UKRAJNA

I. AZ UKRÁN KÖZTÁRSASÁG ÁLTALÁNOS ADATAI

Terület: 603 700 km2

Összlakosság: 46 143,7 ezer fő (2009 január 1.)

Népsűrűség: 81 fő/km2

Városi lakosság: 71 % (1999)

Népegészség: csecsemőhalandóság 21,l%o, átlagéletkor 73 év (nők), 61 év (férfiak). A lakosság évente mintegy 400 000 fővel csökken

Etnikai megoszlás: ukrán (77,8%), orosz (17,3%), zsidó (0,2%), belarusz (0,6%), moldován (0,5%), bolgár (0,4%), lengyel (0,3%), magyar (0,3%), román (0,3%), krími tatár (0,5%)

Vallások: ukrán ortodox, ukrán görög katolikus, zsidó, római katolikus, iszlám

Beszélt nyelvek: ukrán (államnyelv), orosz, belarusz, bolgár, gagauz, görög, lengyel, magyar, moldáv, német, román, szlovák, tatár

Főváros: Kijev (Kijiv, 2 611 327 lakos, 2001)

Államforma: köztársaság, államfő: Viktor Juscsenko

Közigazgatási beosztás: 24 megye, 1 autonóm köztársaság (Krím), Kijev (főváros), Szevasztopol (a Krím AK fővárosa)

1.  Politikai szerkezet

A törvényhozás legfelső szerve a Legfelsőbb Tanács (Verhovna Rada), 450 képviselővel, a végrehajtó hatalom élén a miniszteri kabinet áll, az igazságszolgáltatás legfelső szerve a legfelsőbb bíróság és az alkotmánybíróság. A Legfelsőbb Tanácsban a megbízatás öt évre szól.

2.  Gazdasági adatok

Foglalkoztatottak száma: 21,3 millió fő (ipar-építőipar: 33%, mező- és erdőgazdaság: 21%, egészségügy és oktatás: 16%, szállítás és közlekedés: 7%)

GDP/fő: 15496 hrivnya (UHA). Növekedési ráta: 2,8% (2008)

Árfolyam (2008): 7,7 UHA/USD; 10,1 UHA/EUR

Infláció: 13% (becslés, lehet az előre jelzett adat kétszerese)

Munkanélküliség: 3,2% (2009. február 1., 35,9%-os éves növekedés)

Összes külföldi tőkebefektetés: 9,5 Mrd USD (2005)

Az importvolumene növekedett: 2003-ban 24,4MRD USD, 2004-ben 31 Mrd USD (+26,7%). Ukrajnának 220 országgal van gazdasági kapcsolata, a befektetések 117 országból érkeztek.

Külkereskedelmi forgalom: 37,9%-os növekedés (2008), az áruk és szolgáltatások exportja 78 689,7 millió USA dollár (34,9%-os növekedés) import 92 181,2 millió USA dollár (+40,5%).

Egyéb makrogazdasági mutatók: Az ipari termelés volumene 34,1%-kal csökkent (2009. január), ebből a feldolgozóipar 41,6%-kal, a bányászat 21,4%-kal részesedett, a villamos energia, földgáz, ivóvíz előállítása és elosztása 15,2%-kal csökkent. Akiskereskedelmi forgalom értéke 7,2%-kal esett visz-sza. A mezőgazdasági termelés volumene a kiemelkedően jó termésnek köszönhetően 17,5%-kal növekedett. Az ágazati növekedéshez a mezőgazdaság 30,5%-kal, az állattenyésztés mindössze 1%-kal járult hozzá.

II. AZ UKRAJNAI MAGYARSÁG ÁLTALÁNOS ADATAI

1. Népességi adatok

A magyar nemzeti közösség létszáma a becsült adatok szerint Ukrajna egész területén 150-200 ezer fő. 84%-uk a magyar határ menti húsz kilométeres sávban összpontosul. Az itt húzódó magyar nyelvterületen (Ungvári, Munkácsi, a Beregszászi és Nagyszőlősi járás) kívül jelentős számú szórványnak tekinthető magyar él Ungváron, Munkácson és Nagyszőlősön. A viszonylag nagy lélekszám, a nyelvterület közelsége és az anyanyelvi intézményrendszer kiépítettsége viszont a szórványhelyzetnél kedvezőbb fejlődési feltételeket biztosít számukra. A „klasz-szikus" szórványmagyarság a magyar-ukrán nyelvhatártól távolabb él (Felső-Tisza-vidék, illetve az egykori Máramaros vármegye területe).

1. ábra Magyarok Kárpátalján

A magyarok nagy része a folyóvölgyekben, mezőgazdasági termelésre alkalmas, általában kis lélekszámú falvakban él. A jelentősebb városok közül a 2001. évi népszámlálásig egyedül Beregszászban alkottak igen csekély többséget. A városi lakosság 53 598 fő (Ungvár: kb. 8 000, Munkács: kb. 7 000, Beregszász: kb. 12 800, Nagyszőlős: 3 171, Técső: 2 640, Rahó: 1282, Huszt: 1 759, Csap: 3 659, Szolyva: 322 fő, a magyar kolóniák lélekszáma Lvivben, Kijevben, Ivano-Frankivszkben, Kharkivban, Odeszában néhány száz fő).

2. Gazdasági helyzet

A magyar szervezetek nagy figyelmet fordítanak a kárpátaljai gazdasági folyamatokban való részvételre (vállalkozásfejlesztő központ létrehozása, gazdaszövetség alakítása, gazdaképzés). Az Új Kézfogás Közalapítvány által támogatott, 1998-ban beindult földprivatizációs program 14 ezer magyar gazdát juttatott földtulajdonhoz, s elindította a falusi gazdálkodó réteg kialakulását.

