| |
Terület: 20273 km2
Összlakosság: 2 010 377 fő (2006-os becsült adat)
Népsűrűség: 95 fő/km2
Városi lakosság: 50%
Etnikai megoszlás: szlovén (83,1 %), szerb (2 %), horvát (1,8 %), bosnyák (1,1 %), egyéb (12 %). Forrás 2009. 02. 20. World Factbook
Vallások: katolikus (57,8 %), mohamedán (2,4 %), ortodox (2,3 %), egyéb keresztény (0,9 %), egyéb ill. nem meghatározott (23 %), nem hívő (10,1 %). Forrás 2009. 02. 20. World Factbook
Főváros: Ljubljana (265 881 lakos, 2002. népszámlálás)
Hivatalos pénznem: euro (= 100 eurocent)
Államforma: köztársaság. Államfő: Danilo Türk
Szlovénia jelenléte a nemzetközi szervezetekben:
1992 ENSZ
1992 Közép-európai Kezdeményezés (KeK)
1992 Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet (EBEÉ), majd 1995-től Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ)
1992 Egészségügyi Világszervezet (WHO)
1992 ENSZ Gyermekvédelmi Alap (UNICEF)
1993 Európa Tanács (ET)
1993 Nemzetközi Valutaalap (IMF)
1995 Világkereskedelmi Szervezet (WTO)
1996-2004 Közép-európai Szabadkereskedelmi Megállapodás (CEFTA)
1996-2004 Nyugat-európai Unió (WEU) (társult partner)
2004 NATO
2004 Európai Unió
1. Politikai berendezkedés
Törvényhozás: kétkamarás parlament (képviselőház - 90 képviselő, Nemzeti Tanács); végrehajtó hatalom: kormány. Az igazságszolgáltatás legfelső szervei: legfelsőbb bíróság, alkotmánybíróság
2. Parlamenti erőviszonyok
A 2008-as parlamenti választáson a Szociáldemokrata Párt (SD) a szavazatok 3 0,45%-át kapta, a második helyen a Szlovén Demokrata Párt (SDS) végzett a szavazatok 29,26%-ával. A választásokon a szavazásra jogosultak 63,10%-a vett részt.
A vegyes arányos rendszernek köszönhetően egy-egy helyet kapnak a parlamentben a szlovén alkotmány által őshonos kisebbségnek elismert olasz és magyar nemzeti közösségek képviselői. A muravidéki magyarság képviseletében dr. Göncz László 2008. október 15-én foglalta el parlamenti székét.
1. Népességi adatok
A szlovéniai magyarság településterülete az ország északkeleti részében található, kb. 50 km hosszú és 3-10 km széles sávban a szlovén-magyar határ mentén Hodostól Pincéig, az ún. Muravidéken. A muravidéki magyarok két csoportja a „lendva-vidéki", és az „őrségi" magyar tömb. A lendva-vidéki magyarok a Dobronaktól Pincéig található falvakban élnek - Dobronak, Zsitkóc, Ká-maháza, Göntérháza, Radamos, Hidvég, Bánuta, Hosszúfalu, Hosszúfaluhegy, Lendva, Lendvahegy, Alsólakos, Felsőlakos, Gyertyános, Kapca, Kót, Csente, Petesháza, Hármasmalom, Völgyifalu, Pince -, Lendva (egykor Alsólendva) központtal. A települések 1918 előtt, illetve 1941 és 1945 között Zala vármegye részét képezték.
Hodos, Kapornak, Domonkosfa, Szerdahely, Pártosfalva, Kisfalu, Csekefa és Szentlászló települések magyar lakosait az őrségi, illetve Őrség-peremvidéki magyarok csoportjához soroljuk. Az őrségi települések az I. világháború előtt Vas vármegyéhez tartoztak Szentlászló kivételével, amely Zala vármegye része volt.
Muravidéken kívül Szlovénia más területein, főleg városokban élnek még magyarok - elenyésző számban. A két legnagyobb létszámú magyar szórvány Muraszombatban és Ljubljanában található.
A szlovéniai magyarság lélekszámában a 2002-es népszámlálás adatai szerint az utóbbi tíz évben drámai - mintegy 25%-os - csökkenés következett be. Az 1991-es népszámlálás alkalmával 8720 fő (az összlakosság 0,5%-a) jelölte meg anyanyelveként a magyart, 2002-ben már csak 7 713 (0,4%). A becslések 9-10 ezer körülire teszik a szlovéniai magyarok számát, a hivatalos népszámlálási adatok azonban ennél elszomorítóbb képet festenek, hiszen a 2002-es népszámlálás szerint 6 243 fő vallotta magát magyarnak.
| 1. ábra Magyarok Szlovéniában |
 |
| 2. ábra A szlovéniai magyarok számának és arányának alakulása, 1910-2001 |
 |
A 6 243 magyar nemzetiségű lakosból Muravidéken 5 212 él. A muravidéki magyarok száma az elmúlt nyolcvan év alatt mintegy felére csökkent.
