|
|
Abstract: [Flora and Vegetation around Cápálnita] The village Cápálnita (Rom. - ; Hung. Kápolnásfalu) lies in the Harghita mountains, between height levels 720-950 m, at the feet of peak Harghita-Mádáras.
The village surface is 7446 ha out of which 104 ha village property, 630 ha plough land, 1912 ha hayfield, 2111 ha pasture, and 2689 ha forest.
In 1989 the flora list of the village has been elaborated for the first time with aid from Conf. Dr. Dumitru Mititelu, tutor of my diploma thesis. Since then, the list has been completed with 253 species, while all 429 species are in my herbarium. The list of the present flora was elaborated with help from Prof. Dr. Péterfi Leontin S. tefan. The majority of the 429 species were gathered in hayfields and forests. The nomenclature was used on basis of Romanian flora. The flora consists of 429 species belonging to 265 genes, 71 families, 48 orders, 8 subclasses, 6 classes, 2 sub-branches and 2 branches. The great number of species is a proof of the varied nature of the Cápálnita flora.
The analysis of bio-forms shows that the majority of plants are perennial (66,65%) and herbs. Trees are represented in 18,41%, whereas perennial and biannual plants are represented in a percentage of 14,44%.
The analysis of floristic elements shows that the majority of species are of a northern phito-geographic origin (82, 03%). Southern species are represented in a percentage of 4,42%. Cosmopolite plants in 5,59%. Endemic plants in 3,72% whereas adventive plants only in 2,09%.
The ecological analysis of species shows that the majority are acidophile (58,73%) living on brown acidic soil. The number of xeromezophites (27,50%) shows the rocky nature of the soil. Mezothermic plants are represented in a high percentage (81,62%). The high percentage of heliophile plants (62%) shows that the majority of plants grow in sunny spots.
There is a small number of protected and rare plants.
Endemic species:
Centaurea indurata Janka. (Asteraceae)
Leucanthemum waldsteinii (Schultz Bip.)Pouzar (Asteraceae)
Dentaria glandulosa Waldst. et Kit. (Brassicaceae)
Erysimum wittmanni Zaw. (Brassicaceae)
Phyteuma tetramerum Schur (Campanulaceae)
Lathyrus transsilvanikus (Spreng.) Fritsch (Fabaceae)
Hepatica transsilvanica Fuss. (Ranunculaceae)
Ranunculus carpaticus Herb. (Ranunculaceae)
Telekia speciosa (Schreb.) Baumg. (Asteraceae)
Pulmonaria rubra Schot (Boraginaceae)
Campanula abietina Griseb. (Campanulaceae)
Crocus vernus (L.)Hill (Iridaceae)
Soldanella hungarica Simk. (Primulaceae)
Helleborus purpurascens W et K. (Ranunculaceae)
Melampyrum bihariense Kern. (Scrophulariaceae)
Hieracium rotundatum auct. Non Kit. (Asteraceae)
Relict species:
Ligularia sibirica (L.) Cass. (Asteraceae)
Blechnum spicant (L.) Roth. (Polypodiaceae)
Polemonium caeruleum L. (Polemoniaceae)
Saxifraga hirculus L. (Saxifragaceae)
Protected species:
Galanthus nivalis L. (Amaryllidaceae)
Narcissus poeticus subs. radiiflorus (Salisb.)Baker (Amaryllidaceae)
Leontopodium alpinum L. Cass. (Asteraceae)
Ligularia sibirica (L.) Cass. (Asteraceae)
Hepatica transsilvanica Fuss. (Ranunculaceae)
Trollius europaeus L. (Ranunculaceae)
Cypripedium calceolus L. (Orchidaceae)
Gymnadenia conopsea (L.) R. Br. (Orchidaceae)
Rare plants:
Ferula sadlerana Ledeb. (Apiaceae)
Laserpitium siler Cr. (Apiaceae)
Leucojum vernum L. (Amaryllidaceae)
Hieracium alpinum L. (Asteraceae)
Daphne mezereum L. (Thymelaeaceae)
The majority of species forming the vegetation of the area can be grouped in the following phitocenoses: Hieracio rotundati-Piceetum, Chrysanthemo rotundifolio-Picetum, Senecioni-Chamaenerietum, Sambuceto-Calamagrostretum arundinaceae, Telekio-Alnetum, Aegopodio-Alnetum, Agrosti-Festucetum rubrae montanum, Agrostietum stoloniferae and Nardetum strictae montanum.
Abstract: [Flora §i Vegetatia în împrejurimile satului Cápálnita] Comuna Cápálnita (magh.: Kápolnásfalu) este situatá pe unitatea de relief a muntiilor Harghita între altitudinile de 720-950 m, la poalele muntelui Harghita-Mádáras.
Suprafata comunei este 7446 ha din care 104 ha intravilan, 630 ha este teren arabil, 1912 ha fánete naturale, 2111 ha pásuni, si 2689 ha sunt páduri.
În 1989 am întocmit de prima data lista florei cu ajutorul Conf. Dr. Dumitru Mititelu, cine a fost coordonatorul stiintific al lucrárii mele de licentá. De atunci am completat cu 253 specii si toate cele 429 specii se aflá în ierbarul meu. Lista florei actuale a fost intocmitá cu ajutorul Prof. Dr. Péterfi Leontin ijtefan, cine a fost coordonatorul stiintific al lucrárii mele metodico-stiintifice pentru obtinerea gradului didactic I. Majoritatea celor 429 de specii le-am colectat pe fánete si în páduri. Nomenclatura am utilizat-o pe baza Florei României. Flora cuprinde 429 specii apartinánd la 265 genuri, 71 familii, 48 ordine, 8 subclase, 6 clase, 2 subincrengáturi si 2 increngáturi. Dintre 429 specii de plante superioare 11specii sunt ferigi, 5 specii sunt gimnosperme, si 413 specii sunt angiosperme. Numárul mare al speciilor demonstreazá cá flora Cápálnitei este variatá si interesantá.
Analiza bioformelor ne aratá cá majoritatea plantelor sunt perene (66,65%) si ierboase. Arborii, arbustii si subarbusti constituie o proportie de 18,41%, iar plantele anuale si bianuale sunt doar în procent de 14,44%.
Analiza elementelor floristice aratá cá majoritatea covársitoare a speciilor sunt de origine fitogeograficá nordicá (82, 03%). Speciile sudice reprezintá o proportie de 4,42%. Plantele cosmopolite sunt în procent de 5,59%. Plantele endemice reprezintá 3,72% iar speciile adventive numai de 2,09%, ceea ce denotá cá flora comunei Cápálnita este putin ruderalizatá cu plante adventive.
Analiza ecologicá a speciilor ne aratá cá majoritatea plantelor sunt acidofile (58,73%) care tráiesc pe soluri brune acide. Numárul xeromezofitelor (27,50%) demonstreazá cá solul are mai ales caracter pietros. Procentul speciilor de plante mezoterme este mare (81,62%). Procentul plantelor heliofile (62%) dovedeste cá marea majoritate a plantelor se aflá pe locuri însorite.
Numárul mic al plantelor endemice (3,72%) demonstreazá cá teritoriul Cápálnitei este în legáturá cu muntile vecine. Frumusetea peisajului este datá de pádurile de molid si de luncile înflorite care sunt alcátuite din plante medicinale, plante melifere si din plante furajere (33,55%). Plantele rare si ocrotite au un numár redus.
Speciile endemice sunt urmátoarele:
Centaurea indurata Janka. (Asteraceae)
Leucanthemum waldsteinii (Schultz Bip.)Pouzar (Asteraceae)
Dentaria glandulosa Waldst. et Kit. (Brassicaceae)
Erysimum wittmanni Zaw. (Brassicaceae)
Phyteuma tetramerum Schur (Campanulaceae)
Lathyrus transsilvanikus (Spreng.) Fritsch (Fabaceae)
Hepatica transsilvanica Fuss. (Ranunculaceae)
Ranunculus carpaticus Herb. (Ranunculaceae)
Telekia speciosa (Schreb.) Baumg. (Asteraceae)
Pulmonaria rubra Schot (Boraginaceae)
Campanula abietina Griseb. (Campanulaceae)
Crocus vernus (L.)Hill (Iridaceae)
Soldanella hungarica Simk. (Primulaceae)
Helleborus purpurascens W et K. (Ranunculaceae)
Melampyrum bihariense Kern. (Scrophulariaceae)
Hieracium rotundatum auct. Non Kit. (Asteraceae)
Speciile relicte sunt urmátoarele:
Ligularia sibirica (L.) Cass. (Asteraceae)
Blechnum spicant (L.) Roth. (Polypodiaceae)
Polemonium caeruleum L. (Polemoniaceae)
Saxifraga hirculus L. (Saxifragaceae)
Speciile ocrotite sunt urmátoarele:
Galanthus nivalis L. (Amaryllidaceae)
Narcissus poeticus subs. radiiflorus (Salisb.)Baker (Amaryllidaceae)
Leontopodium alpinum L. Cass. (Asteraceae
Ligularia sibirica (L.) Cass. (Asteraceae)
Hepatica transsilvanica Fuss. (Ranunculaceae)
Trollius europaeus L. (Ranunculaceae)
Cypripedium calceolus L. (Orchidaceae)
Gymnadenia conopsea (L.) R. Br. (Orchidaceae)
Plantele rare sunt urmátoarele:
Ferula sadlerana Ledeb. (Apiaceae)
Laserpitium siler Cr. (Apiaceae)
Leucojum vernum L. (Amaryllidaceae)
Hieracium alpinum L.(Asteraceae)
Daphne mezereum L. (Thymelaeaceae)
Majoritatea speciilor care alcátuiesc vegetatia teritoriului pot fii grupate în urmátoarele fitocenoze: Hieracio rotundati-Piceetum, Chrysanthemo rotundifolio-Picetum, Senecioni-Chamaenerietum, Sambuceto-Calamagrostretum arundinaceae, Telekio-Alnetum, Aegopodio-Alnetum, Agrosti-Festucetum rubrae montanum, Agrostietum stoloniferae si Nardetum strictae montanum.
Összegzés: Napjainkban egyre inkább nő az érdeklődés a természetes környezetet, biztosító élővilág iránt. Mind nagyobb azoknak a száma, akik szabad idejük egy részét kirándulásra, természetjárásra használják fel és közben érdeklődéssel vizsgálják a talált növényeket. Különösen az élénk színekben pompázó virágok vonják magukra a figyelmet, de felkeltik a természetjáró érdeklődését a különböző fák cserjék és harasztok is. Az Általános Iskola biológiai oktatásában nélkülözhetetlen a környezetünkben élő növények és állatok megismerése. Ezen gondolatok késztettek szülőfalum határában található növények felleltározására valamint tanulmányozására.
Kápolnásfalu a Központi-Hargita hegység délnyugati előterében, egy magas fekvésű andezit-platóra települt. Összterülete 7446 ha, amely a következőképpen oszlik meg: belső (104 ha), szántó (630 ha), kaszáló (1912 ha), legelő (2111 ha), erdő (2689 ha).
Az eredeti flóralista 1989-ben keszült 176 növényfajjal, Dr. Mititelu Dumitru egyetemi előadótanár segítségével (aki az államvizsga dolgozatom tudományos szakirányítója volt). Azóta 253 fajjal egészítettem ki, és mind a 429 faj megtalálható a gyűjteményemben.
A természetes flórában előforduló fajok száma 429, mely 265 nemzetségre, 71 családra, 48 rendre, 8 alosztályra, 6 osztályra, 2 altörzsre, és 2 törzsre oszlik. A 429 edényes növényből 11 haraszt, 5 nyitvatermő, és 413 zárvatermő. A növényfajok száma igazolja, hogy Kápolnásfalu flórája változatos.
Az életforma szerinti vizsgálat során kiderült, hogy a legtöbb faj évelő lágyszárú (66,65%), fák, cserjék, félcserjék 18,41% és az egyéves, kétéves növények 14,44%. A flóraelemek földrajzi származása arra utal, hogy a fajok legnagyobb része északi eredetű (82,03%), de vannak kozmopoliták 5,59%, déli származásúak 4,42%, endemikus növények 3,72% és adventív növények 2,09%.
Az adventív növények kis száma azt igazolja, hogy a kápolnási flóra legnagyobb része még természetes állapotban van.
A mezofitonok és a mezohigrofitonok 47,78% azt igazolja, hogy a terület vízellátása közepes. A talajtakaró köves, sziklás, ezt igazolják a xeromezofitonok eléggé nagy száma (27,50%). A közepes hőigényű, mezoterm növények (81,62%) száma nagy. A heliofil növények aránya (62%) igazolja, hogy felénél több növényfaj réteken, tisztásokon, napsütötte lejtőkön él. A felénél több acidofil növényfaj (58,73%) igazolja, hogy gyakori a savas barna erdőtalaj. Az endemikus (benszülött) növények aránya (3,72%) igazolja, hogy Kápolnásfalu határa kapcsolatban van a környező hegységekkel és így területünk endemizmusokban szegény. Mindezt pótolják a gyógynövények, mézelőnövények és értékes takarmánynövények aránya (33,55%).
Köszönetemet fejezem ki Dr. Péterfi Leontin István professzornak, a dolgozatom tudományos szakirányítójának, aki mindvégig türelemmel segített annak megírásában.
Kápolnásfalu keletkezésének története
A falu keletkezésének történetét a következő könyvek alapján mutatom be: VOFKORI (1998), BALÁZS (1996) és KARDALUS (1998).
A Hargita nyugati lábánál fekvő Kápolnásfalut az első írásbeli dokumentumok Szentegyházával együtt említik: keletkezésének története is szorosan összefügg a két kilométerre fekvő Szentegyházasfalu (régi nevén: Nagyoláh-falu) történetével.
1333-ban a pápai tizedjegyzék szerint a falu lakosai 3 aranyat és 60 tizedes adót fizettek.
Az 1567-es, 25 dénáros adóösszeírásban, érdekes alakban jön elő a falu neve: „Másijk Olafalu" alakban, amikor 28 kapuval szerepel (mindez a 6-os szorzószámmal összesen körülbelül 168 lakost jelent). Az 1576 évi 50 dénáros adóösszeírásban már „Innekső Olafalu" a neve, megkülönböztetve a „Tulsó Oláfalu"-tól, azaz Szentegyházasfalutól. 1602-ben, a szabad székelyek névsorában, akik a császár és a király hűségére felesküdtek, már „Kápolnás Oláfalu" néven szerepel. (18 fő esküdttel). Fekvésénél fogva sokszor esett portyázó hadak martalékául. Emiatt a fejlődésnek indult falu elpusztult. Ezt bizonyítja Istvánfy plébános 1724-ből származó Monográfiája (a gyulafehérvári püspökség levéltárában). Ő leírja, hogy a falut Bocskay István 1604-ben telepíti vissza.
A Hargita Kereszthegynek, másképp Kápolnahegynek nevezett csúcsán egykor kápolna állott. Első említése 1622-ből származik (ORBÁN B. I. 78). 1643. augusztus 29-én VIII. Orbán pápa búcsút engedélyez a Szent Péter és Pál tiszteletére szentelt kápolna javára. A kápolna, később romos lett s a távolság miatt a búcsúengedélyt 1721. május 13-án XII. Kelemen pápa a kápolnásfalvi kápolna (templom) javára újítja meg.
