| |
Írásunk bevezetőjében részletesen megindokoltuk, miért is tartjuk feltétlenül szükségesnek, hogy oktatási intézményeinkben foglalkozzunk a nemzeti kisebbségeinkkel. Ebben a fejezetben néhány gyakorlati tanácsot szeretnénk adni azoknak az általános és középiskolai pedagógusoknak, akik a téma oktatásának fontosságával kapcsolatos véleményünket osztják.
Mielőtt e téma tananyagba való beillesztésének lehetőségeit, feldolgozásának módjait taglalnánk, röviden tekintsük át, mit is tanítunk ma az általános és középiskolában az országhatárainkon kívül élő magyarokról. A jelenleg használatos tankönyveink oly kevés információt tartalmaznak róluk, hogy az alábbiakban ezeket szó szerint is idézzük.
Az általános iskola 7. osztályának anyaga Európa (Magyarország nélkül), Európa országainak természeti és társadalmi földrajza, valamint a Szovjetunió. A tankönyv (Dr. Füsi Lajos-Dr. Mészáros Rezsőné-Nagy Károlyné-Tóth Ágnes-Vízvári Albertné: Földrajz 7. Tankönyvkiadó, 1986) az „Európa lakossága és országai" című leckében mellőzi kontinensünk népességének bemutatását. A környező országok földrajzának ismertetésekor is csak néhány idevonatkozó tényt találunk: Jugoszlávia „soknemzetiségű ország. A Duna-Tisza közti síkságon és környékén szép számban élnek magyarok is a Vajdaság autonóm tartományban. A terület művelődési és szellemi központja Újvidék (Növi Sad)" (82. o.). Csehszlovákia „lakói csehek, szlovákok, de a határok mentén magyarok, lengyelek és németek is élnek" (119. o.). Romániában „. . . nemzetiségek is élnek. Legtöbben a magyarok vannak, főleg Erdély délkeleti részén, a Székelyföldön laknak. E terület központja Marosvásárhely. Sok magyar él az Alfölddel szomszédos területeken, és az Erdélyi-medencében Kolozsvár környékén is" (127. o.). „Szovjetunióban, a Keleti-Kárpátok területén, főleg Munkács (Muka-csevo) és Ungvár (Uzsgorod) környékén magyarok is élnek" (139. o.). A „Szép tájak, érdekességek Közép-Európában" című olvasmányban röviden olvashatnak a tanulók a Székelyföldről, és a hozzá kapcsolódó „Olvasd el!" szövegrészben a magyar nyelvű kisebbségek számáról, helyzetéről. Sajnos ez a rész csak kiegészítő anyag.
A 8. osztályos tananyag Magyarország földrajza és csillagászati földrajzi ismeretek. Magyarország ismertetésekor a tankönyv értelemszerűen csak hazánk lakosságával és az itt élő nemzetiségekkel foglalkozik.
Még az itt vázolt képnél is elszomorítóbb volt a helyzet a gimnáziumban. A II. osztályos gimnáziumi tananyag a világ társadalmi, népességi és gazdasági arculata. E témakörön belül az 1989-ig használt tankönyv (Dr. Probáld Ferenc: Földrajz II. osztály. Tankönyvkiadó, 1982) mindössze egy mondatot szentelt a magyar kisebbségeknek: „A magyar és albán nemzetiség politikai és kulturális fejlődését Szerbián belül külön tartományi önkormányzat is szolgálja (Vajdaság, ill. Kosovó)" (171. o.). 1989-ben megjelent ugyanennek a tankönyvnek a 3., átdolgozott kiadása, mely kötelező tananyagként tartalmazza Csehszlovákia, Románia, Jugoszlávia és Ausztria földrajzát. Ezek az anyagrészek a IV. osztályos fakultációs könyvből (Dr. Köves József-Dr. Probáld Ferenc: Földrajz IV. osztály, fakultáció. Tankönyvkiadó, 1982) kerültek át ide. Míg a fentebb idézett tankönyvekben nem, vagy csak elvétve találunk utalást a határainkon kívül élő magyarság lélekszámára, területi elhelyezkedésére, addig ezekben a leckékben vannak tájékoztató jellegű (nem pontos) adatok, valamint leírások (a megemlítés szintjén) a magyarok által lakott tájakról. De hiányzik a történelmi háttér, a történeti áttekintés, a magyarok által lakott tájak, városok ismertetése, kapcsolásuk a magyar történelemhez, kultúrához, nincsenek pontos adatok létszámukról, és nélkülözik az áttekinthető térképeket is.