Az elmúlt években számos szerveződés (klub, központ, szövetség, kamara, alapítvány) jött létre és kapcsolódott be a kárpátaljai gazdasági élet vérkeringésébe. Pozitívum, hogy a létrehozott szervezetek nem egy területre koncentrálódnak: Felső-Tiszavidéki Vállalkozók Klubja (Técső), Határmenti Régiók Európai Információs és Innovációs Fejlesztési Központ (Ungvár), Híd Hitelszövetkezet Ungvári Fiókintézetét (Ungvár), Kárpátaljai Magyar Gazdaszövetség - KMGSZ (Ungvár), Kárpátaljai Kereskedelmi és Iparkamara (Ungvár), Kárpátaljai Vállalkozásfejlesztési Központ - KVK (Ungvár), Kárpátaljai Vállalkozás- és Területfejlesztési Központ (Ungvár), Ukrán-Magyar Területfejlesztési Iroda - UMTI (Ungvár), Kárpátinform Információs Szaktanácsadói és Regionális Fejlesztési Központ, Négyhatár Vállalkozók Szövetsége - NVSZ, Terra Dei Alapítvány (Beregszász), Kárpátaljai Magyar Agrárvállalkozók Szövetsége - KMASZ (Kisbégány), Viski Zöld Falusi Turizmus Szövetség (Visk).

Kárpátalja jelentős szerepet tölt be a magyar-ukrán gazdasági együttműködésben. A megyében 214 magyar érdekeltségű vállalkozás tevékenykedik, tőkerészesedésük 29,6 millió USD, az összes megyei külföldi tőkebefektetés 10,6%-a. Földrajzilag a legvonzóbb területek: Ungvár, Munkács, Beregszász és a Beregszászi járás.

A magyar cégek egyre nagyobb mértékben használják ki a komparatív előnyöket: az olcsó energia, bérleti díjak, munkaerő miatt egyre több cég végeztet bérmunkát a térségben (elsősorban a textil-, cipő- és gépiparban). A termelési-kereskedelmi szféra mellett fontos helyet foglal el az idegenforgalom. A megyében 16 szanatórium, 14 gyógyüdülőhely, 2 panzió, 26 turista üdülőhely és 11 gyógyintézet működik.

A megye gazdaságában domináns a feldolgozóipar (élelmiszeripar, textilipar, gépgyártás, fafeldolgozás) részaránya. Az agráripari komplexum fejlődését nagyrészt a mezőgazdasági nyersanyagok feldolgozásának korszerű módszerei, a kertészet és a szőlészet, valamint a borászat javulása biztosítja. Évente közel hatszáz új kisvállalkozás jön létre Kárpátalján. A meghirdetett energiatakarékossági program jegyében megújul és korszerűsödik a megye egy sor villany-, gáz- és ivóvíz-szolgáltatója. A megyei vezetés a vízvezeték- és csatornázási rendszer korszerűsítésére, útépítésre, gázvezetékekre, árvizek és egyéb természeti csapások elleni védekezésre fordít jelentős összegeket.

A magyar kisebbség 75%-a kistelepülésen él, s az anyanyelvű képzési lehetőség hiányosságai miatt döntően alacsonyabb társadalmi presztízsű foglalkozást űz (alig van például magyar jogász), így nagymértékben ki van téve a munkanélküliség veszélyének.

Számos embernek nyújt lehetőséget a határ menti kereskedelem. Sokan vállalnak illegálisan mezőgazdasági idénymunkát a szomszédos Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében. A magyar férfilakosság jelentős hányada az év nagy részében különböző magyarországi és belső-ukrajnai építkezéseken dolgozik.

2008 folyamán a minimálbér átlaga 532,5 UHA volt. Az évvégére a minimális nyugdíj értéke elérte az 544 UHA-t (30%-os növekedés). A nyugdíjátlag 895 UHA, (50%-kal magasabb a 2007-es évinél). 2008 januárjában a nominális átlagbér 1665 UHA (16,8%-kal csökkent 2007 decemberéhez viszonyítva).

III. AZ UKRAJNAI MAGYARSÁG JOGI HELYZETE

1. Jogszabályi háttér, kisebbségvédelmi dokumentumok, kisebbségi vegyes bizottságok

1991. május 31-én Magyarország és Ukrajna külügyminisztere nyilatkozatot írt alá a nemzeti kisebbségek jogainak biztosításáról. A felek kormányközi vegyes bizottságot hoztak létre, amely eddig tizennégy alkalommal ülésezett. A vegyes bizottság - melynek munkájában részt vesznek a két országban élő kisebbségek képviselői is - ajánlásokat fogalmaz meg a kormányok számára a Magyarországon élő ukrán és az Ukrajnában élő magyar kisebbség szempontjából nagy fontosságú ügyek, így a nemzeti identitás megőrzése, az oktatás, a kultúra fejlesztése és a kisebbségi problémák megoldása érdekében. Magyarország és Ukrajna kapcsolatait alapszerződés szabályozza, amelyet 1991 decemberében, Kijevben írt alá a két fél, s amelyet az ukrán parlament 1992-ben, Magyarország pedig 1993-ban ratifikált. A dokumentum 17. cikke rendelkezik a nemzeti kisebbségek etnikai, kulturális, nyelvi és vallási identitásának kölcsönös védelméről.

Ukrajna elnökének kárpátaljai megbízottja 1992. december 17-én rendeletet adott ki az ukrajnai nyelvtörvény és a nemzeti kisebbségi törvény gyakorlati végrehajtásáról. Az okmány előírja: „ahol valamely nemzeti kisebbség alkotja a lakosság zömét, az ukrán államnyelv mellett az adott nemzetiség nyelvét is használják az állami és a társadalmi szerveknél, a vállalatoknál és intézményeknél". E rendelet értelmében „lehetőség van a kétnyelvű feliratok használatára, s a nemzetiségek az állami mellett saját nemzeti jelképeiket is használhatják". Az 1996. június 28-án elfogadott ukrán alkotmány 10. cikke értelmében „Ukrajnában szavatolt a nemzeti kisebbségi nyelvek szabad fejlődése, használata és védelme", 11. cikke pedig kimondja, hogy „az állam elősegíti (..) Ukrajna minden őslakos népe és nemzeti kisebbsége etnikai, kulturális, nyelvi és vallási sajátosságainak fejlődését". A nemzeti kisebbségek jogaival még három törvény foglalkozik: az 1989-ben elfogadott nyelvtörvény, az 1999-ben elfogadott oktatási és az 1992-ben elfogadott egyesületi törvény. 2003 decemberében az Ukrán Legfelsőbb Tanács elfogadta a határon túli ukránokról rendelkező törvényt.

