|
|
Az 1909. április 28-án született Ferber Mária dalkincsét már idős korában, életének 74-79. évei között vettem számba. Természetesen egész más képet mutatna dalkincse, ha ez a számbavétel pl. leánykorában történik, amikor sokkal több volt életében a dalokat emlékezetben tartó dalolási alkalom, meg maga az emlékezete is jóval frissebb volt, mint most, 80. évéhez közel. Még fiatalasszony korában is több dalra emlékezett volna, és kevesebb bizonytalansággal, mert asszonykorában bizony úgymond: "Engemet megkötött a sok munka, meg a sok gyerek. Míg azok fel nem nőttek, nem voltam sehol."
Mégis ez a dalkincs az ő környezetében számszerint is tekintélyes, hiszen egy burgenlandi átlagos magyar asszony jó, ha 8-10 népdalt tud. A legtöbbjük nem is énekel. Legfeljebb néhány magyar nótát, meg operett-dalt ismer. Ezekből ő is sokat tud, a közölteknél is többet. Itt főként a népdalkincsét, s a népdalhoz közelálló, műdalból vagy idegenből átvett, újstílusú népdalhoz közelálló dalait vettem számba. Ütempáros szerkezetű gyermekdalt 7-et énekelt, s ugyancsak 7 szokásdalt. Legnagyobb számmal az újstílusú népdalok találhatók dalkincsében /23/, s ha ehhez hozzávesszük azt a 18 dallamot, melyek műdalból vagy idegenből formálódtak újstílusú népdalaink formaszerkezetére, akkor számuk 41. Ezek állnak legközelebb egyéniségéhez, főként határozott ritmusuk, eleven lüktetésük miatt. "Azt könnyű tanulni, ami úgy pattag!" - állapítja meg róluk. Nem csoda, ha lejegyzett 66 dallama közül ilyen sok, a felénél is jóval több ebbe a csoportba sorolható.
Feltűnő, hogy teljesen hiányzik már belőlük a régi stílusú népdal. Parlando előadásmódú egyetlen egy sem akadt. Szerepét a magyar nóta "hallgatója" vette át. A régies dallamai a C osztályba sorolható dallamok régies népi rétegéből valók. Számuk a teljes anyaghoz képest nem is kevés Hl, ugyanannyi, mint a régi műzenei ill. európai átvételű /3/, s az újabb műzene hatását mutató dalok száma /4/ együttesen.
Ha e 66 dallamot és 8 dallamnélküli mondókát Összevetjük a Daloló Őrvidék c. két kötetben közzétett őrvidéki népdalanyaggal, akkor a következő ket állapíthatjuk meg. A 77 gyermekdalból - mondókából 7-et tud, ezek az ő közlései is a kötetekben. A fennmaradó 131 dalból biztosan tud 30-at, nem pontosan 10-et, s más dallammal énekli 6 dal szövegét. Nem tud az őrvidéki anyagból 85-öt.
Az, hogy sok műdalt szeret énekelni, s ezekből 100-ra is kiegészülhetne dalainak száma, nem csupán az ő ízlésének, hanem az őt körülvevő, életútját végigkísérő zenei légkörnek is köszönhető. Főként a rendkívül népszerű, s általa is aktívan művelt műkedvelő színjátszásnak következménye. "Mi leánykorunkban sok színdarabot játszottunk, - emlékezik vissza. Minket akkor csak az érdekelt, a sok szép színdarabi ének. Ezek nagyon tetszettek nekünk. A legények, mikor végigénekűték este az utcát, mindig ezeket énekűték."
Nem csoda, ha ilyen emlékek után egészen közismert népdalok is hiányoznak dalkincséből. Pl. sosem hallotta: -Csillagok, csillagok szépen ragyogjatok..., pedig Bartók nem is olyan messze, Nyugat-Dunántúlon, Keszthelyen jegyezte le először. De olyan általánosan ismert népdalokat sem hallott soha, mint -De szeretnék hajnalcsillag lenni... -Megyén már a hajnalcsillag lefelé...
