| |
Terület: 83 870 km2
Összlakosság (2001): 8 032 926 fő, mérsékelten növekvő
Népsűrűség 97 fő/km2
Városi lakosság (2003): 66%
Népegészség: születéskor várható élettartam 75 (férfiak), illetve 81 (nők) év
Etnikai, nyelvi megoszlás: hivatalos nyelv: német (2001-ben a népesség 88,6%-a vallotta magát német anyanyelvűnek). Regionális szinten (Karintiában és Stájerországban) a szlovén, valamint (Burgenlandban) - települési szinten -a magyar és a horvát számít hivatalos nyelvnek. A Bécsben élő csehek és szlovákok is elismert történelmi kisebbségnek számítanak.
Beszélt nyelvek (2001): török (2,4%), szerb (2,2%), horvát (1,6%), magyar (0,5%), bosnyák (0,4%)
Vallási megoszlás: a döntő többség római katolikus (78%), de vannak kisebb protestáns (főleg lutheránus) közösségek szerte az országban (5%). A bevándorolt törökök és bosnyákok többnyire muszlim vallásúak. A szerbek a Szerb Ortodox Egyházhoz tartoznak.
Főváros: Bécs (Wien, 1 660 534 lakos), nagyobb városok: Graz, Linz, Salzburg, és Innsbruck.
Államforma: szövetségi köztársaság. Államfő: Heinz Fischer
Közigazgatás: Kilenc szövetségi tartomány (Bundesland). A tartományokat a tartományi kormányok igazgatják (Landesregierung). A szövetségi kormányzatok élén a tartományi vezetők állnak (Landeshauptmann). Bécsben ez a tisztség megegyezik a polgármesterével, a tartományi kormány pedig a városi szenátussal. A települések vezetői a polgármesterek (Bürgermeister)
1. Politikai szerkezet
A törvényhozó hatalom: kétkamarás parlament (Szövetségi Gyűlés - Bundesversammlung). Alsóház: képviselőház (Nemzeti Tanács - Nationalrat) - 183 tag, négyéves mandátummal. Felsőház: a szövetségi tartományok képviselete (Szövetségi Tanács - Bundesrat) - 62 képviselő, a tartományi parlamentek delegálják őket. Minden tartomány minimum három főt küldhet (pl. Vorarlberg és Burgenland), ez a tartományok népességszámát tekintve kiegészül további létszámmal (pl. Bécs 11 fő) - maximum 12 fő (pl. Alsó-Ausztria). Végrehajtó hatalom: kormány, élén a szövetségi kancellár (Bundeskanzler).
Politikai pártok
Osztrák Néppárt (Österreichische Volkspartei - ÖVP), Ausztria Szociáldemokrata Pártja (Sozialdemokratische Partei Österreichs -SPÖ), Osztrák Szabadságpárt (Freiheitliche Partei Österreichs - FPÖ), Szövetség Ausztria Jövőjéért (Bündnis Zukunft Österreich - BZÖ), Zöld Alternatíva Lista (Grüne Alternative Liste), Liberális Fórum (Liberales Forum - LiF)
2. Gazdasági adatok
Foglalkoztatottak száma (2008. második negyedév): 4,108 millió fő GDP/fő: 32 570 EUR
Munkanélküliek száma (2008. második negyedév): 181 000 fő Külgazdaság: 2007-ben az osztrák export 10,5%-os növekedést könyvelhetett el. Értékben ez 114,68 Mrd EUR. Az exportkvótákat (áru- és szolgáltatásexport a GDP %-ában) 57,9%-ra prognosztizálják. Az import az előző évvel összehasonlítva 9,5 %-kal növekedett, 114,25 Mrd EUR-t ért el.
A KSH adatai szerint 2008-ban az EU-tagállamok közül Ausztria a harmadik legfontosabb külgazdasági partnerünk. Az Ausztriába irányuló magyar kivitel 2759,8 millió EUR, az onnan származó behozatal 3422,9 millió EUR (683,1 milliós passzívum). Ausztria részesedése Magyarország 2008. évi összes kivitelében 4,9%, behozatalában 6,1%.
A befektetett összes osztrák működő tőke értéke hazánkban 2007-ben 6,2 Mrd EUR volt. Ezzel Ausztria részaránya a magyarországi befektetésekben 11,4%.