Ukrajna 1995-ben lett az Európa Tanács tagja. Felvételekor vállalta a helyi önkormányzatok európai chartájának és a regionális vagy kisebbségi nyelvek európai chartájának ratifikálás céljából történő tanulmányozását, valamint ígéretet tett arra, hogy a felvételétől számított egy éven belül aláírja és ratifikálja a kisebbségvédelmi keretegyezményt. Emellett kitért arra is, hogy kisebbségpolitikáját az ET Parlamenti Közgyűlésének 1201 (1993) sz. ajánlásában lefektetett elvek alapján folytatja. Az ukrán parlament 1999. december 24-én - az Európa Tanács végső határidejének lejárta előtt egy héttel - ratifikálta a regionális vagy kisebbségi nyelvek európai chartáját, mégpedig a kárpátaljai magyarságra nézve kedvezőbb változatában, amely a nemzetiségek nyelvhasználati jogát 20%-os arányhoz köti a településeken. A charta hatályba lépését 2000. július 12-i határozatávalfelfüggesztette. 2000 óta számos törvényjavaslat került a Legfelsőbb Tanács elé, ezek közül az egyiket 2003-ban fogadták el (2003. május 15-én lépett hatályba). Az Ukrán Legfelsőbb Tanács által a regionális vagy kisebbségi nyelvek európai chartájának ratifikációjáról újonnan elfogadott törvény sokkal szűkebbjogokat határoz meg.

Többek között teljesen kikerült a kisebbségi nyelv állami adminisztrációban történő használata, továbbá a nemzetiségi intézményhálózat szűkítésének tilalma. Az iskola-előkészítő, az általános és középiskola, szakközépiskolai és az egyetemi, illetve más felsőoktatási képzés 2003-tól már megfelelő igénylői létszám esetében is csak azok számára hozzáférhető, akiknek a családja kéri.

2. Politikai képviselet

A kárpátaljai magyarság két politikai pártja a 2005. február 17-i dátummal bejegyzett Ukrajnai Magyar Párt - KMKSZ, amelynek megalakítását a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség kezdeményezte, és a 2005 márciusában bejegyzett, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) által kezdeményezett Ukrajnai Magyar Demokrata Párt.

2002-2006-ban Gajdos István, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség elnöke volt parlamenti képviselő. Korábban, az 1998-2002-es parlamenti ciklusban Kovács Miklós (független képviselő, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke), az 1994-1998. évi ciklusban pedig Tóth Mihály, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség elnöke vett részt (ugyancsak függetlenként) a kijevi törvényhozás munkájában. A 2006-os, illetve a 2007-es parlamenti választásokon magyar jelölt nem jutott be a parlamentbe.

A 2006. évi parlamenti és önkormányzati választások során a két kárpátaljai magyar párt színeiben kilenc magyar képviselő került a 90 fős Kárpátaljai Megyei Tanácsba, néhányan pedig ukrán pártok listáiról nyertek mandátumot. Beregszász megyei jogú városban a 36 fős Városi Tanácsban 14 fő képviseli a magyar pártokat, a 90 fős Beregszászi Járási Tanácsba 52 magyar képviselő jutott be a magyar pártok listáiról.

IV. AZ UKRAJNAI MAGYARSÁG KÖZÖSSÉGI ÉLETE

1. Politikai pártok, érdekvédelmi szervezetek

Az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség Ukrajnában az egyetlen országosan bejegyzett magyar szervezet, amelyet 1991 októberében a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (1995-től felfüggesztette tagságát), a Lvovi (Lembergi) Magyarok Kulturális Szövetsége és a Magyarok Kijevi Egyesülete alapított. Az UMDSZ elnökei: Fodó Sándor (1991-95), Tóth Mihály (1995-2002), Gajdos István (2002 decemberétől). Az alapítók az ukrajnai magyar kisebbség általános jogi és érdekvédelmi képviseletét, a tagszervezetek alapokmányaiban meghatározott célok és elvek megvalósítására irányuló törekvések feltétlen támogatását, a szervezeti tevékenység koordinálását tűzték ki célul. Az UMDSZ az egyéni és kulturális autonómiát, valamint Magyar Nemzetiségi Körzet kialakítását támogatja, és az 1991. évi népszavazás eredménye alapján szorgalmazza egy Kárpátaljai Különleges Önigazgatási Terület létrehozását.

2002-ben az UMDSZ küldöttgyűlése a szervezet belső reformjáról döntött, és bevezette az egyéni tagság intézményét. 2008-ban az UMDSZ 23 ezer fős tagsággal rendelkezett. Döntéshozó és irányító szervei: Kongresszus, Nemzeti Tanács, Országos Ellenőrző és Mandátum Bizottság, Országos Etikai és Szabályzatfelügyelő Bizottság, Országos Elnökség, 16 állandó szakbizottság (egészségügyi, szociális, ifjúsági, sport, művelődési, oktatási, diaszpóra és szórványgondozási, önkormányzati, kommunikációs, gazdasági, jogi, agrár, örökségvédelmi, informatikai bizottság, nőtanács, mentorok tanácsa). A Szövetség 13 kárpátaljai középszintű járási és városi szervezettel, 11 Kárpátokon túli szervezettel és 15 kollektív tagszervezettel rendelkezik. Az UMDSZ tagsága 132 alapszervezetbe tömörül.

A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) a kárpátaljai magyarság 1989-ben alakult első, s máig legnagyobb létszámú megyei szintű társadalmi érdekvédelmi szervezete. 2006 márciusában a szövetség taglétszáma 42 ezer fő volt. Alapszabálya - a kárpátaljai magyarság hosszú távú érdekeit szolgálva - a Kárpátalján élő magyarok érdekeinek védelmét, nemzetiségi kultúrájuk, nemzeti hagyományaik, anyanyelvük megőrzését és ápolását, anyanyelvi művelődésük és oktatásuk elősegítését, kollektív jogaik biztosítását, nemzeti tudatuk formálását tűzi ki célul. A KMKSZ programjában a nemzetiségi önigazgatás megteremtése a cél, amit nemzetiségi önkormányzat vagy területi autonómia megteremtése útján kíván elérni. Középszintű szervezete van az Ungvári, a Munkácsi, a Beregszászi és a Nagyszőlősi járásban, valamint a Felső-Tisza-vidéken.

