|
|
Abstract: [A preliminary study of the indoor fungal contaminants from the houses in Miercurea Ciuc (Rom.: -; Hung.: Csíkszereda)] The aim of the present study was to isolate and determine the major indoor fungal species from the house environment. The sampling was realized from four houses, with three different sampling methods. Samples were taken from infected walls, broadloom dust and from air. A total number of five fungal genus were determined, as following: Aspergillus sp., Penicillium sp., Cladosporium sp., Chaetomium sp., Stachybotrys sp.
Rezumat: [Studiu preliminar privind aparitia unor specii de fungi în locuintele din Miercurea Ciuc (magh.: Csíkszereda)] Scopul cercetárii a fost izolarea si determinarea speciilor de fungi din interiorul locuintelor din Miercurea Ciuc. Prelevarea probelor a fost realizat în patru locuinte, prin diferite metode de prelevare. Probe au fost luate de pe pereti infectati, din sacul aspiratoarelor si din aer. Un numár total de cinci genuri de fungi au fost determinate: Aspergillus sp., Penicillium sp., Cladosporium sp., Chaetomium sp., Stachybotrys sp.
A penészgombák minden élőhelyen előfordulnak, így az ember által lakott beltéri lakókörnyezetben is. A beltéri lakókörnyezet levegőminőségét gyakran rontják a mikroorganizmusok. A levegőminőség szempontjából a legnagyobb problémaforrások között a penészgombákból származó spórákat és a mikotoxinokat tartják számon. A gombásodás olyan belső felületeken jelenik meg, ahol elégtelen a hőszigetelés és kondenzáció, páralecsapódás jöhet létre. A mikrobiális élet egyik legfontosabb tényezője a víz. A mikroorganizmusok rendelkezésére álló víz a vízaktivitással fejezhető ki (aw), amelynek értéke 0 és 1 között van. A baktériumok képtelenek szaporodni, ha a víz aktivitása 0,9 alatt van. A gombák jobban alkalmazkodtak a vízhiányhoz, képesek növekedni aw = 0,6 értéknél is (LITTLE és STAEHLE 2001). A másik tényező, a mikroorganizmusok tápanyagszükséglete. A lakásokban a mikróbák kifejlődéséhez szükséges tápanyag a tapétából, a faanyagból, a porszemcsékből, valamint a szintetikus és egyéb építőanyagokból származik.
A beltérben leggyakrabban előforduló gombák a: Stachybotrys sp., Aspergillus sp., Penicillium sp., Fusarium sp., Trichoderma sp., Cladosporum sp. és az Alternaria sp. génuszokba sorolhatók. Ezek a penészgombák mikotoxinokat, antibiotikumokat és illó organikus vegyületeket termelnek, amelyek toxikus ágensek, így egészségkárosodást okozhatnak.
A legismertebb allergén penészgombák, amelyek megtalálhatók egy beltéri környezetben a Penicillium és az Aspergillus, Paecilomyces, Scopu-lariopsis, Alternaria nemzetséghez tartoznak, amelyek alacsony vízaktivitás esetén és képesek növekedni. Más ismert szennyezők a Fusarium és Trichoderma nemzetséghez tartozó, illetve a Stachybotrys chartarum, Chae-tomium globosum fajok, amelyeknek azonban nagyobb a nedvességigényük (KING és AUGER 2002, SCOTT 2001).
A penészgombák azonban még számos illó szerves anyagot (alkoholok, ketonok) is termelnek a növekedési ciklusuk alatt (Nielsen 2003), amelyek hozzájárulnak a dohos szag kialakulásához ugyanakkor az egészségre is káros hatással vannak. (KING és AUGER 2002; YANG és HEINSHON 2007).
Az elsődleges allergének a nagy molekulájú szénhidrátok (pl. beta1-3 glükán, amely a gombák sejtfalalkotójaként ismert) és vízben jól oldódó glükoproteinek. Ezen vegyületek főleg a gomba spórákon keresztül kerülnek kapcsolatba az emberi szervezettel (SCOTT, 2001; KING és AUGER, 2002).
A penészgombák az egészségkárosító hatásuk mellett, az általuk termelt enzimek segítségével számos anyagot képesek lebontani. Ezek közül a legismertebb szaprofita biodeterioráló szervezetek az Aspergillus és Penicillium génuszhoz tartozó fajok, amelyek a legkülönbözőbb anyagokat képesek megtámadni pl. a textíliákat, fa és papír anyagokat, a különböző élelmiszereket.
Jelen dolgozatban a Csíkszeredai tömbházlakásokban előforduló egészségkárosító és biodeterioráló hatású penészgombafajok azonosítását céloztuk meg.
A mintavétel helye és módja
A mintavétel Csíkszeredában történt 2009 év február hónapjában. A mintavételezés tömbházlakásokban történt, amelyek között voltak vizuali-zálható, penészgombával súlyosan fertőzött, kevésbé illetve nem fertőzött helyszínek is, ahol nem figyelhettünk meg penészedést.
A mintákat négy, Csíkszereda különböző városrészeiben fekvő beltéri környezetből vettük (A, B, C, D helyszínek, 1. ábra). A mintavételi helyszínek közül kettő súlyosan fertőzött volt penészgombával, egy mintavételi ponton enyhébb volt a fertőződés, míg egy helyszínen nem volt látható penészgomba fertőzés.
