A MAGYAR KORMÁNY KISEBBSÉGPOLITIKÁJA

A magyar kormány határon túli magyar kisebbségekkel kapcsolatos politikája a 2006-os választásokat követően gyökeresen megváltozott. Az új nemzetpolitika kidolgozását a Románia uniós csatlakozásával létrejövő új helyzet, illetve a korábbi, korunk kihívásainak már nem megfelelő támogatási formák megkérdőjelezhető hatékonysága tette szükségessé. Igaz ugyan, hogy 2007. január 1-je után a külhoni magyarok több mint kilencven százaléka azonos gazdasági és politikai keretek között él az Európai Unión belül, de sem a környező országok, sem az Unió nem pótolhatják az anyaország szerepét külhoni kisebbségei tekintetében. A magyar kormánypolitikának továbbra is oldania kell a kisebbségi létből eredő egyenlőtlenséget. Ezek az öröklött egyenlőtlenségek részben tovább élnek az uniós tagországok kisebbségi közösségei esetében, sőt a magyar kormány segítsége nélkül fennáll az esélye/veszélye, hogy az új történelmi helyzet adta lehetőségek között újabb egyenlőtlenségek is kialakulnak. A kormány ezért törekedett koncepcióváltásra a nemzetpolitikában, és az intézményi, valamint a támogatási rendszer átalakítása során mind a hagyományos, mind az új helyzetből adódó problémákkal számolt.

I. TÁMOGATÁSPOLITIKA

A kölcsönös együttműködés és felelősségvállalás elvén alapuló nemzetpolitika célja kiszabadítani mind magyar kormányt, mind a határon túli magyar közösségeket a paternalista szemléletből, a támogató-támogatott szerepkörből, és hatékonyabban szolgálni mind a nemzeti identitás megőrzését, mind a magyar kisebbségi közösségek versenyképességének növelését. Ezt szolgálja a több pilléren nyugvó új nemzetpolitika és támogatási struktúra, amely az identitás-megőrzésre koncentráló normatív támogatáspolitikából és a versenyképességet, a gazdasági-társadalmi előrehaladást szolgáló fejlesztési stratégiák rendszeréből áll. A korábban szétaprózott, külön-külön fenntartási költségekkel járó intézményi struktúra felváltására 2007. január elsejétől a Szülőföld Alapba vontuk össze a pályázati lehetőségeket. Így a Szülőföld Alap bővülő forrásokkal és feladatkörrel a legjelentősebb pályázati forrássá válik a külhoni magyar programok számára az oktatás, a kultúra és a tudomány területein. A Szülőföld Alap támogatási prioritásainak meghatározásakor a miniszterelnök által vezetett Regionális Egyeztető Fórum figyelembe veszi - és az alap előirányzatainak felosztásában megpróbálja kompenzálni - az EU nyújtotta lehetőségekből kimaradó vajdasági és kárpátaljai magyar közösségek hátrányos helyzetét. Miután a határon túli magyarság egyes csoportjai lakóhelyük, életminőségük és szülőföldjük adottságai okán eltérő helyzetben vannak, szükségszerű, hogy az alapvető célok azonossága mellett differenciált lépésekre kerüljön sor.

1. táblázat A támogatások regionális megoszlása

2. táblázat A támogatások kollégiumok közötti bontása

3. táblázat A Szülőföld Alap kiosztható forrásai, 2008

A támogatási rendszer nagyon fontos eleme a Nemzeti jelentőségű intézmények és programok köre, amely a külhoni magyar szervezetek vezetőivel lezajlott konzultációk során alakult ki, és elsősorban az anyanyelv megőrzése, az oktatás és a kultúra területére vonatkozik. A finanszírozás előfeltétele az intézmények és programok átvilágítása és egyértelmű elkülönítésük a politikai szférától. Alapelv, hogy a magyar kormány olyan intézményeket és programokat támogat, amelyek használható végzettséget nyújtanak, és előnyt jelentenek e programok résztvevőinek. Az intézmények és programok kijelölésekor maximálisan figyelembe vettük az adott régió, az ott élő magyar kisebbségi közösség problémáit és lehetőségeit. Vajdaságban és Kárpátalján például a nemzeti identitás megőrzésében legnagyobb szerepet játszó intézményrendszer fenntartása és bővítése a kiemelt cél. Az uniós tag Szlovákiában és Romániában a különböző oktatási formák és szintek esetében szükséges továbbra is a fokozott odafigyelés és támogatás. A kis lélekszámú szlovéniai és horvátországi magyarság, valamint a nyugati magyarság helyzete és szükségletei nagymértékben megegyeznek, esetükben az anyanyelvi lektorok, tanárok, óvodapedagógusok, illetve könyvek és oktatási segédanyagok biztosítása a kiemelt feladat.

4. táblázat Támogatások országonként, intézmények szerint, 2007-2008

Megjegyzés:  Nevelési-oktatási támogatás 20 000 Ft/fő/tanév

Tankönyv- és taneszköz támogatás 2 400 Ft/fő/tanév Hallgatók tankönyv-és jegyzettámogatása 2 800 Ft/fő/tanév

Új támogatási forma 2008-tól a kapcsolattartási támogatás, melyet - a szerbiai/ vajdasági magyarok beutazási nehézségeit enyhítendő - Magyarország schengeni övezethez való csatlakozása miatt vezetett be a magyar kormányzat.

II. FEJLESZTÉSPOLITIKA

1. A helyzet

A közép-kelet-európai térség fejlődési esélyeiben, így a fejlesztéspolitikában új helyzet állt elő, amikor a szomszédos országok többsége az Európai Unió tagja lett, illetve amikor Horvátország és Szerbia a csatlakozási folyamat intenzív szakaszába került. A csatlakozás Ukrajna számára maradt a legtávolabbi, de az Európai Unió a szomszédsági politika keretében saját külső határain is intenzív kapcsolatot ápol.