Kápolnásfalu nevét onnan kapta, hogy csak egy kis kápolnája volt, melyet 1710-ben építettek fából a mai templom helyén. A falu neve az ottani kápolnáról származik, vélekedik 1799-ben Gróf TELEKI JÓZSEF (Úti jegyzések. 1937. 32). Oláfalunak pedig azért nevezték, mert az első telepes román pásztorember volt.
Római katolikus templomát 1797-1800 között építették. Egyházilag 1838-tól, közbirtokosságilag pedig 1863-tól vált önállóvá. 1877-1930 között Szentegyházas faluval közös jegyzősége volt.
Állami közigazgatás, jegyzőség 1941-ben alakult. Ezt követően 1930-1968 között előbb Udvarhely megye majd Udvarhely rajon keretébe tartozott. 1968 óta Hargita megye községe. Ma a falut mintegy 720 lakóház alkotja, a lakossága 2152 lélek.
Botanikai tanulmányok Kápolnás környékén
A természettudományos irodalom kezdetei Erdélyben a 14. századig nyúlnak vissza, a humanizmus és reformáció koráig (SZABÓ 1978).
MÉLIUSZ PÉTER Herbáriuma 1578-ban lát napvilágot Kolozsváron, melynek tartalmát az alcím pontosítja: „Az fáknak, füveknek nevekről, természetekről és hasznairól..."
A székely flóra első kutatójaként a középajtai BENKŐ JÓZSEFet (1740-1814) tartja számon a szakirodalom. A köpeci lelkész a Székelyföld szülötte; munkái java része megsemmisült. „Elveszett Flora Transsylvanica-ja Diószegi-Fazekas debreceni füvészkönyvét megelőzve adta volna Linnét magyar nyelven" (SOÓ 1940).
Az első alapvető flóramű Erdélyről a segesvári főorvos, JOHANN CHRISTIAN BAUMGARTEN (1765-1843) munkáját dicséri. Címe: Enumeratio stirpium Magno Transsylvaniae Principatui (1816). A szerző 1814-ben járt a Hargitán, ekkor járta be Parajd és Lövétéhez tartozó részek mellett Oláhfalu vidékét is. Baumgarten nyomdokain járt a Hargitán FRIEDRICH FRANZ FRONIUS (1829-1886) szász tanár-lelkész is.
Az addigi eredményeket SIMONKAI LAJOS (1851-1910) rendszerezte és egészítette ki. Az Erdély edényes flórájának helyesbített foglalata (1887) nem csak kiváló összefoglalás és rendszerezés, tartalmazza Erdély első növényföldrajzi jellemzését is, alapul szolgálva a későbbi kutatók számára. „Erdély más tájaihoz viszonyítva a Székelyföld kutatása aránylag visszamaradt, csak lápjai és mészkőszirtjei vonzották a botanikusokat, de füvészeink javarésze inkább a magashegységek több zsákmánnyal kecsegtető tetőit kereste." (SOÓ 1940)
NYÁRÁDY E. GYULA kutatja később a Hargita vizeit, lápjait és erdeit. Ő írja le BÁNYAI JÁNOS geológus „felfedezéseit" a glaciális maradványfajokat őrző lápokról (Nyárádi 1929).
1938-ban készült el SOÓ REZSŐ első kézirata a Székelyföld flórájáról, mely könyv formában 1940-ben jelent meg, A Székelyföld flórájának előmunkálatai címmel. Összegezte és rendszerezte az addigi kutatások eredményeit.
Az 1943. év folyamán újra számos magyar botanikus kereste fel a Székelyföldet, s flórájának ismertetését újabb adatokkal gazdagították. Így elsősorban JÁVORKA SÁNDOR vezetésével a Magyar Nemzeti Múzeum kutatói, BOROS ÁDÁM, VAJDA LÁSZLÓ, PRISZTER SZANISZLÓ, Kolozsvárról NYÁRÁDI E. GYULA, HARGITAI ZOLTÁN és számos társuk (SOÓ, 1943).
Munkamódszerek
Kápolnásfalu edényes növényeinek geobotanikai tanulmányozása két szakaszban történt: könyvészeti adatgyűjtés és az eredmények kiértékelése.
a) Könyvészeti adatgyűjtés
A bibliográfia segítségével adatokat gyűjtöttem Kápolnásfalu keletkezésének történetéről, a vidék botanikai tanulmányairól, domborzatáról, a talajtípusokjellemzőiről, és az éghajlatáról. Miután a vizsgálódás és a véleménykikérés is megtörtént, elkészítettem a flóralistát. Az eredeti flóralista 1989-ben készült 176 növényfajjal, Dr. MITITELU DUMITRU egyetemi előadótanár segítségével (aki az államvizsga dolgozatom tudományos szakirányítója volt). Azóta 253 fajjal egészítettem ki, és mind a 429 faj megtalálható a gyűjteményemben. A kritikus növényeket drd. RUPRECHT ESZTER tanársegéd határozta meg. A nómenklatúra használata a Román Flóra alapján történt (CIOCÂRLAN 2000). A felleltározott növényeket elemeztem életforma, földrajzi származás, előfordulás, legfontosabb ökológiai tényezők (víz, hő, fény, talaj kémhatás), és gazdasági jelentőségük szerint. A mostani flóralista elkészítésénél és a dolgozat megírásánál Dr. PÉTERFI LEONTIN ISTVÁN professzor úr segített.
b) Eredmények kiértékelése
Az elért eredményeket táblázatok és grafikonok segítségével értékeltem.
A kapott eredmények azt igazolják, hogy Kápolnásfalu határában található flóra legnagyobb része évelő lágyszárú, északi eredetű, mezofiton és mezohigrofiton, mezoterm, fénykedvelő és acidofil növény.
Kápolnásfalu Hargita megye egyik hegyvidéki nagyközsége. Szentegyháza város után a Hargita-hegyalja legnagyobb községe, tengerszint felett 720-950 m magasan.
Kápolnásfalu a régi Udvarhely megye keleti részén, a mai Hargita megye közepe táján, délen, a Központi-Hargita-hegység délnyugati előterében, egy nagy fennsíkon a Csíki-medencét és Székelyudvarhelyt összekötő országúttól észak-keletre fekszik. Csíkszeredától 33 km, Székelyudvarhelytől 22 km távolságra van.
A település zárt formájú, utcái nem lejtősek, egyetlen mélyebb fekvésű része van, az ún. Lok.
A falu a Nagy- és a Kis-Homoród vízválasztóján helyezkedik el. A falutól keletre található Szentegyháza és a Vargyas pataka. A falu területe 7446 hektár.
A tanácsi nyilvántartásból kiderül, hogy a fent említett összterület, azaz a 7446 ha a következőképpen oszlik meg: belső (104 ha), szántó (630 ha), kaszáló (1912 ha), legelő (2111 ha), erdő (2689 ha).
ORBÁN BALÁZS A Székelyföld leírása című művében a következőképpen ír a falu elhelyezkedéséről: „Homorodon túl három, a Hargita közül letörtető, egymással párhuzamosan futó patak szeli át az oláhfalvi lázt (fennsík). Ezek a Csonka vagy Rákos Homorod, a Nagy-Homorod és a Vargyas. A két elsőnek bemélyülő völgyteknőjében fekszik a két Oláhfalu, melyek Innenső vagy Kápolnás és tulsó vagy Szentegyházas Oláhfalunak neveztetnek..."
Tiszta időben elénk rajzolódik a Persányi-hegység, s a távolban felködlik a Csukás, a Bucsecs, a Királykő és a Fogarasi havasok. Tehát Kápolnásfalu igen szép környezetben helyezkedik el.
A település híres háziiparszerűen űzött fafeldolgozó iparáról. Ma közel 720 kaput számláló, gazdálkodó falu, amely ma is jövedelmének jelentős részét az erdő fájából nyeri.
Földtani felépítése
A település földtani felépítése szorosan összefügg a Hargita hegység, illetve a Kárpátok kialakulásával. A Hargita vulkáni hegység.
Földtani felépítés szempontjából egy vulkanikus platón helyezkedik el, melyet andezit kőzetek alkotnak. Ezek az andezit kőzetek lehetnek 100-500 m vastagok is. A település területén fellelhetők pirites és bazaltos kőzetek is. Mind-mind bizonyítéka annak, hogy a Hargita hegység vulkanikus eredetű. „Helyenként a szálban álló andezit lávatakaró 40-50 m vastag-pados alakzatban bukkan a felszínre, különösen a Kis-Homoród völgyében, a Loktól északra, a Homoród-tető (890 m) és a Felső-Homoródtető (963 m) keleti oldalában. A falu határának nagy részét az andezit törmelékes kőzetek borítják. Más fontosabb magaslatok: északkeleten a Gyepű (881 m), keleten a Kosártető (876 m), délen a vízválasztón a Hegy (866 m), északnyugaton a Homoród-tető (890 m). A talajtakaró köves, sziklás." (VOFKORI 1998).
Éghajlata
ORBÁN BALÁZS így jellemezte röviden éghajlatát: „... éghajlata annyira zord..." Sajnos ez így igaz. A nyár rövid, hűvös, a tél hideg, hosszú, zord és általában novembertől májusig tart. A hótakaró tartósan megmarad a vidéken, évente 70-100 napig. A keleti szél kellemetlenkedik télen és az ún. Crivát (krivec). Mértek már -25 °C-ot is februárban és +28 °C-ot augusztusban, néha még melegebbet is. Csapadék van bőven télen, nyáron. A nép által megőrzött szólás-mondás szerint itt „kilenc hónap mind hideg s a másik három sem meleg".
Az évi középhőmérséklet 8-10 °C. A csapadék átlagosan évi 500-600 mm. Jellemző a hegy-völgyi szél. Kápolnásfaluban is észlelhető a Keleti-Kárpátok helyi szele, a Nemere, mely átkel a hegységeken és a székely kismedencékbe hideg levegőt szállít.
A hegyi (hegyvidéki) klímaterülethez tartozik, mely a magas és középhegységet jellemzi. Sok a csapadék és tartós a hótakaró. A havazásos napok száma évente átlag 80-90 nap.
A legmelegebb évszak a nyár, közepes hőmérséklete 10-12 °C. A legmelegebb, hónap július és augusztus első fele.
Nagy a hőmérsékleti ingadozás, különösen tavasszal, de néha nyáron is. Sok a szeles napok száma. Az észak-keleti szél szárazságot, télen pedig nagy fagyokat okoz. A dél-nyugati szél enyhébb és csapadékban gazdagabb. Télen-nyáron gyakoriak a viharok.
A nyári viharok nagy károkat okoznak, fenyőfákat törnek le és az épületeket is, megrongálják. A település éghajlatát a hosszú tél, rövid tavasz, száraz és rövid nyár, valamint hosszú ősz jellemzi (Kovács és Koszti 2005).
Vizei
Káponásfalu területén két patak folyik át: a Kis-Homoród pataka és a Csonka pataka. Mindkettő a Hargita hegységből ered, a Központi Hargita dél-nyugati lejtőin és az Oltba ömlenek. Forrásvizek: Csihányos kútja, Mita kútja, Gödrös csorgója és a loki kút.
A borvízforrások száma kevés, legjelentősebb a falu északi részén levő Gyepű-patak melletti Gyepű-forrás (Felszegi borvíz). A Kis-Homoród a falu nyugati részén folyik el, mellékágai a Falbükk pataka, Száraz patak, Szén-Homoród-pataka, Bükkmocsár-pataka, Mihályfenyeje-pataka, Málna-vész-patakka. Rákos-Homoród-pataka a Halas és a Láz-patak vizét gyűjtik össze. A Csonka-patak - mely a falu déli részén folyik el - mellékágai a Virgó és Hüvölgy pataka. A falutól kissé nyugatra folyik a Nagy-Homoród, amely Homoródfürdőtől délre gyűjti össze a mellékvizeket (VOFKORI1998).
Talaja
A település talaja sárgás-barna agyagos talaj. 500-600 m tengerszint feletti magasságban barna erdőtalaj a jellemző és a tölgyerdők. 900 m magasan savas barna erdőtalajjal találkozunk. 1000-1200 m magasságon a barna rendzina talaj az uralkodó és a bükkerdők. 1500 m-ig a fenyőrégió alakult ki, itt a talaj tápanyagokban szegény, szürke, kilúgozott podzol talaj. 1800-2000 m az alhavasi régió, itt található a törpefenyő és a szürke erdei talaj (Puiu 1983). A falu külterületein sok az el nem mállott szikla, kemény kőzet. Ezeket építkezésekhez, útkövezéshez használják.
Életformák: A flórát alkotó növények életforma szerinti besorolása a Raunkiaer-féle csoportosítás szerint történt és figyelembe vettem CSŰRÖS I. (1981) könyvét is.
Flóraelemek: Flóraelemcsoportok szerinti besorlás Beldie (1977, 1979) határozó könyve és Csűrös (1981) kézikönyve alapján történt.
Az eredeti flóralista 1989-ben készült 176 növényfajjal, Dr. MITITELU DUMITRU egyetemi előadótanár segítségével (aki az államvizsga dolgozatom tudományos szakirányítója volt).
Azóta 253 fajjal egészítettem ki, Dr. PÉTERFI LEONTIN ISTVÁN professzor segítségével (aki az I. fokozati dolgozatom tudományos szakirányítója volt). Mind a 429 növényfaj megtalálható a gyűjteményemben.
A flóra áttekintése
A nómenklatúrát a Román Flóra alapján használom. A növényfajok meghatározásánál a következő határozó könyveket vettem figyelembe: BELDIE (1977, 1979), PÁZMÁNY (1983), CSAPODY és LOKSA (2001), TODOR (1968), JÁVORKA és CSAPODY (1965), MOLNÁR (2003), MOLNÁR (2004), HORÁNSZKI és JÁRAINÉ (2002), és BORHIDI (1998). A nómenklatúrát CIOCÂRLAN (2000) határozó könyve alapján revideáltam.
A természetes flórában előforduló fajok száma 429, amelyek 265 nemzetségre, 71 családra, 48 rendre, 8 alosztályra, 6 osztályra, 2 altörzsre és 2 törzsre oszlanak. A 429 edényes növényből 11 haraszt, 5 nyitvatermő és 413 zárvatermő.
Törzs: PTERIDOPHYTA - HARASZTOK
Osztály: LYCOPODIOPSIDA - KORPAFŰFÉLÉK
Törzs: SPERMATOPHYTA
Hl., Eua. R. lingua L. - Békaboglárka. Higrofiton. Hegyvidéki nedves réteken.
H., Eua. R. repens L. - Kúszó boglárka - Piciorul cocosului târâtor. Higrofiton, heliofil, heliosciofil. Nedves réteken, árkokban, gyakori.
H., Eu. Thalictrum aquilegiifolium L. - Erdei borkóró - Rutisor. Xero-mezofiton, heliofil, heliosciofil, közepesen savanyú talaj. Ligeterdőkben.
H., Eu. T. lucidum L. - Fényes borkóró - Rutisor. Mezohigrofiton, gyengén savanyú talaj. Nedves, bokros réteken.
H., Eu.(mont.) Trollius europaeus L. - Zergeboglár - Bulbuci. Mezohigrofiton, gyengén savanyú talaj. Lápos réteken, patakok mentén.
7. Rend: PAPAVERALES - PIPACSVIRÁGÚAK
Család: PAPAVERACEAE - MÁKFÉLÉK
H., Eua. Chelidonium majus L. - Vérehulló fecskefű - Rostopascá. Mezofiton, heliosciofil, sciofil, gyengén savanyú talaj. Erdőszéleken, kertekben, parlagokon gyakori.