Távlati célként minden magyar szervezet programjában szerepel az autonómia különböző formáinak megteremtése. Ennek a célnak a megvalósítását a különböző szervezetek eltérő módon képzelik el. A KMKSZ kidolgozta a nemzetiségi kulturális önkormányzat megalakításának és működésének tervezetét, 1999 decemberében pedig javaslatot tett egy olyan, az ukrán törvényekkel összhangban lévő, önálló közigazgatási egység kialakítására, amely Tisza-melléki járás néven, Beregszász központtal magában foglalná a kárpátaljai tömbmagyarság valamennyi települését. Az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetségbe tömörült szervezetek, illetve az önkormányzatokat tömörítő Kárpátaljai Határmenti Önkormányzati Társulás a kulturális és a személyi elvű autonómia megvalósulásában látja az ukrajnai magyarság további boldogulásának és szülőföldjén való megmaradásának lehetőségét. Gajdos István parlamenti képviselő törvénytervezetét az ukrajnai nemzeti kisebbségek nemzeti-kulturális önrendelkezéséről a parlament nem fogadta el.

2. Civil szervezetek

Ukrajna 1991-es függetlenné válása óta a civil társadalom, a „harmadik szektor" rendkívüli mértékben fejlődött, és tapasztalatokban gazdagodott. A rendszerváltozást követően új megoldások, új struktúrák váltak lehetségessé és szükségessé. Ukrajnában 1992-ben elfogadták az állampolgárok egyesüléséről szóló törvényt, majd a kilencvenes évek közepén megalkotott jogszabályok továbbfejlesztették a nonprofit szektor működésének jogi kereteit. Szervezetek alakultak a szociális, gazdasági és kulturális szükségletek kielégítésére. Mintegy egyharmaduk szociális, karitatív, humanitárius tevékenységet folytat, 16%-uk foglalkozik gyermekekkel, ifjúsággal, 9%-uk egészségüggyel. A kormány közvetlen anyagi támogatást ugyan nem nyújt a civil szervezeteknek, de bizonyos adókedvezményeket biztosít számukra. A civil szervezetek bevételeinek nagyobbik része az üzleti szférából származik. A külföldi források is fontos szerepet játszanak a civil társadalom életében. 1996-ban mintegy 1200 civil szervezetet regisztrált az Ukrán Igazságügyi Minisztérium, és számuk azóta csak nőtt.

A Beregvidéki Magyar Kulturális Szövetséget (BMKSZ) 1994 augusztusában a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetségből kivált beregszászi városi és járási KMKSZ-alapszervezetek egy része hozta létre, becsült tagsága ötezer fő. Programjában a beregszászi járásban és a történelmi Bereg megye más településein élő magyarok politikai, kulturális és szociális érdekeinek képviseletét vállalja. Legfőbb politikai célja az 1991. december l-jei népszavazás eredménye alapján a magyar autonóm körzet létrehozása. A szervezetnek nagy szerepe volt abban, hogy a tömbmagyarság székhelye 2001. május 18-án elnyerte a megyei jogú városi státust. Nevéhez fűződik több szobor, emlékmű, illetve a magyar történelmi múlt több mint ötven nagy alakjának állított emléktábla elhelyezése az egykori Bereg vármegye területén. Tevékenységét főként kulturális és hagyományápoló rendezvények szervezésére összpontosítja, és elsősorban Beregszászon és környékén fejti ki.

A kárpátaljai magyarság több helyi, lakókörzethez kötött kulturális szervezettel is rendelkezik: Szolyvai Magyarok Kulturális Szövetsége, Técsői Magyarok Kulturális Szövetsége, Ungvidéki Magyar Szövetség.

A regionális szervezetek tevékenységének összefogása céljából - a BMKSZ kezdeményezésére - 1994 augusztusában megalakult a Kárpátaljai Magyar Szervezetek Fóruma (KMSZF), amely a többi között a Beregvidéki Magyar Kulturális Szövetséget, a Szolyvai Magyarok Kulturális Szövetségét, a Técsői Magyarok Kulturális Szövetségét, az Ungvidéki Magyar Szövetséget, valamint számos vállalkozói és gazdálkodói profilú magyar szervezetet tömörít. Tevékenységét regionális szervezetei révén fejti ki. A KMSZF 1995 októberétől megyei szinten bejegyzett szervezet, elsősorban a gazdaság- és vállalkozásfejlesztés terén munkálkodik, ezzel a területtel a többi magyar érdekvédelmi szervezet nem foglalkozott.

Kárpátalján a kisebbségek - közöttük a magyar kisebbség - jellegzetes módon hozzájárulnak a helyi civil társadalom sokszínűségéhez, fejlődéséhez. A magyar civil szerveződések száma jelenleg megközelíti a százat. Az egyik legrégebbi civil szervezet az 1993-ban alakult Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közössége (MÉKK), amelynek három társasága (tudományos, irodalmi-művészeti, gazdaságirányítási) a kárpátaljai magyar értelmiség összefogását, kulturális, tudományos, gazdasági tevékenységének elősegítését tekinti fő feladatának. 2003. december 17-én a Közösség Kisebbségekért díjban részesült.

1994-től a MÉKK szervezésében kezdődött el a Kárpátaljai Magyar Önkormányzati Fórum rendezvénysorozata, résztvevői magyar és ukrán polgármesterek, képviselők. Az 1997-ben elfogadott új ukrán önkormányzati törvény lehetővé teszi térségi önkormányzati társulások létrehozását. 2001 februárjában bejegyezték a Kárpátaljai Határmenti Települések Önkormányzati Társulását, amelynek célja a kárpátaljai magyarság önszerveződésének támogatása, valamint a helyi közösségek jogainak és érdekeinek magasabb szintű, hatékonyabb biztosítása, a gazdasági és közösségi kapcsolatok fejlesztése a szomszédos országok határ menti régióival.

