Abstract: [The restoration of two liturgical sound signalled fragments from Csíksomlyó (Hung.; - Rom.: Şumuleu-Ciuc), from the 18th century] The essay presents the restoration of two liturgical sound signalled fragments from Csíksomlyó, from the 18th century. One work of art was created in 1733, the other one has no date. On both there are Virgin Mary antiphons, which were very popular among the Franciscans.
The liturgical fragments have two pages, as at that age, the notes and the text were written with iron-gall ink, on dipped paper, and the initials were decorated probably by distemper. The fragments were placed at an unsuitable environment from the point of view of preservation, because they could demonstrate the marks of mechanical, chemical, biological damages before the restoration. Unfortunately, the cellulose fibres of one of the works of art have became fragile, crumbled, soft, owing to the microorganisms, and through their products of metabolism, they left irreversible spots, marks on the paper.
After the materials' testing carried out on the two liturgical fragments, they performed the disinfection, dry and wet cleaning, neutralization, "gluing", strengthening of the edges, filling of gaps etc.
One important task of the restorer is to use reversible materials during the operations, to take care of the historical, aesthetical role etc. of the object. Observing all the principles of the ethics of restorers, we managed to save two valuable works of art, to improve their state to be more valuable, to make them legible, researchable.
Rezumat: [Restaurarea a două fragmente liturgice cu notaţie muzicală de la Şumuleu-Ciuc (rom.; - magh.: Csíksomlyó) din secolul al 18-lea] Lucrarea prezintă restaurarea a două fragmente manuscrise liturgice cu notaţie muzicală de la Şumuleu-Ciuc din secolul al 18-lea. Primul fragment provine din anul 1733, cel de-al doilea este nedatat. Pe fiecare se pot citi antifoane dedicate Sfintei Maria, care în secolele al 17-18-lea au fost foarte populare în rândul franciscanilor.
Fragmentele liturgice au câte două pagini caşerate pe pânză, notele muzicale şi textul au fost scrise cu cerneală ferogalică, pe hârtie manuală, iar iniţialele au fost decorate, probabil, cu tempera. Fragmentele au fost depozitate şi conservate în mediu necorespunzător, de aceea, înainte de restaurare, au prezentat degradări mecanice, chimice şi biologice. Hârtia din fibre de celuloză a unuia dintre obiecte a fost fragi-lizată de microorganisme (mucegaiuri), care au lăsat pete, urme ireversibile pe hârtie.
După investigaţiile efectuate, a urmat dezinfecţia, curăţarea uscată şi umedă, neutralizarea, reîncleierea, întărirea marginilor, completarea lipsurilor, etc.
O sarcină importantă a restauratorului este să folosească materiale reversibile, să ţină cont de caracterul istoric al obiectului şi de rolul lui estetic, etc. Respectând toate aceste principii ale eticii de restaurator, am reuşit să salvăm cele două fragmente inedite de manuscris, să le redăm valoarea istorico-documentară, pentru a putea fi citite şi cercetate.
Az utóbbi időben több intézmény, egyházmegye, magánszemély értékes tárgyainak konzerválását, megmentését vállaltuk fel, többek között egy restaurálási kiállítás megszervezése érdekében is. Tettük mindezt azért, hogy a látogatók betekintést nyerjenek a múzeumi tevékenység egyik fontos szakterületébe, amely nagy értékű műkincsek fertőtlenítésével, tisztításával, konzerválásával, restaurálásával, egyszóval megbomlott történeti, művészeti értékük visszaállításával, stabilizálásával, stb. foglalkozik.
A Csíki Székely Múzeumban őrzött tárgyak mellett a kiállítás nagy részét képezte a híres Csíksomlyói Ferences Rendház értékes egyházi gyűjteményéből válogatott anyag.
A többször újjáépített, mostani barokk stílusú, bazilika minor rangra emelt templom, a csodálatos 16. század eleji, gótikus stílusú Szűz Mária kegyszobrával a világ minden tájáról vonzza a látogatókat. (1, 2. képek) A ferencesek évszázadokon át a kultúra terjesztői és továbbadói voltak, híres középkori könyveket, okleveleket, iratokat, egyházi kegytárgyakat, textíliákat gyűjtöttek, őriztek, gondoztak és hagytak az utókorra.
