi serkentése, az alkotói eredmények szervezett népszerűsítése, az íráskultúra nemzetiségi szerepének érvényesítése, a magyar nemzeti kultúra egészébe való bekapcsolódás ösztönzése, a délszláv és egyéb nemzeti-nemzetiségi íráskultúrával való kapcsolatok tervszerű ápolása, az alkotói érdekvédelem, önsegélyezés, szerzői és emberi jogvédelem intézményes biztosításának céljával.

A korábban elhanyagolt társadalomkutatások erőteljesebbé tételét tűzte ki célul az 1991-ben Szabadkán megalakult Magyarságkutató Tudományos Társaság. Első sorban jelenség- és magatartásvizsgálatokkal és a vajdasági magyarság létkérdéseinek témáival foglalkozik. Célja, hogy tudományos - szociológiai, pszichológiai, demográfiai, néprajzi, jogtudományi, történelmi és más társadalmi jellegű - kutatásokat folytasson Vajdaságban, szakirodalmat és empirikus adatokat (kérdőívezés, mélyinterjúk, fókuszcsoport-vizsgálat, Swot-analízis) gyűjtsön, szakmunkákat és tudományos publikációkat jelentessen meg, tanácskozásokat és előadásokat szervezzen.

A vajdasági magyar tudományos kutatásokkal kapcsolatban - a teljesség igénye nélkül - feltétlenül szólnunk kell még az újvidéki székhelyű Vajdasági Magyar Tudományos Társaságról, a szabadkai Kiss Lajos Néprajzi Társaságról, az újvidéki Vajdasági Magyar Felsőoktatási Kollégiumról, Szabadkán az Aracs Társadalmi Szervezetről és Zentán az Identitás Kisebbségkutató Műhelyről.

4. Egyházi intézményrendszer, vallásgyakorlás

Szerbiában a lakosság nemzeti és vallási hovatartozása között jelentős az összefüggés. Mégis fellelhető nem csak több felekezet egyazon térségben, de több nemzetiség is egyazon felekezetben. A hívő lakosság legalább hét egyháznál oszlik meg, ezeket az egyházakat a Szerb Köztársaság történelmi egyházaknak nyilvánította: Pravoszláv Egyház, Római Katolikus Egyház, Református Keresztyén Egyház, Ágostai Hitvallású Evangélikus Keresztyén Egyház Szerbiában - Vajdaságban, Szlovák Evangélikus Egyház, Zsidó Hitközség és az Iszlám Felekezet.

A jugoszláv utódállamok közül számottevő katolikus népesség a Vajdaságban él. A hierarchiát a szabadkai és a nagybecskereki püspökség képviseli, amely a belgrádi római katolikus érsekségnek van alárendelve. A szabadkai székhelyű, bácskai római katolikus egyházmegyéhez tartozó 360 ezer hívőből 230 ezer fő magyar, a többi zömmel horvát, s elenyésző számban német, szlovák és ruszin. A nagybecskereki központú bánáti egyházmegyében élő 90 ezer katolikus hívőből mintegy 55 ezer magyar. Az egyházmegye területén csekély számú horvát, bolgár, cseh és német hívő él. Mindkét egyházmegye élén magyar főpásztor - Szabadkán dr. Pénzes János, Nagybecskereken dr. Német László megyéspüspök - áll.

Súlyos gondot okoz az elöregedés és az elvándorlás következtében bekövetkezett paphiány, különösen a nagybecskereki egyházmegyében. Magyar nyelvű papképzés a Vajdaságban nem folyik; a szabadkai szeminárium oktatási nyelve a horvát. A szabadkai katolikus gimnáziumon kívül két tehetséggondozó gimnázium működik magyar tannyelvű oktatási intézményként.

A vajdasági magyar hívő népesség mintegy nyolcada református vallású. A feke-ticsi székhelyű Református Keresztyén Egyház területén 13 egyházközségben és 38 szórványban 15 ezer fő alá süllyedt a hivők száma. Az egyház püspöke Csete Szemesi István. A református gyülekezetek tagsága magyar nemzetiségű. A református közösség esetében a jelentős missziós és karitatív, valamint a nyári ifjúsági hitéleti tevékenység érdemel külön is említést.

Vajdaság tartomány területén történelmi egyházként működik az Ágostai Hitvallású Evangélikus Keresztyén Egyház Szerbiában - Vajdaságban, szabadkai püspöki székhellyel. Az egyház püspöke Dolinszky Árpád.