A térség országainak uniós kapcsolatában - a politikai dimenzió mellett - történelmi értelemben bizonyára megismételhetetlen esély a fejlesztésre lehetőséget adó források megjelenése. Magyarország és a szomszédos országok, vagyis a nyolc országra kiterjedő csoport 2007-2013 között közel 60-70 Mrd. euró támogatási lehetőséghez jut, ami az országcsoportnak évi mintegy 1 Mrd euró többlet fejlesztési forrást jelent.

Ezek a források országonként eltérő keretek között, de hasonló szabályok szerint használhatók fel. Általános elvárás a megalapozott fejlesztési cél, a várható hatások és eredmények igényes kalkulációja, valamint az átlátható tervezési folyamat és a szabályok szerinti forrásfelhasználás.

A fejlesztési források ésszerű felhasználásának esélyét javíthatja, hogy a térség számára új helyzetet teremt a határok funkciójának jelentős átalakulása. Az uniós tagországok között megszűnt a vámhatár, így nincs szükség vámellenőrzésre. A schen-geni belső határokon megszűnt a személyforgalom ellenőrzése is, így jelentősen egyszerűbbé vált a határok átjárhatósága. Ma már csak fizikai tényezők, így az út, híd, vasút megléte jelent esélyt - vagy hiánya jelent akadályt. Mindez új helyzetet teremt mind a gazdaság, mind a civil társadalom szereplői számára a kapcsolatok építésében és ápolásában, a közös tervezésben és programozásban. A megszűnő határok mentén felértékelődik, sőt bizonyos fokú kényszer a közös tervezés. Az elmúlt évtizedekben kialakult intézmények, struktúrák párhuzamos volta sajátos versenyhelyzetet teremt a határok nélkülivé vált térségekben. A közös tervezés komoly energiákat szabadíthat fel a fejlesztés területén, ha a verseny és az együttműködés átgondolt keretek között mozog.

2. A feladat

Az országcsoport számára az uniós tagság, az uniós forrásokban rejlő fejlesztési lehetőség nagy felelősséggel jár: fontos, hogy hatékonyan aknázzuk ki ezt a történelmi esélyt. Ennek megfelelően a leglényegesebb feladatunk a nemzeti és az uniós források felhasználásának harmonizálása a térségfejlesztési céljainak megvalósításában, vagyis a térség abszorbciós képességének növelése. A források ésszerű társítása érdekében pontosan ismernünk kell az Európai Unió működési módját és szabályait is.

Ez a harmonizáló folyamat több szinten történik. Az uniós szintű harmonizáció azzal valósul meg, hogy a források felhasználásának alapja a nemzeti szintű tervezés, amit az Európai Unió Bizottsága szabályoz a nemzeti fejlesztési tervek jóváhagyásával. Ezt megelőzően, illetve követően nemzeti hatáskörben a szakágazati, illetve regionális tervezési folyamatban szinkronizálják a fejlesztési szándékokat. Ezekben a keretekben kerülnek meghatározásra a fejlesztési programok oritásai, majd erre épülve írják ki a pályázatokat, amelyek a megvalósítást biztosító projektek benyújtására adnak lehetőséget.

A fejlesztési folyamatok országok közötti harmonizációját segítik a határ menti és a transznacionális keretek. Különösen a nonprofit szereplők, így az önkormányzatok körében az elmúlt évben ismertté váltak az Interreg pályázatok. Ezek a pályázatok 2007-től új keretben és emelt forrásokkal az Európai Területi Együttműködésben (ETE) érhetők el. Ebben a keretben a források többsége a határ menti térségek fejlődését szolgálja.

Az Európai Unió kohéziós politikájában egyre nagyobb hangsúlyt kap a területi fejlődési különbségek harmonizálása. Ennek fő oka, hogy a jelentős fejlődési zárványok a határok menti elzárt viszonyok között alakultak ki. Az országhatárok funkcióváltozása növeli az esélyt, hogy ezek a térségek a fejlődési hátrányaikat mielőbb ledolgozzák, ami a határok mindkét oldalán élők számára új lehetőséget kínál, vagyis minden ország számára fontos társadalompolitikai felelősség és feladat.

A fejlesztéspolitika legaktuálisabb feladatai:

• a fejlesztési elképzelések szinkronizálása, összehangolása mind a nemzeti, mind a határ menti térségi kapcsolatok keretében, vagyis a közös tervezés;
• a fejlesztési források elérési lehetőségének, a forrásgazdák elvárásainak és fel használási szabályainak megismerése, az erre vonatkozó szaktudás megte remtése;
• a közös tervezést, programozást és forráskoordinációt eredményező szerve zeti keretek, hálózatok kiépülésének elősegítése, ösztönzése.

E feladatok keretében az elmúlt időszakban jelentős lépések történtek.

Az „Egymás felé forduló" Régiók

2008-ban folytatódott a szomszédos országokban 21 alkalommal megszervezett fejlesztéspolitikai információs napok sora. Így három olyan konferenciára került sor, ahol a határ két oldalán működő régiók közösen egyeztették fejlesztési elképzeléseiket. 2008 márciusában Nagyváradon két keleti magyar és két nyugati román régió mutatta be fejlesztési terveit és formálódó közös projektjeik egy részét. Júniusban Nyíregyházán az észak-alföldi magyar régió, a kassai szlovák térség, illetve az ukrajnai Kárpátalja, majd októberben Zsombolyán a dél-alföldi magyar régió, a Temes térség és a szerbiai Vajdaság fejlesztési szándékait vitatták meg a térségeket képviselő önkormányzatok, a vállalkozók és civilek képviselői.

A jelzett célok érdekében Magyarország két kiemelt prioritást jelölt ki a következő hét évre. A „Varratmentes Európa" jegyében infrastrukturális fejlesztések valósulhatnak, meg, melyek hidakkal, közutakkal, határátkelőkkel újra összekötik a határ két oldalán élőket, revitalizálják a tudatosan tönkretett útszakaszokat, visszaállítva a korábban szervesen összetartozó területek egységét. A beruházások elsődlegesen a schengeni övezeten belül indulhatnak meg. A határok könnyebb átjárhatósága segítheti az egymás felé forduló régiók versenyképességének javulását, az egykor összekapcsolódó, de eddig országhatárral elválasztott térségek újbóli szervesülését.