Restaurálóműhelyünkben az utóbbi időben a ferencesek gyűjteményéből -több értékes 16-20. századi könyv, irat, szobor, feszület, textília mellett - három 18. századi hangjelzett liturgikus töredék konzerválását, restaurálását végeztük el.
A három közül az egyik restaurálását, amely méreteiben is legnagyobb hangjelzett liturgikus töredék, részletesen tárgyaltam Székelyudvarhelyen a VII. Erdélyi Magyar Restaurátor Továbbképző Konferencián.1 E töredéken a Benedicamusok, a Tota pulchra és a Gaude Dei Genetrix, Európa-szerte ismert Mária-antifónák láthatók.2
E dolgozatomban a másik két műtárgy restaurálását szeretném részletesen ecsetelni.
1. Hangjelzett liturgikus töredék, 1733
Leírás és állapotfelmérés
Mérete: 475 x 635 mm
Restaurálás előtt, egy díszes aranyozott keretű, üveglappal ellátott műtárgy került a munkaasztalomra. (3. kép) Első kézbevevéskor, az íráshordozó pergamenhez hasonlított, és a keretből való kivevés után vált láthatóvá, hogy két oldalas papír alapú töredékkel van dolgunk. (4. kép)
Az egyiken az 1733-as évszámú oldalon a Regina Coeli, a másikon a Salve Regina c. Mária-antifónák láthatók, olvashatók. Ezen énekek a 17-18. századi ferences repertoárokban nagy népszerűségre tettek szert. A hangjelzett liturgikus töredéket mindkét oldalon több darabból illesztették össze, amelyen a hangjegyeket és a szöveget vasgubacs tintával,3 az iniciálékat, a vonalrendszert, a keretdíszítést, a korhoz hűen, egyfajta temperafestékkel4 díszítették. Valószínűleg több éven keresztül használták, mert mindkét oldala szennyezett, pecsétes, szélén vastag ragasztóanyag maradványokkal. Felső részén, mind a papíron, mind a vásznon, sérülések, hiányok, lyukak látszottak. (5. kép) E hibák ellenére is, az üveg alá helyezett merített papír jó megtartású, szerencsére biológiai, kémiai károsodás jeleit nem mutatta.
Anyagvizsgálatok, restaurálási terv és a konzerválás-restaurálás kivitelezése
Az anyagvizsgálatok segítségével a restaurátor ismereteket szerez a tárgy anyagáról, készítési módjáról, amelyek tudományos, művészettörténeti és technikai szempontból fontosak és segítenek kiválasztani a kezelési eljárást, a helyreállítás módját, a szükséges anyagokat.
A fontosabb anyagvizsgálatok elvégeztével bebizonyosodott, hogy az íráshordozó merített papír, a vászon len, a tinták és színezékek vízben oldhatatlanok, a ragasztóanyagok természetes alapanyagúak.
A munkaterv elkészítésénél figyelembe vettem a restaurálási etika azon elvét, hogy minden elkerülhető, fölösleges beavatkozás, esetleges szétbontás a tárgy eredeti épségét veszélyeztetheti.5 Ezért a jó megtartású, szilárdan álló kasírozást a hatékonyabb tisztítások (esetleg egy nedves kezelés) elvégzése miatt, nem áztattam szét.
Fertőtlenítésre nem volt szükség, így a restaurálási műveleteket felületi, száraz tisztítással kezdtem, amelyhez puha szőrű ecsetet, majd wishab szivacsot használtam6. (6. kép) A tisztítás után sok felületi szennyeződés, por, piszok távolodott el. (7. kép) Mechanikai úton, orvosi szike segítségével, és kissé nedvesítve sikerült fellazítani a fölösleges ragasztóanyagot, ami esztétikai szempontból is zavaró volt. Japán fátyollal és Glutofix 600 (metil-cellulóz) ragasztóval megerősítettem a széleket7. (8. kép) A horzsolások és hiányok kiegészítését az eredetihez hasonló vastagságú és színű japán papírral végeztem.8 A nagyobb lyukak alápótlásánál vigyáztam, hogy szintben egyenlő legyen az eredetivel.