A legfőbb gond és az asszimiláció fő oka a gazdasági elmaradottság. A térség legnagyobb munkáltatói évek óta súlyos likviditási gondokkal küzdenek, a munkanélküliségi ráta az országos átlag duplája, egyes források szerint egyenesen 30% körül mozog (a magyarországinál magasabb színvonalú munkanélküli segélyezés és szociális ellátás önmagában nem gyógyír).
2. Fejlesztési lehetőségek
Ahhoz, hogy az asszimiláció lassuljon, megszűnjön, növelni kell a magyarlakta területek gazdasági megtartó erejét. Ezért a nemzeti eszközök célorientált felhasználása mellett fel kell készülni az Európai Területi Együttműködés keretein belül igénybe vehető pénzalapok leghatékonyabb felhasználására. A Szlovénia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007—2013 elkészült, az Európai Unió Bizottsága jóváhagyta. A szlovéniai Irányító Hatóság 2008. október elején kiírta az első pályázatot, 14 millió euró értékben.
A határon átnyúló együttműködési program összefüggő és hatékony megoldást kínál a térség akadályainak és gyengeségeinek leküzdésére, alkalmas stratégiákat határoz meg a magyar-szlovén határterület közös jövőbeli fejlesztésére az előző programperiódusok tapasztalatai és a regionális helyzetelemzés következtetései alapján.
A program célja kifejezetten a határon átnyúló régió gazdasági fejlődését elősegítő kedvező feltételek megteremtése, megvalósításához az idegenforgalmi szektor nyújt segítséget. Kiemelt hangsúlyt kap az életfeltételek javítása, valamint a fenntartható fejlődés. Ennek eléréséhez a fenntarthatóság három elemét - a gazdasági, a társadalmi és a környezeti összetevőket - szem előtt tartó stratégia kidolgozása szükséges.
A program végső stratégiai célja egy kulturális, egészségügyi és természeti szempontból értékes és élhető szlovén-magyar határ menti régió kialakítása Európa térképén.
1. A nemzeti kisebbségek „külön jogai", parlamenti képviselet
A kisebbségi többletjog-rendszeren alapuló nemzetiségi politika lényege abban rejlik, hogy a kisebbségi közösség az oktatás, a kultúra, a tájékoztatás területén, valamint az anyaországgal történő kapcsolattartás terén külön lehetőségekkel rendelkezik, s ezeket az állam - közvetlenül a központi költségvetésből - anyagilag is támogatja. Az alkotmány 80. szakasza kimondja: „Az országgyűlésbe minden alkalomkor az olasz és a magyar közösség egy-egy képviselője választandó". Az olaszok és magyarok két szavazati lehetőséggel rendelkeznek: mint minden szlovén állampolgár, szavazhatnak pártokra, és egyúttal megválaszthatják nemzeti kisebbségük képviselőjét is.
A magyar kisebbséget 1990-től a 2008. szeptember 21-i képviselői-választásokig Pozsonec Mária képviselte. A legutóbbi parlamenti választáson a magyar kisebbség számára garantált képviselői mandátumot a magyar kisebbségi listán induló öt jelölt közül dr. Göncz László történész, a Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet igazgatója szerezte meg, 27%-ot elérve. Dr. Göncz László koalíciós megállapodást kötött Borut Pahor új kormányfővel. Többek között ennek eredményeként a ciklusban a szlovén Nemzetgyűlés átfogó kisebbségvédelmi törvényt alkothat, melynek előterjesztői a magyar és olasz kisebbségi képviselők lesznek. Várhatóan megoldódik a kisebbségvédelmi ombudsmani pozíció létrehozása körüli polémia is: a magyar képviselő kérésére a kormányzat kisebbségi ombuds-manként fogja „nevesíteni" az általános ombudsman egyik helyettesét.
2. Kisebbségi önkormányzatok
1994. december 4-én lépett életbe Szlovéniában az önigazgatási nemzeti közösségről szóló törvény, amely községi szinten is biztosítja a nemzetiségi önkormányzati képviseletet. Az 1994-es helyhatósági választásokat követően Muravidék három községében - Lendván, Hodos-Salovci községben és Muravske Top-licén - megalakult a Községi Nemzeti Tanács, választott képviselőikből pedig létrehozták a 18 tagú Muravidéki Magyar Nemzeti Tanácsot. Ugyanezen a választáson Kocon József személyében Lendva magyar polgármestert kapott.