1. Az osztrák kormány kisebbségpolitikája
Az Osztrák Népcsoportközpont (Österreichisches Volksgruppenzentrum) által készített Jelentés az etnikai kisebbségek helyzetéről az Osztrák Köztársaságban című dokumentum részletesen bemutatja a népcsoportok helyzetét és a hatályos jogi hátteret. Rövid, korrekt történeti áttekintést ad az ausztriai magyar népcsoportról is, amely Burgenland tartományban nyelvi szigetet (Sprachinsel) képez. Utal a magyar lakosság 1920 óta bekövetkezett számszerű változására, valamint arra, hogy az időközben lezajlott népszámlálások alkalmával a vonatkozó adatfelvételi kategóriák („Umgangssprache": a köznapi érintkezés nyelve; „Muttersprache": anyanyelv; „Familiensprache": a családban használatos nyelv; „Denksprache": a gondolkodás nyelve; „Kulturkreis": kultúrkör) többször változtak. Megállapítja, hogy valamennyi népcsoportot jelentős fogyás és asszimiláció jellemzi.
A dokumentum a II. világháború utáni osztrák kisebbségi politika változásait a következőképpen szakaszolja: megengedő (Gewährungspolitik, 1945-55), akadályozó (Verhinderungspolitik, 1955-72), megszorító (Restriktive Politik, 1972-88), párbeszéd (Dialogpolitik, 1988-94), mellőző (Ignoranzpolitik, 1994-2000) és el-lenőrző (Monitoring Politik, 2000 óta).
A 2000 nyarán életbe lépett alkotmányjogi törvény (Staatszielbestimmung) az államalkotó népcsoportokról (Volksgruppen) az alábbi meghatározást adja: „A Köztársaságot a nyelvi és kulturális sokrétűség jellemzi, amely autochton népcsoportok formájában jut kifejezésre. Figyelemmel kell kísérni, továbbá biztosítani és támogatni kell a népcsoportok nyelvének és kultúrájának fennmaradását és megőrzését." Valamennyi népcsoport - így a magyar is - évente folyósított állami költségvetési támogatásban részesül.
A Központi Szövetség kezdeményezésére és sürgetésére az osztrák kormány 1992. június 30-án népcsoportként ismerte el a Bécsben és környékén élő osztrák honosságú magyarságot. Ennek következtében a magyar Népcsoporttanács tagjainak száma 1993-tól 8-ról 16 főre emelkedett (fele-fele arányban burgenlandi, illetve bécsi összetételben). A kibővített testület megújítása négyévenként történik.
2. Ausztriai magyar népcsoportok
A 2001. évi hivatalos népszámlálási adatok alapján Ausztriában 40 583 személy jelölte meg magánérintkezésben használt nyelvként a magyart. Egy 2005-ben készült, idegen nyelvet beszélőkre vonatkozó felmérés 95 ezer főre tette a magyar nyelvet beszélők számát. Ennek alapján kijelenthető, hogy kb. 90 ezer magyar származású személy élhet Ausztriában.
Az ausztriai magyar népcsoport nem rendelkezik területi autonómiával és garantált parlamenti képviselettel, kétnyelvű okmányokkal (pl. személyi igazolvány), sem pedig önálló gazdasági szerkezettel és aktivitással. A kisebbségi nyelv
| 1.ábra Magyarok Ausztriában |
 |
hivatalos használatára négy, bíróság előtt történő használatára két, kétnyelvű (német-horvát, illetve német-magyar) helységnévtáblák használatára négy helységben (Felsőpulya/Oberpullendorf, Felsőőr/Oberwart, Alsóőr/Unterwart, Őrszi-get/Siget in der Wart) jogosult. A helynévtáblák felállítására 2000-ben került sor.
Az ausztriai magyarság eredete alapján két fő csoportot alkot. A burgenlandi „őshonos" magyar népcsoport az 1920-ban aláírt trianoni békeszerződés értelmében, illetve annak következményeként került osztrák fennhatóság alá. A másik csoportot a bevándorolt, betelepedett magyarok alkotják.
A burgenlandi magyarság
Őshonos magyar népcsoport Ausztria keleti, Burgenland tartományában él. Bár 1920-ban még jóval többen (24867 fő) voltak, számuk az asszimiláció, a vegyes házasságok, az elöregedés, az anyaországgal való kapcsolattartás hosszú évtizedekig tapasztalt nehézkessége, a természetes fogyás és egyéb okok következtében lecsökkent. A 2001. évi népszámlálás alkalmával 6641 fő (ebből 4704 osztrák és 1937 külföldi állampolgár) vallotta magát magyarnak. Ez a szám a tíz évvel korábbihoz képest 5,4%-os fogyatkozást jelent. Legérzékenyebb a veszteség Alsóőrben és Felsőőrben, az őshonos magyar kisebbség hagyományos központjaiban. A lélekszám csökkenése más helységekben - vélhetően az újabb betelepülők révén - mérséklődött.