A restaurálási munkafolyamatoknál előtérbe helyeztem azon anyagok használatát, amelyek bármikor visszafordíthatóak, azaz reverzibilisek.9
A restaurált hangjelzett liturgikus töredékhez sem történetileg, sem esztétikailag nem illett a stilizált keret. A ráma kicserélésénél a legfontosabb érv az volt, hogy a kiállított műtárgy mindkét oldala olvasható, látható legyen. (9, 10. képek)
Következésképpen a restaurált hangjelzett liturgikus töredék a kiállításon egy üveggel ellátott, egyszerű, zárt fadobozban látható, amely körbejárható.
2. Hangjelzett liturgikus töredék, 18. század
Leírás és állapotfelmérés
Mérete: 590 x 445 mm
A műtárgy egyik oldalán a Salve Sancte Pater kezdetű latin, másik részén pedig az Örülj Istennek Szűz Annya kezdetű magyar nyelvű éneket tartalmazza. (11, 12. képek)
Egyszerű farámába helyezett, két oldalas, középen finom szövésű vászonra felkasírozott, merített papír alapú liturgikus töredék. A hangjegyek, a vonalrendszer és a szöveg vasgubacs tintával íródott. A fennebb említett, restaurálásra szánt három liturgikus töredék közül ez a legszerényebb kivitelezésű, nincsenek rajta színes iniciálék, díszítések.
A tárgy előéletét nem ismerjük, de a legrosszabb állapotban ez került a műhelyünkbe. (13. kép) Feltételezéseim szerint a mostoha körülmények, a nedves környezet (gondozatlan vizes raktár, padlás stb.) okozhatta a töredék károsodását. Köztudott, hogy a túlzott páratartalmú légtérben elszaporodnak a mikroorganizmusok (penészgombák, baktériumok), amelyeknek károsító hatása a legdrasztikusabb a szerves alapú műtárgyakra nézve.
A liturgikus töredék egyik részén a penész nyoma egy nagy fehér folt formájában maradt meg, ami táplálékként fogyaszthatta a papír enyvező anyagát és a cellulózrostokat is. E helyen a papír elvattásodott, kifehéredett. Itt az amúgy vízre nem érzékeny vasgubacs tinta is elmosódott, halványodott, mert a penészgomba - növekedése során - a tinta kötőanyagát is érzékennyé teheti. A testesen felvitt tinta sok helyen átütött az íráshordozó hátoldalára és a kasírozó vászonra. A penészgomba enzimje által apró sötét, visszafordíthatatlan színű foltokat hagyott a papíron és a vásznon egyaránt. Ezen mikroorganizmusok olykor hidrogén-peroxidot is kibocsátanak, ami elősegíti a szerves anyagok oxidációs lebomlását. A penészkárosodott részeken foxing foltok is láthatóak.10 A műtárgy alsó részén a nagy hiányok, szakadások mechanikai, fizikai károsodás eredményei is lehettek. (14. kép)
Anyagvizsgálatok
A papír vastagságát tapintóműszerrel (15. kép), a felületi pH mérést indikátor papírral, a levérzési próbákat desztillált vízzel és alkohollal11 végeztem (16. kép; a testes penészspórákat formailag és színvilágukban szemrevételezés alapján vizsgáltam.
Eredmények: a papír vastagsága 0,2 mm, savasságának mértéke 5,5 pH, a tinta oldódási tesztvizsgálata negatív, és mikrobiológiai vizsgálatok nélkül, restaurátori tapasztalatok alapján aktív penész spórák jelenlétére következtettem.
Restaurálási műveletek
A penészes részeket Preventol CMK (para-klór-meta-krezol)12 0,5-1%-os etilalkoholos oldatával átitattam, fertőtlenítés céljából.