Ezek után felmerül a kérdés, hogy milyen ismereteket lenne célszerű és szükséges a két iskolatípusban a témával kapcsolatban tanítani? Ezt jórészt a rendelkezésre álló tanítási órák száma, valamint az egyes tanulói korosztályok képességei határozzák meg. Kapcsolhatjuk az órák anyagát a már meglévő történelmi, irodalmi, nyelvi, művészettörténeti ismeretekhez, de azokat ki is kell egészítenünk, mert míg történelemórán a 7. osztályban csak év végén tanulnak az első világháborúról, földrajzból már március elején eljutnak Jugoszláviához, Csehszlovákiához, Romániához. 8. osztályban már könnyebb a dolguk, mert Magyarország népességének tárgyalásával egy időben foglalkoznak történelemből az első világháború számunkra oly fontos következményeivel. (Trianon, a Kárpát-medencei magyarság 1/3-ának kisebbségi sorba kerülése stb.)
Az általános iskola 7. osztályának kötelező tananyaga túlzsúfolt, már a tantervben rögzítettek megtanításában is össze kell vonnunk, illetve osztanunk kell leckéket (ezt a tanterv 1987-ben kiadott módosítása is lehetővé teszi), ezért nehéz az új téma számára órákat felszabadítanunk. Európa földrajzának megismerésében az utolsó egység Közép-Európa (NDK, Lengyelország, Svájc, Ausztria, Csehszlovákia, Románia): e témakörrel együtt ismertethetjük a Kárpát-medence magyar nemzetiségeinek problémáit. Az anyagrészhez kapcsolódó kiegészítő olvasmány részletei (Szép tájak, érdekességek Közép-Európában, 132. o.) beilleszthetők az egyes országok természeti földrajzába, és az összefoglalást megelőző tantárgypróbára szánt órát is felhasználhatjuk e célra. Javaslatunk a két óra anyagára:
Az első órán a fogalmak kialakítása előtt megkérdezhetjük, hogy mit jelent a tanulók számára a „nemzetiség" kifejezés, mert így a téves képzeteket, ismereteket biztosabban kijavíthatjuk. Tanulmányozhatjuk az Atlasz „Föld nyelvei" című térképét is, melynél külön is beszélhetünk a finnugor nyelvcsaládba tartozó magyar nyelv használatának elterjedéséről Európában. Az európai nemzetiségi kisebbségek ismertetésénél a 2. táblázat megfelelő adatait átvetíthetjük oszlopdiagram formájában fóliára, s írásvetítővel kivetíthetjük. Az adatokat (természetesen nem kell megtanulni, azok csak tájékoztató jellegűek) és az ábrát közösen elemezhetjük, megbeszélhetjük azt is, hogy a nagyobb lélekszámú nemzetiségek mely országokban élnek. Az óra legfontosabb anyagrésze a magyar nemzeti kisebbség történetének vázlatos ismertetése. Ez esetben a tanári magyarázat a legcélravezetőbb módszer, melyet egészítsünk ki táblavázlattal, és részenként beszéljük meg a tanulókkal az elhangzottakat. Utolsó lépésként az 1980-as helyzetet ismertetjük. Ha előzőleg a tanulókkal házi feladatként készíttetünk egy térképvázlatot a Kárpát-medence országairól, akkor most az 1. táblázat alapján szerkesztethetünk egy tematikus térképet, majd az elkészült ábrát közösen elemezhetjük. A 2. órán megemlített földrajzi neveket kerestessük meg az Atlaszban, majd jelöltessük be azon a vaktérképen, melyet az előző órán a tematikus térkép készítésére használtunk (ily módon azokat a neveket is rögzíthetjük, amelyek az általános iskolai földrajzi Atlaszban nem találhatók meg). A tanulókkal együtt mi is berajzolhatjuk a tájakat a tanári munkatérképünkre. Ennek az órának aktív résztvevői lehetnek a tanulók is, készülhetnek kiselőadásokkal, élménybeszámolókkal egészíthetik ki a hallottakat, gyűjthetnek képeket, útleírásokat, összegyűjthetik eddigi irodalmi, történelmi ismereteiket az egyes magyarlakta tájakról, városokról. Szemléltetésül - amennyiben rendelkezésünkre áll - természetesen felhasználhatjuk az igen szegényes lehetőségeket kínáló 7. osztályos diasorozat mellett saját készítésű felvételeinket is.