Az 1998. november 22-én lebonyolított helyhatósági választások alkalmával az 1998. április 19-i népszavazáson az önállóság mellett döntő Hodos és Dobronak község is megválasztotta képviselőit, és nemzetiségi önigazgatási tanácsot hozott létre. A Muravidéki Magyar Nemzeti Önigazgatási Közösség (MMNÖK) 1999 januárjában választotta meg 21 tagú tanácsát, amelynek elnöke Tomka György lett. A 2006 októberében megtartott önkormányzati választások után Kocon József került erre a posztra. Ugyanakkor Lendva lakossága Anton Balazek személyében szlovén nemzetiségű (de magyarul jól beszélő) polgármestert választott.
3. Magyar-szlovén kapcsolatok a kisebbségvédelem terén
A függetlenedett Szlovénia - Magyarország és szomszédai viszonylatában egyedülálló gesztussal - országa első budapesti nagykövetévé Hajós Ferenc alkotmánybírót, a muravidéki magyarság egyik vezető személyiségét nevezte ki. Az 1992. november 6-án Ljubljanában aláírt magyar-szlovén kisebbségvédelmi egyezmény 15. cikkének rendelkezése értelmében - összhangban az 1992. december 2-án Budapesten aláírt magyar-szlovén alapszerződés 16. cikkében megfogalmazott elvekkel - megalakult a Magyar—Szlovén Kisebbségi Vegyes Bizottság, amelynek üléseit felváltva Magyarországon, illetve Szlovéniában tartják. Az üléseken konkrét ajánlásokat fogalmaznak meg a két érintett kisebbség számára nagy fontossággal bíró ügyek megoldására vonatkozóan, a kisebbségeket érintő általános kérdések, az oktatás és a kultúra területén.
A két ország kormánya aláírta az 1996-98. évi oktatási, kulturális és tudományos együttműködésről szóló megállapodást, amelyet folyamatosan megújítanak. 1986 óta minden évben együttműködési megállapodás megkötésére kerül sor a Muravidéki Magyar Nemzeti Önigazgatási (illetve 1999 júliusától: Önkormányzati) Közösség, valamint Vas és Zala Megye Közgyűlése között, amely az oktatás és a művelődés terén biztosít regionális szintű együttműködési lehetőségeket. 1999 februárjában írták alá a diplomák kölcsönös elismerését garantáló magyar-szlovén egyezményt.
2004. augusztus végén életbe lépett a nyelvtörvény, amelynek rendelkezései szerint főszabályként az ország hivatalos nyelve a szlovén, azaz a közéletben az írásos és a szóbeli kommunikáció - a Szlovéniára nézve kötelezettséggel járó nemzetközi szerződésekben foglaltaktól eltekintve - szlovén nyelven folyhat. Ez alól kivételt jelentenek a nemzetiségileg vegyesen lakott területek, ahol két nemzetiség - a magyar és az olasz - nyelve is hivatalos. A törvénnyel összhangban minden állami és közintézménynek, cégnek és jogi személynek szlovén nyelvű elnevezéssel is rendelkeznie kell. A törvény tartalmazza a mulasztások esetén foganatosítható jogi szankciókat is.
Az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága Szakértői Bizottsága a regionális vagy kisebbségi nyelvek európai chartája szlovéniai alkalmazásának második körös vizsgálatában számos negatívumot állapított meg például a kétnyelvű oktatás terén; a kisebbségi nyelv bírósági eljárásban és a közigazgatásban, valamint a szolgáltatásban, kereskedelemben és a gazdasági életben történő használatában.
1. Érdekképviselet
A muravidéki magyarság politikai érdekképviseleti szervezete a Szlovén Köztársaság megalakulását követően rövid idő alatt létrehozott MMNÖK. Igaz, hogy 1949-ben megalakult, de csak néhány évig működött a Szlovéniai Magyar Kisebbség Közművelődési Bizottsága, ezért történelmi „küldetése" jelentéktelen, így az MMNÖK elődjének nem tekinthető. Az 1974-es alkotmány szellemében 1975-ben a községek képviselő-testülete mellett létrejöttek a magyar nemzetiségi oktatási-művelődési érdekközösségek. Egészen a rendszerváltásig két ilyen szervezet működött, egy a lendvai és egy a muraszombati községben, ezekből alakultak ki az úgynevezett nemzeti közösségek. A Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség alapította a muravidéki magyarság művelődési és tájékoztatási intézményeit, valamint társalapítója a Muravidéken meghonosodott kétnyelvű középiskolának. A kétnyelvű általános iskolák társalapítói az érintett önkormányzatok területén működő magyar nemzeti közösségek. Az 1999. évi választások után megkezdődött a problémák feltárása az MMNÖK (statutá-ris-jogi, tájékoztatási, kulturális-vallási, oktatási, gazdasági, mezőgazdasági) szakbizottságaiban. Kiemelt figyelmet szentelnek a muravidéki magyar közösség anyanyelve, nemzeti tudata, tárgyi és szellemi öröksége megőrzésének, valamint az alkotmány biztosította külön jogok érvényesülésének.