A száraz tisztítást puha szőrű ecsettel és wishab szivaccsal végeztem, melynek segítségével sok felületi szennyeződés távolodott el. (17. kép) Először csak mechanikusan szerettem volna tisztítani a tárgyat, de a hatékonyabb kezelés, és az alacsony pH érték miatt nedves tisztítást és semlegesítést is végeztem. A penész által megtámadott papírrostok egyes helyeken annyira meggyengültek és hozzátapadtak a vászonhoz, hogy a kasírozás leválasztása hiányokat okozott volna az íráshordozón. Ezért nagy elővigyázattal, szétbontás nélkül, mosóháló között tisztítottam, azaz „mostam ki". (18. kép) A mosóvízbe 1%-os anionos zsíralkohol-szulfátotot13 és szennymegkötés céljából 0,5%-os CMC-Na (karboxi-metil-cellulóz-nátrium sóját) tettem.14
Többszöri öblítés után sok piszok és kioldódott szerves sav, valamint más vízoldható reakciótermék távolodott el a papírból. A liturgikus töredék látványosan tisztult, a foltok részben eltűntek, vagy halványodtak, a papír állaga és pH-ja is javult. Semlegesítésre, pufferképzésre Ca(OH)2-ot használtam.15
A műtárgy esztétikai szempontból esetleg megkövetelte volna a fehérítést, de a restaurálási etika elve alapján, a papír minőségének megőrzése céljából nem végeztem fehérítést. Sajnos a fehérítő oxidálószerek a papír meggyengült cellulózrostjait erőteljesen roncsolják, és többszöri kimosás, öblítés után is maradhat a papírban reakciótermék.
A következő lépés, a részben leoldódott kasírozás megerősítése volt búzakeményítő és metil cellulóz 1:1 arányú keverékével, amelybe penészgátlóként etilakoholban oldott 0,5 %-os Nipagin is került16. (19. kép) A szélén levő hiányokat az eredetihez hasonló vastagságú és színű japán papírral egészítettem ki. (20. kép)
Végül a töredéket a fakó színek élénkítése és a felület megerősítése céljából átkentem, azaz „utánenyveztem" Glutofix 600 (metil-cellulóz) 0,5%-os vizes oldatával.
Bízom benne, hogy restaurálás után a károsító hatásokat megszüntetve, a tárgy megtisztulva, megerősödve, történeti, esztétikai értékében megnövekedve került vissza a Csíksomlyói Ferences Rendház tulajdonába. (21, 22. képek)
Javaslatok a műtárgyak további kezeléséhez17
Ha a töredékek raktárba kerülnek, szükséges a tárolási műtárgykörnyezet kialakítása:
Ha a műtárgy kiállításra kerül:
A legkedvezőbb határértékek: hőmérséklet: 16-18 °C, lehetőleg 2 °C-nál nem több ingadozással; a levegő relatív páratartalma: 55-60%, maximum 2-3%-os ingadozással; megvilágítás lux: 50-100 lx.
E dolgozatommal arra törekedtem, hogy bemutassam, miként sikerült megállítani két nagyon fontos műtárgy pusztulási folyamatát, rávilágítva ezek kiváltó okaira is. Próbáltam felvázolni, hogyan lehet visszaállítani eredeti állapotába egy biológiai károsodást szenvedett, penészes műtárgyat, hogy megfelelő funkcióját betöltve, hitelességét megtartva fennmaradjon az utókor számára.
BENEDEK ÉVA okl. papír- és könyvrestaurátor
Csíki Székely Múzeum
RO-530132 Csíkszereda, Vártér 2., Hargita megye
benedekeva54@gmail.com
1. kép. A Csíksomlyói Ferences Templom |
2. kép. A Szűz Mária-kegyszobor |
3. kép. Az 1733-as keltezésű hangjelzett liturgikus töredék, restaurálás előtt |
4. kép. Szétbontás közben vált ismertté a másik oldal |
5. kép. Sérülések, hiányok a papíron és vásznon |
6. kép. Száraz tisztítás wishab szivaccsal |
7. kép. Tisztítás után sok piszok távolodott el |
8. kép. A szélek erősítése japán fátyollal |
9. kép. Az 1733-as keltezésű hangjelzett liturgikus töredék, restaurálás után |
10. kép. Restaurálás után |
11. kép. A 18. századi hangjelzett liturgikus töredék, restaurálás előtt, a penészfoltokkal. |
12. kép. Restaurálás előtt, a hiányokkal |
13. kép. A mechanikai, fizikai károsodások |
14. kép. Sérülések, szakadások a széleken |
15. kép. Papírvastagság-mérés tapintóműszerrel |
16. kép. A tinta levérzési próbái |
17. kép. Felületi, száraz tisztítás |
18. kép. Nedves tisztítás, „mosás" |
19. kép. Megerősítés kasírozással |
20. kép. A hiányok kiegészítése japán papírral |
21. kép. A 18. sz-i hangjelzett liturgikus töredék, restaurálás után |
22. kép. Restaurálás után |