3. Oktatás, kultúra, tudomány

Az ukrajnai nemzeti kisebbségi törvény lehetőséget ad a nemzeti-kulturális autonómia létrehozására, az oktatási autonómia kereteinek kialakítására. 1991 decemberében alakult meg a mára több mint kétezer tagot számláló Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség, amely céljának tekinti, hogy a magyar oktatási intézmények az óvodától a felsőoktatásig egységes irányítás alá kerüljenek. Ez egyet jelent az önálló magyar tankerület létrehozásával.

A magyar oktatási intézmények legtöbb gondja jelenleg pénzügyi természetű. Az egy diákra jutó évi támogatás összege mintegy 1000 hrivnya (kb. 37 ezer Ft), ami magában foglalja a fenntartási, működési, bér- és egyéb költségeket is. A falusi iskolák a közművek hiánya miatt gyakran a legelemibb higiéniai követelményeknek sem felelnek meg. Komoly gondok mutatkoznak a magyar iskolák tankönyvellátásában, s ez befolyásolja a magyar tanintézetek helyzetét is. Nem biztosítottak az ukrán nyelv megfelelő szintű elsajátításának feltételei, hiányoznak az ukrán nyelvkönyvek, a magyar iskolák igényeinek megfelelően képzett ukrán nyelvtanárok, a kétnyelvű szótárak.

A KMPSZ kezdeményezésére a magyar iskolák és tanulók érdekvédelme céljából 2002 decemberében megalakult a Kárpátaljai Magyar Szülők Szövetsége, az UMDSZ pedig 2003-ban megalakította a Kárpátaljai Magyar Oktatásért Szülői és Pedagógus Tanácsot (KAMOT), amely - mint civil társadalmi szervezet -ugyanebben az évben létrehozta a KAMOT Jótékonysági Alapítványt. Az alapítvány tevékenyen részt vesz az anyaországi oktatási-nevelési támogatás kárpátaljai lebonyolításában, koordinálásában.

2 004 óta működik a Kárpátaljai Magyar Oktatásért Alapítvány - KMOA (elnöke: Zubánics László). Az alapítvány számos fontos program megvalósítását koordinálta, így az Ungvári Nemzeti Egyetem (UNE) Humán-Természettudományi Magyar Karának létrehozását, illetve a Jánosi Mesterképző Akadémia kialakítását.

A kárpátaljai magyar iskolák érdekvédelmi szervezeteként jött létre 2000-ben a Kárpátaljai Magyar Iskolaigazgatók Fóruma, célja, hogy az iskoláknak az ukrán állammal való együttműködésében segítséget nyújtson.

Óvodák

A megyei tanfelügyelőség statisztikai adatai szerint az 1991/92-es tanévben 63 óvodában 3157 gyermekkel foglalkoztak csak magyarul. A 90-es évek kedvezőtlen gazdasági folyamatai következtében sok óvodát bezártak, mert a szülők zöme elvesztette munkáját. Ez általános jelenség volt, nem csak a magyar anyanyelvű óvodákra vonatkozott. 2000-től a magyar nyelvű óvodák száma megnőtt (2001-ben 57 óvodában volt magyar nyelvű oktatás, mára a tisztán magyar nyelvű óvodák száma Kárpátalján elérte a 64-et), továbbá egy orosz-magyar és kilenc ukrán-magyar nyelvű óvoda is működik a megye területén. Ukrán-magyar-orosz óvoda - az előző évek gyakorlatától eltérően - jelenleg nincs. A megyében működnek magán alapítású, egyházi fenntartású magyar óvodák is. Református óvodák: szolyvai, eszenyi, feketepataki. Római katolikus óvodák: aklihegyi, fancsikai, királyházai, nagyszőlősi, kőrösmezői, nagybocskói, bustyaházai, akna-szlatinai, gyertyánligeti; görög katolikus: batári.

Általános és középiskolai oktatás

A kárpátaljai magyarság közoktatási helyzete Ukrajna függetlenné válása után sokat fejlődött. Sikerült megállítani a magyar iskolahálózat sorvadását. Korábban két vagy három tannyelvű iskolák alakultak át több községben önálló magyar iskolává. Több faluban újra megnyílt az elemi iskola (1-4. osztály), illetve általános iskolákká (1-9. osztály) szerveztek elemi iskolákat. Nőtt a magyar tannyelvű osztályok létszáma. Három elemi iskola, 50 általános iskola és 34 középiskola (1-11. osztály) működik Kárpátalján, összesen hat magyar líceum, négy református (Nagybereg: 98 tanuló, Nagydobrony: 120 tanuló, Péterfalva: 86 tanuló és Técső: 118 tanuló); egy római katolikus (Munkács: 59 tanuló); egy görög katolikus (Karácsfalva: 34 tanuló). Két magyar gimnázium (Ungvári Drugeth Gimnázium, Beregszászi Bethlen Gábor Gimnázium) és nyolc művészeti iskola is működik.

Szakképzés

Magyar tannyelvű szakiskolák nincsenek; a megyében összességében 19 szakközépiskola van. Ezek közül hat szakközépiskolában (pl. a Munkácsi Mezőgazdasági Technikumban, a Jánosi Líceumban, a Beregszászi Egészségügyi Koledzsben és az Ungvári Közművelődési Szakiskolában) az utóbbi években magyar tannyelvű osztályok indultak.

