|
|
Luther és Kálvin tanait elsőkként a környező uradalmak birtokosai, így a Batthyányak vették fel. Mivel vidékünkön is a „cuius regio, eius religo" (a földesúri fennhatóság határozta meg a hitet) elve érvényesült s az őriek a szomszédos főurak befolyása alatt álltak, ők is igyekeztek az új vallási irányzatokat követni. Az alsóőriek Luther Márton követői lettek.
Németújvárat II. Lajos király 1524-ben Batthyány Ferencnek adományozta és ettől fogva ennek a családnak a birtokában maradt. Batthyány Boldizsár (1543-1590), akit Pestolocius 1570 körül megnyert az új tanoknak, Luther Márton híve lett. Batthyány Boldizsár Zrínyi Dorottyát, a szigetvári hős leányát vette feleségül. Mind a ketten lutheránusok voltak és ettől az időtől fogva az új vallás a Batthyányak uradalmához tartozó községekben még inkább terjedt. Beythe Istvánnak, a híres kálvinista superintendensnek, aki 1576-ban Sopronból Németújvárra költözött, sikerült lassan és óvatosan Batthyány Boldizsárt a kálvinizmusra térítenie. Ottani működése és Manlius könyvnyomdája által lett Németújvár a reformációnak a Dunántúlon egyik fő fészke.
Kétségtelen, hogy mindjárt a reformáció kezdetén, mint Vasvármegyének igen sok helysége, úgy Felsőőr is, papjával együtt elfogadta a reformációt és az egyetlen katolikus templom református templommá lett és mindaddig a reformátusok birtokában maradt, míg a főbb családok, köztük a Batthyányak is a protestáns vallást feladták s visszatértek a katolikus hitre.
Batthyány Boldizsár Ferenc nevű fia (1573-1625) a reformációnak különösen nagy előmozdítója volt. A szigorú lutheránus beállítottságú Lobkowitz-Oppel születésű Éva anyja befolyása allatt, a harmincéves háború idején Bethlen Gábor, erdélyi fejedelem, pártjára állt. A fejedelem 1620. október havában Rohoncon időzött, ahol Batthyány Ferenc nagy pompával fogadta és hűséget esküdött neki.
Batthyány Ferenc 50 éves korában 1625. szeptember 15-én Szalonakon halt meg és 1625. november 2-án Németújváron temették el. Ádám nevű fia (1609-1654) a bécsi császári udvarban II. Ferdinánd, valamint Pázmány Péter bíboros és a többi főpapok befolyása alá került akik a becsvágyó 21 éves ifjút az 1630. év kezdetén a katolikus vallásra térítették. A hitváltozás a bécsi császári várban történt, ahol Pázmány az ifjúnak megígérte, hogy személyesen vesz részt az egyházi ünnepségen és rögtön grófi rangra fogják emelni, ami meg is történt.
Batthyány Ádámnak, aki mind jobban elhidegült a szigorú németújvári kálvinista Kanizsai Pálfy János superintendenstől, Lónyi Mihály lett a vallásváltoztatás után, két éven keresztül udvari prédikátora. Batthyány példáját követve, ő szintén a katolikus vallásra tért, ezért gazdájától a felsőőri plébániát kapta jutalmul. így vált egyidejűleg Alsóőr plébánosává, miután Alsóőr az időben Felsőőr leányegyháza volt. Ez az első név szerint is ismert alsóőri plébános Sopronban született, később Vasvár prépostja és Győr kanonoka lett, 1645. október 3-án mint Sopron városi papja halt meg.
Batthyány Ádám 1632. február 3-án a bécsi császári várban házasságra kelt az ájtatos katolikus Formantini-Wittmann Aurora Katalin udvarhölggyel, akitől két fia született: Kristóf a hercegi, Pál a grófi ág megalapítója lett.
Az 1599. évi adójegyzék vagy adólajstrom szerint Felsőőrött protestáns lelkész működött, aki évente két forint adót fizetett. 1619-től 1627-ig Eöri Ferenc volt lelkész, 1627-ben Gyüdi Jakabot iktatták be hivatalába. Nincs kizárva, sőt valószínű, hogy a két említett lelkész Alsóőrött is lelkipásztorkodott.
Az ellenreformációval tehát Alsóőr ismét katolikus és az 1797. évben önálló plébánia lett. Örisziget és Őri-Kisjobbágyi a mai napig is megmaradtak lutheránusoknak. Felsőőr négy felekezetű volt, jelenleg csak három felekezetű éspedig katolikusok, lutheránusok és kálvinisták, a zsidó vallásúakat 1938-ban kitelepítették.
Hogy az ellenreformáció nem mindig erőszak nélkül történt, arról az 1663-ik évben Mindenszentek napja körül Felsőőrben történt események szolgáltatják a legjobb tanúbizonyságot. A kalocsai érsek ösztönzésére Tormási Péter, vasvári prépost 500 német lovas katonával lepte meg Felsőőrt. Nemcsak a templomot, az iskolát és az ezekhez tartozó összes birtokot foglaltatta le, hanem mindehhez a kálvinista lelkészt és tanítót minden javaikból kifosztva el is űzte. A paplakot földig leromboltatta és a népet véresre verette. A katonaságnak megengedte a fosztogatást, amely élt is a lehetőséggel. A község esküdtjeit ruháikból kifosztva, szakálluknál fogva a falun végighurcoltatta, egy üres szobába záratta és így kényszerítette őket vallásuk megváltoztatására. A mindenéből kifosztott pásztor nélküli nyáj hitéhez, vallásos meggyőződéséhez mégis hű maradt. Az istentiszteletet egy pajtában tartották egészen 1681-ig, mikor a soproni országgyűlés a református vallásnak nemcsak szabad gyakorlását, hanem az imaházak felépítését, valamint a prédikátorok és tanítók tartását is megengedte. Ennek folyamán építettek a Pinka füzesei között, félreeső helyen fából egy szalmafedeles oratóriumot. Ebben kerestek azután lelki vigasztalást az egész Vasvármegyéből, sok mérföld távolságból ide vándorolt református atyafiakkal együtt.
Nincs kizárva, hogy ez az erőszakos cselekedet döntő volt az alsóőri protestánsok rekatolizására. Talán nem érdektelen Kazó István, vasvári főesperes az 1696-ban történt egyházvizsgálati jegyzőkönyvében való megállapítása, hogy Alsóőrnek gyermekekkel együtt 371 lakosa volt, akik hála Istennek mind katolikusok. Ebből láthatni, hogy az alsóőri kálvinisták ismét katolikusok lettek és okosabbak voltak mint felsőőri hitbeli társaik, mert nem hagyták magukat megverni és szakálluknál fogva víz és talán száraz kenyér mellett tömlöcbe záratni.