Th., Eua.-Med. Papaver rhoeas L. - Pipacs - Mac rosu. Xeromezofiton, gyengén savanyú talaj. Szántóföldeken közönséges.
Család: FUMARIACEAE - FÜSTIKEFÉLÉK
G., Eu. Corydalis cava (L.) Schweigg.et Koerte - Odvas keltike -Brebenei. Mezofiton, heliosciofil, sciofil. Erdőszélen gyakori
Alosztály: HAMAMELIDAE
8. Rend: URTICALES - CSALÁNVIRÁGÚAK
Család: ULMACEAE - SZILFÉLÉK
MPh., Eu. Ulmus glabra Hudson (Ulmus scabra Mill.) - Hegyi szil -Ulm de munte. Mezofiton, heliosciofil, gyengén savanyú talaj. Főleg bükkösökben, gyertyánosokban, hegyi patakok mentén.
Család: CANNABACEAE - KENDERFÉLÉK
H., Eua. Humulus lupulus L. - Komló - Hamei. Mezohigrofiton, heliofil, heliosciofil. Ligeterdőkben, sövényeken gyakori.
Család: URTICACEAE - CSALÁNFÉLÉK
H., Kozm. Urtica dioica L. - Nagy csalán - Urzicá. Mezofiton, heliofil,sciofil. Ligeterdőkben, vízpartokon. Nyirkos erdőszéleken. Th., Kozm.
U. urens L. - Apró csalán - Urzicá micá. Xeromezofiton.Hegyi réteken.
9. Rend: FAGALES - KUPACSOSTERMESUEK
Család: FAGACEAE - BÜKKFÉLÉK
MPh., Ec. Fagus sylvatica L. - Bükkfa - Fag. Xeromezofiton, sciofil.
Magasabb hegyeink és hűvösebb völgyeink erdőt alkotó fája. MPh., Eu. Quercus robur L. - Kocsányos tölgy - Stejar. Savanyú talaj.
Nyirkosabb lejtőkön. MPh., Ec. Q. petraea (Mattuschka) Liebl. - Kocsánytalan tölgy - Gorun. Savanyú talaj. Hegylejtőink uralkodó, erdőt alkotó magas tölgyfája.
Család: BETULACEAE - NYÍRFFÉLÉK
MPh., Eua. Alnus glutinosa (L.) Gaertn. - Enyves éger - Anin negru.
Higrofiton, heliosciofil, közepesen savanyú talaj. Vízpartok, égeres ligetek jellegzetes, egyenes, sudaras törzsű fája. MPh., Eu (mont). A. incana (L.) Moench - Hamvas éger - Anin alb.
Mezohigrofiton, heliofil, heliosciofil, gyengén savanyú talaj. Hegyi patakok mentén. MPh., Eua. Betula pendula Roth - Közönséges nyír - Mesteacán.
Közepesen savanyú talaj. Erdei fa, hegyvidéki sovány, kilúgozott talajon gyakori. NPh., Ec. Corylus avellana L. - Közönséges mogyoró - Alun. Mezofiton, heliofil, heliosciofil, gyengén savanyú talaj. Erdős bokros helyeken közönséges. MPh., Ec. Carpinus betulus L. - Közönséges gyertyán - Carpen.
Mezofiton, heliosciofil, sciofil gyengén savanyú talaj. Völgymenti bükkösök kísérője, és általában hűvösebb erdeink, kevert állományt adó fája.
Alosztály: CARYOPHYLLIDAE
10. Rend: CARYOPHYLLALES - SZEGFŰVIRÁGÚAK
Család: CARYOPHYLLACEAE - SZEGFŰFÉLÉK
Th., Kozm. Agrostemma githago L. - Konkoly - Neghiná
Ch., Cp. Cerastium arvense L. - Parlagi madárhúr - Struna cocosului. Xeromezofiton. Füves parlagos helyeken.
Th., Ec. Dianthus armeria L. - Szeplős szegfű - Cocosel. Cserjésekben.
H., Ec. D. carthusianorum L. - Barátszegfű - Garofitá. Xeromezofiton, gyengén savanyú talaj. Napos füves helyeken.
H., Eua. D. superbus L. - Buglyos szegfű - Barba ungurului. Mezohigrofiton. Hegyvidéki réteken.
Th., Eua. Holosteum umbellatum L. - Olocsán - Cuisoritá
H., Eua. Lychnis flos-cuculi L. - Réti kakukkszegfű - Floarea cucului.
Mezohigrofiton. Lápréteken, hegyi kaszálókon, gyakran tömegesen. Ch., Eua. L. viscaria L.- Enyvecske - Lipicioasá. Xeromezofiton.
Sziklagyepen.
Th., Med. Moenchia mantica (L.) Bartl. - Rigószegfű Th., Eua. Silene alba (Miller) E.H.L. Krause (Melandrium album (Miller) Garcke) - Fehér mécsvirág - Opaitá. Mezohigrofiton. H., Eua. S. nutans L. - Kónya habszegfű - Nopticoasá. Xeromezofiton, heliofil, heliosciofil, közepesen savanyú talaj. Erdőszéleken, mezsgyéken gyakori. H., Eua. S. vulgaris (Moench) Garcke - Hólyagos habszegfű - Gusa porumbelului. Erdőszéleken, hegyi réteken gyakori. Ch., Eua. Stellaria holostea L. - Erdei csillaghúr - Iarba moalea.
Mezofiton, heliosciofil. Erdős, bokros helyeken, gyakaran tömegesen. H., Kozm. S. media L. Vill - Mezei csillaghúr - Rocoiná. Mezohigrofiton.
Szántóföldeken.
Család: CHENOPODIACEAE - LIBATOPFÉLÉK
Th., Adv(Medit.) Chenopodium foliosum (Moench) Ascherson - Fragá tátárascá. Ritka.
11. Rend: POLYGONALES - KESERŰFŰVIRÁGÚAK
Család: POLYGONACEAE - KESERŰFŰFÉLÉK
G., Eua. Polygonum bistorta L. - Kígyós keserűfű - Ráculet. Mezohigrofiton, heliofil, heliosciofil. Lápréteken, erdős, nyirkos helyeken, az alhavasi tájig.
Th., Cp. P. hydropiper L. - Borsos keserűfű - Dintele dracului. Gyomnövény.
Th., Kozm. P. persicaria L. - Baracklevelű keserűfű - Iarba ro§ie. Mezohigrofiton.
G., Kozm. Rumex acetosa L. - Mezei sóska - Mácris márunt. Xeromezofiton, közepesen savanyú talaj. Vágásokban, sovány szántókon gyakran tömegesen, májustól nyárig.
H., Kozm. R. crispus L. - Fodros lórom - Dragavei. Gyomnövény.
Alosztály: ROSIDAE
12. Rend: SAXIFRAGALES - KŐTÖRŐFŰVIRÁGÚAK
Család: CRASSULACEAE - VARJÚHÁJFÉLÉK
Ch., Ec. - Med. Sedum acre L. - Borsos varjúháj - Iarbá grasá.
Xerofiton. Napos köves helyeken.
Család: SAXIFRAGACEAE - KOTOROFUFELEK
H., Cp. Chrysosplenium alternifolium L. - Aranyveselke - Splinutá.
Higrofiton, sciofil, gyengén savanyú talaj. Hegyvidéki nedves, forrá-sos helyeken.
H., Cp., R. Saxifraga hirculus L. - Pettyes kőtörőfű. Higrofiton. Hegyvidéki tőzegmohás helyek.
13. Rend: ROSALES - RÓZSAVIRÁGÚAK
Család: ROSACEAE - RÓZSAFÉLÉK
H., Eu.(mont.) Alchemilla glaucescens Wallr. - Bozontos palástfű - Cretisoará. Xeromezofiton
H., Kárp.-Alp. A. vulgaris subsp. heteropoda (Buser) Gams. - Közönséges palástfű. Rétek, patakpartok, cserjések. H., Cp. Aruncus dioicus (Walter) Fernald - Tündérfürt - Barba popii.
Mezohigrofiton, sciofil, gyengén savanyú talaj. Erdei patakok mentén,nyirkos , bozótos helyeken. NPh., Eua. Crataegus monogyna Jacq. - Galagonya - Páducel.
Mezofiton, heliofil, heliosciofil, közepesen savanyú talaj. Bozótos helyeken, legelőkön közönséges. NPh., Eua. Filipendula ulmaria (L.) Maxim - Réti legyezőfű - Cretuscá. Mezohigrofiton, heliofil, heliosciofil, közepesen savanyú talaj. Főleg hegyvidéken, vizek mentén.
H., Eua. F. vulgaris Moench - Koloncos bajnóca - Aglicá. Xeromezofiton, heliofil, heliosciofil, közepesen savanyú talaj. Szárazabb réteken gyakori. H., Eua. Fragaria vesca L. - Erdei szamóca - Fragi. Xeromezofiton, heliofil, heliosciofil, közepesen savanyú talaj. Erdőirtásk helyén. H., Cp. Geum rivale L. - Patakmenti gyömbérgyökér - Cáltunul doamnei. Mezohigrofiton. Patakok mentén. MPh., Eu. Malus sylvestris (L.) Mill. - Vadalma - Már sálbatic.
Xeromezofiton, heliofil. Erdős helyeken. H., Ec. Potentilla alba L. - Fehér pimpó - Cinci degete. Xerofiton,közepesen savanyú talaj. Száraz, köves erdőszélen. H., Kozm. P. anserina L. - Libapimpó - Coada racului. Mezohigrofiton,közepesen savanyú talaj. Patakok mentén, sáncok szélén. H., Eua. P. argentea L. - Ezüstös pimpó - Scrântitoare. Xerofiton,közepesen savanyú talaj. Száraz, füves helyeken. H., Eu. P. arenaria Borkh. - Homoki pimpó - Buruiana junghiului.
Xerofiton, gyengén savanyú talaj. Sziklás, oldalas helyek. H., Alp.-Eu. P. aurea L. - Aranyos pimpó - Sclipeti. Mezofiton, savanyú talaj. Füves helyeken.
H., Eua. P. chrysantha ssp. thuringiaca (Bernh.) - Gálbenuse. Mezohigrofiton, savanyú talaj. Füves helyeken.
H., Eua. P. erecta (L.) Rauschel - Vérontófű - Sclipeti. Mezohigrofiton, savanyú talaj. Nedves réteken, nyirkos erdőkben.
H., Eu. P. heptaphylla L. - Vörösszárú pimpó - Inchegáticá. Xeromezo-fiton, gyengén savanyú talaj. Réteken, erdővágásokban.
H., Med. P. micrantha Ramond - Hamis szamóca - Gáinuse. Xero-mezofiton, heliosciofil. Erdővágásokban, erdőszéleken.
MPh., Ec.(submed.) Prunus avium L. - Madárcseresznye - Cires sálbatic. Mezofiton, heliosciofil, sciofil gyengén savanyú talaj. Hűvösebb erdőkben, főleg gyertyános tölgyesben elég gyakori fa.
MPh., Eua. Padus avium Miller (Prunus padus L.) - Zelnicemeggy -Malin. Mezohigrofiton, heliosciofil, sciofil, gyengén savanyú talaj. Vízparti ligetekben.
NPh., Eu. P. spinosa L. - Kökény - Porumbar. Xeromezofiton, heliofil, heliosciofil. Erdőszéleken, bozótban, mezsgyéken, legelőkön közönséges.
NPh., Eu. Rosa canina L. - Gyepűrózsa - Máces. Mezofiton, heliofil. Agyagos, köves, bozótos helyeken közönséges.
NPh., Ec.(mont.) R. pendulina L. - Bérci rózsa - Trandafir de munte. Mezofiton, heliofil, heliosciofil, gyengén savanyú talaj. Ligeterdőkben.
NPh., Eu. Rubus hirtus W. et K. - Szeder - Mur. Mezofiton, sciofil, közepesen savanyú talaj. Erdővágásokban.
NPh., Cp. R. idaeus L. - Málna - Zmeur. Mezofiton, közepesen savanyú talaj. Főleg erdővágásokban.
H., Cp. Sanguisorba officinalis L. - Őszi vérfű - Sorbástrea. Mezohigrofiton, közepesen savnyú talaj. Nedves réteken.
MPh., Eu. Sorbus aucuparia L. - Madárberkenye - Scorus. Mezofiton, heliofil, heliosciofil. Erdővágások, tisztások, hűvös, sovány talaján.
NPh., Eu. S. torminalis L. Crantz - Barkóca berkenye - Sorb. Mezofiton, heliosciofil, gyengén savanyú talaj. Főleg tölgyesekben gyakori.
NPh., Eua. Spiraea chamaedrifolia L. (Spiraea ulmifolia Scop.) -Szillevelű gyöngyvessző - Cununitá de munte. Mezofiton. Erdei tisztásokon, patakok mentén.
14. Rend: FABALES - HÜVELYESEK (LEGUMINOSALES) Család: FABACEAE - PILLANGÓSOK
TH., Med. Anthyllis vulneraria - Nyúlszapuka - Vátámátoare. Xero-fiton, gyengén savanyú talaj. Száraz, köves helyeken.
H., P.-Med. Coronilla varia L. - Tarka koronafürt - Coroniste.
Xeromezofiton, heliofil, heliosciofil, gyengén savanyú talaj. Erdőszéleken, bokros füves helyeken, gyakori.
NPh., Ec. Cytisus hirsutus L. - Drob de munte. Xeromezofiton. Erdőszéleken, erdei tisztásokon.
H., Med. Genistella sagittalis (L.) Gams (Genista sagittalis L.) -Szárnyas reketye - Grozamá. Mezohigrofiton, savanyú talaj.
Ch., Eua. G. tinctoria L. - Festő reketye - Drobitá. Xeromezofiton, savanyú talaj. Erdős, cserjés helyeken, vágásokban gyakori.
G., Eua. Lathyrus vernus (L.) Bernh. - Tavaszi lednek - Oresnitá. Mezofiton, heliosciofil, sciofil, közepesen savanyú talaj. Erdőszélen, vágásokban, réteken gyakori.
H., Kárp.-End. L. transsilvanicus (Spreng.) Fritsch - Erdélyi lednek -Latir. Mezofiton, heliosciofil, scofil. Réteken, vágásokban, erdőszéleken.
H., Eua. Lotus corniculatus L. - Szarvaskerep - Ghizdei. Száraz réteken legelőkön.
H., Eua. Medicago falcata L. - Sarlós lucerna - Culbeceasá. Xeromezofiton, gyengén savanyú talaj. Mezsgyéken, köves lejtőkön gyakori.
H., Med. M. sativa L. - Takarmánylucerna - Lucerna. Füves helyeken elvadulva de főleg termesztik.
TH., Eua. Melilotus officinalis Lam. - Orvosi somkóró - Sulfiná. Xeromezofiton. Mezsgyéken, vágásokban.
NPh., Adv.(Am. de N.) Robinia pseudoacacia L. - Fehér akác - Salcâm. Lazább, különösen homokos, szárazabb talajokon meghonosított fa.
Ch., Med. Sarothamnus scoparius (L.) Wimmer (Cytisus scoparius (L.) Link) - Seprőzanót - Máturi. Xeromezofiton, közepesen savanyú talaj.
H., Ec. Ononis spinosa L. - Tövises iglice - Osul iepurelui. Xeromezofiton. Legelőkön, ártereken, nyirkos réteken.
H., Ec. Trifolium alpestre L. - Bérci here - Trifoi de munte. Xeromezofiton, heliofil, heliosciofil, közepesen savanyú talaj. Erdős helyeken, hegyi réteken.
