Előző fejezet Következő fejezet

Benedek Éva

KÉT 18. SZÁZADI CSÍKSOMLYÓI HANGJELZETT LITURGIKUS TÖREDÉK RESTAURÁLÁSA

 

Abstract: [The restoration of two liturgical sound signalled fragments from Csíksomlyó (Hung.; - Rom.: Şumuleu-Ciuc), from the 18th century] The essay presents the restoration of two liturgical sound signalled fragments from Csíksomlyó, from the 18th century. One work of art was created in 1733, the other one has no date. On both there are Virgin Mary antiphons, which were very popular among the Franciscans.

The liturgical fragments have two pages, as at that age, the notes and the text were written with iron-gall ink, on dipped paper, and the initials were decorated probably by distemper. The fragments were placed at an unsuitable environment from the point of view of preservation, because they could demonstrate the marks of mechanical, chemical, biological damages before the restoration. Unfortunately, the cellulose fibres of one of the works of art have became fragile, crumbled, soft, owing to the microorganisms, and through their products of metabolism, they left irreversible spots, marks on the paper.

After the materials' testing carried out on the two liturgical fragments, they performed the disinfection, dry and wet cleaning, neutralization, "gluing", strengthening of the edges, filling of gaps etc.

One important task of the restorer is to use reversible materials during the operations, to take care of the historical, aesthetical role etc. of the object. Observing all the principles of the ethics of restorers, we managed to save two valuable works of art, to improve their state to be more valuable, to make them legible, researchable.

Rezumat: [Restaurarea a două fragmente liturgice cu notaţie muzicală de la Şumuleu-Ciuc (rom.; - magh.: Csíksomlyó) din secolul al 18-lea] Lucrarea prezintă restaurarea a două fragmente manuscrise liturgice cu notaţie muzicală de la Şumuleu-Ciuc din secolul al 18-lea. Primul fragment provine din anul 1733, cel de-al doilea este nedatat. Pe fiecare se pot citi antifoane dedicate Sfintei Maria, care în secolele al 17-18-lea au fost foarte populare în rândul franciscanilor.

Fragmentele liturgice au câte două pagini caşerate pe pânză, notele muzicale şi textul au fost scrise cu cerneală ferogalică, pe hârtie manuală, iar iniţialele au fost decorate, probabil, cu tempera. Fragmentele au fost depozitate şi conservate în mediu necorespunzător, de aceea, înainte de restaurare, au prezentat degradări mecanice, chimice şi biologice. Hârtia din fibre de celuloză a unuia dintre obiecte a fost fragi-lizată de microorganisme (mucegaiuri), care au lăsat pete, urme ireversibile pe hârtie.

După investigaţiile efectuate, a urmat dezinfecţia, curăţarea uscată şi umedă, neutralizarea, reîncleierea, întărirea marginilor, completarea lipsurilor, etc.

O sarcină importantă a restauratorului este să folosească materiale reversibile, să ţină cont de caracterul istoric al obiectului şi de rolul lui estetic, etc. Respectând toate aceste principii ale eticii de restaurator, am reuşit să salvăm cele două fragmente inedite de manuscris, să le redăm valoarea istorico-documentară, pentru a putea fi citite şi cercetate.

Az utóbbi időben több intézmény, egyházmegye, magánszemély értékes tárgyainak konzerválását, megmentését vállaltuk fel, többek között egy restaurálási kiállítás megszervezése érdekében is. Tettük mindezt azért, hogy a látogatók betekintést nyerjenek a múzeumi tevékenység egyik fontos szakterületébe, amely nagy értékű műkincsek fertőtlenítésével, tisztításával, konzerválásával, restaurálásával, egyszóval megbomlott történeti, művészeti értékük visszaállításával, stabilizálásával, stb. foglalkozik.

A Csíki Székely Múzeumban őrzött tárgyak mellett a kiállítás nagy részét képezte a híres Csíksomlyói Ferences Rendház értékes egyházi gyűjteményéből válogatott anyag.