Az MMNÖK Tanácsa 1999. július 12-én új alapszabályt fogadott el, s a szervezet elnevezését Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösségre (MMÖNK) változtatta. Legmagasabb szerve a Közgyűlése, amely önkormányzati hivatalt működtet. Öt község - Lendva, Dobronak, Hodos, Salovci és Moravske Toplice - megalakította az önkormányzati magyar nemzeti tanácsokat, képviselőiket a helyhatósági választások során választják meg. Minden magyar nemzeti tanács a saját statútuma alapján működik. Az öt nemzeti tanácsból kerülnek ki a csúcsszervezet, az MMÖNK képviselői.
2. Civil szervezetek
A Muravidéken a magyar kulturális értékeknek gazdag hagyománya van. Már közvetlenül az elcsatolás után is - sokszor kíméletlen és ellehetetlenített körülmények közepette - működtek a műkedvelő csoportok. A leggyakoribb ebben az időben a magyar néptánccsoport, a dalárda és az amatőr színjátszás volt. A húszas években a magyar színtársulatoknak egy szlovén darabot is be kellett tanulniuk ahhoz, hogy magyar színdarabot is bemutathassanak.
AII. világháború utáni években a műkedvelő mozgalom átmeneti hanyatlása következett be, az 50-es évek második felétől azonban ismét élénkülés volt tapasztalható. A kis létszámú muravidéki magyarság körében ez a civil szerveződési forma jelentette a nemzettudat megőrzésének egyik legfontosabb bástyáját. A művelődési egyesületek létrehozásának egyrészt anyanyelvápoló és kulturális értékteremtő, másrészt közösségszervező szerepe volt, és van még ma is.
Újabb lendületet adott az amatőr műkedvelő mozgalomnak, hogy a 70-es évek második felétől, majd a 80-as években az őshonos nemzeti kisebbségek kulturális tevékenységét az állam anyagi támogatásban részesítette. Így a 80-as évek végére a legtöbb magyarlakta faluban megalakultak a művelődési egyesületek, amelyek keretében népdalkörök, színjátszó csoportok, citerazenekarok, hímző-és fafaragócsoportok működnek. A 80-as évek végétől az anyanyelvápolás újabb értékes szerveződési formái jöttek létre a versmondás és a bábjátszás terén.
A Muravidék mintegy hatvan magyar műkedvelő csoportjának tevékenységét az 1994-ben megalakult Muravidéki Magyar Művelődési Intézet fogja össze, koordinálja, szakmai és módszertani irányításukat is ellátja. 2002 októberében önálló egyesületként megalakult a Muravidéki Magyar Tudományos Társaság, amelynek héttagú elnöksége Göncz Lászlót választotta vezetőjének.
3. Oktatás
A magyar nyelvű tanítás feltételei Szlovénia nemzetiségileg vegyes lakosságúnak minősített területein óvodától az egyetemig a kétnyelvű oktatás-nevelés formájában biztosítottak. A kétnyelvű oktatásra az 1959/60-as tanévtől tértek át az általános iskolákban, mivel szinte teljesen elnéptelenedtek a tisztán anyanyelvű oktatási intézmények, a magyar tagozatokról kikerülőknek pedig nem volt lehetőségük továbbtanulásra, ugyanis a vajdasági magyar középiskolák távol voltak, Magyarországot pedig „vasfüggöny" választotta el Szlovéniától. A középiskolákban az 1980-as törvény értelmében az 1981/82-es tanévtől, az óvodákban két évvel később vezették be a kétnyelvű oktatást, ezzel vált teljessé a kétnyelvű oktatás rendszere.
A Muravidéken négy kétnyelvű általános iskola működik (Lendván, Göntér-házán, Dobronakon és Pártosfalván). A kétnyelvű alapiskolákban a magyar és szlovén nyelv egyenrangú tantárgyak, egyben mindkettő a tanítás nyelve is. Mindkettőt két szinten tanítják: anyanyelvként és második nyelvként. A magyar nyelv két szinten történő oktatása egészen a VIII. osztályig megmarad, a szlovén nyelv tanítása az V. osztálytól csak egy szinten történik.