Nyolcadik osztályban átismételtethetjük és kibővíthetjük mindazt, amit hetedikben a magyar nemzeti kisebbségekről tanítottunk, és összekapcsoltathatjuk Magyarország népességének tanulmányozásával az egész magyar nemzet népességföldrajzi oktatása címén. A kiegészítő anyagrészek összevonásával (A vasúti menetrend használata és Magyarország közlekedése), és a tantárgypróbák kitöltésére szánt órák elhagyásával összesen plusz 3 órát szentelhetünk a témának. Célszerű ezt az anyagrészt mindjárt az év eleji ismétlés után elhelyezni a tanmenetben, mintegy bevezetésként Magyarország földrajza elé. Az órák általunk javasolt anyaga a következő lehet:
Az 1. órán a tavaly tanult fogalmakat idézzük fel, újjal bővítjük ki, kapcsoljuk össze őket. Míg hetedikben a Kárpát-medencén belül maradtunk, most tágítjuk a képet, és Európa más országaiban, valamint a többi kontinensen élő magyarok számával, helyzetével ismerkedünk meg. Érdeklődés felkeltésként felhívhatjuk a tanulók figyelmét a Magyar Hírlap szerkesztőségének „Magyarnak lenni" (Szerk.: Bokor Pál és Tálasi András) című könyvére, részletet is olvashatunk fel belőle. Az 1. táblázat adatait felhasználva készítsünk egy tematikus térképet, rajzoljuk át fóliára és vetítsük ki írásvetítőn, majd órán ezt az ábrát elemezzük, miközben a tanulók jegyzetelhetnek a füzetükbe. Ezután közös munkával próbáljuk meg összeszedni mindazokat az okokat, amelyek kivándorlásra kényszerítették, késztették a magyarság egy részét. Mindazt, amit megbeszéltünk, rövid magyarázattal foglaljuk össze, melyhez - a jegyzetelést segítendő - térképvázlatot is készítsünk. Óránk utolsó részében ismételjük át, hogy mit tanultunk tavaly a Kárpát-medencében élő magyar nemzeti kisebbségek számáról.
A 2. órán is a hetedikes tananyagot bővítjük, egészítjük ki új ismeretekkel, de most már nemcsak általánosságban foglalkozunk a magyar nemzetiségek történetével, hanem régiónként, részletekben tekintjük át számuk történeti változását. A tavaly tanultak átismétlése után most is az előadás (magyarázat) lehet a legcélravezetőbb módszer, melyet szünetként közös megbeszélés, vázlatírás váltson fel.
A 3. órán - szűkíthetjük a kört, ugyanis a „Hazánk lakossága" c. rész meglehetősen nagy anyag, majd a 4. és 5. órán újra csak alkalmunk nyílik az egy évvel korábban megszerzett ismeretek bővítésére. A 8. osztályos földrajztanköny csak Magyarország jelenlegi területének földtörténetével foglalkozik, holott ezt a Kárpát-medence egészéből kiszakítva nem lehet teljes alapossággal tárgyalni.