H., Alp.eur. T. badium Schreber - Gesztenyeszínű here. Mezohigrofiton, microterm. Sziklagyepeken.
H., Eua. T. montanum L. - Hegyi lóhere - Trifoi alb. Mezofiton, heliofil, heliosciofil, közepesen savanyú talaj. Hegyi réteken, füves helyeken.
H., P.-Med. T. pannonicum Jacq. - Magyar here - Trifoi negru. Xeromezofiton, közepesen savanyú talaj. Erdőszéleken, cserjés helyeken, réteken, füves lejtőkön.
H., Eua. T. pratense L. - Réti vagy vörös here - Trifoi. Réteken gyakori.
H., Eua. T. repens L. - Kúszó vagy fehér here - Trifoi alb. Mezofiton. Réteken, legelőkön, útfélen, már tavasz végétől kezdve.
H., Cp. Vicia cracca L. - Kaszanyűg bükköny - Mázáriche. Xeromezo-fiton, heliofil, heliosciofil, közepesen savanyú talaj. Erdőszéleken, bokros helyeken, vágásokban gyakaran nagy területet borít.
15. Rend: MYRTALES - MIRTUSZVIRÁGÚAK
Család: LYTHRACEAE - FÜZÉNYFÉLÉK
H., Cp. Lythrum salicaria L. - Réti füzény - Ráchitan. Higrofiton, közepesen savanyú talaj. Mocsaras réteken, zsombékosokban, vízpartokon, gyakaran tömegesen.
Család: ONAGRACEAE - LIGETSZÉPEFÉLÉK
H., Cp. Chamaenerion angustifolium (L.) Holub (Epilobium angusti-folium L.) - Erdei deréce - Zburátoare. Mezofiton, közepesen savanyú talaj. Vágásokban. Ch, Eua. E. montanum L. - Erdei füzike - Pufulitá. Mezofiton,heliosciofil,sciofil, közepesen savanyú talaj. Erdős helyeken.
16. Rend: THYMELAEALES - BOROSZLÁNVIRÁGÚAK
Család: THYMELAEACEAE - BOROSZLÁNFÉLÉK
NPh., Eua. Daphne mezereum L. - Farkasboroszlán - Tulichiná.
Mezofiton, heliosciofil, sciofil, közepesen savanyú talaj. Hűvös erdő mélyén, főleg bükkösökben.
17. Rend: SANTALALES - SZANTÁLFAALAKÚAK
Család: SANTALACEAE - SZANTÁLFAFÉLÉK
G-H., Ec. Thesium bavarum Schrank - Élő zsellérke - Máciulie.
Xeromezofiton, subterm. Napfényes kaszálókon.
Család: LORANTHACEAE - FAGYÖNGYFÉLÉK
Ep., Med.-Eua. Viscum album L. - Fehér fagyöngy - Vâsc. Élősködő, különböző lombos fákon.
18. Rend: CELASTRALES - KECSKERÁGÓVIRÁGÚAK
Család: CELASTRACEAE - KECSKERÁGÓFÉLÉK
NPh., Eu. Evonymus europaeus L. - Csíkos kecskerágó - Voinicer.
Mezofiton, heliofil, heliosciofil, gyengén savanyú talaj. Erdős bozótos helyeken.
19. Rend: EUPHORBIALES - KUTYATEJVIRÁGÚAK
Család: EUPHORBIACEAE - KUTYATEJFÉLÉK
H., Ec. Euphorbia amygdaloides L. - Erdei kutyatei - Alior de pádure.
Mezofiton, heliosciofil, sciofil, közepesen savanyú talaj. Hűvösebb erdőkben.
H., Eu. E. cyparissias L. - Farkaskutyatei - Laptele câinelui. Xeromezofiton. Szikár helyeken, lejtőkön, legelőkön igen közönséges. H., Alp.-Kárp.-Balk. E. carniolica Jacq. - Kutyatej - Laptele câinelui.
Mezofiton, gyengén savanyú talaj. Mezsgyéken. Th., Eua. E. helioscopia L. - Napraforgó kutyatei - Laptele cucului.
Xeromezofiton, közepesen savanyú talaj. Mezsgyéken. H., Eua. E. villosa Waldst. et Kit ex Willd. - Bozontos kutyatej - Alior.
Mezohigrofiton. Nedves, mocsaras réteken.
20. Rend: RHAMNALES - BENGEVIRÁGÚAK
Család: RHAMNACEAE - BENGEFÉLÉK
NPh., Eua. Frangula alnus Mill. - Kutyabenge - Cru§án. Mezohigrofiton, heliofil, heliosciofil, gyengén savanyú talaj. Patakok mentén.
21. Rend: SAPINDALES - SZAPPANFAALAKÚAK
Család: ACERACEAE - JUHARFÉLÉK
MPh., Ec. Acer pseudoplatanus L. - Hegyi juhar - Paltin de munte.
Mezofiton, heliosciofil, sciofil, gyengén savanyú talaj. Nyirkosabb erdőkben, sziklaerdőkben és ártereken. MPh., Eu. A. platanoides L. - Korai juhar - Paltin de câmp. Mezofiton,heliosciofil, gyengén savanyú talaj. Erdőkben, szálanként fordul elő,és sorfának is ültetik. MPh.,Eu. A. campestre L. - Mezei juhar - Jugastru. Xeromezofiton,heliosciofil, gyengén savanyú talaj. Erdőszéleken, bozótos helyeken közönséges.
22. Rend: GERANIALES - GÓLYAORRTERMÉSŰEK
Család: OXALIDACEAE - MADÁRSÓSKAFÉLÉK
G., Cp. Oxalis acetosella L. - Erdei madársóska - Mácri§ul iepu-relui. Mezofiton, sciofil, savanyú talaj. Nyirkosabb fenyvesekben gyakori.
Család: GERANIACEAE - GÓLYAORRFÉLÉK
H., Ec. Geranium phaeum L. - Fodros gólyaorr - Pálária cucului.
Mezohigrofiton, heliosciofil. Erdőszélen, nedves helyeken. H., Eua. G. pratense L. - Réti gólyaorr - Greghetin. Mezofiton. Nedves,hegyi réteken, patakok mentén. TH., Kozm. G. robertianum L. - Nehézszagú gólyaorr - Nápraznicá.
Mezofiton, sciofil. Erdőkben, cserjésekben. H. Ec. (submed.) G. sanguineum L. - Piros gólyaorr. Xerofiton. Erdőszéleken, réteken.
Család: BALSAMINACEAE - NEBÁNCSVIRÁGFÉLÉK
Th., Eua. Impatiens noli-tangere L. - Erdei nenyúljhozzám - Slábánog. Mezohigrofiton, heliosciofil, sciofil, közepesen savanyú talaj.
Árnyas, nyirkos erdőben, ligetekben.
23. Rend: LINALES - LENVIRÁGÚAK
Család: LINACEAE - LENFÉLÉK
Th., Eu. Linum catharticum L. - Békalen - Inut de câmp. Nyirkosabb réteken.
24. Rend: POLYGALALES - PACSIRTAFŰVIRÁGÚAK
Család: POLYGALACEAE - PACSIRTAFŰFÉLÉK
H., Ec. Polygala amara L. - Keserű pacsirtafű - Amárealá. Mezofiton, közepesen savanyú talaj.
Ch., Eu. P. vulgaris L. - Hegyi pacsirtafű - Amárealá. Mezofiton, közepesen savanyú talaj. Hegyvidéki réteken.
NPh., Ec. (mont.) P. chamaebuxus L. - Pusztánglevelű pacsirtafű -Amárealá. Szárazabb réteken. (Nu creste în flora Rom. - scrie Vasile Ciocârlan.)
H., Eu. P. comosa Schkuhr - Üstökös pacsirtafű - Amárealá. Mezofiton, közepesen savanyú talaj. Szárazabb réteken gyakori.
25. Rend: ARALIALES - BOROSTYÁNVIRÁGÚAK
Család: ARALIACEAE - ARÁLIAFÉLÉK
Ch., Atl.-Med. Hedera helix L. - Közönséges borostyán - Iederá.
Mezofiton, heliosciofil. Erdőkben.
26. Rend: APIALES (UMBELLALES) - ERNYŐSVIRÁGZATÚAK
Család: APIACEAE - ERNYŐSÖK
H., Eua. Aegopodium podagraria L. - Podagrafű - Piciorul caprei. Mezohigrofiton, heliosciofil, sciofil. Nedves erdőkben, patakok szélén.
H., Eua. Angelica sylvestris L. - Erdei angyalgyökér - Angeliná sálbaticá. Mezohigrofiton, heliosciofil. Mocsaras réteken, vizek mentén.
H., Ec. Astrantia major L. - Zöldcsillag - §tevie de pádure. Mezohigrofiton, heliofil, heliosciofil, közepesen savanyú talaj. Magasabb hegyeinken.
H., Eua. Bupleurum falcatum L. - Sarlós buvákfű - Urechea iepurelui. Xeromezofiton, heliofil, heliosciofil, gyengén savanyú talaj. Sziklás, bokros lejtőkön.
H., Eua. Carum carvi L. - Hasznos kömény - Chimen. Mezofiton, közepesen savanyú talaj. Főleg hegyvidéki nyirkos réteken.
H.,Ec. Chaerophyllum hirsutum L. (Chaerophyllum cicutaria Vill.) -Szőrös baraboly - Asmátui sálbatic. Mezohigrofiton, heliofil, heliosciofil.
H., Eu. Ch. temulentum - Bódító baraboly - Asmátui
Th., Eua. Conium maculatum L. - Bürök - Cucutá. Xeromezofiton.
H., Eua. Daucus carota L. - Vadmurok - Morcov sálbatic. Xeromezofiton, közepesen savanyú talaj. Száraz réteken, útszélen köyönséges.
H., Pan. R. Ferula sadlerana Ledeb. - Husáng - Aereb. Xeromezofiton, subterm. Sziklagyepeken.
H., P.-Med. Ferulago sylvatica (Bess.) Reichenb. - Erdei mézgabürök - Márar pásáresc. Xeromezofiton. Erdőszélen, réteken gyakori.
H., Eua. -Med. Heracleum sphondylium ssp. sibiricum (L.) Simk.- Termetes medvetalp - Brânca ursului. Xeromezofiton, közepesen savanyú talaj.
Erdőben és erdőszéleken. H., Alp.-Kárp.-Balk. Laserpitium siler Cr. - Sujtárszerű bordamag-Chimionul tapului. H., Eu. kt. Peucedanum oreoselinum (L.) Moench - Citrom kocsord - Pátrunjel de câmp. Xeromezofiton, heliofil, heliosciofil. Füves,homokos helyeken.
H., Eua. P. palustre (L.) Moench - Kocsord - Chimin porcesc. Higrofiton, heliofil, heliosciofil, közepesen savanyú talaj.
H.,Eu.-Med. Pimpinella major (L.) Huds.-Vadpetrezselyem - Pátrunjel sálbatic. Mezofiton, heliofil, heliosciofil, közepesen savanyú talaj.
H., Eua. Selinum carvifolium L.- Nyúlkömény - Ingerea. Mezohigrofiton, heliofil, heliosciofil, közepesen savanyú talaj.
Alosztály: DILLENIIDEAE
27. Rend: THEALES - TEAVIRÁGÚAK
Család: HYPERICACEAE - ORBÁNCFŰFÉLÉK
H., Eua. Hypericum perforatum L. - Lyukaslevelű orbáncfű - Pojar-nitá. Mezofiton, közepesen savanyú talaj. Erdős helyeken, vágásokban igen gyakori.
28. Rend: MALVALES - MÁLYVAVIRÁGÚAK
Család: TILIACEAE - HÁRSFAFÉLÉK
NPh., Eua. Tilia cordata Mill. - Kislevelű hárs - Tei pucios. Mezofiton, gyengén savanyú talaj. Erdőben, köves lejtőkön. hegytetőkön.
MPh., Ec. T. platyphyllos Scop. - Nagylevelű hárs - Tei cu frunza mare. Xeromezofiton. Erdőszéleken.
29. Rend: VIOLALES - IBOLYAVIRÁGÚAK
Család: VIOLACEAE - IBOLYAFÉLÉK
TH., Kozm. Viola arvensis Murr. - Mezei árvácska - Toporasi de câmp.
Xeromezofiton. Cserjésekben, szántóföldeken. H., Atl.-Med. V. odorata L. - Illatos ibolya - Toporasi. Mezofiton, heliofil,heliosciofil. Erdőkben, erdőszéleken. H., Eua. V. reichenbachiana Jordan ex Boreau - Toporasi. Mezofiton,heliosciofil, sciofil. Erdőkben. Család: CISTACEAE - NAPVIRÁGFÉLÉK Ch., Eu.(submed.) Helianthemum nummularium (L.) Mill - Molyhos napvirág. Xerofiton, közepesen savanyú talaj. Füves lejtőkön.
30. Rend: CAPPARALES - KAPRIVIRÁGÚAK
Család: BRASSICACEAE vagy CRUCIFERAE - KERESZTESVIRÁGÚAK H., Eua. Arabis alpina L. - Havasi ikravirág - Gáscaritá de munte.
Mezohigrofiton. Nedves, árnyékos sziklákon gyakori. G., Adv. (Eua.) Armoracia rusticana P. Gaertn., B. Meyer et Scherb.
- Torma - Hrean Th., Eua. Barbarea vulgaris R. Br. - Borbálafű - Crusátea. Mezofiton.
Nyirkos bokros helyeken ártereken.
TH., Eua. Bunias orientalis L. - Szümcső - Brábin. Xeromezofiton. Th.TH. Kozm. Capsella bursa-pastoris (L.) Medic. - Pástortáska - Traista ciobanului. Mezofiton. Réteken, szántóföldeken. H., Cp. Cardamine pratensis L. - Réti kakukktorma - Stupitul cucului. Higrofiton. Nedves, hegyi réteken, forrásos helyeken. H., Ec. Cardaminopsis halleri (L.) Hay. - Haller-féle kövifoszlár.
Mezohigrofiton, heliosciofil. Füves helyeken. G., Kárp-End. Dentaria glandulosa Waldst. et Kit. - Ikrás fogasír -Breabán. Mezohigrofiton, sciofil, közepesen savanyú talaj. Erdőkben. TH., Kárp.-End. Erysimum wittmannii Zaw. - Repcsény - Mixandre.
Xeromezofiton. Sziklagyepeken.
H., Eu. Lunaria rediviva L. - Évelő holdviola - Lopátea. Mezohigrofiton, heliosciofil, sciofil. Magasabb hegyeken, sziklatörmeléken. TH.Th., Med. Raphanus raphanistrum L. - Repcsén retek - Ridiche sálbaticá. Mezofiton, közepesen savanyú talaj. Réteken, szántóföldeken. H., P. Rorippa austriaca (Cr.) Bess. - Kányafű - Násturel. Higrofiton.
Vizes helyeken. H., Eu. R. sylvestris ssp kerneri (Menyh.) Soó - Iszap kányafű - Boghitá.
Higrofiton. Nyirkos, füves, iszapos helyeken, árkokban közönséges. H., Eu. R. pyrenaica (L.) Reichenb. - Szálas kányafű - Gálbenea.
Mezofiton. Réteken.
TH.Th., Eua. Sinapis arvensis L. - Vadrepce - Mustar de câmp.