A többször újjáépített, mostani barokk stílusú, bazilika minor rangra emelt templom, a csodálatos 16. század eleji, gótikus stílusú Szűz Mária kegyszobrával a világ minden tájáról vonzza a látogatókat. (1, 2. képek) A ferencesek évszázadokon át a kultúra terjesztői és továbbadói voltak, híres középkori könyveket, okleveleket, iratokat, egyházi kegytárgyakat, textíliákat gyűjtöttek, őriztek, gondoztak és hagytak az utókorra.

Restaurálóműhelyünkben az utóbbi időben a ferencesek gyűjteményéből -több értékes 16-20. századi könyv, irat, szobor, feszület, textília mellett - három 18. századi hangjelzett liturgikus töredék konzerválását, restaurálását végeztük el.

A három közül az egyik restaurálását, amely méreteiben is legnagyobb hangjelzett liturgikus töredék, részletesen tárgyaltam Székelyudvarhelyen a VII. Erdélyi Magyar Restaurátor Továbbképző Konferencián.1 E töredéken a Benedicamusok, a Tota pulchra és a Gaude Dei Genetrix, Európa-szerte ismert Mária-antifónák láthatók.2

E dolgozatomban a másik két műtárgy restaurálását szeretném részletesen ecsetelni.

 

1. Hangjelzett liturgikus töredék, 1733

Leírás és állapotfelmérés
Mérete: 475 x 635 mm

Restaurálás előtt, egy díszes aranyozott keretű, üveglappal ellátott műtárgy került a munkaasztalomra. (3. kép) Első kézbevevéskor, az íráshordozó pergamenhez hasonlított, és a keretből való kivevés után vált láthatóvá, hogy két oldalas papír alapú töredékkel van dolgunk. (4. kép)

Az egyiken az 1733-as évszámú oldalon a Regina Coeli, a másikon a Salve Regina c. Mária-antifónák láthatók, olvashatók. Ezen énekek a 17-18. századi ferences repertoárokban nagy népszerűségre tettek szert. A hangjelzett liturgikus töredéket mindkét oldalon több darabból illesztették össze, amelyen a hangjegyeket és a szöveget vasgubacs tintával,3 az iniciálékat, a vonalrendszert, a keretdíszítést, a korhoz hűen, egyfajta temperafestékkel4 díszítették. Valószínűleg több éven keresztül használták, mert mindkét oldala szennyezett, pecsétes, szélén vastag ragasztóanyag maradványokkal. Felső részén, mind a papíron, mind a vásznon, sérülések, hiányok, lyukak látszottak. (5. kép) E hibák ellenére is, az üveg alá helyezett merített papír jó megtartású, szerencsére biológiai, kémiai károsodás jeleit nem mutatta.

Anyagvizsgálatok, restaurálási terv és a konzerválás-restaurálás kivitelezése

Az anyagvizsgálatok segítségével a restaurátor ismereteket szerez a tárgy anyagáról, készítési módjáról, amelyek tudományos, művészettörténeti és technikai szempontból fontosak és segítenek kiválasztani a kezelési eljárást, a helyreállítás módját, a szükséges anyagokat.

A fontosabb anyagvizsgálatok elvégeztével bebizonyosodott, hogy az íráshordozó merített papír, a vászon len, a tinták és színezékek vízben oldhatatlanok, a ragasztóanyagok természetes alapanyagúak.

A munkaterv elkészítésénél figyelembe vettem a restaurálási etika azon elvét, hogy minden elkerülhető, fölösleges beavatkozás, esetleges szétbontás a tárgy eredeti épségét veszélyeztetheti.5 Ezért a jó megtartású, szilárdan álló kasírozást a hatékonyabb tisztítások (esetleg egy nedves kezelés) elvégzése miatt, nem áztattam szét.