A második prioritás egy közép-európai felnőttképzési hálózat létrehozása, mely javítja mind hazánkban, mint a szomszédos országokban a magyar közösségek képzettségi szintjét, javítva ezzel munkaerő-piaci mobilitásukat.

A „Varratmentes Európa" Program

A program a határ menti térségek fejlődési zárványainak oldását, a fejlettség területi kiegyenlítését célozza azzal a párhuzamos folyamattal együtt, hogy az Unión belül a határok virtualizálódnak, funkciójuk átalakul. A program keretében az év során - egy 2005-ben elkészült tanulmány bázisán - elkészült a szomszédos országokkal közös határszakaszon a közúti átjárók revitalizálásának, fejlesztésének és megnyitásuk lehetőségeinek feltárása és prioritási rendbe állítása. A program keretében a közúti kapcsolatok bővítési lehetőségének áttekintése után megkezdődött a határokat metsző, illetve a határvidékeket érintő vasúti kapcsolatok fejlesztési lehetőségeinek felmérése, elemzése, ezt követi majd az intézményi és hálózati kapcsolatok szélesítési lehetőségeinek és gátjainak feltárása is.

Európai Területi Együttműködési Csoportosulás

A fenti célt kívánják szolgálni a határ menti régiókban szerveződő EGTC-k (Európai Területi Együttműködési Csoportosulás) is. Az EGTC mint új térségfejlesztési eszköz:

• több tagállamot érint úgy, hogy belső viszonyait nem a nemzetközi jog, ha nem EU jog szabályozza;
• nem célja az eddigi eszközök kiváltása, új alternatíva;
• tagállamokon átívelő egyes célokat valósít meg legalább két tagállam, de akárkét tagállam és egy unión kívüli ország;
• a területi együttműködés minden formája megvalósítható az EGTC-k kere tében: határokon átnyúló, transznacionális, régiók közötti együttműködés.

Az új jogintézmény bevezetését a Régiók Bizottsága kezdeményezte, és a 1082/ 2006/EK rendelet hozta létre.

Az „Egymás felé forduló" Régiók prioritásai jegyében - a Varratmentes Európa és az Európai Területi Együttműködési Csoportosulás programjainak megvalósítása érdekében - létrehoztuk a Régiós Interaktív Térinformatikai Rendszert (Regionális portál - www.regions.hu). Fő célja, hogy háttér-információval szolgáljon a támogatás- és fejlesztéspolitikai döntésekhez. Ennek érdekében a portál - a nemzetpolitikai szempontból érintett területeken - több mint hétezer település adatait tartalmazza (népesség, korcsoportos megoszlás, jelentősebb intézmények, illetve a felhasznált támogatási források). Mindez lehetővé teszi, hogy egy-egy intézmény fejlesztésére vonatkozó cél kitűzésekor, a döntések megalapozása során az érintettek a szándék realitásáról, célszerűségéről informálódhassanak.

3. Források és relációk

A fejlesztéspolitika forrásai az adott ország nemzeti és a leírtak szerinti uniós forrásaiból táplálkoznak. A szomszédos országok esetében a fejlesztési források hatékony felhasználásának kiemelt terepei a határ menti térségek, így prominens szerepe van az Európai Területi Együttműködési (ETE) keretnek, illetve az Unió előcsatlakozási és szomszédsági politikáját szolgáló forrásoknak. Az ETE keretében a fejlesztési célok megfogalmazása az érintett országok kormányzati szerveinek bevonásával már 2007 előtt lezajlott. Ezt követően a kompromisszumos alapon relációnként kidolgozott prioritásokat és a felhasználható forrásokat az Unió Bizottsága jóváhagyta, majd 2008-ban meghirdették a pályázatokat.

Ausztria

Az Ausztria-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 teljes költségvetése: 100 864423 euró, ebből az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) 82 280 309 eurót finanszíroz. 2007-2008-ban a program összesen mintegy 27,6 millió euróval gazdálkodhat, ebből az ERFA támogatása kb. 22,6 millió euró.

A Közös Monitoring Bizottság második ülésére 2008. július 8-9-én került sor, ezúttal Magyarországon. A 27 előterjesztett pályázat közül 14 kapott jóváhagyást, ebből 10 feltételekkel.

6. táblázat A projektek sikeressége az egyes prioritásokhoz és tevékenységi mezőkhöz kapcsolódóan

A jóváhagyott támogatások listája elérhető a http://sk-at.eu/at-hu/hu/news.php honlapon.

A Közös Monitoring Bizottság harmadik ülését 2008. december elején tartották, az adatok még nem nyilvánosak.

Horvátország

A Magyarország—Horvátország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007— 2013 úgynevezett IPA (Előcsatlakozási Támogatási Eszköz)-programként fog működni. Az Európai Unió Tanácsa 1085/2006/EK (2006. július 17.) és az Európai Bizottság 718/2007/EK (2007. június 12.) rendeletének értelmében a 2007-2013 közötti költségvetési időszakban ez az új előcsatlakozási támogatási eszköz szolgál pénzügyi forrásként a tagjelölt országok számára. Az Európai Bizottság EC(2008)911 számú döntésével 2008. március 13-án fogadta el a 2007-2013-as időszakra szóló Magyarország-Horvátország Határon Átnyúló Együttműködési Programot. Ezzel elindulhatott a program végrehajtása, amely első lépésben az intézményrendszer felállítását (személyi és tárgyi feltételek biztosítása) és működésének elindítását (szabályzatok, rendszerleírások, kézikönyvek, segédanyagok kidolgozása és egyeztetése), majd ezt követően a rendelkezésre álló források felhasználását biztosító pályázati rendszer kialakítását (források ütemezése, kiírások szövegezése, pályázati formanyomtatványok kidolgozása, információs rendszer kialakítása) jelenti. A közös Monitoring Bizottság 2009. februári ülésén elfogadott Road-Map szerint az első pályázat 2009. első felében kiírható.