Helyi becslések nagyobb lélekszámúnak ítélik meg a magyar közösséget, ami azonban csak abban az esetben lenne bizonyítható, ha a cenzus kérdése az anyanyelvre vagy a származásra irányulna. A jelenlegi kérdésfeltevés következtében a vegyes házasságokban vagy kizárólagos német nyelvi közegben élő magyar származású és önazonosságú személyek hivatalosan aligha szerepelnek a statisztikákban. A fogyatkozás mögött emellett a magyar kisebbség elöregedése, a német környezet nyelvi, kulturális és a nagyvárosok gazdasági elszívó hatása rejlik.
A bevándorolt (migrációs) magyarság
A magyar diaszpóra valójában egy időben keletkezett a két ország 1918-ig fennálló perszonáluniójával, de különösen a kiegyezés korában öltött jelentős méreteket (1910-ben 195 844 magyar állampolgár tartózkodott Alsó-Ausztriában, közülük 139 300 élt Bécsben; 1881 és 1913 között 75 592 magyarországi illetőségű személy vette fel az osztrák állampolgárságot). Később jelentősebb létszámú politikai és gazdasági emigráns azonban csak a két világháborút követően és 1956 után telepedett le Ausztriában.
A II. világháború befejezésekor nagy tömegű magyar katonai és polgári menekült maradt Ausztriában, elsősorban a nyugati hatalmak által megszállt övezetekben. A menekültek többsége 1947-ig főleg a tengerentúlra (Észak- és Dél-Amerika, Ausztrália) távozott.
Az 1956-os forradalom napjaiban és az események után (1957 áprilisáig) 180288 új magyar menekültet regisztráltak Ausztriában. 1959 júniusának végéig 77 525 fő más nyugat-európai országokba, 82 330 a tengerentúlra vándorolt ki, 7 772 fő pedig visszatért Magyarországra. Ausztria állandó tartózkodási engedéllyel, politikai menekültként befogadta mindazokat a személyeket, akik ott kívántak maradni, illetve akiket más országok nem fogadtak be.
Az ausztriai magyarság magyarságtudatának ápolásában is erőteljes előrelépést jelentett, hogy az ott élő magyarok a vasfüggöny leomlása következtében immár politikai megfontolásokra való tekintet nélkül vállalják magyarságukat. A politikai és gazdasági indítékú bevándorlás leginkább a XIX. század második felétől, majd a két világháborút követően, illetve az 1956-os forradalom következtében öltött jelentős méreteket, de a múlt század 70-es, 80-as éveitől sok magyar vándorolt ki jobb megélhetést remélve a Kárpát-medence magyarlakta részeiről is. Az ausztriai magyar szervezeti élet még intenzívebbé válása is nagymértékben ezekhez az eseményekhez köthető.
Az 1976-os ún. Népcsoporttörvény csak a „nem német anyanyelvű, sajátos népi hagyományaikat ápoló, Ausztriában honos osztrák állampolgárok csoportjai" számára biztosította a kisebbségi jogok gyakorlását. A törvény a jogérvényesítés legfontosabb eszközeként Népcsoporttanács alakításának lehetőségét mondja ki. Elméletileg anyagi eszközökkel is biztosítja az ausztriai népcsoportok fennmaradását, a gyakorlatban azonban ez nem feltétlenül valósul meg.
A grazi, felső-ausztriai, salzburgi és innsbrucki magyarság továbbra sem minősül népcsoportnak. Ráadásul a legnagyobb lélekszámú magyar kisebbségi közösség költségvetési támogatása nem éri el a csekélyebb lélekszámú horvát, szlovén, cseh kisebbségek támogatásának mértékét sem.
A Burgenlandon kívüli magyar egyesületek csúcsszerveként működik az 1980-ban megalakított Ausztriai Magyar Egyesületek és Szervezetek Központi Szövetsége, amelynek jelenleg 19 szervezet a tagja. Jelentős munkát végez továbbá a Központi Szövetségtől függetlenül működő Ausztriai Független Magyar Kultúregye-sületek Csúcsszerve és a Bornemissza Péter Társaság is.