Egyesek jogosan kérdezhetik, hogy a német Luther Márton és a svájci Kálvin János miért találtak követőkre Magyarországon is az általuk hirdetett német és svájci irányzatú reformgondolatokat illetően? Talán azért, mert a magyarok évszázadok óta se feledték el a kényszerrel erőszakolt keresztény vallás felvételét, ezért Rómától meg akartak szabadulni a reformációban látták törekvésük megvalósíthatóságát.
Alsóőr történetére nézve egy érdekes okmány található a Szombathelyi Püspöki Levéltárban.
A római katolikus egyház magasabb rendű egyházhatóságai időközönként felülvizsgálták a hozzájuk tartozó anya-és leányegyházakat, mert nyilvántartották az egyházközségek vagyonát és létszámát is, hogy ha valahol valamilyen tekintetben hiány mutatkoznék, megfelelő intézkedéseket tehessenek.
Így történt ez Alsóőrben is 1697-ben. Püspöki kiküldöttként Kazó István főesperes vette fel az adatokat latin nyelven. Ezek az adatok a maguk eredetiségében - fordításban - az alábbiak:
Az egyház vagyonáról és ennek jövedelméről.
Kőalapon, gyalult fából épült templomát Szent Katalin szűz és vértanú tiszteletére építették. Fazsindellyel van fedve, temető veszi körül, korhadt, deszka kerítéssel. A mennyezetet többszínű fatáblázat képezi. A csiszolt oltárkő a Szent Szűz emlékére felállított kép előtt áll, hol a szentmisét hordozható oltáron tartják.
A kórus és a szószék fából vannak. Nincs sekrestye, nincs padlózat. Nincs keresztelő medence és gyóntatószék. A padok jó karban vannak. A temetőn kívüli haranglábat fagerendák alkotják. A hagyományos búcsút a Szent Szűz és Vértanú védelme alatt, a nevenapján (november 25-én) a hívők a helyi szokások szerint ünneplik.
A plébánia egész vagyona ingatlan és ingó vagyonból áll. Ezen kívül volt még 60 Forint készpénz is, mely egy jámbor adományból származott, harangvétel céljából. Ezt azonban más célra fordították. Az egyházközségben megvan azonban a törekvés, hogy harang beszerzésére pénzt gyűjtsenek. Közben megjelentek az egyházközség itt lakó tagjai, mindnyájan katolikusok és öreg emberek. Egybehangzóan kijelentették, hogy Felsőeőr határában egy darab szántóföld és egy nemesi birtok is az egyházé, melyek egymással határosak. Délen Gaál Péter birtokát érintik, északon pedig egy elhagyott nemesi birtok képezi a közvetlen szomszédságot.
Ez a föld, melyet az elhalt Gángoly Benedek örökösei bírtak egykor kb. 5 hold nagyságú, és könnyen megterem rajta aratásonként 10 mérő gabona. Ez a felvilágosító nyilatkozat, melyet Seper Gáspár, mind mások is esküvel erősítettek meg, egyezik a tiszteletreméltó vasvári egyházi káptalan levéltárában történt vizsgálat eredményével és az egyházközség tagjainak, még pedig Seper Zsigmond Vas vármegye esküdtje, valamint Palánk András, Szabó István és Seper Miklós ugyancsak esküdtek vallomásával is.
Az igazsággal is összhangban van és az Isten egyházának is előnyösebb, ha az előbb említett birtokok, melyeket eddig nem katolikusok használtak, az eddigi jövedelmükkel együtt, ítéle által az egyházközségnek vissza adatnak.
Ez a szántóföld, mely egy meghalt szűz jámbor hagyatékából származik, a többi birtokokkal együtt valószínűleg az alsóeőri, nem pedig a felsőeőri egyházhoz tartozott. Ezeket a birtokokat most nem katolikusok, hanem helvét vallású protestánsok bírnak.
Egy hordozható oltár, egy nagy római misekönyv, egy halott szertartási könyv, egy egyházi szertartások könyve, egy hosszú fehér ing vállkendővel, egy öv, egy aranyozott ezüst kehely, ostyatányérral, egy kis oltárterítő, egy kehelyfödél, két kehelyterítő, egy miseing, egy burza, négy nagy oltárterítő, két törülköző, két feszület, egy csengetyű, két fa gyertyatartó, egy réz szenteltvíztartó, négy zászló és egy szekrény.
A paplak fából volt a hegy lábánál, egy elhagyott birtokra építve. Közben a papnak szánt lakóházat elsajátították és a melléképületekkel együtt más célra használták fel. Azért a leányegyház papjának nincsen ingatlan vagyona. Időközben a község a plébánosnak évente 27 mérő gabonát, rész szerint búzát, rész szerint hüvelyeseket ajándékozott, mert a hitközség tagjai igen szegények voltak. A stólailleték egyenlő a felsőeőri plébániával. A községnek összesen 4 eke áll rendelkezésére, melyekkel egész nap szántanak. Hasonlóképpen két borona áll egész nap működésben.
Az újonnan épült iskola ugyan kicsi, de azért mégis célszerűen van berendezve. Egy kert is tartozik hozzá. A tanítómester katolikus, egyidejűleg harangozó is. A fizetését az egyházközség tagjaival együtt közösen állapították meg. Jelenleg kap öt mérő hüvelyest, egy öltönyre szövetet és minden háztól egy kenyeret.
A halott kiharongozásáért és a temetésen való közreműködésért kap három garast és meghívják a torra.
A lakosság száma gyermekekkel együtt összesen 371 lelket tesz ki, melyek hála Isten mindnyájan katolikusok.
Ez a vizsgálat Batthyány József püspök által történt. Ennek a magyar nyelven fogalmazott jegyzőkönyvnek szószerinti szövege a következő:
A tanítómester Pozsgai János.
Katolikus, letette a hitvallást, ismeri a szertartásokat, rítusokat. A hivatalához képest megfelelő tudással bír. Mind a kántorszolgálatot, mind a többi tevékenységet megelégedéssel végzi el. Illemtudó, nem iszákos, nem beképzelt és a plébánossal szemben nem engedetlen.
Az iskolaépület jó karban van, renoválás a község feladata.