Fertőtlenítésre nem volt szükség, így a restaurálási műveleteket felületi, száraz tisztítással kezdtem, amelyhez puha szőrű ecsetet, majd wishab szivacsot használtam6. (6. kép) A tisztítás után sok felületi szennyeződés, por, piszok távolodott el. (7. kép) Mechanikai úton, orvosi szike segítségével, és kissé nedvesítve sikerült fellazítani a fölösleges ragasztóanyagot, ami esztétikai szempontból is zavaró volt. Japán fátyollal és Glutofix 600 (metil-cellulóz) ragasztóval megerősítettem a széleket7. (8. kép) A horzsolások és hiányok kiegészítését az eredetihez hasonló vastagságú és színű japán papírral végeztem.8 A nagyobb lyukak alápótlásánál vigyáztam, hogy szintben egyenlő legyen az eredetivel.

A restaurálási munkafolyamatoknál előtérbe helyeztem azon anyagok használatát, amelyek bármikor visszafordíthatóak, azaz reverzibilisek.9

A restaurált hangjelzett liturgikus töredékhez sem történetileg, sem esztétikailag nem illett a stilizált keret. A ráma kicserélésénél a legfontosabb érv az volt, hogy a kiállított műtárgy mindkét oldala olvasható, látható legyen. (9, 10. képek)

Következésképpen a restaurált hangjelzett liturgikus töredék a kiállításon egy üveggel ellátott, egyszerű, zárt fadobozban látható, amely körbejárható.

 

2. Hangjelzett liturgikus töredék, 18. század

Leírás és állapotfelmérés
Mérete: 590 x 445 mm

A műtárgy egyik oldalán a Salve Sancte Pater kezdetű latin, másik részén pedig az Örülj Istennek Szűz Annya kezdetű magyar nyelvű éneket tartalmazza. (11, 12. képek)

Egyszerű farámába helyezett, két oldalas, középen finom szövésű vászonra felkasírozott, merített papír alapú liturgikus töredék. A hangjegyek, a vonalrendszer és a szöveg vasgubacs tintával íródott. A fennebb említett, restaurálásra szánt három liturgikus töredék közül ez a legszerényebb kivitelezésű, nincsenek rajta színes iniciálék, díszítések.

A tárgy előéletét nem ismerjük, de a legrosszabb állapotban ez került a műhelyünkbe. (13. kép) Feltételezéseim szerint a mostoha körülmények, a nedves környezet (gondozatlan vizes raktár, padlás stb.) okozhatta a töredék károsodását. Köztudott, hogy a túlzott páratartalmú légtérben elszaporodnak a mikroorganizmusok (penészgombák, baktériumok), amelyeknek károsító hatása a legdrasztikusabb a szerves alapú műtárgyakra nézve.

A liturgikus töredék egyik részén a penész nyoma egy nagy fehér folt formájában maradt meg, ami táplálékként fogyaszthatta a papír enyvező anyagát és a cellulózrostokat is. E helyen a papír elvattásodott, kifehéredett. Itt az amúgy vízre nem érzékeny vasgubacs tinta is elmosódott, halványodott, mert a penészgomba - növekedése során - a tinta kötőanyagát is érzékennyé teheti. A testesen felvitt tinta sok helyen átütött az íráshordozó hátoldalára és a kasírozó vászonra. A penészgomba enzimje által apró sötét, visszafordíthatatlan színű foltokat hagyott a papíron és a vásznon egyaránt. Ezen mikroorganizmusok olykor hidrogén-peroxidot is kibocsátanak, ami elősegíti a szerves anyagok oxidációs lebomlását. A penészkárosodott részeken foxing foltok is láthatóak.10 A műtárgy alsó részén a nagy hiányok, szakadások mechanikai, fizikai károsodás eredményei is lehettek. (14. kép)

Anyagvizsgálatok

A papír vastagságát tapintóműszerrel (15. kép), a felületi pH mérést indikátor papírral, a levérzési próbákat desztillált vízzel és alkohollal11 végeztem (16. kép; a testes penészspórákat formailag és színvilágukban szemrevételezés alapján vizsgáltam.