A Központi Szövetség fontos koordináló szerepet tölt be a nyugat-európai szervezetek együttműködése terén. Elnöke dr. Deák Ernő, aki a Nyugat-Európai Országos Magyar Szervezetek Szövetsége (NYEOMSZSZ) elnöki tisztét is betölti, tagja a Szülőföld Alap Regionális Egyeztető Fórumának.
1. A kisebbségi jogok szabályozása
A kisebbségi keretegyezmény (az Európa Tanács nemzeti kisebbségek védelméről szóló, Strasbourgban, 1995. február 1-jén kelt keretegyezménye) 1998. július 1-jén lépett hatályba. A keretegyezményhez Ausztria azt a kiegészítést fűzte, hogy nemzeti kisebbségként csak az 1976-os Népcsoporttörvény hatálya alá tartozó kisebbségeket ismeri el (akik hagyományosan az Osztrák Köztársaság területén élnek, nem német anyanyelvűek, osztrák állampolgárságúak, és saját kultúrával rendelkeznek).
A nyelvi charta (a Regionális vagy kisebbségi nyelvek európai chartája) 2001. október 1-jén lépett hatályba. Ausztria a charta alkalmazásához fűzött megjegyzéseiben - annak ellenére, hogy annak hatálya a teljes ausztriai magyar kisebbségre kiterjed - különbséget tesz a burgenlandi és a bécsi magyarok között.
Az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága figyelemmel kíséri a keretegyezmény végrehajtását. A Bizottság munkáját az illető ország jelentése alapján vizsgálódó tanácsadó testület segíti, amely első ízben a 2000. november 15-én benyújtott osztrák országjelentés alapján készített jelentést. A bizottság tagjai 2001 decemberében helyszíni vizsgálatokat végeztek Ausztriában, jelentésüket 2002. november 7-én hozták nyilvánosságra. A jelentés megállapítja, hogy a horvát, szlovén, magyar, cseh és szlovák kisebbség helyzetét a többségi nemzettel való harmonikus, tolerancián alapuló együttélés jellemzi, ugyanakkor a magyar, cseh és szlovák nyelvoktatás intézményeinek megerősítésére és fejlesztésére, továbbá a médiahasználatban - mindenekelőtt a magyar, cseh, szlovák kisebbségi televízió- és rádióműsorok terén - előrelépésre van szükség.
A bizottság 2007-es, második jelentésén alapuló javaslatok közül a magyar kisebbséget különösen a következők érintik: lépéseket kell tenni annak érdekében, hogy a kisebbségi nyelvek nagyobb mértékben megjelenjenek a médiában; lehetőséget kell keresni a nemzeti kisebbségek támogatásának növelésére, el kell fogadni s nemzeti kisebbségeknek nyújtott szövetségi költségvetési források elosztásának alapelveit; fokozott figyelmet kell fordítani a Bécsben élő nemzeti kisebbségek oktatási igényeinek kielégítésére; lépéseket kell tenni a kisebbségi tanácsadó testületek szerepének erősítése érdekében.
Az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága a nyelvi charta végrehajtását is figyelemmel kíséri, az eljárás hasonló a keretegyezmény esetében alkalmazotthoz. A magyar nyelv esetében két ajánlást fogalmaztak meg: a jogi és közigazgatási nyelvhasználat gyakorlati megvalósítását és a rádió- és tv-adások bővítését.
2. A kisebbségi jogok gyakorlása
A keretegyezmény végrehajtásának második ellenőrzése során a Tanácsadó Bizottság nemcsak az osztrák kormány hivatalos országjelentése alapján vizsgálódott, hanem tájékoztatást kért és kapott a Népcsoportok Ausztriai Központjától és az Ausztriai Magyar Egyesületek és Szervezetek Központi Szövetségétől is. Az előző, terjedelmes anyag az első bizottsági jelentésben tett javaslatok megvalósulását vizsgálja, és részletesen foglalkozik valamennyi ausztriai kisebbség helyzetével. Elsősorban a szlovén kisebbséggel kapcsolatban fogalmazza meg fenntartásait.
A Központi Szövetség 2006. márciusában készült tájékoztatója (Zur Lage der Ungarischen Volksgruppe in Österreich) csak a magyar kisebbség helyzetével foglalkozik. Megjegyzi, hogy még mindig észlelhetők különbségek az őshonos és a migrációs kisebbség között. Továbbra is hiányosságok tapasztalhatók a kisebbségi oktatás és média területén. A jogalkotást több szempontból a gyakorlatban nem érvényesülő, alibi tevékenységnek ítélik. Hiányosságokat és visszásságokat rónak fel a kétnyelvű helységnévtáblák alkalmazásában és a kisebbség költségvetési támogatásában is.