Szombathelyi Püspöki Levéltár, II. köt. 491.1. folyt.
Szombathelyi Püspöki Levéltár. Pinkafői kerület kötete. 10. lap.
Az Anyaegyház Felső Eőr, vagyis Ober Warth. Ennek 1. filiálisa, leányegyháza Alsó Eőr, vagyis Unter Wart, amelynek temploma van és az anyaegyháztól 3/4 óra járásnyira van.
Lakóinak száma: Katolikusok, akik vallásgyakorlásra képesek 534, nem képesek 226 ami összesen: 760
Lutheránusok és Kálvinisták nincsenek. Valamennyien magyarul beszélnek és nemesi származásúak. Ez a templom 1769 évben, részben a saját jövedelméből, részben a közösség segítségével épült teljesen újonnan. Hosszúkás formájú, falazott és boltozott, cseréppel van födve, 800 személy befogadására alkalmas, jó állapotban van, konszekrálva nincs, de Szent Katalin szűz és vértanú tiszteletére van megáldva. A templom búcsúját a szent Szűz ünnepén tartják és a templom szolgáit ekkor a közösség látja el. A templomban két oltár van. Egyik Szent Katalin tiszteletére, melyet Batthyány József kalocsai érsek készíttetett. A másik a Szent Kereszt tiszteletére a templom költségére készült, de még nincs befestve, egyébként kellően fel van díszítve és hivatalos oltárkővel ellátva. Falazott kórusa van, ahol 6 kulcsos orgona van. Szószéke új, rajta a négy evangélista kifaragva, de még nincs befestve.
Északról a kapu mellett van a sekrestye, amely falazott, boltozott, cseréppel fedett, ebben egy szekrény van a kelyhek és ruhák részére, egy láda a lámpák részére, egy régi gyóntatószék. Sem kápolna, sem oratórium nincs. Nincs kripta sem. 21 pad van jó állapotban. A torony a bejárat felett van keletről, falazott és cseréppel fedett, benne két haranggal. A nagyobbik Szt. Adalbert tiszteletére, 350 libra nagyságú, a kisebbik Szt. Katalin tiszteletére 89 libra nagyságú. Grácban lettek felszentelve. A temetőt két évvel ezelőtt állították fel, benedikálták, benne az Alsó Eőriek tartják fenn a keresztet. Istentisztelet itt minden harmadik vasárnapon vagy ünnepnapon van, de a Mária-ünnepek kivételt képeznek, mivel az anyaegyházban a főoltáron elhelyezett kép miatt, ott szokott lenni az istentisztelet. Vízkeresztkor, Szt. Márk ünnepén, amikor a vetést áldják meg, Űrnapján és Szt. Katalin ünnepén viszont ebben a leányegyházban van az istentisztelet, a plébánost a közösség látja ebéden, vagy ehelyett 1 Forint 30 krajcárt kap. Egyéb alkalmakkor, ha istentisztelet van is, nem tartoznak őt megvendégelni.........
Földje nincs, sem készpénze, de tőkéje van, 86 Forint 38 krajcár, amely a község egyes lakóinál van kölcsön. (Ezek neveit nem írom le).
A templom ingóságai és ingatlanjai nincsenek elidegenítve, szükségesekkel van ellátva. Gyertyára évente 7 Forint kell. A ruhákat a templom szolgája mossa, bort a közösség ad, ostyát az iskolamester süti ingyenesen, de ezután erről is a közösség gondoskodik. Jámbor alapítvány nincs.
Szent Kereszt részecskéje, amelyet Lőrincz Fülöp provizor ajándékozott a templomnak, hivatalos irattal el van látva és a szent kereszt feltalálásának, továbbá felmagasztalásának ünnepén a hivek tiszteletadására helyezik ki.
Egy tempomszolga van, Seper Mihály nemes (ifjabb), akinek dolga, hogy a templom szükségleteiről gondoskodjék. Fáradtságáért semmi díjat nem kap. Minden két évben, bizonyos rendben mást választanak e tisztségre.
Háza itt nincs, de az anyaegyházban lévő épülethez a plébánia híveivel és minden leányegyház hívőivel együtt hozzájárulnak. Sem rét, sem földek nincsenek, de a plébánia földjeinek megműveléséhez ők is hozzájárulnak.....
Az iskolamester Pásztori László, aki Sopron megyei Pásztoriból származik, 56 éves, itt szolgál hét éve. Ezenkívül volt Náraiban 4 évig, Szécsényben 8 évig, Felső Eőrön 2 és fél évig.
Segédtanító volt Gencsen egy, Vépen két évig. Magyarul tud és így szolgál itt. Segédtanítója nincs.
Nemrégen emelt, fából készült háza van, egy szobával, konyhával, kamrával és istállóval. Ezt fenntartani, javítani, kerítéssel ellátni a helybeli lakosok kötelesek. Kocsi szín, szérű és kert nincs.
Szomszédja keletről a falu kocsmája, nyugatról Görög István, északról Görög István és délről a tér.
Egy szántója van a Sűrű nevezetű dűlőben. Szomszédjai itt keletről a közösség, nyugatról és északról Gangol Mátyás, délről Benkő Mátyás. Az előző vizitáció értelmében a község lakói tartoztak a földet megművelni és ősziekkel bevetni az iskolamester gabonájával, de ezt most nem teszik. Rétje nincs, de a szénából a közösség rétjéről az első és második kaszálásból egy-egy kocsi szénát kap, ezt kötelesek beszállítani hozzá, hasonlóképpen egy kocsi szalmát. Ezenkívül a temető egy kis részét kaszálja. Földjei nincsenek idegen kézen, de új szerzemény sincs, nincs szőlője, erdője, de a közösséggel együtt szabad faizása (fakitermelése) és szabad legeltetési joga van. 12 kocsi tűzifát kap, megholtakért való harangozásért 3 krajcárt, az orgonálásért minden háztól 3 krajcárt, vihar esetén a harangozásért egy kéve lent.
A helység bábaasszonya Strosserics Borbála, katolikus, 58 éves, vizsgázott és esküt tett, aki nem csupán hivatalát tudja ellátni, hanem szükség esetén keresztelni is tud, munkadíja minden szülés után 14 krajcár.