Az alsó tagozaton minden tanítási órán az 50-50%-os arány megtartására törekszenek a pedagógusok. A felső tagozaton ez az arány 70-30% a szlovén nyelv javára. A 2002/2003-as tanévben a négy kétnyelvű általános iskolában összesen 1021 diák tanult. A 2004/2005-ös tanévben a Muravidéken a kétnyelvű általános iskolákba 77 elsőst írattak be, 22%-kal kevesebbet, mint az előző iskolaévben. A kétnyelvű általános iskolákat összesen 903 tanuló látogatta. A 2007/2008-as tanévben tovább csökkent a diákok létszáma: 821 fő látogatja a kétnyelvű általános iskolákat.
A Muravidéken közel négy évtizede kizárólag kétnyelvű oktatás folyik. Ennek deklarált célja, hogy a többséget is rávegye a kisebbségi nyelv valamilyen szintű elsajátítására, a gyakorlat azonban azt bizonyítja, hogy az általános iskola alsó osztályaiban inkább az anyanyelv elvesztéséhez vezet, s gátolja az ismeretszerzést. A megfelelő szintű magyar nyelvtudással rendelkező szaktanárok hiánya miatt az oktatás alacsony színvonalú.
Különösen nagy problémát jelent, hogy a kétnyelvűség kritériumai a lendvai kétnyelvű középiskolában nem teljesülnek. Az önkormányzat az MMÖNK határozott tiltakozása ellenére magyarul nem beszélő igazgatót nevezett ki a kétnyelvű középiskola élére. Nagy probléma, hogy a gépésztechnikusi és közgazdasági tagozaton gyakorlatilag megszűnt a két tannyelvű oktatás, mert nincsenek magyar nyelven tanító tanárok, nincs kész a magyar nyelvű tankönyvsorozat.
Az óraadók Muraszombatról járnak a középiskolába, többen közülük egyáltalán nem beszélnek magyarul. A MMÖNK az Alkotmánybírósághoz fordult a jogsérelem orvoslásáért, de elutasították. A KVB az üggyel kapcsolatban ajánlásában megfogalmazta, hogy a szlovén fél állítsa vissza minden oktatási programban a kétnyelvűséget, és a Szlovén Nemzetgyűlés az őshonos magyar és olasz nemzeti közösség külön jogairól szóló törvény oktatásra vonatkozó 15. cikkével kapcsolatban adjon autentikus és kötelező érvényű értelmezést.
A kétnyelvű általános iskolát végzett tanulók zöme a Lendvai Kétnyelvű Középiskola gimnáziumi, gépésztechnikusi, közgazdasági-kereskedelmi technikumi és kereskedelmi szakközépiskolai programjára iratkozhat be. Az 1999/2000-es tanévben a középiskolai tanulók száma - mivel ebben a tanévben a gépésztechnikumban nem indítottak osztályt - az előző évi 402-ről 320-ra csökkent. 2002/2003-ban tovább apadt a diákok száma, s a középfokú intézményben már csak 278 diák tanult. A középiskolában az oktató-nevelő munkát 42 megfelelő végzettségű tanár végzi. A Lendvai Kétnyelvű Középiskolát 2004/2005-ben 305 diák - köztük 94 első osztályos - látogatta. 2007/2008-ban már 338 diák tanult a középiskolában. Egyre nagyobb érdeklődés mutatkozik a magyarországi középiskolák iránt is.
A Maribori Egyetem Bölcsészettudományi és Pedagógiai Karán 1966 óta lektorátus, 1980-tól pedig Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék működik, ahol a kétnyelvű óvodák és általános iskolák pedagógusait képezik. Ugyanitt tolmács- és fordítóképzés is folyik. A tanszék szoros együttműködést alakított ki a szombathelyi Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskolával. A Ljubljanai Egyetemen magyar lektorátus működik. A magyar kisebbség hagyományosan alulreprezentált a felsőoktatásban ( az országos átlag 70%-a). A középfokú képzési formák közül a rövidebb képzési idejű, szakmai képesítést adó iskolák dominálnak.
2004 augusztus 19-én Lendván letették az új kétnyelvű középiskola és sport csarnok alapkövét. A 2,7 milliárd tollár összegű beruházást teljes egészében a Szlovén Oktatási és Sportminisztérium fedezi. A 24 tantermes, tanműhellyel el látott új iskolaépület alapterülete eléri az 1600 m2-t. Az új oktatási létesítményt 2005 szeptember 2-án Milan Zver szlovén és Magyar Bálint magyar oktatási miniszter nyitotta meg.