Eredmények: a papír vastagsága 0,2 mm, savasságának mértéke 5,5 pH, a tinta oldódási tesztvizsgálata negatív, és mikrobiológiai vizsgálatok nélkül, restaurátori tapasztalatok alapján aktív penész spórák jelenlétére következtettem.

Restaurálási műveletek

A penészes részeket Preventol CMK (para-klór-meta-krezol)12 0,5-1%-os etilalkoholos oldatával átitattam, fertőtlenítés céljából.

A száraz tisztítást puha szőrű ecsettel és wishab szivaccsal végeztem, melynek segítségével sok felületi szennyeződés távolodott el. (17. kép) Először csak mechanikusan szerettem volna tisztítani a tárgyat, de a hatékonyabb kezelés, és az alacsony pH érték miatt nedves tisztítást és semlegesítést is végeztem. A penész által megtámadott papírrostok egyes helyeken annyira meggyengültek és hozzátapadtak a vászonhoz, hogy a kasírozás leválasztása hiányokat okozott volna az íráshordozón. Ezért nagy elővigyázattal, szétbontás nélkül, mosóháló között tisztítottam, azaz „mostam ki". (18. kép) A mosóvízbe 1%-os anionos zsíralkohol-szulfátotot13 és szennymegkötés céljából 0,5%-os CMC-Na (karboxi-metil-cellulóz-nátrium sóját) tettem.14

Többszöri öblítés után sok piszok és kioldódott szerves sav, valamint más vízoldható reakciótermék távolodott el a papírból. A liturgikus töredék látványosan tisztult, a foltok részben eltűntek, vagy halványodtak, a papír állaga és pH-ja is javult. Semlegesítésre, pufferképzésre Ca(OH)2-ot használtam.15

A műtárgy esztétikai szempontból esetleg megkövetelte volna a fehérítést, de a restaurálási etika elve alapján, a papír minőségének megőrzése céljából nem végeztem fehérítést. Sajnos a fehérítő oxidálószerek a papír meggyengült cellulózrostjait erőteljesen roncsolják, és többszöri kimosás, öblítés után is maradhat a papírban reakciótermék.

A következő lépés, a részben leoldódott kasírozás megerősítése volt búzakeményítő és metil cellulóz 1:1 arányú keverékével, amelybe penészgátlóként etilakoholban oldott 0,5 %-os Nipagin is került16. (19. kép) A szélén levő hiányokat az eredetihez hasonló vastagságú és színű japán papírral egészítettem ki. (20. kép)

Végül a töredéket a fakó színek élénkítése és a felület megerősítése céljából átkentem, azaz „utánenyveztem" Glutofix 600 (metil-cellulóz) 0,5%-os vizes oldatával.

Bízom benne, hogy restaurálás után a károsító hatásokat megszüntetve, a tárgy megtisztulva, megerősödve, történeti, esztétikai értékében megnövekedve került vissza a Csíksomlyói Ferences Rendház tulajdonába. (21, 22. képek)

Javaslatok a műtárgyak további kezeléséhez17

Ha a töredékek raktárba kerülnek, szükséges a tárolási műtárgykörnyezet kialakítása:

Ha a műtárgy kiállításra kerül:

A legkedvezőbb határértékek: hőmérséklet: 16-18 °C, lehetőleg 2 °C-nál nem több ingadozással; a levegő relatív páratartalma: 55-60%, maximum 2-3%-os ingadozással; megvilágítás lux: 50-100 lx.

E dolgozatommal arra törekedtem, hogy bemutassam, miként sikerült megállítani két nagyon fontos műtárgy pusztulási folyamatát, rávilágítva ezek kiváltó okaira is. Próbáltam felvázolni, hogyan lehet visszaállítani eredeti állapotába egy biológiai károsodást szenvedett, penészes műtárgyat, hogy megfelelő funkcióját betöltve, hitelességét megtartva fennmaradjon az utókor számára.