Az „Alsó Eőri Káptalanság" előbb a Felső Eőri plébániához tartozott fiók egyház ő Császári Királyi felsége által a Nagy Méltóságú Magyar Királyi Helytartó Tanácsnak 1797. évi szeptember 12-én 18040 sz. alatt kelt Kegyes Rendelvénye szerint, a más fiók egyház nélkül kegyúri jog mellett felállíttatott. A kegyúr személyét mint a felállításra és a káptalanság lakházának fenntartására, mind a Káptalan jövedelmezésére, mind pedig az egyház minden rendű szükségleteire nézve képviseli és fenntartja a községi közbirtokosság az általa 1797. évi november 6-án kelt és már előbb november 7-én a T. Vármegyéhez minden ellentmondás nélkül beadott, jelenleg a Püspöki Szentszék levéltárában letett közirat szerint.
A káplánságot viseli Magda György, Horváth Nádaljai, a Szombathelyi Püspöki Kerülethez és T. Nemes Vas Vármegyében kebelezett helységbeli származás, született 1772. évi március 5-én, tehát 32 éves, papságban hivataloskodik 8-ik évtől fogva, ugyanis 1795. évi augusztus 23-án felszenteltetett a püspöki megye terhére, itten 1801. évi április 30-áig, tehát 5 és fél évig Rohonczon káplán vala, a német nyelvet középszerűen, a horvát és magyar nyelvet egyformán beszéli, itten egyedül maga magyarul hivataloskodik 878 léleknek, kik közül a római katolikus hitben gyónásra képesítettek lélekszáma 616, más felekezetűek nincsenek.
A templom építtetett 1769. évben, rész szerint megtakarított tőkepénzzel, rész szerint a közönség buzgó áldozatkészsége által, — nyugatra tojásdad alakú, a tornya keletre homlokzatátképezi, szélessége 4,hosszassága 10 öl, alapja kőből, feljebb téglából falazott, boltozatos, cserép sindölözött, gömbölyű téglával befoglalva, saját népének elegendő, jó karban van tartva, — vallomás szerint Kozma János az időbeli Felső Eőri Plébános által lett megáldva, Szent Katalin szűznek és mártírnak felajánltatott, kinek mint pártfogónak ünnepnapja évenként november 25-én megünnepeltetik.
Van két oltára, a főoltár Szent Katalin tiszteletére, oldalvást Szent Péter és Szent Pál apostolok szobraival, mely 1771. évben néhai Gróf Batthyány József Primás Cardinális által ajándékoztatott és néhai kegyes emlékű Szily János püspök által 1778. évi január 19-én felszenteltetvén hiteles és hordozható oltárkővel elláttatott hozzá mellékelt okirat tanúsítása szerint Szent Castus és Celsius ereklyéivel.
Az észak felől lévő mellékoltár a Szent Kereszt feltalálására rendelt ünnep emlékére állíttatott fel a templom és község költségén, melynek áldatásáról, vagy felszenteltetéséről írásbeli okirat nem létezik, valamint a rajta lévő ereklyékről sem találtatik.
Ezek felszereltetése tűrhető állapotban van. Kápolnája vagy magányos imahelye nincsen, karzata erős tartós anyagból készült, van egy orgonája hat változtatásra, csinos szónbkszéke, a szentélyben székek, a templom hajójában két részben 24, sírboltja nincsen. Négyszögre falazott tornya felülről csúcsos, cserép zsindellyel fedve, bádog pléhből készült kettős kereszttel.
A toronyban van 3 harang, a nagyobb 451 fontos, már két egyházi vizsgálatkor megvolt, Szent Albert tiszteletére felajánlva és állítólag meg van áldva, a középső 330 fontos, néhai Gróf Arió Ádám József püspök által 1790.évi december 22-én kiadott bizonyítvány szerint Szent Vitus tiszteletére, a kisebbik 163 fontos Szent Katalin tiszteletére Feltl Salézius Ferenc grazi harangöntő által 1790. évi december 24-én kiadott okirat szerint megáldva.
Van egy terjedelmes, két öl széles és két öl hosszú téglából épített sekrestye, ebben egy a szent ruháknak elrakására való szökrény, három közönséges láda, egy másik ezen három felett, két gyóntatószék a nagy szökrényhez kapcsolva, még is egy láda a közönséges olaj és egyéb apróságok elhelyezésére.
A temető délnek, közel a faluhoz 1776. évben a község által állíttatott fel, jelenleg kijavított szent Kereszttel, Nagy Mihály az időbeli Felső Eőri helyettes plébános által 1776. évi március 26-án kiadott bizonyítvány szerint egyházilag megáldatott, kijavított jó árokkal van bekerítve.
A káptalanságban kápolna nincsen. A temetőben lévő és Nagy Mihály említett bizonyítványa szerint megáldott Szent Kereszten kívül van még a templom előtt a községi vendéglő irányában egy a Boldogságos Szűz Máriát képző, falécezettel bekerített, faragott kőből készített szobor és nyugatnak egy Szent Kereszt a Komjáthy útban téglából szerkesztve — melynek a Püspöki Szent Széknek 1802. évi május 21-én kelt engedelme és a községnek 1802. évi május 8-án kiadott körirata szerint a község költségén a mondott évben készíttettek, vagy inkább a község régi kötelességénél fogva újra lettek felállítva, és a Főtisztelendő Püspöki Szentszéktől 1802. évi május 21-én kiadott meghatalmazásánál fogva általam azon évi október hó 3-án egyházi áldással felavatva lettek.
A vasárnapi és ünnepnapi délelőtti istentisztelet pontosan a püspöki körlevél szabályzata szerint, a délutáni, nyáron a marhalegeltetés, télen a marhaetetés miatt két órakor tartatik.