Kedvezményezett területek: Magyarországon Zala, Somogy és Baranya megye; Horvátországban határ menti megyék, Medjimurska, Koprivnicko-Krizevacka, Viroviticko-Podravska és Osjecko-Baranjska megye. Csatlakozó területek (legfeljebb 20%-ban részesedhetnek a teljes programkeretből): Varazdinska, Bjelo-varsko-Bilogorska, Pozesko-Slavonska és Vukovarsko-Srijemska.

Hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóságok a Programban

irányító hatóság: Nemzeti Fejlesztési Ügynökség; igazoló hatóság: Magyar Köztársaság Pénzügyminisztériuma; ellenőrzési hatóság: Kormányzati Ellenőrzési Hivatal; közös technikai titkárság: a VÁTI Kht. keretein belül (Magyarország)

KTT Információs Pont: A Regionális Fejlesztési, Erdőrendezési és Vízgazdálkodási Minisztérium (MRDFWM) szerződteti Horvátországban

ellenőrző szervek: VÁTI Kht. (Budapest, Pécs és Zalaegerszeg) Magyarországon, az MRDFWM jelöli ki Horvátországban.

Az operatív program prioritásai:

1.  Prioritás: Fenntartható környezet és turizmus

1.1.  Fenntartható és vonzó környezet

1.1.1.Tájképfejlesztés a Mura-Dráva-Duna területen (illetve ennek természeti és vidéki környezetében) egy fenntarthatóbb és természetileg értékesebb környezet, valamint az ökoturizmus számára vonzóbb helyszínek kiala kítása céljából

1.1.2.Környezeti tervezési tevékenységek és kisléptékű közösségi akciók a ter mészeti területek környezeti minőségének javítása érdekében; élőhely rekonstrukció

1.2.  Fenntartható turizmus a Mura-Dráva-Duna folyóterületen

1.2.1.Regionális turisztikai termékterv kidolgozása

.12.2.Az aktív- és az ökoturizmushoz kapcsolódó infrastruktúra-fejlesztés: lá togatóközpontok, erdei iskolák, vízi sport infrastruktúra, kerékpárutak, gyalogló túraösvények, kölcsönzők

1.2.3.A kulturális örökség tematikus útvonalainak fejlesztése

1.2.4.A folyóterület egységes turisztikai termékként való népszerűsítése

1.2.5.Magánbefektetések ösztönzése

2.  Prioritás: Együttműködő gazdaság és közösségek közötti humánerőfor rás-fejlesztés

2.1. Együttműködő gazdaság

2.1.1.Határon átnyúló üzletipartner-keresés

2.1.2.A határon átnyúló munkaerő-áramlás elősegítése

2.1.3.Közös kutatás, fejlesztés és innováció (K+F+I)

2.1.4.Közös helyi tervezés, stratégiák, programok

2.2. Közösségek közötti humánerőforrás-fejlesztés

2.2.1.Határon átnyúló oktatási, képzési és csereprogramok

2.2.2.Emberek közötti (people-to-people) kapcsolatok

2.2.3. A kétnyelvűséghez kapcsolódó tevékenységek

3. Prioritás: Technikai segítségnyújtás

A Magyarország-Horvátország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 finanszírozását 85%-ban közösségi hozzájárulás biztosítja, a fennmaradó forrást a nemzeti hozzájárulás (a pályázóktól elvárt önerő, illetőleg a kormányzati társfinanszírozás).

7. táblázat IPA hozzájárulási terv

8. táblázat Pénzügyi terv

Románia

Az Európai Területi Együttműködés (ETE) új perspektívákat nyitott a határ menti régiók fejlesztésére, a régió magyar kisebbsége helyzetének javulására. A Magyarország—Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007—2013 programozási folyamata 2006 januárjában kezdődött, és az operatív program Európai Bizottságnak történt benyújtásával zárult. A tervezési folyamat kezdetén egy kétoldalú programozó munkacsoport (Task Force) alakult, amely a programozási folyamat irányítását, felügyeletét látta el. Tagjai a két ország érintett minisztériumainak, régióinak képviselői voltak. Az operatív program támogatásra jogosult területei mindkét oldalon négy-négy egymással határos megyét foglalnak magukban, Magyarország keleti és délkeleti, Románia nyugati és északnyugati részét.

Magyarország: Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar, Békés és Csongrád megye; Románia: Szatmár (Satu Mare), Bihar (Bihor Arad) Temes (Timis) megye.

Az Európai Területi Együttműködés (ETE) keretében zajló programok célja a határ menti térségben élő, tevékenykedő emberek, közösségek, gazdasági szereplők egymáshoz közelítése a térség közös fejlesztése érdekében, a határrégiók komparatív előnyeinek kihasználására építve. A program átfogó célja és a stratégia kulcselemei specifikus célok kialakításához vezettek, mint például a közlekedési infrastruktúra fejlesztése a térségen belüli jobb összeköttetés kialakítása érdekében; a térségen belül hatékonyabb információáramlás; a közös természeti erőforrások hatékony használata, a természeti értékek védelme a határtérségben; a gazdasági kapcsolatok élénkítése a határtérségben, fenntartható gazdaságfejlesztés a komparatív előnyök kihasználására építve; a társadalmi és kulturális koherencia erősítése az emberek és közösségek között.

A stratégia két fő pillérre épül, ezek két prioritási tengelyt határoznak meg a stratégiai célok végrehajtásához, amelyeket egy harmadik, horizontális prioritási tengely, a program végrehajtásához kapcsolódó technikai segítségnyújtás egészít ki. Ennek célja a programvégrehajtás és a hozzá kapcsolódó menedzsment és eszközrendszer működésének biztosítása.

A teljes európai uniós programallokáció 224,5 millió EUR, amelyhez Románia 120,5 millió,. Magyarország pedig mintegy 104 millió EUR forrással járul hozzá az Európai Regionális Fejlesztési Alapból rendelkezésére álló összegekből. Az 1. prioritásra szánt indikatív összeg mintegy 114,5, a 2. Prioritásra előirányzott összeg pedig 96,5 millió EUR. A pályázatokra fordítható uniós forrást a teljes programallokáció 6 százalékát kitevő technikai segítségnyújtás egészíti ki. Mindkét ország tízszázalékos nemzeti (kormányzati) társfinanszírozással járul hozzá a program végrehajtásához, a nyertes pályázók részéről elvárt önerő mértéke öt százalék.