 

BENEDEK ÉVA okl. papír- és könyvrestaurátor
Csíki Székely Múzeum
RO-530132 Csíkszereda, Vártér 2., Hargita megye
benedekeva54@gmail.com

1. kép. A Csíksomlyói Ferences Templom
 
2. kép. A Szűz Mária-kegyszobor
 
3. kép. Az 1733-as keltezésű hangjelzett liturgikus töredék, restaurálás előtt
 
4. kép. Szétbontás közben vált ismertté a másik oldal
 
5. kép. Sérülések, hiányok a papíron és vásznon
 
6. kép. Száraz tisztítás wishab szivaccsal
 
7. kép. Tisztítás után sok piszok távolodott el
 
8. kép. A szélek erősítése japán fátyollal
 
9. kép. Az 1733-as keltezésű hangjelzett liturgikus töredék, restaurálás után
 
10. kép. Restaurálás után
 
11. kép. A 18. századi hangjelzett liturgikus töredék, restaurálás előtt, a penészfoltokkal.
 
12. kép. Restaurálás előtt, a hiányokkal
 
13. kép. A mechanikai, fizikai károsodások
 
14. kép. Sérülések, szakadások a széleken
 
15. kép. Papírvastagság-mérés tapintóműszerrel
 
16. kép. A tinta levérzési próbái
 
17. kép. Felületi, száraz tisztítás
 
18. kép. Nedves tisztítás, „mosás"
 