Mezohigrofiton, gyengén savanyú talaj. Réteken, szántóföldeken. H., Cp. Turritis glabra L. Xeromezofiton, közepesen savanyú talaj. Erdőszéleken, vágásokban.
31. Rend: SALICALES - FŰZVIRÁGZATÚAK
Család: SALICACEAE - FŰZFAFÉLÉK
MPh., Eua. Populus tremula L. - Rezgőnyár - Plop tremurátor.
Erdőszéleken, vágásokban. NPh., Eua. Salix alba L. - Fehérfűz - Salcie. Higrofiton, gyengén savanyú talaj. Vízpartokon, füzes ligetekben. NPh., Eua. S. caprea L. - Kecskefűz - lova. Mezofiton. Hűvösebb erdőkben, vizes réteken gyakori. NPh., Eua. S. cinerea L. - Hamvasfűz - Zálog. Higrofiton, gyengén savanyú talaj. Erdei, mocsaras, lápos helyeken, vízpartokon magas bozótot alkot. NPh., Eua. S. fragilis L. - Törékenyfűz - Ráchitá. Higrofiton, gyengén savanyú talaj. Vízparti füves ligetek fája.
32. Rend: ERICALES - HANGAVIRÁGÚAK
Család: ERICACEAE - HANGAFÉLÉK
Ch., Cp. Vaccinium myrtillus L. - Fekete áfonya - Afin negru.
Xeromezofiton, heliofil, heliosciofil, savanyú talaj. Csak magasabb hegyeinken, sovány, igen savanyú, mésztelen talajon.
Ch., Cp. V. uliginosum L. - Hamvas áfonya - Afin vánát. Mezohigrofiton, heliofil, heliosciofil, savanyú talaj. Tőzegmohás erdőkben.
Ch., Cp. V. vitis-idaea L. - Vörös áfonya - Meritor. Xeromezofiton, heliofil, heliosciofil, savanyú talaj. Erdős helyeken, tőzegmohában bőven, a havasi tájig.
Család: PYROLACEAE - KÖRTIKEFÉLÉK
Ch., Cp. Pyrola minor L. - Kis körtike - Perikor. Mezofiton, heliosciofil, savanyú talaj.
33. Rend: PRIMULALES - KANKALINVIRÁGÚAK
Család: PRIMULACEAE - KANKALINFÉLÉK
Th., Cp. Anagallis arvensis L. - Mezei tikszem - Scánteiutá. Mezoxerofiton. Szántóföldeken. H., Eua. Lysimachia vulgaris L. - Közönséges lizinka - Gálbinele.
Higrofiton, heliofil, heliosciofil, közepesen savanyú talaj. Mocsaras réteken. Ch., Eu. L. nummularia L. - Pénzlevelű lizinkan - Bánutei. Higrofiton,heliofil, heliosciofil, közepesen savanyú talaj. Nedves réteken, árkokban.
H., Eua.(submed.) Primula veris L. - Tavaszi kankalin - Ciubotica cucului. Mezofiton, heliofil, heliosciofil, gyengén savanyú talaj. Nyíltabb erdős, bokros helyeken, magashegyi réteken gyakori.
H., Kárp.-Balk. Soldanella hungarica Simk. - Nagy harangrojt - Degetárut. Mezofiton, heliofil, heliosciofil, savanyú talaj. Fenyőövben, nyirkos helyeken.
Alosztály: ASTERIDAE (incl. LAMIIDAE)
34. Rend: GENTIANALES - TÁRNICSVIRÁGÚAK
Család: GENTIANACEAE - TÁRNICSFÉLÉK
Th., Ec. Centaurium erythraea Rafin. - Kis ezerjófű. Xeromezofiton, heliofil, heliosciofil, savanyú talaj. Ritkás erdőben, vágásokban, réteken.
H., Ec.(mont.) Gentiana asclepiadea L. - Fecske tárnics - Ghinturá. Heliofil, heliosciofil, gyengén savanyú talaj. Erdős, nyirkos helyeken, ősz felé.
Th., Alp.-Kárp.-Balk. Gentiana lutescens (Velen.) J.Holub (G. praecox A. et J. Kern) - Kárpáti tárnics - Ochincele. Mezofiton.
H., Eua. G. verna L. - Tavaszi tárnics - Ochincele
Család: APOCYNACEAE - TÉLIZÖLDFÉLÉK
Ch., Med. Vinca minor L. - Kis télizöld - Saschiu. Mezofiton, heliosciofil,gyengén savanyú talaj. Tölgyesben, gyertyánosban és kertekben,rendesen nagyobb területeket borít.
35. Rend: OLEALES - OLAJFAVIRÁGÚAK
Család: OLEACEAE - OLAJFAFÉLÉK
MPh., Eu. Fraxinus excelsior L. - Magas kőris - Frasin. Mezofiton, heliofil, heliosciofil, közepesen savanyú talaj. Hegytetőkön növő magas fa.
NPh., Adv. (Kína) Forsythia suspensa Vahl - Aranyvessző
36. Rend: SOLANALES - BURGONYAVIRÁGÚAK
Család: SOLANACEAE - BURGONYAFÉLÉK
H., Med. Atropa belladonna L. - Maszlagos nadragulya - Mátráguná.
Mezofiton, heliofil, heliosciofil, gyengén savanyú talaj. Főleg bükkösökben és azok vágásaiban.
H., Ec.(submed.) Physalis alkekengi L. - Közönséges zsidóceresznye - Pápáláu. Mezofiton, heliofil, heliosciofil, gyengén savanyú talaj. Árnyas helyeken, nyirkos ligetekben.
Ch., Eua. Solanum dulcamara L. - Kesernyés csúcsor - Lásnicior.
Higrofiton, heliofil, heliosciofil, gyengén savanyú talaj. Nyirkos, bokros helyeken.
TH., Kozm. Solanum nigrum L. - Fekete csucsor - Zárná. Mezofiton. Szántóföldeken, parlagokon.
Család: CONVOLVULACEAE - SZULÁKFÉLÉK
G., Kozm. Convolvulus arvensis L. - Apró szulák - Volburá. Mezofiton, mezoterm. Szántóföldeken.
Család: CUSCUTACEAE - ARANKAFÉLÉK
Th., Eua. Cuscuta epilinum Weihe - Közönséges aranka - Tortel.
Különböző füveken élősködik.
Család: POLEMONIACEAE
H., Cp., R. Polemonium caeruleum L. - Csatavirág - Scara Domnului.
Mezohigrofiton, heliofil, heliosciofil. Erdős, nyirkos helyeken.
37. Rend: LAMIALES - AJAKOSVIRÁGÚAK
Család: BORAGINACEAE - ÉRDESLEVELŰEK
Th(TH)., Eua. Echium vulgare L. - Kígyószisz - Limba sarpelui.
Xeromezofiton. Parlagon, útszélen. H., Eua. Myosotis scorpioides L. - Mocsári nefelejcs - Nu-má-uita.
Higrofiton, heliofil, heliosciofil. Mocsaras réteken, patakok mentén,ligeterdőkben. H., Eu. M. sylvatica (Ehrh.) Hoffm. - Erdei nefelejcs - Albástritá de pádure. Heliosciofil. Nyirkosabb erdőkben. H., Ec. Pulmonaria mollis Wulfen ex Hornem. - Bársonyos tüdőfű - Mierea ursului. Xeromezofiton, heliosciofil, gyengén savanyú talaj.
Szárazabb erdőkben. H., Ec. P. officinalis L. - Pettyegetett tüdőfű - Orvosi tüdőfű.
Mezofiton, heliosciofil, közepesen savanyú talaj. Hűvösebb erdőkben. H., Kárp.-Balk. P. rubra Schot - Bíboros tüdőfű - Mierea ursului de munte. Mezofiton, heliofil, sciofil, közepesen savanyú talaj. H., Med. Symphytum officinale L. - Fekete nadálytő - Tátáneasá.
Higrofiton, heliofil, heliosciofil. Mocsaras réteken. H., Ec. S. tuberosum L. - Gumós nadálytő - Tátáneasá de pádure.
Mezofiton, heliosciofil, közepesen savanyú talaj. Erdőkben gyakori.
Család: LAMIACEAE - AJAKOSOK
H., Eua. Ajuga genevensis L. - Közönséges infű - Suliman. Xeromezofiton, közepesen savanyú talaj. Füves, száraz helyeken.
H., Eu. A. reptans L. - Ostorindás infű - Vinaritá. Mezofiton, heliofil,heliosciofil, közepesen savanyú talaj. Erdőben, hegyi kaszálokon gyakori.
Ch., Eua.-Med. Ballota nigra L. - Fekete pesterce - Cátuse. Xeromezofiton, gyengén savanyú talaj. Szántóföldeken. Th., Eua. Galeopsis speciosa Mill. - Szőrös kenderkefű - Cánepitá.
Mezohigrofiton, gyengén savanyú talaj. Erdei vágásokban, nyirkos helyeken.
H., Eua. Glechoma hederacea L. - Kerek repkény - Silnic. Mezohigrofiton, heliofil, heliosciofil. Hegyi kaszálókon. H., Eua. Lamium album L. - Fehér árvacsalán - Urzicá albá. Mezofiton,heliofil, heliosciofil, közepesen savanyú talaj. Ch., Ec. L. galeobdolon L. - Sárga árvacsalán - Gálbinitá. Mezofiton,sciofil, közepesen savanyú talaj. Bükkös, gyertyános erdőkben gyakori. Ch., Eua. L. maculatum L. - Foltos árvacsalán - Urzicá moartá.
Mezohigrofiton, heliosciofil, gyengén savanyú talaj. Erdős, cserjés helyeken gyakori. Hl., Eua. Lycopus europaeus L. - Farkasláb - Cervaná. Higrofiton, heliofil,heliosciofil, gyengén savanyú talaj. Mocsaras réteken, árkokban. H., Cp. Mentha arvensis L. - Mezei menta - Izma. Mezohigrofiton,közepesen savanyú talaj. Nedves szántóföldeken. Hl., Eu. M. aquatica L. - Vízi menta - Izma de balta. Higrofiton, heliofil,heliosciofil. H., Eua(submed.) M. pulegium L. - Csombormenta - Busuiocul cerbilor. Mezohigrofiton. Nedves rétek. H., Eua. Mentha longifolia (L.) Hudson - Erdei menta - Izma proastá.
Higrofiton, heliofil, heliosciofil, gyengén savanyú talaj. Hegyvidéki vizek mentén, árkokban. H., Ec.(submed.) Melittis melissophyllum L. - Méhfű - Dumbravnic.
Mezofiton, heliosciofil, gyengén savanyú talaj. H., Kozm. Prunella vulgaris L. - Közönséges gyíkfű - Busuioc sálbatic. Mezofiton. Erdős, füves helyeken gyakori. H., Eua. Origanum vulgare L. - Közönséges szurokfű - Sovârv.
Xeromezofiton, heliofil, heliosciofil, közepesen savanyú talaj. Erdős,cserjés helyeken, vágásokban. H., Eu.(submed.) Salvia pratensis L. - Mezei zsálya - Jales de câmp.
Xeromezofiton, közepesen savanyú talaj. Réteken gyakori. H., Med. S. verticilata L. - Lózsálya - Urechea porcului. Xeromezofiton, gyengén savanyú talaj. Réteken, erdei tisztásokon.
H., Eua. Stachys officinalis (L.) Trev (Betonica officinalis L.) - Orvosi tisztesfű - Vindecea. Mezohigrofiton, heliofil, heliosciofil, közepesen savanyú talaj. Erdős helyeken, tisztásokon.
H., Eua. S. sylvatica L. - Erdei tisztesfű. Mezohigrofiton, heliofil, heliosciofil, gyengén savanyú talaj. Erdőkben gyakori.
Ch., Eua. Thymus pannonicus All. - Korai kakukkfű - Cimbrisor. Xerofiton, semleges talaj. Erdei tisztásokon, réteken.
38. Rend: PLANTAGINALES - ÚTIFŰVIRÁGÚAK
Család: PLANTAGINACEAE - ÚTIFŰFÉLÉK
H., Eua. Plantago lanceolata L. - Lándzsás útifű - Pátlaginá ingustá. Réteken legelőkön
H., Eua. P. major L. - Nagy útifű - Pátlaginá. Mezofiton, közepesen savanyú talaj. Nyirkos, taposott, sáros útszéleken, iszapos vízpartokon közönséges.
H., Eua. P. media L. - Réti útifű - Pátlaginá latá. Mezofiton, közepesen savanyú talaj. Hegyvidéki réteken.
39. Rend: SCROPHULARIALES - TÁTIKAVIRÁGÚAK
Család: SCROPHULARIACEAE - TÁTOGATÓK
H., Eu. Digitalis grandiflora Mill. (Digitalis lutea Mill.) - Sárga gyűszűvirág - Degetárut. Mezofiton, heliofil, heliosciofil, közepesen savanyú talaj. Erdőkben, vágásokban.
TH., Ec. Euphrasia stricta Wolff - Közönséges szemvidító - Silur. Xeromezofiton, közepesen savanyú talaj. Soványabb réteken.
Th., Ec. E. officinalis subsp. pratensis Schübler et Martens (E. rostkoviana Hayne) - Mirigyes szemvidító - Silur. Mezofiton, közepesen savanyú talaj. Hegyvidéki réteken.
G., Eua. Linaria vulgaris Mill. - Közönséges gyújtoványfű - Lináritá. Xeromezofiton, közepesen savanyú talaj. Vágásokban.
Th., Kárp.-Balk. Melampyrum bihariense A. Kerner - Csormolya -Miazá noapte. Xeromezofiton, heliofil, heliosciofil, közepesen savanyú talaj. Erdei tisztásokon, erdőszéleken Th., Eua. M. pratense L. - Réti csormolya. Savanyú talaj. Sovány, savanyú, mesztelen talajú erdőben tömegesen.
H., Eu.(mont.) Pedicularis comosa L. - Mezei kakastaréj - Darie. Xeromezofiton. Füves, sziklás helyeken.
TH., Eu. P. sylvatica L. - Erdei kakastaréj - Pintenel. Higrofiton. Vizes, mocsaras rét.
Th., Ec. Rhinanthus alectorolophus (Scop.) Pollich - Borzas kakascímer - Clocotici. Mezofiton, közepesen savanyú talaj. Nyirkos helyeken.
H., Eua. Scrophularia nodosa L. - Göcsös görvélyfű - Bubornic.
Mezofiton, heliosciofil, sciofil, közepesen savanyú talaj. Erdős, nyirkos helyeken.
TH., Eua. Verbascum nigrum L. - Fekete ökörfarkkóró - Lumánáricá. Xeromezofiton, közepesen savanyú talaj. Erdős nyirkos helyeken.
TH., Eua. V. thapsus L. - Molyhos ökörfarkkóró - Coada vacii. Xeromezofiton, gyengén savanyú talaj. Erdős, köves, áradásos helyeken, vágásokban.
Ch., Eua. Veronica chamaedrys L. - Ösztörüs veronika - Sopárlitá. Xeromezofiton, heliofil, heliosciofil, savanyú talaj. Erdős, bokros helyeken, vágásokban gyakori.
Hl., Eua. V. beccabunga L. - Deréce veronika - Sopárlitá de apa. Higrofiton, heliofil, heliosciofil, gyengén savanyú talaj. Főleg hegyi források környékén.
Ch., Eua. V. officinalis L. - Orvosi veronika - Sopárlitá de pádure. Xeromezofiton, heliofil, heliosciofil, savanyú talaj. Erdőben, vágásokban.