Legkedvesebb dalának egy színdarabból tanult műdalt nevez meg: Életemben csak kettőt szerettem... Nyilván nem a művészi értéke, hanem a szövegtartalma alapján. Azt szeretné, hogyha meghal, -Lehulltak lelkemnek terhelő láncai... kezdetű éneket énekeljék felette /Daloló Őrvidék 207./
Bőségesen tud ilyen műdalokat, mint:
Egy rózsaszál szebben beszél... /Kacsóh: János Vitéz/
Darumadár fenn az égen... /Huszka Jenő/
Csendes kis legénylakásban...
Jártam ablakid alatt egy holdvilágos éjjelen...
Nótáskedvű volt az apám...
Ha majd egykor a síromon kivirít a rózsa...
Száz szál piros rózsát küldtem én tenéked...
Piros pünkösd napján imádkoztam érted...
Ha kimegyek a temető árkába...
Különben rádióból nagyon szereti a cigányzenét hallgatni.
Dalkincsén már fellelhetők a felejtés, bizonyos kopás jelei is. Legfeltűnőbb, hogy több dalt már csak az első versszakával tud elénekelni. /Pl. Alsóőri templom tetejébe.../
Előfordul, hogy a dal utolsó két sora, amit újstílusú népdal előadásánál rendszerint ismételni szoktak, mélyebben vésődik tudatába, mint az 1.-2. sor, és megesik, hogy további versszakok éneklésénél el is mossa az az első kettőt. így a dallam második felére /azaz fél dallamra/ énekli ezeket a strófákat. /Pl. 140., 148./ Előfordul, hogy népi szöveget műdal dallamára énekel. Bujdosik az árva madár... kezdetű népi szöveget, a közfelfogás szerint Rudolf trónörökös nótájának, -Édesanyán is volt nékem... kezdetű műdal dallamára énekli /Berecz Ede: Nemzeti lant III. füzet, 1882./. Pedig milyen csodálatosan szép archaikus szövegsorok bukkannak elő a 3. versszakában:
- Bánat olyan, mint a jó szél,
Merre járok, mind engem ér.
De műdal dallamra kezdi a közismert és fiatal korában számtalanszor hallott világháborús katonanótát is: -Ha kimegyek a tiroli hegyekbe. Csak harmadik sorának zárlata lóg ki a műdal dallamából és sejteti, hogy valaha az eredeti népi dallammal is énekelhette. /38. sz./ Kopás jele a dallam második soránál a kvint-váltás elmaradása. -Viszik a menyasszony selemágyát /23./ így nem A A B A hanem A A B A formaszerkezetet kap.
Az is romlás jele, hogy -Az alsóőri híres utca... kezdető dal /28. sz./ nem a Daloló Őrvidékben közölt /itt 82. sz./ szép do pentaton fordulataival szólal meg előadásában, hanem a Magyarországon elterjedt, hétfokosodott változatában.
Mikor 1983 szeptemberében először kerestem fel, a Fehér liliomszál kezdetű gyermekjáték-dal elhangzása után szóban még hozzá tette a következő felszólítást:
- Szép legyél galambom, ha eljövök érted! Magyarországon ez már teljesen hiányzik a Fehér liliomszál változatokból, pedig ez az egyetlen mondat utal arra, hogy e szöveg az ősi tavaszi rituális szépítő mosakodás emlékét őrzi. Két év múlva azonban már ü sem emlékezett erre a mondatra. A kérdések sokaságával sem lehetett már emlékezetébe idézni. Csak a magnetofon felvétel bizonyítja, hogy ezt 83-ban még hozzátette. Lám, ezért kell a gyűjtéssel igyekezni. Viszont öröm hallani, hogy -Kövecsezd ki babám... /30. sz./ a dallam eredeti, szó végű zárlatával él emlékezetében. Ezt a dallamot Magyarországon már csak romlott változatában ismerik úgy, hogy záróhangja a dúr hangsorú dallamok hatására az alaphang kvartjára csúszik föl.
A dalok között 13 található, mely a Daloló Őrvidékben nem fordul elő.
A dallamokat Olsvai Imre rendszere szerint csoportosítottam /megtalálható Együd Árpád: Somogyi népköltészet c. könyvében. Kaposvár, 1975. 409-410. o./. Az újstílusú népdalok alcsoportjait Járdányi Pál: Magyar népdaltípusok c. könyve alapján alakítottam ki /Budapest, 1961. II. 177./.
|
|