Találtatott: egy szentségtartó keveset megezüstözve és néhol megaranyozva, egy aranyozott ostyatartó, két áldoztató kehely, melynek egyike alig használható, egy szelence a szentelt olajoknak, mely a múlt évben szereztetett, és belül meg van aranyozva. Egy az utolsó kenetre és haldoklók számára czinből való, keveset meg van aranyozva, egy füstölő tömjéntartóval rézből, jól elhasznált állapotban. Egy fakereszt néhol megaranyozva, a szónokszék két balfelén a falhoz ragasztva, egy keresztecske, a nagyobb oltáron lévő szentségtartó felett, egy bádogpléh lámpás, melyben a második harangszótól kezdve az Isteni Tisztelet végeztéig égettetik. A község költségén rendelt olaj, 12 egyforma gyertyatartó a két oltárokra valók és megaranyozott fából, mégis 4 barnás színűek szinte fából a halotti ravatalhoz valók. Misemondó két ruhák hasonló színű stólával, kesztyűkkel, karövvel, palástokkal és takaróval, jól elviselt állapotban. Egy egészen új misemondó ruha ezen évben szereztetett, egy halotti miséhez való, egy darab minden hozzá tartozandóságaival, egy köpönyeg stólával, nem régi, egy hosszú, fehér ing jobb állapotban, egy elkopott öv. egy vállkendő, a fehérekhez hasonló, három fehér átkötő zsinór, a szent kehely alá tartozó, a múlt évben szerzett két tiszta fehérterítő, 5 db. közönséges régiebbek, kehely törlő, vagy tisztító újonnan szerzett 10 db. tiszta ruhák, régebbek 12 db., 2 db. kék és zöld színű a Szentség megfogására szolgáló takarók. Két alsó közönséges oltárterítő, 4 felsőbb és legfelül valók is 4 db., három közönséges kéztörlő, víz és bortartó 4 üveg, két kényelmes karing, a ministrálók ruhái 4 db.-ban kék posztóból, ugyanannyi felöltözővel és vörös nyakpántlikával, 4 db. zászló, Krisztus képlete 2 példányban, két jól megkopott misemondó könyv, halotti misére 1 db., Esztergomi Kerületi ceremóniáskönyv egy darab, 1 evangéliumos könyv, 1 db. réz tégely keresztelővíznek, nyomtatott kannoni táblák, a nagyobb oltáron üveg alatt ezüstös szegélyzettel, a kisebb oltáron 6 db. régiek, egy vas abroncsozott lámpás gyertyagyújtásra, szenteltvíztartó fa dobozi, egy új közönséges fecskendő borosta, egy szenteltvíztartó réztégely, a sekrestye falához kapcsolt harangocska, két kis harang a két oltárhoz, egy ostyatartó doboz, vasból készített két ostyasütő, 4 rézfogatékos fáklyatartó, 1 a temetéskor használandó fakereszt és fakönyv, fekete posztóból való koporsóterítővel, két lámpás a szentséggel való körmenetre, Krisztus Urunk halotti szent sírja, ehhez 24 lámpás, 12 üveggolyókkal és 24 fából valókkal, a feltámadt Krisztus faragott jelkép, 1 a korsócskához való cintányérka, 1 a közönséges olaj eltartására való bádog pléh edény. Az oltárok beterítésére való két abrosz, az oltárhoz 4 vánkos.
Az Alsó Eőri Templomnak ingatlan birtoka éppen nincsen. Egyetlen egy jövedelme a buzgó hívek által az Isteni Tisztelet alkalmával tenni szokott kegyes adakozásokból, a temetéskori harangozásért járandó díjakból és a haldoklók kegyes alapítványaiból áll. A templom pénztárában elzárt kötvények mellett hatos kamatra kiadott tőkéje 330 Forint, ötös kamatos 25 Forint, melyek helybeli lakosoknál vannak elhelyezve, az évenkénti kamatokat pontosan fizetik. A templom pénztárában, mely a Káptalanság lakába tartozik, van 9 Forint, és 44 krajcár készpénzben. A templom atyja évenkénti számadásait a káplán úr és esküdtek vagy elöljárók előtt beadja.
Az Alsó Eőri Egyház adósságokkal éppen nincsen terhelve. A szükséges javítások megtétetnek a templomi pénztár erejéig, vagy annak hiányában a község költségén. Az 1797. évi november 6-án kelt köziratban elfogadott közelmek szerint. Viasz gyertyákra évenként fizet mintegy 30 Forintot, ostyáért és gyónóborért nem fizet, mivel az ostyát kiszolgáltatja a mester, kinek ezért évenként egy mérő búza adatik. A gyónóbort pedig a helybeli vendéglős a haszonbérlet kötésekor elvállalni köteleztetik.
Vannak itten három féle alapítványok, vagyis kegyes hagyományok:
1. Krautszak Katalin 1763. évben néhai Spitzer György özvegye a templom irati között található kötvény szerint Győrök János helybeli lakosnak ötös kamatra kölcsönözött 25 Forintot hagyományozott avégett, hogy évenként januári hónapban magáért és férjéért egy énekes szent mise mondassák. A lelkésznek 30 krajcár a mesternek hét krajcár, a templomnak 38 krajcár rendeltettek.
2. Pásti Erzsébet Újvári Sándor özvegye 1801. évi január 20-án a templom pénzeivel .... alatti okirat szerint összesített 50 Ft -ot hagyományozott egy évenként április 27-én mondandó énekes halotti misére liberával, néhai tisztelt Újvári László fiának, mint Alsó Eőrött legelőször hivataloskodott káplánnak lelki üdvösségéért. A lelkésznek lFt -ot, a mesternek 15 krajcárt rendelt, a kamat maradékot a templom javára utalványozta.
3. Seper Judit néhai Huiter Jakab özvegye 1803. évi január 2-án a templom pénzeivel........... alatti okirat szerint összesített 50 Forintot hagyott, évenként november 29-én, mint halála napján liberával mondandó halotti énekes szent misére a maga lelke üdvösségéért. A kamatok felosztatnak Pásti Erzsébet rendelkezése szerint.
A mellékoltáron lévő szentségtartóban fenn tartatik Krisztus Urunk szent keresztjének egy részlete, melyet Fráter Landini Miklós Angyal Mária Remete Szent Ágoston szerzetesnek Porphiriai püspöke az Apostoli Szent Szék Sekrestyés felügyelője és a Pápa udvari segédje 1773. évi december 6-án Rómából ajándékozott. Az ereklye a Vas megyei Püspöki Szent Szék által eredetinek elismertetett és nyilvános tiszteletre kitétetni engedményeztetett, ennél fogva évenként a Szent Kereszt feltaláltatása és felmagasztalása ünnepein kitétetik és az ünnepek végével ugyanazon oltáron a népnek csókolás végett nyújtatik.
Ezen Egyház felállítása alkalmával 14-ik Kelemen Pápától 1771. évben hét évre engedélyezett búcsúk megszűntek, mások sincsenek.
A templom atya Seper András, ki a beszerzendőket beszerzi, a kiadandókat kiadja. A templom és káptalanság javítását eszközli, az egyház számadásait vezeti. A céh mester Palánk István, ki a templom tisztántartására ügyel, vasár- és ünnepnapokon előforduló egyházi szolgaiatokat megteszi, köznapokon ezeket a mester teljesíti. Az utóbbi mellett mint segéd szolgák alkalmaztatnak Farkas János és Seper Mátyás, kiknek a becsületen kívül fizetésük nincsen.