40. Rend: CAMPANULALES - HARANGVIRÁGÚAK
Család: CAMPANULACEAE - HARANGVIRÁGFÉLÉK
H., Kárp.-Bálk. Campanula abietina Griseb. - Fenyves csengetyűke - Clopotei. Mezofiton. Kaszálókon, erdőszéleken gyakori. TH., Eua. C. cervicariaL. - Halvány harangvirág - Clopotei. Mezofiton.
Erdőszélen, cserjésekben.
H., Eua. C. glomerata L. - Csomós harangvirág - Ciucure. Xeromezofiton, közepesen savanyú talaj. Cserjés lejtőkön. TH.H, Eu.(submed.) C. patula L. - Terebélyes harangvirág - Cupa oii.
Mezofiton, közepesen savanyú talaj. Főleg hegyi kaszálókon gyakori. H., Eua. C. persicifolia L. - Baracklevelű harangvirág - Clopotei.
Xeromezofiton, heliosciofil, közepesen savanyú talaj. Magashegyi réteken. H., Eua.(submed.) C. rapunculoides L. - Kánya harangvirág - Ránzá.
Xeromezofiton, gyengén savanyú talaj. Erdőkben gyakori. H., Eua.(submed.) C. trachelium L. - Csalánlevelű harangvirág - Bulbuci. Mezofiton, heliosciofil, sciofil, gyengén savanyú talaj. Főleg nyirkosabb erdőkben, vágásokban gyakori. H., Ec(mont.) Phyteuma orbiculare L. - Gombos varjúköröm - Schinutá. Xeromezofiton. Sziklagyepen. H., Kárp.-End. P. tetramerum Schur - Varjúköröm - Pusca dracului.
Heliofil, heliosciofil. Réteken, erdei tisztásokon.
41. Rend: RUBIALES - BUZÉRVIRÁGÚAK
Család: RUBIACEAE - BUZÉRFÉLÉK
H., Eua. Galium odoratum (L.) Scop. (Asperula odorata L.) - Szagos müge - Vinaritá. Mezofiton, sciofil, közepesen savanyú talaj. Bükkös gyertyános erdőkben.
H., Eu. A. tinctoria L. - Müge - Lipitoare de vopsit. Xeromezofiton, heliosciofil. Köves, füves lejtőkön.
H., Eua. Cruciata glabra (L.) Ehrend. - Mezei keresztfű - Smántánicá. Mezofiton, heliofil, heliosciofil, közepesen savanyú talaj. Erdős, nyirkos helyeken.
Th., Cp. Galium aparine L. - Ragadós galaj - Lipicioasá. Mezofiton, heliofil, heliosciofil, közepesen savanyú talaj. Cserjésekben, vágásokban, réteken.
H., Eua. G. mollugo ssp. erectum (Huds.) Syme - Közönséges galaj -Sánzáianá albá. Xeromezofiton, közepesen savanyú talaj. Erdős, cserjés helyeken, vágásokban közönséges.
H., Atl.-Med. G. pumilum Murr. - Törpe galaj. Xerofiton, közepesen savanyú talaj. Erdők száraz , köves, lejtőin.
H., Ec. G. rubioides L. - Réti galaj - Sânziene rodie. Mezohigrofiton, gyengén savanyú talaj. Nedves, üde réteken, füves helyeken.
G., Ec. G. schultesii Vest - Fénytelen galaj - Cucutá de pádure. Xeromezofiton, heliosciofil, közepesen savanyú talaj. Erdőkben tömegesen.
H., Eua. G. verum L. - Tejoltó galaj - Sánzáianá galbená. Xeromezofiton, közepesen savanyú talaj. Réteken, erdőszéleken.
42. Rend: DIPSACALES - MÁCSONYAVIRÁGÚAK
Család: CAPRIFOLIACEAE - BODZAFÉLÉK
H., Eua. Sambucus ebulus L. - Földi bodza - Boz. Mezohigrofiton,közepesen savanyú talaj. Ligetekben, nyirkos, bozótos helyeken. NPh., Eu. S. nigra L. - Fekete bodza - Soc negru. Mezofiton, heliofil,heliosciofil, közepesen savanyú talaj. Erdőszéleken, ligetekben. NPh., Cp. S. racemosa L. - Fürtös bodza - Soc rosu. Erdőszéleken,ligetekben. NPh., Adv.(É-Am.) Symphoricarpus rivularis Suksd. - Hóbogyó - Hurmuz. NPh., Cp. Viburnum opulus L. - Kánya bangita - Cálin. Mezohigrofiton,heliofil, heliosciofil, gyengén savanyú talaj. Nyirkos erdőszéleken,ligeterdőkben.
Család: VALERIANACEAE - MACSKAGYÖKÉRFÉLÉK
H., Alp.-Eu. Valeriana montana L. - Hegyvidéki macskagyökér - Orbalt. Mezohigrofiton. Sziklagyepek. H., Ec.(mont.) V. tripteris L. - Hármaslevelű macskamenta - Cujmárul de munte. Mezohigrofiton, heliosciofil, sciofil. Ligeterdőkben.
Család: DIPSACACEAE - MÁCSONYAFÉLÉK
H., Eua. Dipsacus laciniatus L. - Héjakút mácsonya - Varga cioba-nului. Mezohigrofiton, közepesen savanyú talaj. Ártereken, árkokban,bozótokban. H., Eu. Knautia arvensis (L.) Coult. - Mezei varfű - Muscatul dracului. Xeromezofiton, közepesen savanyú talaj. Üde réteken, kaszálókon gyakori. H., Ec.(mont.) K. dipsacifolia Kreutzer (K. sylvatica (L.) Duby) - Erdei varfű - Mu§catul dracului. Mezofiton, heliosciofil, sciofil, közepesen savanyú talaj. Magasabb hegyek lejtőin. H., Eua. Scabiosa ochroleuca L. - Vajszínű ördögszem - Sipicá.
Xeromezofiton, közepesen savanyú talaj. Mezsgyén, füves, bokros helyeken, gyakori.
H., Ec. Succisa pratensis Moench - Ördögharaptafű - Ruin. Mezohigrofiton, közepesen savanyú talaj. Nyirkos réteken, lápréteken, hegyi réteken gyakori.
43. Rend: ASTERALES - FÉSZEKVIRÁGZATÚAK
Család: ASTERACEAE - FÉSZKESVIRÁGZATÚAK
H., Pan. Achillea asplenifolia Vent. - Cickafark - Coada soricelului.
Mezohigrofiton. Nedves réteken, erdőszélen. H., Alp.-Kárp.-Balk. A. distans ssp. stricta (Schleich.) Janchen - Nagy cickafark - Coada soricelului de munte. Xeromezofiton, közepesen savanyú talaj. Erdőirtások helyén. H., Eua. A. ptarmica L. - Kenyérbél cickafark - Rototele albe.
Mezohigrofiton, közepesen savanyú talaj. H., Med. A. millefolium L. - Ritkás cickafark - Coada soricelului.
Xeromezofiton, közepesen savanyú talaj. Erdős helyeken, útszélen közönséges. Ch., Eua. Antennaria dioica (L.) Gaertn. - Parlagi macskatalp - Parpian. Xeromezofiton, savanyú talaj. Főleg sovány hegyi réteken. Th., Eu.(submed.) Anthemis arvensis L. - Parlagi pipitér - Romanitá de câmp. Xeromezofiton, közepesen savanyú talaj.
H., Eua. Arctium lappa L. - Nagy bojtorján - Brusture. Xeromezofiton, gyengén savanyú talaj.
H., Eu. A. minus (Hill) Bernh. - Apró bojtorján - Brustur mic. Xeromezofiton, gyengén savanyú talaj.
Ch., Cp. Artemisia vulgaris L. - Fekete üröm - Pelinaritá. Xeromezofiton.
H., Eua. Bellis perennis L. - Százszorszép - Bánuti. Mezofiton. Réteken, legelőkön, tavasztól őszig.
Th., Eua. Bidens tripartita L. - Subás farkasfog - Dentitá. Mezohigro-fiton.
H., Eu. Carduus acanthoides L. - Útszéli bogáncs - Spin. Xeromezofiton.
Th., Eua. C. nutans L. - Bókoló bogáncs - Ciulin. Xeromezofiton. Mezsgyéken, útszélen.
H., Ec.(mont.) C. personata (L.) Jacq. - Álarcos bogáncs - Spin de munte. Mezohigrofiton, heliofil, heliosciofil. Nyirkos erdőkben, patakok mentén, az alhavasi tájig.
H., Ec.-Balk. Carlina acaulis L. - Száratlan bábakalács - Turtá. Xero-mezofite. Magasabb hegyek sovány, savanyú talajú rétjein.
Th., Med. Centaurea cyanus L. - Kék búzavirág - Albástritá. Xeromezofiton, közepesen savanyú talaj.
H., Ec. C. jacea L.- Réti imola - Vinetea. Xeromezofiton, közepesen savanyú talaj. Hegyi réteken.
H., Trans.-End. C. indurata Janka - Iarbá de plámán. Xeromezofiton, közepesen savanyú talaj.
H., Eu.(mont). C. phrygia L. - Vinetea. Mezofiton. Erdőszéleken.
H., Eua.(submed.) C. scabiosa L. - Vastövű búzavirág - Vinetea. Xeromezofiton, közepesen savanyú talaj.
H., Balk. C. spinulosa Roch. Xerofiton, közepesen savanyú talaj. Hegyi réteken.
H., Eua. Tanacetum corymbosum (L.) Schultz Bip. (Chrysanthemum corymbosum L.) - Sátorozó margaréta - Nápraznic. Mezofiton, heliofil, heliosciofil, közepesen savanyú talaj. Különösen vegyes erdőkben gyakori.
H., Eua. Leucanthemum vulgare Lam. (Chrysanthemum leucanthe-mum L.)- Közönséges aranyvirág - Margarete. Xeromezofiton, savanyú talaj. Hegyi füves, réteken, áradásos helyeken, tömeges.
H., Kárp.-End. Leucanthemum waldsteinii (Schultz Bip.) Pouzar -Kereklevelű aranyvirág - Ochiul boului. Mezohigrofiton, heliosciofil, sciofil, közepesen savanyú talaj. Erdős, forrásos helyeken, hegyi réteken, a havasi tájig. H., Eua. Cichorium intybus L. - Mezei katáng - Cicoare. Gyengén savanyú talaj. G., Eua. Cirsium arvense (L.) Scop - Mezei aszat - Pálámidá.
Xeromezofiton. Erdei vágásokban, vetésekben közönséges. H., Ec.(mont.) C. erisithales (Jacq.) Scop - Enyves aszat - Coltul lupului. Mezofiton, heliofil, heliosciofil, közepesen savanyú talaj. H., Ec. C. rivulare (Jacq.) All. - Csermely aszat - Captalan. Higrofiton,közepesen savanyú talaj. Lápos réteken, források körül, magasabb hegyvidéken. TH., Eu. Crepis biennis L. - Zörgőfű - Barba lupului. Mezofiton.
Erdőszéleken. H., Eu. C. paludosa (L.) Moench - Zörgőfű - Gálbenu§e de balta.
Mezohigrofiton, heliofil, heliosciofil, közepesen savanyú talaj. Th., Adv.(É-Am.) Erigeron annuus (L.) Pers. - Fehér seprence. Mezofiton. Erdőkben, erdőszéleken.
Th., Adv.(É-Am.) E. canadensis L. - Betyárkóró - Bátráni§. Xeromezofiton, H., Eua. Eupatorium cannabinum L. - Sédkender - Cânepa codrului.
Mezohigrofiton. Nedves, sziklás, füves helyen. Th., Adv.(D-Am.) Galinsoga parviflora Cav. - Kicsiny gombvirág - Busuioc sálbatic. Mezofiton, közepesen savanyú talaj. H., Cp. Gnaphalium sylvaticum L. - Erdei gyopár - Floarea patului.
Mezofiton, savanyú talaj. Erdős helyeken vágásokban. Th., Eua. G. uliginosum L. - Iszapgyopár - Siminoc. Higrofiton,közepesen savanyú talaj. H., Alp.-Arct.-Eua. Hieracium aurantiacum L. - Rezes hölgymál - Rusulitá. Savanyú talaj. Réteken a fenyőövben is. H., Alp.-Arct.-Cp. H. alpinum L. - Havasi hölgymál - Vulturicá.
Mezofiton, savanyú talaj. Sziklás, füves helyeken. H., Eu. H. lactucella Wallr. (H. auricula auct. non L.) - Füles hölgymál - Opintic. Xeromezofiton, savanyú talaj. Erdős, füves helyeken,magashegyi réteken. H., Eua. H. cymosum L. - Csomós hölgymál - Vulturicá. Xeromezofiton.
Sziklás erdőkben. H., Eu. H. pilosella L. - Ezüstös hölgymál - Vulturicá. Xerofiton,heliofil, heliosciofil, közepesen savanyú talaj. Füves helyeken, szárazabb, sovány réteken.
H., Kárp-Balk. H. transsylvanicum Heuffel (H. rotundatum auct. non Kit.) - Erdélyi hölgymál - Vulturicá. Mezofiton, heliosciofil, közepesen savanyú talaj. Árnyékos, sziklás fenyőerdőkben.
H., Ec. H. umbellatum L. - Ernyős hölgymál - Iarba vulturului. Erdőszéleken, vágásokban gyakori.
H., Eua. Innula britanica L. - Réti peremizs - Solovárvaritá. Xero-mezofiton, Nedvesebb réteken, árkokban, szikesedő réteken igen gyakori.
H., Eua. I. salicina L. - Fűzlevelű peremizs - Cioroi. Xeromezofiton, heliofil, heliosciofil, gyengén savanyú talaj. Cserjés helyeken mezsgyéken.
Th., Eua. Lactuca serriola Torn. - Keszegsaláta - Saláta sálbaticá. Xeromezofiton.
H., Eua. Leontodon autumnalis L. - Őszi oroszlánfog - Capul cálugárului. Xeromezofiton. Füves, homokos, nyirkos helyeken, ősz felé.
H., Alp.-Eua. Leontopodium alpinum (L.) Cass. - Havasi gyopár -Floare de colti. Xeromezofiton, gyengén savanyú talaj. Mészkősziklákon.
H., Eua. (R) Ligularia sibirica (L.) Cass. - Hamuvirág - Urechi de munte. Lápréteken.
Th., Eua.(submed.) Matricaria recutita L. (Matricaria chamomilla L.) - Orvosi székfű - Mu§etel. Xeromezofiton, közepesen savanyú talaj.
Vízállotta helyeken, főleg májusban.
Th., Adv.-Med. M. discoidea DC (M. matricarioides (Less)Porter) -Szagtalan székfű - Romanitá. Xeromezofiton, közepesen savanyú talaj.
H., Eu. Mycelis muralis (L.) Dum. - Kőfali kákicsvirág - Tálhárea. Mezofiton, heliosciofil, sciofil, közepesen savanyú talaj. Főleg erdei vágásokban, köves helyeken közönséges.
G., Eua. Petasites albus (L.) Gaertn. - Fehér acsalapu - Brustur. Mezohigrofiton, heliosciofil, sciofil.
G., Eua. P. hybridus (L.) Gaertn., B. Meyer et Scherb - Vörös acsalapu -Captalan. Mezohigrofiton, heliofil, heliosciofil. Hegyvidéki patakok mentén.
H., P.-Med. Scorzonerahumilis L. - Pozdor- Salátádéiarná. Xerofiton, heliofil, heliosciofil, gyengén savanyú talaj. Bokros lejtők.