19. kép. Megerősítés kasírozással
 
20. kép. A hiányok kiegészítése japán papírral
 
21. kép. A 18. sz-i hangjelzett liturgikus töredék, restaurálás után
 
22. kép. Restaurálás után

  1. Benedek Éva - Mara Zsuzsa: Megmentett szakrális kincseink c. kiállítás restaurált tárgyainak bemutatása. ISIS, 2008. Erdélyi Magyar Restaurátor Füzetek 7. Székelyudvarhely.
  2. Ezek különböző Mária-ünnepek zsolozsmáiban (legtöbbször az aug.15-i Assumptio, vagy a szept. 8-i Nativitas ünnepén) kaptak helyet. Czagány Zsuzsa, a MTA Zenetudományi Intézet zenetörténészének és  Muckenhaupt Erzsébet,  a Csíki Székely Múzeum könyvtörténész főmúzeológusának szíves közlése alapján.
  3. A 18. század második feléig a vas-szulfátból és cserző anyagból készített tintákat gubacs tintának nevezzük, mivel ezeket a tölgyfaféléken keletkezett gubacs kivonatából a hozzáadott vas-szulfáttal készítették. Kötőanyaguk gumiarábikum volt. Vízben oldhatatlan, papíron már írás formájában, a levegőtől oxidálódva válik fekete vagy sötétbarna színűvé. KASTALY Beatrix: Irótinták a 18. század végéig. In: Kéziratok, nyomtatványok és grafikák író és festékanyagai: összetételük, készítésük, vizsgálatuk, károsodásuk, rögzítésük. A grafikai technikák felismerésének alapjai. Országos Széchényi Könyvtár (a továbbiakban OSZK), Budapest, 1993. 9-12.
  4. A 16-18. században díszítésre általában tempera vagy vízfestéket használtak, amelyek kötőanyaga fehérje vagy szénhidrát-típusú ragasztóféleség, a kötőanyagban vagy közegben eloszlatott színezőanyagok ásványi földfestékek, vagy növényi és állati eredetű festékek (színezékek). In: Scripta manent. Kastaly Beatrix: Bevezetés. Budapest, 1998. 5-8.
  5. Dr. Kissné KOROMPAI Bernadette: A restaurálás története és etikája. Budapest, 1989. 1-6.
  6. Az 1035-ös puha és 1036-os kemény wishab szivacsot használtam, kék és sárga színösszetételben.
  7. A MC fehér vagy sárgásfehér por, hideg, langyos vagy 50 °C alatti meleg vízben semleges, 3-12 pH tartományban savval és lúggal szemben ellenálló, fényálló, színtelen, íztelen, szagtalan, fiziológiailag ártalmatlan kolloid oldatot képez. Az oldat pH-ja semleges körül van, vagy enyhén lúgos, 7-8 közötti érték. (Kastaly Beatrix: Ragasztóanyagok a könyvkötésben, könyv és papírrestaurálásban. OSZK, 1991. 17.)
  8. Japán papír: jó alapanyagú, savmentes, nedvesítésre kis méretváltozást szenved. A japán papírok készítéséhez használt rostok (kozo, mitsumata, gampi) egészen más jellegűek, mint az európai papírokénál használtak (len, kender, gyapot), mégis jó minőségűk miatt a papírrestaurálásban a legnagyobb fontossággal bírnak.
  9. Galli Katalin: Régi, becses könyvek ápolása és restaurálása. Budapest, 2006. 157-158.
  10. A foxing foltokat a papír enyvezőanyagának gombás fertőzése okozza, de a fertőzés életképességéhez a papírban jelenlévő egyes nehézfém (vas, réz)-szennyezések is szükségesek. Az is gombás lebomlásra utal, hogy a foxing-foltokban a papír enyvezőanyag tartalma kisebb, és a papírnak sokszor jellegzetes dohos szaga van. (KASTALY Beatrix: A papír savtalanítása és fehérítése., OSZK, Budapest, 2000. 25.)
  11. Az analízist elővigyázatosság szempontjából végeztem, igaz a vasgubacs tinta vízben nem oldódik, de meggyengült állapotban megtörténik, hogy levérzik.
  12. A Preventol CMK (para-klór-meta-krezol) fertőtlenítő és gombaölőszer, vízben közepesen, szerves oldószerben jól oldódik, 0,03-0,05 súly % hígításban.
  13. A zsíralkohol-szulfátot a zsíradékokból előállított szintetikus zsíralkoholnak kénsavval, majd nátrium-hidroxiddal való kezelése útján nyerik. Az anionaktív tenzidek vízben könnyen oldódnak, nedvesítőképességük és mosóhatásuk egyaránt jó.
  14. A CMC-Na fehér, szálas (rostos), szemcsés vagy por alakban kerül forgalomba. Meleg vízben oldódik, pH-ja valamivel magasabb a MC-étól, a papírgyártásban kötőanyagként jelentős.
  15. Literenként 2 g CaO-t kell a vízbe tenni, összerázni, 10 percig oldódni, majd a nem oldódó részt leülepedni hagyni. Így telített oldat keletkezik. Ennek a tiszta részéből ki kell önteni a kívánt mennyiség felét és hozzá kell adni az ugyanolyan mennyiségű tiszta vizet. Ebbe a kétszeresére hígított telített oldatba kell belehelyezni a lapokat 20-30 percig. Ezután szívópapírra helyezni és megszárítani. A Ca(OH)2 a papírban lévő savakkal vízben oldódó sókat képez, amiket így ki lehet öblíteni a papírból. A levegőn száradó felületen a Ca(OH)2 molekulák reagálnak a levegő CO2-jával, és CaCO3 képződik. Ez az anyagon maradva a későbbiekben képződő savakat újból képes semlegesíteni. Ez az ún. pufferhatás.
  16. A Nipagin (Methyl. Parahydroxybenz.), fertőtlenítőszer, fehér por alakban forgalmazzák.
  17. Bakayné Perjés Judit: Raktározás, tárolóeszközök és csomagolóanyagok. Budapest, 2000. 5-6.

 

 

   
Előző fejezet Következő fejezet