4. Egyházi intézményrendszer, vallásgyakorlás
Felekezeti hovatartozás tekintetében a muravidéki magyarság a többi Kárpátmedencei kisebbségi magyar közösségnél egységesebb, a szlovén nemzetiségű lakossághoz viszonyítva azonban sokszínűbb a kép. 1920 után a római katolikusok - akik a magyar lakosság mintegy 80-85%-át tették ki - két püspöki helynök fennhatósága alá tartoztak, mivel a szombathelyi egyházkerület püspöke közvetlenül nem gyakorolhatta hatáskörét. Az említett időszakban rendkívül körülményes volt az újonnan megállapított határ mentén élők helyzete, hiszen a trianoni határral plébániákat szakítottak ketté (pl. a Hetésben). A helyzet valamennyire stabilizálódott, amikor 1923-ban a területet a Maribori Püspökséghez csatolták. A magyar nyelvű vallásgyakorlásnak ez persze nem kedvezett. A két világháború között e téren is számos konfliktus jelentkezett. A II. világháború alatt a terület ismét a szombathelyi püspök fennhatósága alá került, ami ismét kellemetlenségekkel járt.
A római katolikusok számára a magyar nyelvű vallásgyakorlás ugyan egészen máig biztosítva volt, illetve jelenleg is az a magyarlakta vidéken, a magyar papok második világháború után jelentkező hiánya miatt azonban az egyház mégsem játszik meghatározó szerepet a nemzeti tudat és az anyanyelv megőrzésében. A Muravidéken a legtöbb esetben a magyar nyelvet elsajátító szlovén nemzetiségű papok tevékenykednek, akik becsülettel végzik ugyan munkájukat, de szerepük a magyar nemzettudat alakulása szempontjából mégsem pozitív.
Az elvilágiasodás, a kedvezőtlen korösszetétel és az asszimiláció gyorsulása oda vezetett, hogy az elmúlt években a felére csökkent a magyar nyelvű hitoktatást igénylők aránya. Mivel a római katolikus egyház kimondottan a vallási célokra és feladatokra összpontosítja figyelmét, az utóbbi évtizedekben nem tapasztalhatók nemzeti jellegű ellentétek.
A muravidéki magyarság döntő többsége ma is római katolikus felekezetű, és egyházközösségként a Maribori Püspökséghez tartozik. A szertartások kétnyel-vűek. Az egyházi teendőket négy-öt pap látja el, közülük egy-kettő a magyar nemzetiségű. Az alsólendvai Szent István-szobor 2000. augusztus 20-i felavatása óta minden évben - nagy látogatottság mellett - megtartják a Szent Istvánnapi misét.
Megközelítőleg ötszáz református hívőt is számon tartanak. A Szlovéniai Református Egyházközösség székhelye Szécsiszentlászló. Magyar ajkú lelkészük nincs, az egyházi szertartásokat magyarországi vendéglelkészek végzik.
A muravidéki szlovének mintegy negyede evangélikus; ők a muraszombati es-perességhez tartoznak. Magyar nemzetiségű lelkészek hiányában több magyar településen nincs is magyar nyelvű istentisztelet.
5. Tömegtájékoztatás
A szlovéniai magyarok hetilapja, a Népújság 1958 februárjától biztosítja a muravidéki magyarság anyanyelvű tájékoztatását. (1956-tól a Pomurski Vestnik című szlovén nyelvű lap mellékleteként, kéthetente jelent meg). 1993-tól az MMNÖK által alapított Magyar Nemzetiségi Tájékoztatási Intézet gondozásában jelenik meg, 1800 példányban. A szerkesztőség teljes átszervezését követő bővítés eredményeként 1995-től heti 24 oldal terjedelemben, színes borítóval, havi egy alkalommal IFI című ifjúsági melléklettel igyekszik a muravidéki magyarság anyanyelvű tájékoztatását biztosítani.
A Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet gondozásában évente két alkalommal jelenik meg a Muratáj című irodalmi, művelődési, társadalomtudományi és kritikai folyóirat, valamint a szlovéniai magyarok évkönyve, a Naptár. A Lendván a magyar nemzetiségi műsorokat készítő, idén 50 éves rádió- és 30 éves tv-stúdiók felszerelése kifogástalan. A rendszerváltás után - bár a szlovén Rádió-Televízió Intézet keretében - fokozatosan fejlődött a közösség intézményrendszere. A szlovén kormány maradéktalanul biztosítja a nemzetiségi tájékoztatás fenntartása érdekében szükséges állami támogatásokat.