A program végrehajtását a magyarországi székhelyű irányító hatóság, illetve közös technikai titkárság segíti. A két fél megegyezése - és az Európai Bizottság jóváhagyása - alapján a program igazoló (kifizető) és ellenőrző hatósági feladatait szintén magyarországi intézmények (a Pénzügyminisztérium, illetve a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal) látják el.

Szerbia

A Magyarország-Szerbia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 úgynevezett IPA programként (Instrument for Pre-accession Assistance, előcsatlakozási támogatási eszköz) fog működni. A Tanács 1085/2006. sz. rendelete szabályozza azt az új előcsatlakozási támogatási eszközt (IPA), amely a tagjelölt (Horvátország, Macedónia, Törökország) és a potenciális tagjelölt (Albánia, Bosznia és Hercegovina, Montenegró, Szerbia) országok számára jelent pénzügyi forrást a 2007-től kezdődő költségvetési időszakban. A benne előirányzott intézkedések elsődleges célja, hogy a kedvezményezett országok, főként a tagjelöltek fokozatosan igazodjanak az Európai Unió előírásaihoz és politikáihoz, beleértve a közösségi vívmányokat („acquis") is.

A támogatás öt komponensen keresztül érvényesül a (potenciális) tagjelölt országok esetében:

1. átmeneti támogatás és intézményfejlesztés;
2. határon átnyúló együttműködés;
3. területfejlesztés;
4. humánerőforrás-fejlesztés;
5. vidékfejlesztés.

A határon átnyúló komponens a tagállamok és a (potenciális) tagjelöltek kiemelt együttműködését, ezen területek fokozatos gazdasági integrációját, egységességét tekinti fő mozgatórugójának. Szerbia többek között Magyarországgal fog együttműködni egy közösen létrehozott programon keresztül, közösen felállított intézményi alapokra építkezve. A két ország közös programdokumentumban fekteti le stratégiai fejlesztési prioritásait. Az ezek alapján készülő konkrét pályázati felhívásokat a két ország jogosult területének non-profit szervezetei érhetik el. A programban rendelkezésre álló közös pénzügyi forrás tehát nyílt pályázati rendszerben használható fel. A program lebonyolítása egységes szerkezetben történik, függetlenül az államhatárok által meghatározott területi megosztástól, közös projekteken keresztül és közös döntéshozás alkalmazásával.

A programdokumentum az érvényes EU-s szabályozásnak megfelelően meghatározza a támogatásra jogosult területeket (az EUROSTAT által NUTS III kategóriába sorolt területi egységek): szerbiai oldalon a teljes Vajdasági Autonóm Terület, magyar oldalon a közös határszakaszhoz közvetlenül kapcsolódó Csongrád és Bács-Kiskun megye.

A program előkészítése egy 2006. március 30-án Szabadkán szervezett indító megbeszéléssel vette kezdetét, melyen jelen volt a program leendő irányító hatósága (Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, Magyarország), a programot koordináló leendő Közös Szakmai Titkárság (VÁTI Kht.) és a programban szerb oldali nemzeti hatósági szerepkört betöltő Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériuma. A résztvevők megtárgyalták a program stratégiai kereteit, a programozás időütemezését, valamint a főbb szervezeti és pénzügyi kereteket. Emellett létrejött a kétoldalú Programozó Bizottság (Task Force), mely az érintett területi egységek képviselőiből, helyi szereplőkből és az együttműködésben érintett szerbiai minisztériumok képviselőiből áll. Első ülését 2006. május 26-án tartotta, s megkezdődött a programdokumentum gyakorlati előkészítése. A felek megtárgyalták a programterület földrajzi lehatárolását az érvényes bizottsági szabályok figyelembevételével, és elindították a helyzetelemzési és SWOT értékelési rész, időütemezés stb. munkálatait.

A programdokumentum készítésének szakértői szintű háttérmunkáját a VÁTI Kht. Stratégiai és Tervezési Igazgatósága végzi, szerbiai szakértők közreműködése mellett.

Prioritások és beavatkozási területek

A programban rendelkezésre álló európai uniós forrás 50,1 millió euró, amelyhez mindkét ország úgynevezett kormányzati társfinanszírozást biztosít (85-15%).

Az első, határ menti infrastruktúra, közlekedés és tervezés prioritásban a cél egy gazdasági és környezeti szempontból közösen értelmezhető térség kialakulásának elősegítése. Ebben a prioritásban a célterület versenyképességének és foglalkoztatottságának emelése érdekében közlekedési, határátkelési fejlesztések és helyi szereplők gazdasági együttműködései lesznek támogathatók.

A Kulturális Tér elnevezésű, együttműködéseket támogató második prioritás olyan helyi szereplőket támogat, akik a határon átnyúló együttműködést oktatási, kulturális vagy örökségvédelmi területen kívánják erősíteni.

A tervezett prioritási-beavatkozási rendszer:

1. prioritás: Közös gazdasági és környezeti tér

1.1.  Határ menti infrastruktúra, közlekedés és tervezés

1.1.1.Kisebb fejlesztések a határátlépési infrastruktúrában és eljárásokban

1.1.2.A határtérség útösszeköttetéseinek javítása

1.1.3.Kétoldalú tervezés

1.2.  Közös gazdasági tér

1.2.1. Üzleti kapcsolatok kialakításának támogatása

1.2.2. Turisztikai együttműködés fejlesztése (kulturális/falusi/vízi turizmus)

1.3. Közös környezeti- és vízgazdálkodás, állatgyógyászati együttműködés

1.3.1. Együttműködés az állatgyógyászatban

1.3.2. Együttműködés a vízgazdálkodás és a környezetvédelem terén

2. prioritás: Kulturális tér

2.1.  Közös oktatási és kulturális tér

2.1.2.Határon átnyúló oktatási projektek (képzések, csereprogramok)