Felsőoktatás

Az Ungvári Nemzeti Egyetem Magyar Filológiai Tanszékén 1963 óta folyik magyar nyelv- és irodalom-szakos tanárok képzése. A 2 002/2 003-as tanévig 709 hallgató szerzett itt tanári oklevelet. Jelenleg kb. 130 nappali tagozatos hallgató folytatja tanulmányait. Az oktatómunka mellett a tanszék tanárai 1966 óta tudományos kutatással is foglalkoznak. Ennek köszönhetően látott napvilágot a Magyar-ukrán szótár (2001), a Kárpátaljai magyar nyelvjárások atlasza (1992— 2003) és az első Kárpátaljai magyar irodalmi antológia (1985). A magyar tanszék szoros kapcsolatokat ápol magyarországi és külföldi felsőoktatási intézményekkel, hungarológiai központokkal, tudományos és akadémiai intézményekkel. A tanszék bázisán jött létre 1988-ban az ungvári Hungarológiai Központ. 1993-ban a magyar tanszéken megalakult a Kárpátaljai Magyar Tudományos Társaság, 1998-ban pedig a Kárpátaljai Magyar Diákok és Fiatal Kutatók Szövetsége. 2005-ben a két ország megállapodása alapján kezdte meg működését az egyetemen a Magyar Történelem és Európai Integrációs Tanszék.

2008. szeptember 25-én nyílt a Magyar Tannyelvű Humán- és Természettudományi Kar (dékán: Lizanec Péter). Három tanszék működik: magyar nyelv- és irodalom; magyar történelem és európai integrációs tanszék; matematika-fizika tanszék. A karnak a 2007/2008-as tanévben 296 hallgatója és 28 oktatója van.

1994 szeptemberétől Beregszászon a nyíregyházi Bessenyei György Tanárképző Főiskola kihelyezett tagozataként négy szakon indult főiskolai képzés. Ez a nem állami - a KMKSZ, a KMPSZ, a Kárpátaljai Református Egyház és a Beregszászi Polgármesteri Hivatal által létrehozott alapítvány kezdeményezésére létrejött -oktatási intézmény 1996-tól önállóan, Kárpátaljai Magyar Tanárképző Főiskola néven folytatta tevékenységét a magyar állam támogatásával. 2003. december 11 -én a főiskola felvette a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola nevet.

A főiskola fenntartója jelenleg a Kárpátaljai Magyar Főiskoláért Alapítvány, amely az intézmény működését jórészt magyarországi kormányzati, részben önkormányzati forrásokból finanszírozza.

A választható szakirányok, szakok folyamatosan bővülnek, a hallgatók a 2005/ 2006-os és 2006/2007-es tanévekben már 29-30 szak közül választhattak. A főiskolán óvodapedagógusi, tanítói, angol-földrajz, angol-történelem, 1997-től földrajz-történelem, 1999-től pedig kertészmérnöki szakokon folyik képzés. 2000-ben a nemzetközi ECDL-rendszer keretein belül működő számítástech-

nikai tanfolyam is beindult. Szintén 2000-től indult el a földrajz szakos, illetve 2003-tól a tanítói-angol szakos képzés. A2001/2002-es tanévtől kezdetét vette a közgazdasági és menedzserképzés is. 2006-ig 306 diák szerezte meg a „Diplom Specialist" minősítésű pedagógusi oklevelet (egyetemi szintű diploma) és 37-en kaptak baccalaureus (főiskolai) szintű diplomát. Az elmúlt tíz évben, vagyis az 1996-2006 közötti időszakban több mint ezer fő szerzett oklevelet. A főiskola 2007-től nemzeti jelentőségű intézmény, és így külön támogatásban részesül.

1. táblázat A főiskolai képzés, 2007/2008-as tanév

2. táblázat A nappali tagozatos hallgatói létszám, 2007/2008-as tanév

3. táblázat A másoddiplomás képzés hallgatói létszáma, 2007/2008-as tanév

4. táblázat A levelező tagozatos hallgatói létszám, 2007/2008-as tanév

5. táblázat A speciális kihelyezett képzés hallgatói létszáma, 2007/2008-as tanév

A főiskola bázisán 1999-ben létrejött a LIMES Társadalomkutató Intézet, amelyből 2001-ben megalakult a Lehoczky Tivadar Társadalomkutató Intézet és a Hodinka Antal Nyelvi Intézet. A kutatóintézetek célja a Kárpátalján folyó társadalom- és bölcsészettudományi kutatások szervezése, koordinálása, a helyi magyar közösséggel kapcsolatos dokumentumok gyűjtése, rendszerezése. A főiskola Hallgatói Önkormányzata 1996-ban jött létre. 2004. szeptember 1-jén a tanévet a törvényszék egykori épületében kezdték, amelynek a városi tanács 2002-ben született határozata értelmében a főiskola a tulajdonosa.

Az 1914-ben alapított Munkácsi Tanítóképző 2003 óta főiskolaként működik (Munkácsi Humánpedagógiai Főiskola). 2008-ban Munkácsi Állami Egyetem néven egyesült a Munkácsi Műszaki és a Humánpedagógiai Főiskola. Ettől kezdve állami egyetemként működik. Az egyetemi szint lehetővé teszi, hogy kutatóintézet nyíljon az intézmény bázisán. Megindult a képzés a közgazdasági, turisztikai, könnyű- és szolgáltatóipari szakon is.

A Munkácsi Állami Egyetem Humán-Pedagógiai Kollégiuma 2008 óta működik. A kollégium hallgatói az általános iskola 9. osztályának elvégzése után nyernek felvételt az első évfolyamra, majd a negyedik év elvégzése után középfokú végzettségről tanúskodó tanítói diplomát és érettségit szereznek. A tanulmányi átlag figyelembe vételével folytathatják a diákok tanulmányaikat az egyetem főiskolai csoportjában. A második főiskolai tanév végén baccalaureus fokú végzettséget szereznek. Tanulmányaikat még ekkor is folytathatják az „anyaintézményben", további egy év után „elemi iskolai tanító" felsőfokú minősítést kapnak. Kitűnő tanulmányi átlaggal magisteri csoportba juthatnak.

Jelenleg a Munkácsi Állami Egyetem Humán-Pedagógiai Kollégiumában 127 magyar nemzetiségű diák tanul a négy magyar tannyelvű évfolyamon. A végzősök ukrán nyelvtudása is kiváló. A diplomával rendelkezők több mint 90%-a tanári állást vállal vagy a közigazgatásban helyezkedik el Kárpátalja magyarlakta településein.