1. Politikai pártok, érdekvédelmi szervezetek, civil szervezetek
Ausztriában önálló magyar párt vagy politikai szervezet nem működik.
Az ausztriai magyar szervezeti élet hosszú múltra tekinthet vissza. A Bécsi Magyar Munkásegyesületet 1899-ben, a Szent István Egyletet 1918-ban alapították. A máig működő ausztriai magyar egyesületek legöregebbike az 1888-ban alakult Grazi Magyar Egyesület.
A Burgenlandon kívüli magyar egyesületek csúcsszerve az Ausztriai Magyar Egyesületek és Szervezetek Központi Szövetsége (Zentralverband Ungarischer Vereine und Organisationen in Österreich). Alapszabályának állami jóváhagyására 1979. november 12-én került sor. Az 1980. május 7-én, 22 szervezet képviselőinek részvételével tartott közgyűlésen formálisan is megalakult szövetségnek jelenleg 19 tagszervezete van. Csúcsszervezetként a tagegyesületek képviselő testülete, egyezteti és összehangolja az egyesületek tevékenységét, de tervezési és szervezési központ is minden olyan vállalkozásban, amely meghaladná az egyes tagegyesületek teljesítőképességét.
A központi szövetség rendezi évente Bécsben a nemzeti ünnepek közös megemlékezéseit, 1980 márciusa óta adja ki a kéthavonta megjelenő Bécsi Naplót (főszerkesztő: dr. Deák Ernő), vendégegyüttesek felléptetésével tízedik éve működteti a Bécsi Magyar Színházat, koncerteket és kiállításokat rendez.
1987 szeptemberétől fenntartja a Bécsi Magyar Iskolát. A résztvevők létszáma évről évre száz fő körül mozog, és 1997 óta óvodás csoport is működik.
2001 őszén indították az évente ismétlődő magyarságismereti (irodalom- és kultúrtörténet, történelem, társadalomismeret, politikai földrajz, néprajz) pedagógus-továbbképző és népfőiskolai tanfolyamot, amelyet alkalmanként 30-50 fő látogat. A gyermek- és felnőttoktatási formákat a magyar oktatási tárca támogatja.
Tudományos fórumot, egyben magas színtű ismeretterjesztést is jelentenek az 1990 szeptembere óta kétévenként megrendezésre kerülő „Kufstein-konferenciák" (az első konferencia helyszíne Kufstein vára volt), amelyeken meghatározott tárgykörhöz vagy évfordulóhoz kapcsolódva nyugati, Kárpát-medencei és anyaországi szakemberek tartanak előadást. A konferenciák anyagát minden alkalommal könyv formában is kiadják. A legutóbbi, A felszívódás veszélyei - a fennmaradás esélye című konferencia (Felsőpulya, 2008. szeptember) a szórványban/ diaszpórában élő magyarság kérdéseivel foglalkozott.
Fontos szerepet játszik az ausztriai (elsősorban a bécsi) magyarok életében a bécsi Collegium Humgaricum is, ahol több szinten folyik rendszeres nyelvoktatás, kulturális rendezvényekre kerül sor, és amely több magyar szervezetnek is helyet biztosít.
Az őshonos magyar népcsoport érdekképviseleti szervezete, az 1968-ban alapított, felsőőri székhelyű Burgenlandi Magyar Kultúr egyesület kiadványaival, programjaival nemcsak a magyar kisebbség fennmaradását és a határ menti együttműködést, hanem a többségi népességgel való kapcsolatok ápolását is szolgálja. Célja a burgenlandi magyarok jogainak megóvása, a magyar nyelv és kulturális örökség fenntartása és ápolása, ezen belül hagyományőrző művészeti együttesek támogatása; társasági összejövetelek, előadások, kirándulások szervezése; közlöny kiadása, valamint könyvtár létrehozása; gyermektáboroztatás a nyelvtanulási lehetőségek bővítésére, a magyar nyelv és kultúra ápolását célzó tanfolyamok szervezése, a magyar nyelv iskolai oktatásának segítése; együttműködés más, hasonló célkitűzésű egyesületekkel; kapcsolatok kialakítása és elmélyítése; irodalmi művek és folyóiratok kiadása és terjesztése (részletes információ az egyesület honlapján: www.bmke.at). A szervezet jelenlegi elnöke Plank József.