A Muravidéki Magyar Rádió (MMR) 1958. november 28-án kezdte meg adását a Muraszombati Rádió keretében. Kezdetben vasárnaponként tíz percben sugárzott magyar nyelvű adást, amely a későbbi években heti fél órára bővült. 1984-ben önálló frekvenciát kapott, és ebben az évben nyílt meg a lendvai stúdió is, ahol napi kétórás magyar adás készült. A technikai fejlődés új stúdió megépítését tette szükségessé. Ennek átadására 1991-ben került sor. A 90-es évek első felében először napi öt és fél, később napi nyolc órára nőtt a műsoridő.
Az MMR 1996. január 1-jén kivált a Muraszombati Tájékoztatási Vállalatból, és teljes egészében a Szlovén RTV égisze alá került. 1998 novemberében újabb stúdióval lett gazdagabb.
A MMR jelenleg két hullámhosszon sugároz: URH-n (87,6 MHz) és középhullámon (648 kHz). A középhullámnak köszönhetően a rádió műsora Magyarország nyugati részén is hallható, és szerencsére igen nagy népszerűségnek örvend. Naponta ötször rövid hírek és egyszer 15 percben a nap eseményeinek részletes ismertetése hangzik el. A legnagyobb hangsúlyt a muravidéki magyarságot közvetlenül érintő (gazdasági, mezőgazdasági, kulturális, oktatási, sport-stb.) témákra helyezik. A hallgatók több kontaktműsorban kapnak lehetőséget véleménynyilvánításra. A rádió tervei közé tartozik a műsor további bővítése és színvonalának emelése.
A Szlovén TV az első magyar nyelvű nemzetiségi televíziós műsorát 1978 októberében sugározta Mostovi-Hidak címmel. A ljubljanai szerkesztőség 15 perces adása kéthetente jelentkezett, majd 1980-tól két évig a muraszombati TV-stú-dió készítette a műsort. 1982-től ismét Ljubljanából, havonta két alkalommal, 35 perces háromnyelvű (szlovén, olasz és magyar) műsort sugároztak Mostovi-Hidak-Ponti címmel. Ez utóbbi azonban a kétnyelvű feliratozás miatt nem elégítette ki a magyar közösség igényeit. Az olasz kisebbség pedig - amely már abban az időben is saját frekvenciával és műsorral rendelkezett - szinte feleslegesnek tartotta ezt a formát.
Az MMNÖK törekvéseinek eredményeként 1992-ben, a Szlovén TV és a Magyar TV között megkötött egyezmény értelmében, szerény technikai felszereltséggel és a személyi feltételek biztosítása nélkül, megnyílt a lendvai TV-stúdió. Kezdetben kéthetente jelentkezett félórás műsorával, majd 1994-től a műsoridő heti fél órára, 1998. január 1-jétől pedig hetente kétszer fél órára bővült. A maribori Regionális RTV Központtal közösen benyújtott frekvenciaigénylési kérelem pozitív elbírálása esetében műsoridejük tovább bővíthető, hiszen a szlovén RTV-törvény értelmében a nemzetiségnek napi félórás adásidőt kell(ene) biztosítani a szükséges tárgyi és személyi feltételekkel együtt. 2002 szeptemberétől heti négyszer 30 percre bővült a magyar adás. Jelenleg a szerkesztőségben csupán egy szerkesztő-riporter, egy riporter, egy vágó és egy operatőr dolgozik főállásban. A magyar nemzetiségi elektronikus média 2004 szeptemberétől új, korszerű épületben működik.
Lendván 2004. szeptember 18-án - a Művelődési Központ épületének átadásával egy időben - hivatalosan is felavatták a magyar nemzetiségi RTV Központot, a Muravidéki Magyar Rádió és a Hidak televíziós műsor szerkesztősége új épületét. A felújított épületben minden feltétel adott az igényes és színvonalas műsorok készítéséhez. A Szlovén RTV az épületet ugyan már 2000 végén megvásárolta, de a munkálatokat - elsősorban anyagi okokból - csak 2002 tavaszán kezdhették meg. A felújítási munkálatok során az RTV további 140 m2-nyi helyiséget vásárolt meg a nemzetiségi közszolgálati elektronikus média részére. Ezzel a médiaközpont rendelkezésére álló stúdióterület meghaladja a 850 m2-t, ami emelte a 360 millió tollárra tervezett beruházás költségeit. A beruházást fele-fele arányban a Szlovén RTV és az állam finanszírozta, értéke pedig mintegy 500 millió tollár. Az intézmény épületét Anton Rop szlovén miniszterelnök avatta fel. A beruházás 2004-ben az egyik legnagyobb ilyen vállalkozás volt a Muravidéken.