Beregszászon 1993 óta működik a Kárpátaljai Megyei Pedagógus-továbbképző Intézet Beregszászi Fiókintézete, amely (nem önálló intézményként) a magyar tannyelvű iskolák pedagógusainak módszertani továbbképzését végzi.

A legújabb felsőoktatási létesítmény a Kijevi Szlavisztikai Egyetem ungvári székhelyű Kárpátaljai Fiókintézete. Ez a több célt szolgáló oktatási intézmény 2000-től működik a következő szakokkal és szakpárokkal: pénzügy, vámügy, nemzetközi kapcsolatok, kommunikáció, honismeret, történelem-angol, pszichológia-angol, cseh-angol, szlovák-angol, ukrán-angol. Ezekhez társult 2004 szeptemberében a régió nyelvi szükségleteire való tekintettel a magyar-angol szak.

A megyei szinten megalakult szakmai érdekvédelmi szervezetek napjainkban önálló szervezetként működnek. Legjelentősebbnek a Kárpátaljai Magyar Pedagó-gusszövetség (1991), a Képző- és Iparművészek Révész Imre Társasága (1990), az ungvári Zádor Dezső Zenei Társaság (1991), a Kárpátaljai Magyar Tudósok Társasága (1993), a Kárpátaljai Magyar Egészségügyi Dolgozók Szövetsége (1996), a Kárpátaljai Magyar Könyvtárosok Egyesülete (1994), a Magyar Írószövetség Kárpátaljai Írócsoportja (1994) és a Magyar Újságírók Kárpátaljai Szövetsége (1998) tekinthető.

A fontosabb ifjúsági szervezetek közé az 1991-ben alakult Kárpátaljai Magyar Cserkészszövetség, a Pro Patria Ifjúsági Szövetség, a KMKSZ Ifjúsági Szervezete (2001), a MÉKKIfjúsági Tagozata (1996), az UMDSZ Ifjúsági Szervezete (1996), a Gordiusz Kárpátaljai Magyar Ifjúsági Demokrata Szövetség (2004) és a Kárpátaljai Magyar Diákok és Fiatal Kutatók Szövetsége (KMDFKSZ, 1999) sorolható.

Beregszászon 1994 óta hivatásos színház eddig Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház néven működött. A társulat szüntelenül anyagi nehézségekkel küzd, állandó elhelyezése sem megoldott. 2009-től megyei költségvetési intézményként működik majd, így a kiemelkedő szakmai színvonalon tevékenykedő társulat eddigi bizonytalan helyzete remélhetőleg rendeződik.

Kárpátalján a kultúra, a hagyományőrzés, az irodalmi élet területén több magyar egyesület működik, illetve működött. Ide tartoznak a művelődési körök, a nyugdíjasklubok, az irodalmi körök. Számuk együttesen megközelíti a húszat. A jelentősebbek közé sorolható a Drávai Gizella Művelődési Kör (Ungvár), a II. Rákóczi Ferenc Irodalmi Kör (Munkács), a Hollósy Simon Kör (Técső), a Bartók Béla Művelődési Kör (Nagyszőlős), a Kovács Vilmos Kör (Gát, Dercen). Többségük szünetelteti tevékenységét.

A kárpátaljai magyar írók szakmai érdekvédelmi szervezete a Magyar Írószövetség Kárpátaljai Írócsoportja, amelynek tíz tagja van. Fóruma az Együtt című negyedéves irodalmi-művészeti-kulturális folyóirat a MÉKK kiadásában. Kárpátaljáról három alkotót - Balla D. Károlyt, Vári Fábián Lászlót és Nagy Zoltán Mihályt -tüntettek ki József Attila-díjjal.

2008 szeptemberében megnyitotta kapuit a Kárpátaljai Magyar Művelődési Intézet (KMMI), amely három részlegen (közgyűjteményi, közművelődési, tudományoskisebbségkutatási) látja el tevékenységét. A KMMI tízezer kötetes könyvtárral rendelkezik, az elmúlt időszakban számos kiállítást, szakmai fórumot szervezett.

4. Egyházi intézményrendszer, vallásgyakorlás

Megközelítő becslések szerint Kárpátalján 70 ezer református, 55 ezer római katolikus és 2 5 ezer görög katolikus vallású magyar él.

A hitélet gyakorlásának normális feltételei a totalitárius rendszer széthullása után kezdtek kialakulni. A Szovjetunió fennállása alatt a görög katolikus egyházat támadták a legerősebben, 1949-től be is tiltották. Ez egyaránt sújtotta a magyar és ruszin lakosságot (a magyar anyanyelvű hívek vagy az ortodox liturgia elfogadására kényszerültek, vagy a római katolikus vallást vették fel). Ugyancsak szervezetten vagy koncepciós perekben számoltak le a református és római katolikus egyházzal, illetve képviselőikkel. 1945-ben még 45, 1989-ben már csak három kárpátaljai katolikus pap működött a területen. A protestáns lelkészek többségét egy koncepciós pert követően elhurcolták és lágerbe zárták.

A Kárpátalja gazdasági és kulturális életében évszázadokon át meghatározó szerepet játszó - többségében magyar ajkú - zsidóság, főként a holokauszt következtében, mára lényegében eltűnt. Az 1921-es népszámláláskor számuk még 86 ezer volt (a lakosság 12%-a). A deportálást becslések szerint 30 ezren élték túl, de az 1950-es éveket követő, máig tartó kivándorlás folytán napjainkra alig háromezren maradtak. A kitelepülő magyar ajkú zsidók helyét az ország belső részeiből ideköltöző orosz és ukrán ajkú zsidók vették át. Zsinagóga Huszton, Ungváron, Munkácson, Beregszászban és Nagyszőlősön működik.

Minden felekezet paphiánnyal küzdött és küzd ma is. Az utóbbi években jelentős előrelépés történt, mivel kárpátaljai magyar fiatalok is tanulhatnak magyarországi és erdélyi egyházi felsőoktatási intézményekben. A református egyház (püspök: Zán Fábián Sándor) 112 lakott településen 113 egyházközséget tömörít, három egyházmegyébe tagolva, a megye nyolc járásában. Összesen 104 templommal rendelkezik, nyolc templom építés alatt áll. Négy református líceumban folyik oktatás. Közel negyven lelkész tevékenykedik, több mint ötven diák tanul külföldön teológiát.