A szervezetek között megemlíthető a Burgenlandi Magyarok Népfőiskolája (Felsőőr), valamint az alsóőri Magyar Információs és Média-központ (UMIZ), amely 1999-ben a könyvtár működtetését átvette a BMKE-től. Honlapján (www.umiz.at) a hagyományos nyelvi-, identitás-megőrzési tájékoztatás mellett fejlesztési információ is található. 2003. tavaszán Felsőpulya székhellyel megalakult a Közép-burgenlandi Magyar Kultúregyesület.
2007. november 23-án az alsóőri Öreg Iskolában mutatták be az UMIZ belső szervezeti egységeként működő Imre Samu Nyelvi Intézetet (ISNYI), amely magában foglalja Ausztria, Szlovénia és Horvátország - régiós alelnökök által vezetett - magyar nyelvi intézeteit, velük együttműködve alakítja ki stratégiáit. Interregionális központként az ISNYI nemcsak az egyes autonóm régiók kutatásait ösztönzi és támogatja, hanem a nyelvi irodák hálózatával közös, határokon átnyúló munkálatokban is részt vesz, valamint feladatának tekinti közös európai célkitűzések megvalósítását is.
2. Oktatás
Közoktatás
Az Osztrák Köztársaságban az alapfokú anyanyelvi oktatás biztosításának elve a kisebbségi jogok egyik sarkalatos pontjaként végigvonul az alkotmányszintű szabályozások mindegyikén. A kisebbségi oktatás fontosságát bizonyítja az a tény is, hogy bár konkrét szabályozása nem szövetségi, hanem tartományi szinten történik, az ország három legnagyobb kisebbségének (magyar, horvát, szlovén) anyanyelvi iskoláztatási lehetőségeiről szóló törvényeit az alkotmányszintű szabályozások körébe emeli a törvényalkotó.
Burgenlandban a kisebbségi oktatást az 1994-ben elfogadott tartományi szintű kisebbségi iskolatörvény, a kisebbségi nyelv kötelező oktatását a népiskolákban és a polgári iskolákban az 1995. évi tartományi iskolatörvény szabályozza. Ennek alapján jelenleg az alsóőri és az őrszigeti népiskolában kétnyelvű tanítás folyik, hat további iskolában van kétnyelvű osztály, tíz további iskolában a magyar szabadon választható, a felsőőri iskolában egy, a felsőpulyaiban két osztályban pedig kötelező tantárgy. Az óvodákban többnyire német vagy vegyes nyelven folyik a foglalkozás. Magyar nyelvű óvodai foglalkozás Felsőpulyán, Őrszigeten, Felsőőrön és Alsóőrön folyik, itt a magyar kötelezően második óvodanyelv.
Önálló, magyar tanítási nyelvű gimnázium a tartományban 1920 óta nem működik. E téren előrelépésnek számított, hogy a felsőlövői gimnáziumban az 1981/82-es tanévtől magyar nyelvű tagozatot, a felsőpulyai gimnáziumban az 1987/88-as tanévtől „pannon" osztályt létesítettek, ahol a magyar és a horvát nyelvet kötelező tárgyként oktatták. Felsőőrött 1992-ben nyílt meg a Kétnyelvű Szövetségi Gimnázium, magyar és horvát tagozattal. A kísérleti jelleggel indult iskola iránt folyamatosan nő az érdeklődés, létrehozása óta meghétszereződött a beiratkozott tanulók létszáma. Az oktatás a német, a matematika, az informatika és az idegen nyelvek kivételével minden tantárgyból két nyelven zajlik. A magyar nyelv külön tantárgy. Az oktatás színvonalára jellemző, hogy 1997-ben már Burgenland legjobb, Ausztria negyedik legjobb gimnáziuma volt. Az iskola a szombathelyi Horváth Boldizsár Közgazdasági és Informatikai Szakközépiskolával és az Első Varasdi Gimnáziummal együtt részt vett a Közös múlt és jelen, közös jövő című projektben.
A magyar nyelvi oktatás lehetőségét biztosító jogszabályok és gyakorlati alkalmazásuk között azonban még eltérések tapasztalhatók, a tanulók nem mindenütt sajátíthatják el megfelelő szinten a magyar nyelvet. (Felsőőrött a lakosság 25,29, Felsőpulyán 23,9%-a részesült élete során magyar nyelvű oktatásban.)