5. Tömegtájékoztatás

Írott sajtó

A vajdasági magyarság egyetlen magyar nyelven megjelenő napilapja az újvidéki Magyar Szó, amelynek alapítója a Vajdasági Tartományi Képviselőház. A hetilapok között a legnagyobb múltra a 7 Nap tekinthet vissza. A Családi Kör viszont a legnagyobb példányszámú vajdasági magyar hetilap. (Az MNT 2004-ben -jogkörével összhangban - átvette a vajdasági tartományi képviselőháztól a Szabad Hétnap, a Képes Ifjúság, illetve az egyetlen magyar nyelvű vajdasági napilap, a Magyar Szó alapítói jogait.)

AMézeskalács az óvodások és kisiskolások 32 kis oldalon, havonta nyolcezer példányban megjelenő lapja. A Jó Pajtás az általános iskolásoknak kínál olvasnivalót az iskolaév minden hetén, 32 oldal terjedelemben.

2001. augusztus 20-án látott napvilágot - az Aracs Társadalmi Szervezet gondozásában - a délvidéki magyarság folyóirata, az Aracs. A szabadkai Bácsország az egyetlen történelmi szaklap Vajdaságban.

Elektronikus média

A 2004-es évben a magyar nyelvű televíziózás újabb helyi jellegű csatornával bővült. Az újvidéki központú Mozaik Alapítvány létrehozta a Mozaik Szórvány Televíziót, amely napi kétórás műsorral jelentkezik. Hír- és tájékoztató jellegű műsorai elsősorban a dél-bácskai, szerémségi, illetve a közép-bánsági szórványmagyarságra összpontosítanak. Céljuk, hogy a vajdasági szórványt minél szélesebb körű anyanyelvi tájékoztatással lássák el, a műsorok időtartamának és vételi lehetőségeinek bővítését tervezik.

Az Újvidéki Rádió magyar adása az elmúlt évekig napi huszonnégy órában, középhullámon sugározta a műsorait, önálló szerkesztőséggel. 1991-től az adásidő egyharmadát áttették ultrarövidhullámra, így vételi lehetősége csökkent. Az önkormányzat által alapított Szabadkai Rádió jelenleg Szabadka környékén, mintegy harminc kilométeres körzetben hallgatható. Az adásidőn és a műszaki felszerelésen három szerkesztőség osztozik.

A vajdasági magyar nyelvű tájékoztatásban az elmúlt néhány évben gyökeres változások álltak be. A változások nagy része 2007 második felében történt az elektronikus médiában. A hatályos szerbiai jogszabályok ugyanis kötelezővé teszik a helyi önkormányzati alapítású médiumok privatizációját, ugyanakkor éppen a végéhez közeledik a frekvenciagazdálkodás egész országra kiterjedő rendezése, aminek következtében csökken majd a televíziók és rádiók száma. A rádiók között (a közszolgálati jellegű, állami tulajdonban elevő Újvidéki Rádiót kivéve) csak egyetlen olyan lesz, amely egészében magyar nyelvű műsort sugároz: a Pannon Rádió, amelyet a Pannónia Alap indított meg. A Pannónia Alap 2005 őszén, magyarországi támogatással, azzal a céllal alakult, hogy fejlessze a vajdasági magyar elektronikus tájékoztatást. A törvényes rendelkezések ismeretében már alakuláskor célul tűzte ki, hogy pályázik a frekvenciára, és egész napos magyar nyelvű műsort indít. A Pannónia Alap az anyaországi támogatásnak köszönhető felszereléssel 2007 nyarán elnyerte a Szabadka-Magyarkanizsa-Zen ta területére kiterjedő 91,5 MHz-es regionális rádióhullámhosszt, amelyen hamarosan megkezdi az egész napos magyar nyelvű műsorsugárzást. A Pannónia Alap egy szabadkai szerb nyelvű televízióval együtt ún. frekvencia-megosztással pályázott (és nyert).

V. TÁMOGATÁSOK

2. táblázat A Szülőföld Alap támogatásai vajdasági pályázóknak

3. táblázat A Szülőföld Alapból támogatott egyes jelentősebb projektek, 2008

2007-ben meghatároztuk a nemzeti jelentőségű intézmények és programok körét. A határon túli magyar vezetőkkel előzetes konzultációt folytattunk a kijelölt intézményekről, ajánlásaik kiemelt szerepet kaptak. A stabil, kiszámítható finanszírozásban részesülő szervezetek közé elsősorban az anyanyelv megőrzése, az oktatás és a kultúra területén működő intézmények kerültek.

A további keretekből (Szórvány és Csángó keret, Médiatámogatás keret, Információs irodák keret, Koordinációs keret) is jelentős támogatáshoz jutottak a kérelmezők.

4. táblázat A Miniszterelnöki Hivatal Határon túli támogatási célelőirányzatai