A káplánnak van egy új, még 1798. évben falazattal, boltozattal és cserép zsindellyel felállított lakháza, van ebben két lakszoba magának, a másik a cselédség számára kipadlózva, egy konyha, egy kamara, cserép zsindellyel fedve, 4 db. marhára való istálló, szekér szín, léccel kerített négy kisebb ketrecek fedve, pince helyett van egy a kapu bal felén lévő kamara. Van a lakházhoz szomszédolt két kert még 1802. évi április 9-én 30 krajcár jövedelműnek becsülve. Ezek felállítására és jó állapotban tartására ügyelni tartozik a község az 1797. évi november 6-án kelt és a püspöki szent szék levéltárában lévő körirat szerint.
A káplán évenkénti készpénz jövedelme 230 Forint, melyből 84 Forint 6 krajcár a vallási alapítványból, a többi a község által fizettetik és a fent idézett körirat szerint 84 Forint 5 krajcár elmaradása miatt bekövetkező hiány és a község pótolni köteleztetik. Van még kemény fája, jól megrakott 20 szekérrel, melyet a község levágatni, meghordatni és tüzelésre felvágatni tartozik. Még is az idézett körirat szerint van neki határozott díjazása.
| Kereszteléstől | 6 | kr. |
| Egyházkelőtől | 3 | kr. |
| Házasok esküdtetésétől | 51 | kr. |
| Házasok háromszori kihirdetésétől | 9 | kr. |
| Nagyobbak temetésétől | 21 | kr. |
| Kisebbektől | 15 | kr. |
| Halotti nagy misétől | 30 | kr. |
| Szabad gyűjtés | ||
| A haszonbérlők kétszeres díjt fizetnek. |
Könyvekből: (Charmes Vallástana... 8 részben bekötve, 2 db.)
XIV. Benedek Pápa Püspöki Zsinatja...... .kötésben 2db. Szily Püspök papi utasítása.
Kosztolányi Sándor böjti egyházi beszédei fűzve 2 db. Ugyan annak Vasárnapi egyházi beszédei két db. Magyar Nemzeti Káté.
Más bútorokból: Egy ágy kemény fából, két viselt lepedő, három viselt vánkos, egy tollas dunyha, egy tollas ócska párna, egy négyszögű asztal kemény fából, három hasonló sujtásos bőrrel bevont szék, két nagyobb abrosz, hat kisebb abrosz, két pár kés és villa, két kalán.
A káptalansághoz fiók gyülekezet kapcsolva nincsen.
Az Alsó Eőri Mester Dénes János, Felső Eőri születés, 51. éves, beszéli a latin és magyar nyelveket, középszerűen a németet. Most egyfolytában itten már 22-től fogva viseli Mesteri hivatalát, elsőben Szent Léránton, Szombathelyen alul kezdte pályályát, következő 5 évig itten, azután négy évig Felső Eőrön hivataloskodott, és így már 31 évektől fogva viseli a mesteri hivatalt. Meg is őszült, jelenleg csak magyar nyelven szolgál, segéd tanító nélkül.
Van fából készült lakháza, két szobával, egyik nagyobb, a másik kisebb, konyhával, két marhára való istállója, ezek áltáljában elégtelenek, minden tartalék rekesz, pince és más kényelmes helyiség nélkül. Van kiskertje az udvarral kapcsolatban, mely alig használható. A ház építése és fenntartása a községet illeti. A községtől van fizetési adomány fejében 9 mérő búzája, melyből egy mérő ostyáért számíttatik.
9 mérő rozsa, a szénából van neki első kaszálásból való egy szekérrel, a második kaszálásból vagy sarjúból is egy szekérrel, melyet a község lekaszálni, szárogatni és meghordatni tartozik. Ezenkívül van 6 kereszt búza, szalmája, 12 szekér tüzelő fája, jól megrakott négy ökrös szekerekkel, melynek vágatása és meghordatása a községet terheli. Végre van készpénzben 15 Forintja, és minden háztól jár neki még egy garas és egy marok len, kivéve a község hat házait, melyekben a haszonbérlők és pásztorok laknak, kik a hazánkén ti adományok helyett keresztelésre, házassági esketésre és halott temetésére kétszeres díjat fizetnek.
Kereszteléskor 2 krajcár, egyházkeléskor semmi, esketéskor 9 krajcár, még is egy icce bor, két krajcáros kenyér, az ünnepélyes halotti misétől 7 krajcár, és házankénti gyűjtés.
Van három bába.
Mind a három római katolika vallásúak, alkalmasint képesek az utolsón kívül, ki ezért ritkábban használtatik.
Eddig a latin szöveg, idő kelet és aláírás nélkül. Az első árkus papiros külső lapján ezek a szavak találtatnak magyar nyelvre fordítva: Az Alsó Eőri Káptalanság leírása készíttetett 1803. esztendőben.
Még is a latin szöveg utolsó lapján következő, latinul írt jegyzések magyar nyelvre fordítva olvashatók: Az Alsó Eőri plébános jövedelme feljegyeztetik 1843. Hollósy István MK. plébános által:
Amennyire az alapítvány 100 Ft-ot, vagy 100 Ft-nál többet teszen, ilyen esetben az egyház 1 Ft-ot, a Mester is 1 Ft-ot kap, a maradék illeti a plébánost, kivévén Magda György alapítványát, mely szerint a Mesternek 15 krajcár ezüstben fizettetik, a maradék illeti a szent misét mondó plébánost. Igyezte Hollósy István MK. plébános. A fenti hivatalos okiratot igaznak és hitelesnek elismerem. Griller Ferenc MK. Pinkafői Kerületi Esperes, Címzetes Kanonok. P.H.
Kelt Pinkafőn 1878. évi november 22-én.
Somogyi Kánoni Vizitáció. Rohonci kerület kötete. 1., 2. és 7. lap.
Az Alsó Eőri plébánia kánoni vizitációja elkészítve 1812. évben szept. 19-én, Nagy Zsigmond Vas megyei vicejudlium és Saly Péter esküdt jelenlétében. Rohonc mezőváros és kerület részéről Ebért Mihály plébános, Alsó Eőr nemes közönsége részéről Frantsits János esküdt, Seper Mihály, Farkas Fülöp, Seper János, Győrök György, Benkő Mátyás, Győrök János, Pál Mátyás, Palánk István, Farkas Miklós, Németh György, Horváth János, Haselpacher József és több mások jelenlétében.