A magyar anyanyelvi oktatás Bécsben az 1976-os Népcsoporttörvény alapján valósul meg, amely nem külön jogokat deklaráló nyelvtörvény, hanem a magyar egyesületek által szervezett, az anyanyelvmegőrzést céljául kitűző programokra pályázati lehetőséget biztosító és a szervezési költségek nagy részét átvállaló támogatásiforma. A központi szövetség működteti a Bécsi Magyar Iskolát. A 2008-ban a beiratkozott tanulók száma meghaladja a 150-et. A hétvégi oktatást nyújtó intézményben az óvodától az érettségiig vehetnek részt a tanulók magyar oktatásban - minden második szombaton, három tanórában. Működik a cserkészet is. Emellett a kísérleti jelleggel indított Project Hungaricum keretében négy iskolában heti két órában, délutáni oktatás formájában tanulható a magyar nyelv.
A Bécsi Magyar Iskolaegyesület kezdeményezi, hogy az óvodától az érettségiig kétnyelvű oktatást nyújtó Komensky Iskolaegyletben a szlovák és a cseh mintájára jöjjön létre a magyar tagozat. Az Iskolaegyletet 1872-ben alapították, majd 1941-ben feloszlatták. Az első jelenlegi formában működő kétnyelvű osztály 1994-ben indult.
Az oktatási intézmények tananyag- és tansegédlet-ellátására, módszertani konzultációkra a magyar Oktatási és Kulturális Minisztérium támogatásával, valamint a soproni és az eisenstadti/kismartoni Oktatási Központ közötti megállapodás alapján nyílik lehetőség.
Felsőoktatás
Az ausztriai felsőoktatási intézményekben jelenleg kilenc (a Felsőőri Óvodapedagógiai Központ kínálatát is hozzászámítva: tíz) képzés keretein belül nyílik lehetőség magyarságtudományi ismeretek elsajátítására.
Bécsi Tudományegyetem: Bachelor Hungarologie (hároméves magyarságtudományi alapképzés); Master Hungarologie (kétéves magyarságtudományi mesterképzés, magyar nyelv- vagy irodalomtudomány); Ungarisch LA (magyar-tanár-képés, még a régi ötéves formában - második szakkal -, ám néhány éven belül a tanárszakokat is átállítják a 3 +2 éves alapképzés-mesterképzési rendszer kívánalmai szerint); Magyar nyelvtudomány PhD (hároméves); Magyar irodalomtudomány PhD (hároméves); Tolmács- és Fordítóképzés szakirány (mai neve Transzkulturális kommunikáció).
Ausztriában két egyetemen lehet magyar-német (német-magyar), illetve magyar-harmadik nyelv fordító-, illetve tolmácsdiplomát szerezni.
Bécsi Tudományegyetem: Transzkulturális kommunikáció alapképzés (német-magyar-harmadik nyelv, hároméves); Tolmács vagy fordító mesterképzések (kétévesek)
Grazi Károly Ferenc Tudományegyetem: Transzkulturális kommunikáció alapképzés (német-magyar-harmadik nyelv, hároméves); Tolmács vagy fordító mesterképzések, kétévesek).
A felsőőri Óvodapedagógiai Központban magyar- és kétnyelvű kurzusokon óvónői képesítést szerezhetnek a hallgatók.
3. Egyházi intézményrendszer, vallásgyakorlás
Mint általában a szórványok életében, az ausztriai magyarok körében is jelentős szerepet töltöttek be az egyházak. Mind a katolikus, mind pedig a protestáns egyház keretében - elsősorban az 1956-os menekülthullám hatására - egymás után létesültek a magyar lelkészségek, bár a misék, istentiszteletek megtartása (különösen Bécsben) addig is hagyomány volt.
Az Evangélikus Egyház Magyar Lelkigondozó Szolgálata (Ungarischer Seelorgen-dienst der Evangelischen Kirche AB in Österreich) kirendeltségszerűen látta el feladatát, de már a 60-as években úgy nyilatkozott az Egyházfőtanács, hogy a magyar nyelvű lelki gondozásnak csak addig van létjogosultsága, amíg a menekültek megtanulnak németül. A katolikus egyház (Burgenlandon kívül) Bécs mellett Grazban, Linzben, Innsbruckban és Klagenfurtban külön lelkészséget működtetett. A 90-es évek folyamán megszűnt a grazi és klagenfurti lelkészség, s jóllehet Grazban és Innsbruckban a püspökség nyilvántartja a magyar katolikus egyházközséget, mindkét helyen csupán havonta, Klagenfurtban és Salzburgban pedig időszakosan tartanak magyar misét; a linzi lelkészt jelenleg főállásban osztrák plébánián alkalmazzák, és 2003-tól a bécsi magyar lelkész is csupán nyugdíjasként látja el feladatát. Protestáns istentiszteletre Szépfalusi István, illetve nyugalmazott utódjának halála óta magyarországi vendéglelkészek jóvoltából kerül sor.