2.1.3.Független és egyetemi intézetek együttműködése a kutatás, fejlesztés és innováció terén

2.1.4.Kulturális együttműködési programok

2.1.5.Kulturális örökségvédelmi együttműködés

2.2.  Emberek közötti kapcsolatépítés (egyének, civil szervezetek és önkor mányzatok közötti együttműködés).

A következő években a globális és a térségi verseny eredményeként a régiók helyzete jelentősen átértékelődik attól függően, hogy fel tudnak-e készülni az Unióból érkező források fogadására és ésszerű felhasználására. A 2007-2013 közötti időszakban a kedvezményezett térségekben élők számára - etnikai hovatartozástól függetlenül - a határok két oldalán az egymás felé forduló régiók jegyében jelentős felelősség, hogy miként tudnak együttműködni a programok közös megalkotásában és megvalósításában.

Szlovákia

A Magyarország—Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007— 2013 célterülete magyarországi és szlovákiai határ menti NUTS III (III-as területi statisztikai számbavételi egységek) területekből áll. Az együttműködési program átfogó, stratégiai célja a határtérség gazdasági és társadalmi integrációjának erősítése.

Specifikus célok: a határtérség gazdasági versenyképességének erősítése, az emberek és közösségek közötti társadalmi és kulturális koherencia növelése, a határtérség elérhetőségének és információáramlásának javítása, a természeti értékek védelme.

Emellett a programnak - a horizontális elvek betartásával - hozzá kell járulnia a biztonságos és növekvő egyensúly megteremtéséhez, így valamennyi úgynevezett beavatkozásnak biztosítania kell a nemek közötti esélyegyenlőséget, figyelembe kell vennie a hátrányos helyzetűek, fogyatékosok speciális szükségleteit, és biztosítania kell a természeti és épített környezet védelmét.

A céloknak megfelelően a program három fő prioritási tengelye:

1. Prioritási tengely: azon együttműködéseket ösztönzi, melyek a gazdaság és társadalom integrált fejlődéséhez járulnak hozzá
2. Prioritási tengely: az együttműködések fizikai feltételeinek javítását célozza, elsősorban a közlekedési és kommunikációs, valamint a környezetvédelmi infrastruktúra terén
3. Prioritási tengely: technikai segítségnyújtás (Technical Assistance) A prioritási tengelyekre épülő beavatkozási területek:

1. Prioritás: Gazdaság és társadalom

1.1Beavatkozás: Határon átnyúló üzleti együttműködés támogatása

1.2Beavatkozás: K+F és innovációs együttműködések támogatása

1.3Beavatkozás: Közös turisztikai projektek elősegítése

1.4Beavatkozás: Egészségügy és kockázatmegelőzés

1.5Beavatkozás: Hálózati, partnerségi, program- és projektmenedzsmentkapacitások fejlesztése

1.6Beavatkozás: Emberi erőforrások közös használata és fejlesztése

1.7Beavatkozás: Kisprojekt alap - Emberek közötti kapcsolatépítés

2. Prioritás: Környezet- és természetvédelem, elérhetőség

2.1Beavatkozás: Határon átnyúló környezetvédelem

2.2Beavatkozás: Természetvédelmi együttműködés

2.3Beavatkozás: Kisléptékű közlekedési infrastruktúra fejlesztése, utak, ke rékpárutak, közösségi közlekedés

2.4Beavatkozás: Jobb határátkelési lehetőségek biztosítása a határfolyókon

2.5Beavatkozás: Határon átnyúló kommunikációs csatornák fejlesztése

3. Prioritás: Technikai segítségnyújtás

A prioritás célja a program hatékony, eredményes és átlátható irányításának és működésének biztosítása.

A Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 finanszírozását 85%-ban az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), 10%-ban a résztvevő tagállamok kormányzati hozzájárulásai (társfinanszírozás) biztosítják, a nyertes pályázóktól elvárt önerő mértéke 5%. A program keretében 176,5 millió EUR uniós forrás használható fel, amelyhez Magyarország 105 millió, Szlovákia pedig 71,5 millió EUR forrást biztosít az ERFA számára allokált megfelelő forrásaiból. Az uniós források 41 %-a (mintegy 85 millió EUR) a Gazdaság és társadalom prioritás, 53%-a (körülbelül 110 millió EUR) a Környezet- és természetvédelem, elérhetőség prioritás keretében kerül felhasználásra, a technikai segítségnyújtás aránya 6%.

A program végrehajtását a közösen felállított intézményi struktúrák látják el. A program irányító hatósága és közös technikai titkársága Magyarországon működik, az igazoló (kifizető), illetve az ellenőrző hatóság (a Pénzügyminisztérium, illetve a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal) ugyancsak.

A program megvalósításának közös, illetve nemzeti/regionális székhelyű végrehajtó szervezetei hálózatként működve megfelelő keretet biztosítanak a határtérség közös céljaira és célkitűzéseire összpontosító közös projektek megvalósításához. A program átfogó, stratégiai koordinációjáért a Közös Monitoring Bizottság felel, melynek feladatai közé tartozik a közös pályázati rendszer keretein belül a projektek közös kiválasztása és jóváhagyása.

A programot az Európai Bizottság 2007. december 20-án hagyta jóvá, a pályázati kiírások, illetve a kapcsolódó dokumentumok (pályázói kézikönyv, formanyomtatványok, útmutató) 2008 őszén jelentek meg.

Szlovénia

A Szlovénia—Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007— 2013 keretében rendelkezésre álló európai uniós forrás 29,2 millió EUR, ehhez mindkét ország lényegében egyenlő arányban járul hozzá saját ERFA-forrásaiból, a projektek által felhasználható pénzügyi keret 85%-át teszi ki az Európai Unió által nyújtott, 15%-át pedig a partneri és/vagy kormányzati finanszírozás. 2008. október elején megkezdődött a pályázatok befogadása, az első pályázati határidő 2008. október 31-én járt le.