Az Alsó Eőri plébánia a Szombathelyi Egyházmegyében, a Rohonci kerületben van. A Felső Eőri plébániából, - amelyhez valamikor, mint le ányegyházhoz (filia) tartozott —, 1797. évben mint helyi káplánság (qualitate Localis Capellaniae) szakadt ki, később Plébánia rangra emelkedett, kegyuraság alatt áll, a kegyúrságot az Alsó Eőri nemesi közösség gyakorolja. Ennek a plébániának egyetlen leányegyháza sincs.
A jelenlegi plébános Magda György, világi pap a Vas megyei Horvátnádaljáról, 41 éves, a Szombathelyi Szemináriumban tanult, 12 és fél évig Rohoncon, mint horvát káplán működött. A latin nyelven kívül horvátul, magyarul és németül tud.
Ezen a plébánián megvan a kereszteltek, házasultak, a halottak anya
könyve, a plébánia különválásától, tehát 1797. évtől. Ezenkívül megvan a királyi rendelkezéseket tartalmazó könyv és a püspöki enciklikákat tartalmazó könyv.
A plébános vasárnapokon és ünnepeken beszédet tart a néphez, a délutáni órákban hitet oktat. Az ünnepeket, böjti napokat, házasulandókat annak idején kihirdeti és mikor a misehallgatás a hívek számára kötelező, szent misét mutat be, értük felajánlva. Káplán vagy más pap a plébánia területén nincs.
A plébániatemplom 1769. évben részben a hívek közösségének hozzájárulásából, részben a templompénzből készült, szilárd építőanyagból, téglából falazták, boltozott és cseréppel fedték. Mintegy 900 személyt tud befogadni, jó állapotban van, kivéve a tetőt.
A templom nincs konszekrálva, de Szt. Katalin tiszteletére van megáldva. Ennek ünnepén minden évben a közösség közreműködésével megtartják búcsúnapját.
Szent Katalin tiszteletére szentelt főoltáron kívül van egy mellékoltár: Szent Kereszt feltalálásának emlékére szentelve. Mindkét oltár a hiteles oltárkővel van ellátva és kellően felszerelve.
A kórus szilárd építőanyagból készült, orgonája van. A szószék fából, festett és aranyozott. A keresztelőkút fából, van a szentelt víz részére fából készült edény, amit vaspánt erősít, öröklámpa az oltár előtt fémlapokból. Megfelelő alapítvány nélkül csak vasárnapokon és ünnepeken az istentiszteletek alatt ég. Szenteltvizet időnként megújítják.
A torony szilárd anyagból épült, cseréppel van fedve, három harang van benne. A nagy 451, a középső 330, a kicsi 163 font nagyságú. Első Szt. Adalbert, másik Szt. Vitus, harmadik Szt. Katalin tiszteletére. A sekrestye hozzá van építve a templomhoz, szilárd építőanyagból. Téglából épült, cseréppel fedett, 2 gyóntatószék van benne, szekrény és láda.
A temető a falun kívül van, árokkal körülvéve. Kereszt van benne, benedikálva van. Sem nyilvános, sem magán kápolna nincs a községben. A következő körmenetek vannak a plébánián Szentséggel: Nagyszombaton Urunk feltámadására, és Űrnapján. Szentség nélkül Szt. Márk ünnepén a vetések megszentelésére és a három könyörgő napon. Szentségimádas a hívek buzgó jelenlétével és papok összejövetelével december 12-én van.
Az alábbi jámbor alapítványok vannak a plébánián:
A mellékoltáron van egy részecske a Szt. Keresztből, hitelesített. Szt. Kereszt felmagasztalásának és megtalálásának ünnepén nyilvános tiszteletadásra helyezik ki.
Ingatlanai nincsenek, de az alábbi tőkékkel rendelkezik:
| Név | Alsó Őrben | dátum | évből van | Ft | ||
| 1. | Jörögh Istvánnál, | ,, ,, | 1760. | ,, ,, | 25 | ,, |
| 2. | Kelemen Jánosnál | ,, ,, | 1782. | ,, ,, | 5 | ,, |
| 3. | ifj. Német Györgynél | ,, ,, | 1795. | ,, ,, | 10 | ,, |
| 4. | ifj. Seper Mátyásnál | ,, ,, | 1795. | ,, ,, | 16 | ,, |
| 5. | Bognár Józsefnél | ,, ,, | 1795. | ,, ,, | 10 | ,, |
| 6. | Palánk Ferencnél | ,, ,, | 1795. | ,, ,, | 4 | ,, |
| 7. | Farkas Péternél | ,, ,, | 1796. | ,, ,, | 10 | ,, |
| 8. | Mátyási Mártonnál | ,, ,, | 1796. | ,, ,, | 5 | ,, |
| 9. | Palánk Ferencnél | ,, ,, | 1796. | ,, ,, | 6 | ,, |
| 10. | Deáky Mátyásnál | ,, ,, | 1796. | ,, ,, | 8 | ,, |
| 11. | Seper Jánosnál | ,, ,, | 1796. | ,, ,, | 8 | ,, |
| 12. | Seper Andrásnál | ,, ,, | 1799. | ,, ,, | 20 | ,, |
| 13. | Kelemen Jánosnál | ,, ,, | 1799. | ,, ,, | 7 | ,, |
| 14. | Deáky Istvánnál | ,, ,, | 1799. | ,, ,, | 15 | ,, |
| 15. | Németh Györgynél | ,, ,, | 1799. | ,, ,, | 6 | ,, |
| 16. | Seper Flóriánnál | ,, ,, | 1800. | ,, ,, | 4 | ,, |
| 17. | Takáts Györgynél | ,, ,, | 1801. | ,, ,, | 30 | ,, |
| 18. | Németh Jánosnál | ,, ,, | 1802. | ,, ,, | 8 | ,, |
| 19. | Seper Katalinnál | ,, ,, | 1803. | ,, ,, | 8 | ,, |
| 20. | Farkas Mihálynál | ,, ,, | 1804. | ,, ,, | 25 | ,, |
| 21. | Deáky Jánosnál | ,, ,, | 1804. | ,, ,, | 3 | ,, |
| 22. | Seper Mihálynál | ,, ,, | 1805. | ,, ,, | 6 | ,, |