H., Eua. Senecio jacobaea L. - Jakabnapi aggófű - Rujiná. Xeromezofiton, közepesen savanyú talaj. Erdei vágásokban, erdőszéleken.
H., Ec.(mont.) S. nemorensis ssp. fuchsii (Gmel.) Celak. - Berki aggófű - Amárátáciune. Mezohigrofiton, heliosciofil, sciofil, közepesen savanyú talaj. Főleg erdei vágásokban gyakori.
H., Eua. S. paludosus L. - Mocsári aggófű - Cruciulitá de balta.
Higrofiton. Nádasokban vizek mentén.
Th., Atl.-Ec. S. squalidus L. - Aggófű - Cruciulitá. Mezofiton.
Th., Eu.(submed.) S. viscosus L. - Enyves aggófű - Cruciulitá lipi-cioasá. Xeromezofiton. Erdei vágásokban, köves, árnyas helyeken.
Th., Eua. S. vulgaris L. - Közönséges aggófű - Cruciulitá. Mezofiton. Parlagokon.
H., Eu.(submed.) Serratula tinctoria L. - Festő zsoltina - Gálbinare. Xeromezofiton, heliofil, heliosciofil, gyengén savanyú talaj. Erdős, cserjés helyeken, vágásokban közönséges.
H., Kozm. Sonchus arvensis L. - Mezei nyúlsaláta - Susai. Xeromezofiton, gyengén savanyú talaj. Nedves, füves helyeken.
H., Alp.-Eu. Solidago virgaurea subsp. minuta (L.) Arcangeli - Erdei aranyvessző - Splinutá. Xeromezofiton, heliofil, heliosciofil, közepesen savanyú talaj. Erdővágásokban, sziklás füves helyeken, nyár végén közönséges.
H., Eua. Taraxacum officinale Web. in Wigg. - Gyermekláncfű -Pápádie. Xeromezofiton, gyengén savanyú talaj. Nyirkosabb réteken.
H., Eua. Tanacetum vulgare L. - Gilisztaűző varádics - Vetrice. Mezofiton.
H., Kárp.-Balk. Telekia speciosa (Schreb.) Baumg. - Teleki virág - Brustan. Higrofiton, heliosciofil, gyengén savanyú talaj.
Th., Eua. Tripleurospermum inodorum (L.) Schultz-Bip. - Ebszékfű - Romanitá proastá. Xeromezofiton, gyengén savanyú talaj.
G., Eua. Tussilago farfara L. - Martilapu - Podbal. Mezofiton, közepesen savanyú talaj. Nyirkos, omladékos helyeken, árkokban, jó talajkötő, nyirkos, agyagos partokon.
Th., Eua. Xanthium strumarium L. - Bojtorján. - Cornuti Xeromezofiton, gyengén savanyú talaj.
Osztály: LILIOPSIDA (MONOCOTILEDONATAE) - EGYSZIKŰEK Alosztály: LILIIDAE
44. Rend: LILIALES - LILIOMVIRÁGÚAK
Család: LILIACEAE - LILIOMFÉLÉK
G., Ec.(submed.) Colchicum autumnale L. - Őszi kikerics - Brándusá de toamná. Mezofiton, közepesen savanyú talaj. Nyirkosabb réteken,erdőszéleken gyakran tömegesen. G., Eu. Convallaria majalis L. - Májusi gyöngyvirág - Lácrámioará.
Mezofiton, heliosciofil, gyengén savanyú talaj.
G., Eua. Erythronium dens-canis L. - Kakasmandikó - Máseaua ciutei. Mezofiton, heliosciofil, gyengén savanyú talaj. Főleg bükkösökben.
G., Eua.(submed.) Polygonatum odoratum (Mill.) Druce - Orvosi salamonpecsét - Coada cocosului. Xeromezofiton, heliosciofil, közepesen savanyú talaj. Szárazabb erdőkben gyakori.
H., Eu. Veratrum album ssp. lobelianum (Bernh.) Rchb. - Fehér zápsza - §tirigoaie. Mezofiton. Mocsaras, lápos réteken, erdei, nedves tisztásokon.
Család: AMARYLLIDACEAE - AMARYLLISZFÉLÉK
G., Ec. Galanthus nivalis L. - Hóvirág - Ghiocel. Mezofiton, heliosciofil, sciofil közepesen savanyú talaj. Hűvösebb nyírkosabb erdőkben, magashegyi réteken, árnyas köves lejtőkön.
G., Ec.(mont) Narcissus poeticus subs. Radiiflorus (Salisb.) Baker -Keskenylevelű nárcisz - Narcise. Mezohigrofiton, közepesen savanyú talaj.
G., Ec. Leucojum vernum - Tavaszi tőzike - Ghiocei bogati. Mezofiton, heliofil, heliosciofil, közepesen savanyú talaj. Nyirkos erdei tisztáson és erdőszélen.
Család: IRIDACEAE - NŐSZIROMFÉLÉK
G., Kárp.-Balk. Crocus vernus (L.) Hill. - Tavaszi sáfrány - Brándu§e de primávará. Mezofiton. Hegyi réteken, erdei tisztásokon, az alhavasi tájig, gyakran tömegesen, kora tavasszal.
G., Eua. Gladiolus imbricatus L. - Réti kardvirág - Sábiutá. Mezohigrofiton. Főleg hegyvidéki nedves réteken.
G., Kt. Iris ruthenica Ker-Gawl. - Erdei nőszirom - Casitá. Xeromezofiton. Hegyi réteken, erdei tisztásokon.
G., Eua. Iris sibirica L. - Szibériai nőszirom - Stânjenel de bahná. Higrofiton. Nedves és hegyi réteken.
45. Rend: ORCHIDALES - ORCHIDEAVIRÁGÚAK
Család: ORCHIDACEAE - KOSBORFÉLÉK
G., Eua. Cypripedium calceolus L. - Boldogasszony papucsa - Papucul doamnei. Mezofiton, heliosciofil. Erdőkben, cserjésekben. G., Eua. Epipactis helleborine (L.) Cr. - Széleslevelű nőszőfű - Mlástinitá. Mezofiton, heliofil, heliosciofil, közepesen savanyú talaj.
Erdős nyirkos helyeken. G., Eua. Gymnadenia conopsea (L.) R.Br. - Szúnyoglábú bibircsvirág - Ura. Mezofiton, közepesen savanyú talaj. Réteken, erdei tisztásokon.
G., Eu.(mont.) Gy. albida (L.) Rich. - Halvány fehérkosbor. Mezofiton,savanyú talaj. Hegyvidéki réteken. G., Ec.(submed.) Orchis morio L. - Agárkosbor - Poroinic. Mezofiton,közepesen savanyú talaj. Erdőszéleken, réteken. G., Ec.(submed.) O. tridentata Scop. - Tarka kosbor G., Eua. Platanthera bifolia (L.) Rich. - Kétlevelű sarkvirág - Stupinitá. Mezofiton, heliofil, heliosciofil, közepesen savanyú talaj.
Hűvösebb erdőkben gyakori.
46. Rend: JUNCALES - SZITTYÓVIRÁGÚAK
Család: JUNCACEAE - SZITTYÓFÉLÉK
H., Cp. Juncus articulatus L. - Nagy szittyó - Pipirig. Higrofiton. Nedves réteken, iszapos, sáros helyeken.
H., Kozm. J. effusus L. - Békaszittyó - Pipirig. Mezohigrofiton, savanyú talaj. Posványos, sáros vizes helyeken.
H., Ec. Luzula albida (Hoffm.) DC. - Fehér perjeszittyó - Málaiul cucului alb. Mezofiton, savanyú talaj. Erdőkben, vágásokban, cserjésekben.
H., Eu.(submed). L. campestris (L.) Lam. et DC - Mezei perjeszittyó -Málaiul cucului. Xeromezofiton, savanyú talaj. Sovány, füves helyeken.
H., Eua. L. pilosa Wild. - Szittyó - Horsti
47. Rend: CYPERALES - PALKAVIRÁGÚAK
Család: CYPERACEAE - PALKAFÉLÉK
H., Eu.(submed.) Carex distans L. - Réti sás. Mezohigrofiton, gyengén savanyú talaj. Nedves, homokos, szikesedő réteken, gyakran tömegesen.
H., Eu. C. flava L. - Sárga sás. Közepesen savanyú talaj. Források környékén.
G.(Hl.), Eua. C. gracilis Curt. - Rogoz aspru. Higrofiton, közepesen savanyú talaj. Vízpartokon, ártereken.
G., Eua. C. panicea L. - Muharsás - Rogoz. Mezohigrofiton, közepesen savanyú talaj. Nedves réteken.
H., Ec. C. pilosa Scop. - Szőrös sás. Mezohigrofiton, gyengén savanyú talaj. Erdőkben gyakori.
H., Alp.eur. C. sempervirens Vill. Mezofiton. Füves, meredek lejtőkön.
G., Eua. C. verna L. - Tavaszi sás - Rostogol
H., Eua. Eriophorum latifolium Hoppe - Széleslevelű gyapjúsás -Bumbácaritá. Higrofiton, közepesen savanyú talaj. Lápos réteken gyakran tömegesen.
G., Cp. Scirpus sylvaticus L. - Közönséges erdeikáka - Pipirig.
Higrofiton, heliofil, heliosciofil. Forrásos helyeken, égeresekben, hegyvidéki mocsaras réteken.
G., Kt. Schoenoplectus lacustris (L.) Palla - Tavi káka. Higrofiton. Mélyebb vizekben tömegesen.
48. Rend: POALES - PERJEVIRÁGÚAK
Család: POACEAE - PÁZSITFŰFÉLÉK
H., Cp. Agrostis stolonifera L. - Fehértippan - Iarba câmpului. Mezofiton. Nedves réteken.
H., Cp. A. tenuis Sibth. - Cérnatippan - Páius. Mezofiton, közepesen savanyú talaj. Főleg sovány, savanyú, hegyi réteken, füves erdős helyeken, talajjelző növény.
G., Cp. Agropyron repens (L.) P. Beauv. - Közönséges tarackbúza - Pir H., Eua. Alopecurus pratensis L. - Ecsetpázsit - Coada vulpii. Közepesen savanyú talaj. Nyirkosabb, szikesedő réteken, kaszálókon.
H., Eua. Arrhenatherum elatius (L.) J. C. Presl - Franciaperje -Ováscior
H., Eua. Anthoxathum odoratum L. - Borjúpázsit - Vitelar. Főleg sovány, füves helyeken, hegyi réteken, tavasz végén.
H., Eu. Briza media - Rezgőfű L. - Tremurátoare. Xeromezofiton, közepesen savanyú talaj. Kaszálókon.
H., Ec. (submed.) Bromus erectus Huds. - Sudár rozsnok - Obsigá. Árnyékosabb lejtőkön uralkodó pázsitfű.
Th., Eua. (submed.) B. mollis L. - Puha rozsnok - Obsigá. Xeromezofiton. Füves helyeken parlagokon.
H., Eua. Calamagrostis arundinaceae (L.) Roth - Erdei nádtippan -Trestioará. Xeromezofiton, heliofil, heliosciofil, savanyú talaj. Magasabb hegyeink köves lejtőin.
G., Eua. (submed.) C. epigeios (L.) Roth - Siska nádtippan - Trestie de câmp. Xeromezofiton, közepesen savanyú talaj. Erdős lejtőkön vágásokban.
H., Ec.(submed.) Cynosurus cristatus L. - Tarajos cincor - Pieptánaritá. Mezofiton, közepesen savanyú talaj. Főleg hegyi kaszálókon.
H., Eua. Dactylis glomerata L. - Csomós ebír - Gólomat. Xeromezofiton, heliofil, heliosciofil, közepesen savanyú talaj. Erdős, cserjés helyeken gyakori.
H., Kozm. Deschampsia caespitosa (L.) P. Beauv. - Gyepes sédbúza - Páius. Mezohigrofiton, heliofil, heliosciofil, savanyú talaj. Réteken.
Ch., Cp. Holcus lanatus L. - Pelyhes selyemperje - Flocosicá. Mezofiton, közepesen savanyú talaj. Főleg hegyi nedves áradásos réteken. H., Eua. Festuca pseudovina Hack - Sovány csenkesz - Páiuscá.
Xeromezofiton. Réteken.
H., Eua. F. sulcata (Hack.) Nym. - Barázdált csenkesz - Iarba calului. H., Eua. F. pratensis Huds. - Réti csenkesz. Mezofiton, közepesen savanyú talaj. Nyirkosabb réteken, kaszálókon gyakori. H., Cp. F. rubra L. - Vörös csenkesz - Páius rosu. Mezohigrofiton.
Réteken gyakori. H., Eua.-Med. Lolium perenne L. - Angolperje - Zizanie. Xeromezofiton.
Füves helyeken, mezőkön, útfélen gyakori. G., Eua. Melica nutans L. - Bókoló gyöngyperje - Márgicá. Mezofiton,heliofil, heliosciofil. Erdőkben gyakori. H., Eu. Molinia caerulea (L.) Moench - Kékperje - Iarba albastrá.
Mezohigrofiton, közepesen savanyú talaj. Sovány, savanyú talajokon,vágásokban nő. H., Eu.(mont.) Nardus stricta L. - Szőrfű - Teposicá. Mezohigrofiton,savanyú talaj. Sovány, savanyú talajú, hegyi réteken. H., Eua. Phleum pratense L. - Mezei komócsin - Timofticá. Mezofiton,közepesen savanyú talaj. Hegyvidéki réteken. Hl.G., Kozm. Phragmites australis (Cav.) Trin. et Stend. - Nád - Trestie. Higrofiton. Mocsaras helyeken. Th., Kozm. Poa annua L. - Egynyári perje - Hiru§or. Mezofiton, heliofil,heliosciofil. H., Cp. P. pratensis L. - Réti perje - Firutá. Mezofiton, heliofil, heliosciofil,közepesen savanyú talaj. Mezsgyéken, szárazabb helyeken. Ch., Eu. P. trivialis L. - Sovány perje - Suvar de munte. Mezohigrofiton,heliofil, heliosciofil, közepesen savanyú talaj. H., Cp. Trisetum flavescens (L.) P. Beauv. - Réti aranyzab - Ováscior.
Mezofiton, közepesen savanyú talaj. Hegyi réteken, jó takarmányfű.
Növényvilág számokban
Kápolnásfalu természetes flórájának megoszlása az életforma szerint: Az életforma vizsgálata rámutat, hogy a természetes flóra legnagyobb része évelő lágyszárú (H + G + Hl = 66,65%). Fák, cserjék, félcserjék 18,41%-ban, és az egyéves, kétéves növények 14,44%-ban találhatók. (1. sz. diagram)
1. sz. diagram. Kápolnásfalu természetes flórájának megoszlása az életforma szerint
Flóraelemek megoszlása földrajzi származás szerint: A flóraelemek földrajzi származása arra utal, hogy a fajok legnagyobb része északi eredetű (Cp + Eua + Eu +Ec+Alp) = 82,03%). Keleti származásúak (Kt+P-Med+Pan=2,08%), déli származásúak (Balk + Med = 4,42%), kozmopoliták 5,59%, endemikus és szubendemikus növények 3,72%-ban találhatók. Behurcolt növények 2,09%-ban fordulnak elő ami azt igazolja, hogy a kápolnási flóra legnagyobb része még, természetes állapotban van. (2. sz. diagram)
2. sz. diagram. Flóraelemek megoszlása földrajzi származás szerint
A növények, mint a környezeti tényezők indikátorai
A jelzőértékek tanulmányozásánál a következő könyveket használtam: CIOCÂRLAN (2000), CSŰRÖS (1974) és JAKAB (1985).