A program célja élhető, kulturális, egészségügyi és természeti szempontból is egyedülálló határ menti régió kialakítása.

Prioritások:

Az együttműködési térség vonzerejének növelése;

Közös turisztikai célok fejlesztése;

Kultúra védelme és fejlesztése;

A határon átnyúló forgalmi összeköttetések fejlesztése.

Fenntartható fejlődés:

Területfejlesztési együttműködések támogatása;

Preventív egészségvédelem;

Környezetvédelem és -menedzsment;

Hatékony energiafelhasználás.

Támogatható megyék Magyarországon: Vas és Zala megye,

Szlovéniában: Pomurje.

9. táblázat Határon átnyúló együttműködési program, 2007-2013

Ukrajna

A következő évek magyar-ukrán határ mentén megvalósítható fejlesztéspolitikájának legfőbb eszköze az európai uniós forrásból finanszírozott Magyarország-Szlovákia-Románia-Ukrajna 2007-2013 négyoldalú szomszédsági program lesz. A program az Európai Unió saját külső határai mentén meghatározott prioritások figyelembevételével a határ menti területek egyenlőtlenségeinek megszüntetését, illetve a határ menti tevékenységek közös fejlesztését célozza.

10. táblázat Négyoldalú szomszédsági program, 2007-2013

A programterületen mintegy 8,1 millió ember él, s a teljes terület eléri a 83 ezer km2-t. A nevezett országoknak összesen mintegy 600 km közös határszakasza van Ukrajnával, legfőképpen természetesen Kárpátaljával. A magyar-ukrán (gyakorlatilag a magyar-kárpátaljai) határszakasz hossza ezen belül mintegy 135 km. Határátkelőhelyek a teljes határszakaszon átlagosan 28 kilométerenként találhatók, a magyar-ukrán határszakaszon ennél valamivel sűrűbben, átlagosan 22,4 kilométerenként. A népsűrűség a programterületen átlagosan 94 fő/km2, Kárpátalja népsűrűsége valamivel meghaladja a teljes terület népsűrűségét (97,3

fő/km2). A területen élők jelentős részének fő megélhetési forrása a mezőgazdaság vagy ahhoz kapcsolódó gazdasági-ipari (főleg élelmiszer-ipari, könnyűipari) tevékenység. Kárpátalján a programterület átlagánál is magasabb a mezőgazdasági népesség aránya, eléri a 63 százalékot. Viszonylag fejletlenebb üzleti-gazdasági környezetben a kis- és középvállalkozások száma nemzetközi összehasonlításban igen alacsony, ezer főre vetítve Kárpátalján alig hét működik.

A GDP megoszlása a programterületen belül is egyenetlen: Kassa, illetve Borsod-Abaúj-Zemplén megye eléri vagy megközelíti az uniós átlag 30 százalékát, viszont az ukrajnai területek (beleértve Kárpátalját is) átlagos fejlettségi szintje csupán kevesebb mint öt százalékot tesz ki.

Transznacionális programok

Az úgynevezett 3. Célkitűzés (Európai Területi Együttműködés) keretein belül 2007 és 2013 között megvalósuló transznacionális együttműködési programok jelentőségét az adja, hogy egy egységes területi egységként értelmezhető, több országból álló európai régió szereplői közösen keresnek megoldásokat, megoldási technikákat, eljárási módokat a térséget érintő különböző problémákra. Az Európai Unió még az 1990-es évek második felében az uniós országokat és szomszédos csatlakozó területeket - meghatározott gazdasági, földrajzi, társadalmi szempontok alapján - összesen 13 úgynevezett makrotérségre osztotta. Magyarország a közép-európai, adriai, dunai, délkelet-európai térségbe került (Central European, Adriatic, Danubian, South-Eastern European Space -CADSES), és 2006 végéig ebben a térségben volt lehetősége transznacionális együttműködési projektek végrehajtására a többi térségbeli országgal.

A közép- és délkelet-európai fejlődés és az évtized során kétszeri keleti, délkeleti irányú uniós kibővülés szétfeszítette a korábbi intézményes transznacionális együttműködési kereteket, ezért az együttműködés hatékonyságának növelése érdekében az Európai Bizottság a makrotérséget két programtérre, a közép-európai, illetve a délkelet-európai transznacionális együttműködési térségre osztotta. Magyarország 2007 és 2013 között mind a közép-európai, mind pedig a délkelet-európai térség programjában részt vesz.

Délkelet-Európai Térség Transznacionális Együttműködési Program 2007-2013 Programtér:

EU-tagállamok: Ausztria, Bulgária, Görögország, Magyarország, Szlovákia, Szlovénia, Románia, Olaszország (utóbbi nem teljes területével); Tagjelölt és lehetséges tagjelölt országok: Albánia, Bosznia-Hercegovina, Horvátország, Macedónia, Montenegró, Szerbia Harmadik országok: Moldávia, Ukrajna (nem teljes területével).

Prioritások:

Az Európai Bizottság az alábbiakban határozta meg a transznacionális együttműködési programok prioritási tengelyeit.

1. Prioritási tengely: Innováció (tudományos és technológiai hálózatok létre hozása és fejlesztése, valamint a regionális K+F és innovációs kapacitások fokozása)
2. Prioritási tengely: Környezet (az egyértelműen transznacionális léptékű víz gazdálkodási, energiahatékonysági, kockázatmegelőzési és környezetvédelmi tevékenységek)
3. Prioritási tengely: Közlekedési és távközlési elérhetőség (a transznacionális keretekben létrejövő közlekedési és a távközlési szolgáltatásokhoz való hoz záférés, valamint a szolgáltatások minőségének javítása)
4. Prioritási tengely: Fenntartható városfejlesztés (a transznacionális, nemzeti és regionális szintű policentrikus városfejlesztés erősítése).
5. Prioritási tengely: Technikai segítségnyújtás Beavatkozási területek:

1. Prioritás: Az innováció és a vállalkozások támogatása

1.1Beavatkozás: Technológiai és innovációs hálózatok kialakítása egyes spe ciális területeken