Egészítsük ki a témakört a magyar nemzeti kisebbségek által lakott tájegységek kialakulásának és felszínének ismertetésével.
A gimnázium II. osztályának kötelező tananyagához az 1988-89-es tanévtől kezdve hozzátartozik a hazánkkal szomszédos országok földrajza is. Figyelembe véve azt, hogy a gimnáziumi földrajzi tananyag messze nem annyira zsúfolt, a tanulók életkorához mérten nem annyira nehéz, mint az általános iskoláké, bátran bővíthetjük az ismereteket a magyar nemzetiségek, illetve lakóhelyeik jellemzésével. Célszerű lenne, ha minden egyes ország tárgyalásakor külön foglalkoznánk a témával, beillesztve azt a tankönyv eredeti anyagába. Az egyes országok magyar nemzeti kisebbségeinek, illetve az általuk lakott területeknek bemutatására a következő tematikát javasoljuk:
Végül fakultációs órákon ezeket az ismereteket még inkább mélyíthetjük, most már a könyv teljes anyagát felhasználva, megbeszélve, kiegészítve azokat a tanulók által szerzett új információkkal.
Ily módon felépítve egymással összefüggő, egymásra épülő, ugyanakkor koncentrikusan bővülő ismeretanyagot sajátíthatnak el a tanulók az általános iskolától kezdve a középiskolán át egészen a főiskoláig, egyetemig.
Természetesen a nemzeti kisebbségeinkkel kapcsolatos ismeretek elsajátítása mellett kiemelkedő szerepet játszanak az egész témakört, történeti-földrajzi ismeretanyagot élővé tevő tanulmányi kirándulások, határainkon túli magyar iskolák látogatása, azokkal való testvérkapcsolatok kialakítása. Ezekre a szomszéd országokban most még nagyon eltérő lehetőségek kínálkoznak, de az általános, közép- és főiskolákon, egyetemeken a tantervileg eddig csak a Magyar Köztársaság területére tervezett tanulmányi, szakköri kirándulások, terepgyakorlatok minden különösebb anyagi kiadás, külföldi elszállásolás nélkül kiegészíthetők (esetleg helyettesíthetők) egynapos szomszédsági látogatásokkal.
A határainkon túli, kárpát-medencei magyarság, illetve a lakóhelyeiken található - a magyar nemzeti kultúra szerves részét képező - történeti, építészeti, néprajzi, természeti nevezetességek, kulturális értékek mind jobb megismerése céljából az öt szomszédos állam területére 30 kirándulási útvonaltervet állítottunk össze (25. ábra). Ezek döntő többsége külföldi elszállásolást nem igénylő, egynapos kirándulás, de a nagyobb távolságok miatt néhány (pl. erdélyi) túra esetében minimálisan 2-3 napra van szükség. A túratervek összeállításánál elsődlegesen a magyar nyelvterület kiterjedését, az ott található látnivalókat, a magyar vonatkozású kulturális emlékeket vettük figyelembe, de az útba eső nem magyar lakosságú települések kiemelkedő fontosságú nevezetességeit is megtekintésre javasoltuk.
25. ábra: Kirándulási, terepgyakorlati útvonaltervek a határainkon túli magyarlakta területeken
Az általunk ajánlott útvonalak kezdő- és végpontjaiként a magyar határátkelőhelyeket tüntettük fel, a megtekintésre javasolt településeket pedig magyar nevük aláhúzásával jelöltük meg. Ezt követően pedig a túraútvonalak során meglátogatandó települések fontosabb nevezetességeit, látnivalóit soroltuk fel a kirándulásszervezéshez szükséges gyors áttekintés miatt.
Reméljük, hogy könyvünkben közzétett ismeretek elsajátítása és főleg a szomszédos magyarlakta területeken megtett tanulmányi kirándulások, terepgyakorlatok hozzájárulnak ahhoz, hogy a jövőben önmagát, nemzete egészét és a szomszédos népeket jobban megismerő, tisztelő és ezáltal szerető nemzedékek sora fog felnőni jelenlegi határainkon innen és túl.
| |