Hívei számát tekintve a második a római katolikus egyház, mely a Munkácsi Püspökség égisze alatt fejti ki tevékenységét (megyéspüspök: Majnek Antal). A megyében összesen 51 magyar nyelvű katolikus egyházi közösséget tartanak nyilván. Az egyház 79 templomából 46 a magyar ajkúak tulajdonában van. A római katolikus egyház kárpátaljai kerületeiben 29 lelkész szolgál, s jelenleg 16 római katolikus papnövendék tanul Magyarországon. A Munkácsi Római Katolikus Egyházmegye 1989 óta 11 bezárt templomot, 19 plébániaépületet és 13 egyéb egyházi ingatlant kapott vissza. A segélyszállítmányok elosztásának szervezése mellett hét ingyenes patikát működtet, és ingyenkonyhát tart fenn Nagyszőlősön, valamint Técsőn.

A katolikus egyház megpróbál segíteni híveinek a gazdálkodásban és vállalkozásban is. Egyházfői kezdeményezésre, anyaországi támogatással sokakat sikerült vetőmaghoz juttatni, és beindítottak négy pékséget, amelyek ingyen vagy kedvezményes áron adnak kenyeret a szegényeknek, s a befolyó szerény jövedelmet a fenntartásra fordítják. A római katolikus fiatalság nevelésére az egyház Munkácson saját gimnáziumot hozott létre.

A görög katolikus egyháznak 101 temploma van (1941-ben még 400 volt). A megyében, a Munkácsi Görög Katolikus Püspökség keretében (püspök: Milan Sasik) 36 magyar nyelvű egyházi közösséget tartanak nyilván, melyek 28 templomot birtokolnak. Kárpátalján ugyanakkor hivatalosan 264 görög katolikus parókia van bejegyezve. Az egyház legégetőbb gondja egykor elkobzott ingatlanjainak visszaszerzése. A paphiány enyhítésére az ungvári szemináriumban és külföldön folyik a lelkipásztorok képzése.

5. Tömegtájékoztatás

Az egyetlen magyar nyelvű országos közéleti lap a zöld Kárpáti Igaz Szó, amely hetente háromszor, 11 ezres példányszámban jelenik meg (Ukrajna 24 megyéjéből 14-ben vannak előfizetői). 2008-tól az Élet-jel című kulturális melléklet önálló, havonta megjelenő színes kiadvánnyá alakult át. A megyei bejegyzésű fekete Kárpáti Igaz Szó (a Kárpátaljai Megyei Tanács és a KMKSZ közös tulajdona) csődközeli állapotban van, jelenleg nem működik. 2001-től jelenik meg a KMKSZ közéleti és kulturális hetilapja, a Kárpátalja, jelenleg 15 ezer példányban. Magyar nyelven szerkesztik a járási lapok közül az 1912 óta megjelenő Beregi Hírlapot (4000 példányban), illetve az Ungvidéki Hírek (1 324 példány) és a Nagyszőlős-vidéki Hírek (4 000 példány) magyar fordításban is napvilágot lát. Mindhárom lap alapítói a helyi önkormányzatok, a végrehajtó hatalom és a szerkesztőség kollektívája. A Beregszászi Polgármesteri Hivatal Beregszász címmel 2000 óta kétnyelvű kiadványt jelentet meg 1500 példányban. A Kárpátinfó (régebben Bereginfó) családi és ifjúsági hetilap 6450 példányban lát napvilágot), a Kárpátaljai Pedagógusszövetség gyermeklapja az Irka, ennek mellékleteként jelenik meg a Közoktatás című pedagóguslap.

A Magyar Írószövetség kárpátaljai írócsoportjának negyedéves folyóirata az Együtt. 2003-ban Ukrajnai Magyar Krónika címmel új, megyei terjesztésű magyar nyelvű hetilap jelentkezett (példányszám: 5 300), amely aktuális kárpátaljai és magyarországi híreket, kommentárokat közöl. 2005-ben a lap külsőleg és tartalmilag is megújult, 2007 végétől negyedévenként jelenik meg. Szakmai érdekvédelmi szervezetként 1998-ban jött létre a Magyar Újságírók Kárpátaljai Szövetsége, amelynek 76 tagja van. A magyar újságírók tagjai még az Ukrán Nemzeti Újságírószövetségnek és a Független Médiaszövetségnek. A legtöbb magyar nyelvű lap már interneten is elérhető. A kárpátaljai rádió magyar adásainak műsorideje évi 470, a televízióé évi 70 óra. A magyar tv-adások a Tisza-1 műholdas csatornán foghatók.

V. TÁMOGATÁSOK

6. táblázat A Szülőföld Alap támogatásai kárpátaljai pályázóknak, 2008

7. táblázat Nemzeti jelentőségű intézmények és programok, 2008

* A Főiskola emellett évi 90 millió forintos támogatást kap az Oktatási és Kulturális Minisztériumtól, és pályázati forrásokból is jelentős mértékben részesül (2008 első fordulójában a Szülőföld Alapból 13,5 millió forintot nyert el).

A magyar állam a szomszédos országok magyar nyelven tanuló diákjai számára oktatási-nevelési támogatást is nyújt. A 2007/2008-as tanévben a támogatásra jogosult tanulók száma 18 958, a hallgatóké pedig 1031 fő. Ebben tanévben a magyar állam 427,546 MFt oktatási nevelési támogatást nyújtott az ukrajnai magyar fiataloknak.

(A nevelési-oktatási támogatás 20 000, A tankönyv- és taneszköz támogatás 2 400 Ft/fő/tanév, tehát összesen alap-és középiskolásoknak pályázható támogatás 22 400 Ft/fő/tanév. A hallgatók tankönyv-és jegyzettámogatása 2 800 Ft/fő/tanév)

8. táblázat Többszörös szakmai szűrőn átment és támogatásban részesülő projektek, 2008

Az információs irodák működésére 2008-ban 15 millió Ft-ot különítettek el.