1.2Beavatkozás: Az innovatív vállalkozási környezet kialakításának előmoz dítása

1.3Beavatkozás: Az innováció keretfeltételeinek kialakítása, az akadályok el hárítása

2. Prioritás: A környezet védelme és fejlesztése

2.1 Beavatkozás: Az integrált vízgazdálkodás és árvízikockázat-megelőzés javítása 2.3 Beavatkozás: A környezeti veszélymegelőzés javítása

2.3Beavatkozás: A természeti értékek és védett területek managementje együttműködésének előmozdítása

2.4Beavatkozás: Az energia- és erőforrás-hatékonyság javítása

3. Prioritás: Az elérhetőség javítása

3.1Beavatkozás: Az együttműködés feltételeinek javítása a primer és sze kunder szállítási hálózatok elterjesztése, tervezése és működtetése terén

3.2Beavatkozás: A „digitális szakadék" megszüntetésére irányuló stratégiák fejlesztése

3.3Beavatkozás: A multimodális platformok keretfeltételeinek javítása

4. Prioritás: A fenntartható növekedési területek transznacionális szinergiáinak fejlesztése

4.1Beavatkozás: A városi területeket és a regionális településhálózatot érin tő súlyos problémák megoldása

4.2Beavatkozás: A vonzó és elérhető növekedési területek megfelelő egyen súlyának támogatása

4.3Beavatkozás: A fejlődés kulturális értékei alkalmazásának előmozdítása

5. Prioritás: Technikai segítségnyújtás a végrehajtás és a kapacitásépítés támo- gatására

5.1Beavatkozás: A programvégrehajtás alap-management feltételeinek biz tosítása

5.2Beavatkozás: A végrehajtással összefüggő csatlakozó-kísérő tevékenysé gek végrehajtása

Projekt akkor nyújtható be, ha a partnerek (legalább) három, a programban részt vevő országból származnak, s közülük legalább egy európai uniós tagállamból.

A program fő finanszírozási forrása az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), amelynek erre a programra allokált költségvetése a 2007-2013-as időszakra 206,7 millió EUR. Ezt az uniós finanszírozási összeget egészíti ki a nemzeti társfinanszírozás, amelynek révén a Délkelet-Európai Térség transznacionális program teljes költségvetése 245,1 millió EUR. E forrás jelentősen meghaladja a 2000-2006 között lezajlott INTERREG IIIB CADSES programét, a jelenlegi program előfutárjáét. A nem európai uniós országok projektpartnerei számára e program révén rendelkezésre álló forrás egyéb előcsatlakozási vagy támogatási alapokból finanszírozható: a Délkelet-Európai Térség program országainak az IPA (Instrument for Pre-Accession Assistance, előcsatlakozási támogatási eszköz), illetve az ENPI (European Neighbourhood Policy Instrument, európai szomszédságpolitikai eszköz) áll rendelkezésre.

A program potenciális pályázói és projektpartnerei a nonprofit szférából kerülnek ki (önkormányzatok, civil szervezetek, oktatási, tudományos szervezetek, vállalkozókat tömörítő szervezetek, kamarák).

A program irányító hatósága és közös technikai titkársága a 2007-2013-as időszakban Magyarországon működik. Az első számú stratégiai irányító és projekt-

kiválasztó szerv a Monitoring Bizottság, amely a programban részt vevő országok delegált tagjaiból tevődik össze. Általában valamennyi részt vevő országban működik legalább egy kontaktpont, amely a programra és a pályázatokra vonatkozóan felvilágosítást nyújt.

Az operatív programot az Európai Bizottság 2008. március 25-én fogadta el. Jelenleg befejezés előtt áll az intézményrendszer felállítása.

Az első pályázati felhívásra 2009 első negyedévében lehet számítani, amennyiben a stratégiai dokumentumok elfogadása megfelelő ütemben zajlik

2. ábra Programterületi térkép

Középkelet-Európai Operatív Program

Programtér:

nyolc EU-tagország (Lengyelország, Németország - nem teljes területével), Ausztria, Csehország, Szlovákia, Magyarország, Szlovénia, Olaszország (nem teljes területével) + nem EU tagként Ukrajna (nem teljes területével).

A program célja a területi kohézió erősítése, a belső integráció előmozdítása és a versenyképesség növelése Közép-Európában.

3. ábra Programterületi térkép

Prioritások:

Az innováció támogatása Közép-Európában

Az innováció keretfeltételeinek javítása

Kapacitásbővítés az innováció elterjedésének és alkalmazásának érdekében

A tudás-fejlesztés erősítése

Közép-Európa külső és belső elérhetőségének javítása

Közép-Európa összekapcsolhatóságának javítása

Multimodális logisztikai együttműködés kialakítása

A fenntartható és biztonságos mobilitás támogatása

Informatikai és alternatív megoldások a hozzáférés javítására

A környezet felelősségteljes használata

A környezetminőség javítása a természeti erőforrások és a természeti örökség

menedzsmentjén keresztül

A természeti és ember okozta veszélyek és hatások csökkentése

A megújuló energia-források és a hatékony energiagazdálkodás támogatása

Környezetbarát tevékenységek és technológiák támogatása

Városok és régiók versenyképességének és vonzerejének növelése A policentrikus településszerkezet és területi együttműködés erősítése A demográfiai és társadalmi változások város- és regionális fejlődésre gyakorolt területi hatásainak kezelése

A kulturális erőforrások hasznosítása a városok és régiók vonzerejének növelésében.

A program központi irányítási szerveit Ausztriában állítják fel. Irányító hatóság: Bécs Város Önkormányzata - EU Stratégiai és Gazdaságfejlesztési Igazgatóság; igazoló hatóság: Bécs Város Önkormányzata - Költségvetési és Pénzügyi Igazgatóság. Audit hatóság: Osztrák Szövetségi Kancellária. Közös Szakmai Titkárság: Bécs Város Önkormányzatán belüli, funkcionálisan elkülönített szerv.

Pénzügyi források:

A program tervezett ERFA-költségvetése 246 millió EUR.

Nyomdai kivitelezés

Thán Károly u. 25.