| 23. | Kelemen Jánosnál | ,, ,, | 1807. | ,, ,, | 35 | ,, |
| 24. | Moor özvegyénél, Seper Annánál | ,, ,, | 1807. | ,, ,, | 20 | ,, |
| 25. | Deáky Mátyásnál | ,, ,, | 1808. | ,, ,, | 10 | ,, |
| 26. | Deáky Istvánnál | ,, ,, | 1808. | ,, ,, | 12 | ,, |
| 27. | Ivantsits Jánosnál | ,, ,, | 1808. | ,, ,, | 25 | ,, |
| 28. | Jörögh Istvánnál | ,, ,, | 1808. | ,, ,, | 100 | ,, |
| 29. | Farkas Istvánnál | ,, ,, | 1808. | ,, ,, | 30 | ,, |
| 30. | Németh Györgynél | ,, ,, | 1809. | ,, ,, | 50 | ,, |
| 31. | Deáky Mátyásnál | ,, ,, | 1809. | ,, ,, | 18 | ,, |
| 32. | Bognár v. Kovács Józsefnél | ,, ,, | 1809. | ,, ,, | 16 | ,, |
| 33. | György Jánosnál | ,, ,, | 1809. | ,, ,, | 30 | ,, |
| 34. | Seper Flóriánnál | ,, ,, | 1809. | ,, ,, | 20 | ,, |
| 35. | Seper Jánosnál | ,, ,, | 1809. | ,, ,, | 24 | ,, |
| 36. | Seper népiesen Sinkó Mihálynál | ,, ,, | 1809. | ,, ,, | 50 | ,, |
| 37. | Horváth Juditnál | ,, ,, | 1809. | ,, ,, | 80 | ,, |
| 38. | Léb Jánosnál | ,, ,, | 1810. | ,, ,, | 60 | ,, |
| 39. | Takács Mihálynál | ,, ,, | 1810. | ,, ,, | 20 | ,, |
| 40. | Deáky Jánosnál | ,, ,, | 1810. | ,, ,, | 16 | ,, |
| 41. | Jörögh Lászlónál | ,, ,, | 1810. | ,, ,, | 100 | ,, |
| 42. | Seper Istvánnál | ,, ,, | 1810. | ,, ,, | 100 | ,, |
| 43. | Jörögh Mártonnál | ,, ,, | 1810. | ,, ,, | 200 | ,, |
| 44. | Palánk Mátyásnál | ,, ,, | 1810. | ,, ,, | 200 | ,, |
| 45. | Seper Józsefnél | ,, ,, | 1810. | ,, ,, | 100 | ,, |
| 46. | Jörögh Györgynél | ,, ,, | 1810. | ,, ,, | 100 | ,, |
| 47. | Farkas Mártonnál | ,, ,, | 1810. | ,, ,, | 30 | ,, |
| 48. | Deáky Pálnál | ,, ,, | 1811. | ,, ,, | 100 | ,, |
| 49. | Seper Mihály | ,, ,, | 1811. | ,, ,, | 100 | ,, |
A fent jelzett tőkék az előírt kamat szerint lettek elhelyezve, évente 112 Ft 51 krajcár kamatot hoznak és ahogy fentebb szó volt róla, az alapítványi tőkék a templom pénzével együtt kezeltetnek, így az egyház pénze összesen 900 Ft, az alapítványi összegek után kamat címén és a fenti összeg után a templom évente 66 Ft 2 krajcárt kap. Perselyekből a templom kap évente 10 Ft-ot. Harangozás után 6 Ft-ot. Jámbor adományokból kb. 6 Ft-ot.
Ebben az évben a templom ideális jövedelme 88 Ft 2 krajcár volt. A templom kasszájában, a plébánosnál lévő két kulccsal elzárva, jelenleg 15 Ft van.
A plébániaház szilárd anyagból épült, cseréppel fedett, két lakószobával, egyik a plébánosé, másik a cselédé. Két konyha van, kamra, istálló 4 állat részére és kocsiszín. Ennek nincs teteje és északi fala, javításra szorul, amit a vizitáció alkalmával a közösség meg is ígért. A plébánialakja vitása, fenntartása, építése a község lakóit terheli. A plébániához két kert tartozik.........
A tanítómester Dénis János, Felső Eőrből származik, 60 éves, latinul, magyarul és németül tud, előbb Szt. Léránthon, Felső Eőrben 5 évig hasonló beosztásban működött, 36 éves szolgálatát végzi ezen a helyen. Segédtanítója nincs.
Az iskolaház fából van, egyetlen szoba, konyha és kamra, továbbá egy istálló van benne, romos állapotú, céljának sohasem felelt meg. Az érintett közösség új és alkalmasabb ház építését elhatározta, erre az építésre, s hogy ez mielőbb megtörténjen, buzdítást kapott.
Az iskolaházhoz egy kicsi kert is kapcsolódik.
Egyetlen földje van Sűrű dűlőben, szomszédjában keletről a közösség, északról Gángoly Mátyás, délről Benkő Mátyás földje van. Ez a föld öt negyed mérő gabona bevetésére alkalmas nagyságú. Hosszú idő óta a közösség használja, de megígérték jelen vizitáció alkalmával, hogy a tanítómester használatára visszaadják.
Más telekkel és erdővel nem rendelkezik. Tüzelőfáról a plébánia hívői gondoskodnak a közös erdőből.
Megállapított állandó jövedelme a közösségtől:
Készpénzban kap 20 Ft-ot, búzából 9, rozsból 10 mérővel, szénát 1 szekérrel és 1 kordéval, szalmából szintén egy kordéval.
Házak után nem kap adományokat. Halottak napján minden ház után kap 1 kéve lent és 1 garast.
Stoláris jövedelme:
Keresztség után 3 krajcárt, házasságkötés után a hirdető cédulával 6 krajcárt, temetés után és harangozás után 9 krajcárt, bort és kenyeret. Énekes mise után 12 krajcárt. A gyermekek tanítása után negyedévenként a kezdőktől 18 krajcárt, az írni tanulóktól 21 krajcárt, a számtan tanulóktól 27 krajcárt.
A bábaasszony Palánk Erzsébet, Ördög Mátyás özvegye, e területen 8 éve dolgozik, római katolikus, nincs levizsgáztatva, megerősítést nem kapott, de a szükségkeresztség feladásában elegendő oktatásban részesült.
A jelenlegi vizitáció alkalmával e plébánián kiszolgáltattuk a bérmálás szentségét, 133 személyt bérmáltunk meg.
|
|