Flóra megoszlása a vízellátási feltételek szerint: A mezofitonok (közepes vízigényűek) és a mezohigrofitonok (közepesnél bővebb vízigényűek) 47,78%-ban fedik Kápolnásfalu határát. Ebből következik, hogy a terület vízellátása közepes. A xerofiták (szárazságkedvelők) és a xeromezofitonok 30,06%-ban találhatók, melyek napsütötte lejtők, és sziklás területek növényei. (3. sz. diagram)
3. sz. diagram. Flóra megoszlása a vízellátási feltételek szerint
Hőtényező: „A sok hőt igénylő fajok (termofil növények), rendszerint szárazságtűrő kontinentális, pontusi vagy déli szubmediterrán elemek, amelyek nálunk rendszerint egyúttal xerofitonok vagy xeromezofitonok. Kis hőigényűek (microterm növények) rendszerint alpesi és circumpoláris elemek."
Termofil növények 5,8%-ban, microterm növények 12,58%-ban, és a közepes hőigényűek (mezoterm növények) 81,62%-ban fordulnak elő.
Fény: A fényviszonyok nagymértékben befolyásolják az erdők és szénafüvek különböző szintjeinek florisztikai összetételét. A heliofil (fénykedvelők) növények főleg réteken, napsütötte lejtőkön élnek. A sciofil (árnyékkedvelők) fajok erős napfényben elpusztulnának, ilyenek az erdőkben és a gyepszintben élő fajok.
Talaj kémhatása: Tehát a természetes flórát 58,73%-ban acidofil (savanyúságkedvelők), 0,46%-ban semleges talajt kedvelők, és 40,79%-ban más talajt kedvelők vagy közömbös fajok alkotják.
Az irodalmi hivatkozás BELDIE (1977, 1979) határozó könyve, CSŰRÖS (1995), CSŰRÖS (1974) CIOCÂRLAN (2000) könyvei alapján történt.
Endemikus növények: „Azokat a növényeket, amelyek egy földrajzilag meghatározott vidék sajátos feltételei között alakultak ki és ma is csak ott élnek, bennszülött vagy endemikus növényeknek nevezzük." (CSŰRÖS 1974)
Erdélyi endemizmus: „Az Erdélyi-medence nincs elszigetelve, sőt nagyon is szoros kapcsolatban van a környező hegységekkel. Így bennszülött fajok képződésére kevés lehetőség nyílott, azért területünk a Kárpátokhoz viszonyítva endemizmus okban szegény." (CSŰRÖS 1974)
Nálunk megtalálható erdélyi endemizmus: Centaurea indutata Janka. (Asteraceae).
Kárpáti endemizmusok: Leucanthemum waldsteinii (Schultz Bip.) Pouzar (Asteraceae)
Dentaria glandulosa Waldst. et Kit. (Brassicaceae)
Erysimum wittmanni Zaw. (Brassicaceae)
Phyteuma tetramerum Schur (Campanulaceae)
Lathyrus transsilvanikus (Spreng.) Fritsch (Fabaceae)
Hepatica transsilvanica Fuss. (Ranunculaceae)
Ranunculus carpaticus Herb. (Ranunculaceae)
Kárpáti szubendemizmusok: „Vannak olyan fajok is, amelyek egy biyonyos területen való kialakulásuk után eljutnak más hasonló földrajzi jellegű területekre. Az ilyen fajokat szubendemizmusoknak tekinti a szakirodalom. A romániai Kárpátokban és a Nyugati-hegységben kialakult fajok közül egyesek lejutottak a Balkán félsziget hegységeibe, de ez utóbbi helyeken még nagyon ritkák. Ezeket a fajokat a szakirodalom kárpáti syubendemizmusoknak (szubendemikus fajoknak) minősíti, és kárpát-balkáni fajoknak vagy dacikus elemeknek nevezi őket." (CSŰRÖS 1974)
Telekia speciosa (Schreb.) Baumg. (Asteraceae)
Pulmonaria rubra Schot (Boraginaceae)
Campanula abietina Griseb. (Campanulaceae)
Crocus vernus (L.)Hill (Iridaceae)
Soldanella hungarica Simk. (Primulaceae)
Helleborus purpurascens W et K. (Ranunculaceae)
Melampyrum bihariense Kern. (Scrophulariaceae)
Hieracium rotundatum auct. Non Kit. (Asteraceae)
Reliktum fajok (maradványfajok): „ Olyan növények, amelyek a földtörténet korábbi a maitól eltérő életkörülményei között, az adott területen szélesebb körben terjedtek el, ma azonban ott vagy másutt elszigetelten fordulnak elő." (CSŰRÖS 1995 és BELDIE 1977, 1979)
Ligularia sibirica (L.) Cass. (Asteraceae)
Blechnum spicant (L.) Roth. (Polypodiaceae)
Polemonium caeruleum L. (Polemoniaceae)
Saxifraga hirculus L. (Saxifragaceae)
Védett növények: „Hargita megye természeti tájai csodálatosak. Már az is egyedülálló, hogy viszonylag kis területen milyen elragadó felszíni formák sorakoznak, s a geológiai múlt nyitott könyvét mennyire változatos növény- és állatvilág tárja elénk." (BORSODI - FÜLÖP - IZSÁK - PÁLFALVI 1980)
Galanthus nivalis L. (Amaryllidaceae)
Narcissus poeticus subs. radiiflorus (Salisb.) Baker (Amaryllidaceae)
Leontopodium alpinum L. Cass. (Asteraceae)
Ligularia sibirica (L.) Cass. (Asteraceae)
Hepatica transsilvanica Fuss. (Ranunculaceae)
Trollius europaeus L. (Ranunculaceae)
Cypripedium calceolus L. (Orchidaceae)
Gymnadenia conopsea (L.) R. Br. (Orchidaceae)
Romániai ritkaságok - (BELDIE 1977, 1979):
Ferula sadlerana Ledeb. (Apiaceae)
Laserpitium siler Cr. (Apiaceae)
Erdélyi növénykincsek (ritka fajok) - (CSŰRÖS 1995):
Leucojum vernum L. (Amaryllidaceae)
Hieracium alpinum L. (Asteraceae)
Daphne mezereum L. (Thymelaeaceae)
Helyi ritkaságok:
Asplenium trichomanes L. (Polypodiaceae)
Astrantia major L. (Apiaceae)
Ferulago sylvatica (Bess.) Rchb. (Apiaceae)
Gnaphalium sylvaticum L. (Asteraceae)
Hieracium aurantiacum L. (Asteraceae)
Petasites albus (L.) Gaertn. (Asteraceae)
Impatiens noli-tangere L. (Balsaminaceae)
Pulmonaria officinalis L. (Boraginaceae)
Campanula glomerata L. (Campanulaceae)
Campanula persicifolia L. (Campanulaceae)
Agrostemma githago L. (Caryophyllaceae)
Dianthus carthusianorum L. (Caryophyllaceae)
Dianthus superbus L. (Caryophyllaceae)
Lychnis viscaria L. (Caryophyllaceae)
Helianthemum nummularium (L.) Mill. (Cistaceae)
Lathyrus vernus (L.) Bernh. (Fabaceae)
Gentiana asclepiadea L. (Gentianaceae)
Centaurium minus auct. (Gentianaceae)
Gentiana verna L. (Gentianaceae)
Gladiolus imbricatus L. (Iridaceae)
Iris ruthenica Ker-Gawl. (Iridaceae)
Iris sibirica L. (Iridaceae)
Melittis melisophyllum L. (Lamiaceae)
Origanum vulgare L. (Lamiaceae)
Allium victorialis L. (Liliaceae)
Erythronium dens-canis L. (Liliaceae)
Polygonatum odoratum (Mill.) Druce (Liliaceae)
Epilobium montanum L. (Onagraceae)
Epipactis helleborine (L.) Cr. (Orchidaceae)
Pyrola minor L. (Pyrolaceae)
Actaea spicata L. (Ranunculaceae)
Anemone ranunculoides L. (Ranunculaceae)
Cimicifuga europaea L. (Ranunculaceae)
Clematis alpina (L.) Mill. (Ranunculaceae)
Thalictrum aquilegifolium L. (Ranunculaceae)
Alchemilla vulgaris L. (Rosaceae)
Aruncus dioicus (Walter) Fernald (Rosaceae)
Geum rivale L. (Rosaceae)
Potentilla aurea L. (Rosaceae)
Sanguisorba officinalis L. (Rosaceae)
Tehát a felleltározott 429 faj közül 16 endemikus, 4 reliktum, 8 védett, 2 romániai ritkaság, 3 erdélyi növénykincs (ritka), és 40 növény helyi ritkaság.
Botanikai hozzájárulásaim a következőket tartalmazzák: Az eredeti flóralista 1989-ben készült 176 növényfajjal, azóta 253 fajjal egészítettem ki és az utóbb említetteket még nem jegyezték fel ezen a vidéken, melyből 40 növény helyi ritkaság.
Helyi ritkaságok:
Asplenium trichomanes L. (Polypodiaceae)
Astrantia major L. (Apiaceae)
Ferulago sylvatica (Bess.) Rchb. (Apiaceae)
Gnaphalium sylvaticum L. (Asteraceae)
Hieracium aurantiacum L. (Asteraceae)
Petasites albus (L.) Gaertn. (Asteraceae)
Impatiens noli-tangere L. (Balsaminaceae)
Pulmonaria officinalis L. (Boraginaceae)
Campanula glomerata L. (Campanulaceae)
Campanula persicifolia L. (Campanulaceae)
Agrostemma githago L. (Caryophyllaceae)
Dianthus carthusianorum L. (Caryophyllaceae)
Dianthus superbus L. (Caryophyllaceae)
Lychnis viscaria L. (Caryophyllaceae)
Helianthemum nummularium (L.) Mill. (Cistaceae)
Lathyrus vernus (L.) Bernh. (Fabaceae)
Gentiana asclepiadea L. (Gentianaceae)
Centaurium minus auct. (Gentianaceae)
Gentiana verna L. (Gentianaceae)
Gladiolus imbricatus L. (Iridaceae)
Iris ruthenica Ker-Gawl. (Iridaceae)
Iris sibirica L. (Iridaceae)
Melittis melisophyllum L. (Lamiaceae)
Origanum vulgare L. (Lamiaceae)
Allium victorialis L. (Liliaceae)
Erythronium dens-canis L. (Liliaceae)
Polygonatum odoratum (Mill.) Druce (Liliaceae)
Epilobium montanum L. (Onagraceae)
Epipactis helleborine (L.) Cr. (Orchidaceae)
Pyrola minor L. (Pyrolaceae)
Actaea spicata L. (Ranunculaceae)
Anemone ranunculoides L. (Ranunculaceae)
Cimicifuga europaea L. (Ranunculaceae)
Clematis alpina (L.) Mill. (Ranunculaceae)
Thalictrum aquilegifolium L. (Ranunculaceae)
Alchemilla vulgaris L. (Rosaceae)
Aruncus dioicus (Walter)Fernald (Rosaceae)
Geum rivale L. (Rosaceae)
Potentilla aurea L. (Rosaceae)
Sanguisorba officinalis L. (Rosaceae)
A felleltározott növényeket elemeztem eredet, életforma és a legfontosabb ökológiai tényezők (víz, hő, fény, a talaj kémhatása) szerint is.
Adatokat gyűjtöttem a vidék földrajzi viszonyaival kapcsolatosan és a spontán flóra gyakorlati felhasználásáról.
A felleltározott növények nagy részét kilenc növénytársulásba soroltam be.
BALÁZS I.:
1996 Kápolnásfalu (monográfia). Alutus Könyvkiadó, Csíkszereda.
BÁRBULESCU, C. - MOTCÁ, Gh.:
1987 Paji§tile de deal din România. Editura Ceres, Bucuresti.
BELDIE, Al.:
1977, Flora României, I-II. Editura Academiei Republicii Socialiste România,
1979 Bucuresti.
BELDIE, Al.:
1967 Endemismele fi elementele dacice din flora Carpatilor Románe§ti. Comunic. de bot. la a V-a Consfátuire de Geobot. Bucure§ti. 113-120.
BORHIDI A.:
1998 A zárvatermők fejlődéstörténeti rendszertana. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest.
BORSODI L. - FÜLÖP Z. - IZSÁK, Z. - PÁLFALVI P.:
1980 Hargita megye védett és ritka növényei, állatai. Tipografia, Miercurea Ciuc.
CSAPODY I. - LOKSA I.:
2001 Növényhatározó. Black White Kiadó, Nyíregyháza,.
CIOCÂRLAN, V.:
2000 Flora ilustratá a României. Editura Ceres, Bucuresti.
CSŰRÖS I.:
1981 A Nyugati-Szigethegység élővilágáról. Tudományos és Enciklopédiai Könyvkiadó, Bukarest.
1974 Az Erdélyi-medence növényvilágáról. Dacia Könyvkiadó, Kolozsvár. 1995 Erdélyi növénykincsek. Stúdium Könyvkiadó, Kolozsvár.
HORÁNSZKY A. - JÁRAINÉ KOMLÓDI MAGDA:
2002 Növényrendszertani praktikum. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest.
HÖHN, M.:
1998 A Kelemen-havasok növényzetéről. Mentor Kiadó, Marosvásárhely.
JÁVORKA S. - CSAPODY V.:
1965 Erdő-mező virágai. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest.
KARDALUS J.:
1998 Népélet a Kis-Homoród mentén. Pro-Print nyomda, Csíkszereda.
KOVÁCS Cs. - KOSZTI E.:
2005 Kápolnásfalu Településföldrajza. Államvizsga dolgozat. Kolozsvár.
MÉLIUS P.:
1978 Herbárium. Kriterion Könyvkiadó, Bukarest.
MITITELU, D. - Elekes E.:
1989 Flora si vegetatia comunei Cápálnita (Judetul Harghita). Lucrare de licentá. Iasi.
MOLNÁR V. A.:
2004 Kétszikűek I. Budapest, Kossuth Kiadó. 2003 Egyszikűek. Budapest, Kossuth Kiadó.
NYÁRÁDI E. Gy.:
1929 A vizek és a vízben bővelkedő talajok növényzetéről a Hargitában. In: Emlékkönyv a Székely Nemzeti Múzeum 50 éves Jubileumára. Sepsiszentgyörgy. Nyomtatta a Minerva Irodalmi és Nyomdai Műintézet, Kolozsváron.
PÁZMÁNY D.:
1983 Növényhatározó. Dacia Könyvkiadó, Kolozsvár.
SCHÖNFELDER I. - SCHÖNFELDER P.:
2001 Gyógynövényhatározó. Holló és Társa Könyvkiadó, Magyarország.
SIMONKAI L.:
1884 Erdély flórájának jellemzése. Király Magyar Természettudományi Társulat, Budapest.
1886 Erdély edényes flórájának helyesbített foglalata. Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Budapest.
SOÓ R.:
1964 A Magyar flóra és vegetáció rendszertani, növényföldrajzi kézikönyve. I. Akadémiai Kiadó, Budapest.
TODOR, I.:
1968 Mic Atlas de Plante din Flora Republicii Socialiste România. Editura Didacticá di Pedagogicá, Bucure§ti.
VOFKORI L.:
1998 Székelyföld útikönyve I-II. Cartographia Kft., Budapest.
|
|