A magyar televíziós műsorok elsősorban a muravidéki magyar nemzetiség anyanyelven történő tájékoztatását, a magyar értékek és hagyományok megőrzését tartják szem előtt, de a kisebbségi lét hétköznapjait is bemutatják. Kiemelt figyelmet szentelnek a szlovén-magyar kapcsolatok, valamint a kisebbség anyanemzettel való viszonya alakulásának. A tervek között szerepel dokumentumfilmek és tévéjátékok készítése és bemutatása, valamint magyarországi műsorok átvétele.
6. Művelődés, kultúra, tudomány
A muravidéki Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet (MNMI) a művelődési egyesületek tevékenységének összefogása mellett a magyar nemzettudat ébrentartása céljával irodalmi pályázatokat, történelmi vetélkedőket, szavalóversenyeket, nyári anyanyelvi és honismereti táborokat, színház- és bábelőadásokat, zenei és néptáncprogramokat szervez. Az intézet keretében működik 2004 augusztusától a Bánffy Központ is (magyar könyvesbolt, amely már 1988-tól működik, internetes kávézó, ifjúsági programok stb.). Jelentős esemény az MNMI tevékenységében a 2008. március 14-én a Balassi Intézettel aláírt együttműködési megállapodás, amelynek értelmében az MNMI nemcsak Muravidéken, hanem egész Szlovéniában közvetíti a magyar kultúra értékeit.
A szlovéniai magyarság érdekképviseleti szervezetei folyamatosan kérik az érintett szlovén minisztériumoktól, hogy a magyar nemzetiségi intézmények a kétnyelvű területen élő magyarság számára elérhető közelségben legyenek. Ennek szellemében kérték, hogy a lendvai székhelyű regionális könyvtár lássa el a muravidéki magyarság központi könyvtárának funkcióit. Erre a szlovén félnek kellene megoldást találnia. A 2002-ben elfogadott könyvtári törvény ugyanis nem teszi lehetővé, hogy a szlovéniai magyarság „központi könyvtára" Muraszombatból Lendvára költözzék, és ez nehezíti a hozzáférést a könyvtárhasználók számára. Évek óta nyitott kérdés a muravidéki regionális (magyar nemzetiségi) múzeum létrehozásának ügye. A közösségnek és az önkormányzatnak nincs elegendő pénze, a szlovén szaktárca segítségére volna szükség. Sikerült viszont elérni, hogy a Maribori Területi Levéltár regionális fiókja Lendva mellett, Völgyifaluban működhessen, egyelőre egy levéltárossal. Szintén pozitívum, hogy 2005 őszén a ljubljanai székhelyű Nemzetiségi Kutató Intézet irodát nyitott Lendván, ahol magyar kutató is dolgozik.
A muravidéki magyar írók kezdeményezésére 1997-ben Lendva székhellyel megalakult a Szlovéniai Magyar Írók Társasága. Az elmúlt négy évtized során mintegy ötven szépirodalmi mű látott napvilágot, ami e kis létszámú közösség számára vitathatatlanul jelentős teljesítmény.
A lendvai várban Gerics Ferenc vezetésével működő Galéria-Múzeum Intézet számos programja érinti a muravidéki magyarság néprajzi és helytörténeti tevékenységét, valamint képzőművészetét. A Lendvai Művésztelep több évtizedes múltra tekinthet vissza. Az utóbbi években örvendetesen megszaporodtak az ifjúsági táborok, amelyeket regionális szinten, Vas és Zala megyével együtt szerveznek (legismertebb az Ifjú Levéltárosok nyári kutató tábor a).
A magyar intézményhálózat létrehozása a muravidéki magyarság jövője szempontjából óriási jelentőségű, amit a muravidéki Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet eddigi tevékenysége is bizonyított. 2001 decemberében magyar kormányhatározat született a Lendván 1995-ben megkezdett művelődési ház befejezéséhez szükséges összeg egyharmadát jelentő 100 millió forint biztosításáról, egyszeri támogatásként. Részben ennek köszönhető, hogy 2004. szeptember 18-án Anton Rop szlovén és Gyurcsány Ferenc magyar miniszterelnök felavathatta az épületet.
Ezért a Kisebbségi Vegyes Bizottság 2007. szeptemberi ülésén - amellett, hogy üdvözölte a szlovén kormány kiemelt figyelmét - többek között javasolta, hogy a társalapítók (Lendva község önkormányzata és a MMÖNK) közösen fogadják el a műsortervet, és tegyenek közös javaslatot a magyar és a szlovén kormánynak az intézmény zavartalan működésének biztosítására.
| |