A burgenlandi magyarság mintegy kétharmada római katolikus vallású. Az alsóőri plébánia 1988-ban a pannonhalmi Szent Benedek-rendi Főapátság joghatósága alá került, amely az azóta elhunyt dr. Galambos Ireneusz plébános nyugállományba vonulásáig a magyar nyelv és kultúra ápolása terén az egyik regionális központ szerepét is betöltötte. Az Ausztriában működő magyar római katolikus lelkészek többsége Magyarországon végezte tanulmányait.
A burgenlandi református egyház egyetlen magyar gyülekezete Felsőőrött, az evangélikusoké Őrszigeten működik. A két protestáns gyülekezet asszimilációja előrehaladott, az istentiszteletek jelentős része német nyelven folyik. A felsőőri református lelkész Magyarországon, az őrszigeti Erdélyben végezte tanulmányait.
4. Tömegtájékoztatás
A burgenlandi ORF televízió 1990 óta Adj Isten, magyarok! címmel évente maximum hat alkalommal, általában ünnepnapokon félórás időtartamú műsort sugároz a burgenlandi magyar kisebbség számára. A 90-es évek közepén a tartományi kábeltelevízió-társaság a csekély nézettségre hivatkozva kivette a magyar nyelvű műsorokat a fő műsoridőből, és tartamukat is drasztikusan csökkentette, majd megszüntette őket. A külső beavatkozást gyakorlatilag lehetetlenné tette az a tény, hogy a kábeltelevízió profitorientált magántársaság, amelyet egyéb érvekkel nehéz befolyásolni. 2002. január 1-jétől hétköznaponként öt-, vasárnaponként pedig huszonöt perces magyar nyelvű műsor sugároz az Osztrák Rádió burgenlandi stúdiója. A bécsi ORF Heimat, fremde Heimat című magazinja időnként tudósít a magyar szervezetek rendezvényeiről. A kereskedelmi rádiók közül a Radio MORA - Multilingual Open Radio magyarul, horvátul és roma nyelven is sugároz egy-egy órás, kisebbségeket érintő kérdésekkel foglalkozó esti műsort.
Az Ausztriai Magyar Egyesületek és Szervezetek Központi Szövetsége 1980 óta kéthavonta megjelenteti a Bécsi Magyar Naplót (Wiener Diarium), az ausztriai magyarok lapját. 1985 óta rendszeresen megjelenik a háromnyelvű (magyarnémet-horvát) Őrség című kalendárium is . A Burgenlandi Magyar Kultúregyesület adja ki a Napocska című gyermekfolyóiratot és az Őrvidéki Hírek című magyar nyelvű hírlapot. Az UMIZ kétnyelvű internetes újságjának címe: www.langos.at.
Az ausztriai magyarság kettős helyzete ebben a vonatkozásban is érvényesül, hiszen nem tartozik a kedvezménytörvény hatálya alá, így oktatási-nevelési támogatás folyósítására nem kerül sor. Az Ausztriai Magyar Szervezetek és Egyesületek Központi Szövetsége évenként működési, rendezvény- és könyvtámogatásban részesül, a Nyugat-Európai Országos Magyar Szervezetek Szövetségének tagjaként pályázati úton részesül egyéb támogatásokban is.
Szülőföld Alap
Az ausztriai magyar közösség részesülhet a Szülőföld Alap forrásaiból. 2008-ban a Regionális Egyeztető Fórum döntése értelmében 18,9 millió Ft-ra pályázhattak az ausztriai magyar szervezetek. A Szülőföld Alap általánosan elfogadott prioritásain túl az alábbi célok támogatására tett javaslatot a Fórum ausztriai tagja: magyar nyelvű nevelés, oktatás támogatása; magyar nyelvű kultúra támogatása; magyar szervezetek működésének támogatása.
Az első félévben a szakmai kollégiumok által meghirdetett négy felhívásra 24 pályázat érkezett be, összesen 23 millió forint összegben. A kollégiumok döntése alapján támogatásban részesült mind a 24, összesen 8,6 millió Ft összegben.
A második félévben összesen 9,3 millió Ft-ról döntött a három kollégium, a négy pályázati felhívás alapján összesen 24 projekt részesült támogatásban.
| |