1. ábra. A mintavételezés helye
A beltéri penészgombák kimutatására 3 féle mintavételezési módot használtunk. Az első mintavételezési módszer a direkt mintavételezés volt, amely során a lakások penészedést mutató faláról vettünk mintát steril kémcsőbe. A második mintavételezési mód a levegőben található gombaspórák kimutatására szolgált. Lakásonként 2-2 Czapek-Dox tápagart tartalmazó Petri-csészét 30 percen keresztül a levegőn állni hagytunk 1 méter magasságban, majd inkubáltuk. A harmadik mintavételezési módszer az a porszívózsákokból származó porból történt. A mintát steril kémcsőbe helyeztük, amelyből kb. 50 mg-ot használtunk fel hígítási sor készítésére.
A penészgombák tenyésztése és színtelepek létrehozása
A direkt mintavételből származó mintáinkat leoltottuk Czapek-Dox táptalajra, majd a leoltást egy 5-7 napos 30 °C-on történő inkubálás követett. 1 liter Czapek-Dox tápagar összetétele: 3 g NaNO3, 0,5 g KCl, 0,5 g MgSO4*7H2O, 0,01 g FeSO4*7H2O, 1 g K2HPO4, 30 g szukróz és 15 g agar. A beltéri levegőből származó mintákat hasonlóan 5-7 napig 30 °C-on inkubáltuk. A porszívózsákokból vett pormintákból hígítási sort készítettünk. 50 mg mintát 10 ml steril peptonvízbe oldottunk fel, majd 1 ml 10-1 illetve 10-2 hígítású oldattal oltottuk le a szilárd Czapek-Dox táptalajt szélesztéses módszerrel. A táptalajon kifejlődött penészgomba telepekből színtelepeket szedtünk fel és Czapek-Dox agarra oltottunk le, majd inku-báltuk 5-7 napig 30 °C-on.
Makro- és mikroszkópos meghatározás
Ahol lehetséges volt a penészgombákat makro- és mikroszkópos módszerrel génusz szinten meghatároztuk. A makro- és mikroszkópos vizsgálathoz határozó kézikönyvet használtunk (Bánhelyi és mtsi, 1985).
A színtenyésztekből mikroszkópos vizsgálatra preparátumot készítettünk. Tárgylemezre egy csepp desztillált vízbe kacsnyi gombahifát tettünk, amelyet fedőlemezzel fedtünk le. A preparátumot Novex mikroszkóp alatt vizsgáltuk 40-, 100- és 400-szoros nagyítással.
A levegőből történő mintavételkor a következő gombatörzeket azonosítottuk: Aspergillus sp. és a Penicillium sp. és a Chaetomium sp. Az Aspergillus sp. nagyon gyakran előfordul a beltéri környezetben, amelyet szaprofita gombaként tartanak számon. A Penicillium sp. és a Chaetomium sp. törzsek szintén beltéri mikotoxin termelő szennyezőkként ismertek. A direkt mintavételezési módszerrel vett minták vizsgálata során azonosított törzsek az Aspergillus sp., Penicillium sp. és Cladosporium sp. voltak. A porszívózsákból történő azonosítás során szintén megfigyelhettük az Aspergillus sp. és Penicillium sp. törzseket, és jelen volt egy új, a Stachybotrys sp. törzs.
2a-b. ábra. A Penicillium sp. (a) és a Chaetomium sp. (b) penészgombák mikroszkópos képe
Az 1. táblázatban összefoglaltuk a négy helyszínen a különböző mintavételi módszerekkel azonosított gombatörzseket, ahol a + jelzést kaptak azok a törzsek amelyek előfordulnak egy adott helyen, - jelzést pedig azok amelyek a különböző módszerekkel vagy egy adott mintavételi ponton nem azonosíthatóak.
|
Mintavétel módszere | |||||||||||
| Direkt | Levegő | Porszívózsák | ||||||||||
| Helyszín | A | B | C | D | A | B | C | D | A | B | C | D |
| Génusz | ||||||||||||
| Aspergillus sp. | _ | _ | + | _ | + | _ | _ | _ | _ | _ | + | _ |
| Penicillium sp. | + | + | _ | _ | + | _ | + | + | _ | + | _ | + |
| Chaetomium sp. | + | |||||||||||
| Cladosporium sp. | _ | _ | + | _ | _ | _ | _ | _ | _ | _ | + | _ |
| Stachybotrys sp. | + | |||||||||||
1. táblázat. Az azonosított gombatörzsek
A Csíkszeredában leggyakrabban előforduló gombafajok az Aspergillus sp., Penicillium sp., Chaetomium sp., Cladosporium sp., és Stachybotrys sp. Ezen törzsek többsége mikotoxinokat termelő, amelyek másodlagos meta-bolikus termékek, és negatív hatással vannak az emberi szervezetre. Allergiás megbetegedéseket, légúti betegségeket okozhatnak, egyesek azonban karcinogén vagy terratogén hatásokkal is bírhatnak.
A legnagyobb mennyiségben az Aspergillus sp. és Penicillium sp. törzsek fordultak elő, amelyek képesek alacsonyabb nedvességtartalomnál is életben maradni. A Chaetomium sp., Cladosporium sp. és Stachybotrys sp. törzsekhez tartozó fajok hidrofilek, ritkábban találhatók a mintákban, elsősorban nagy nedvességtartalmú helységekben fordulnak elő. Hasonlóan Ausztriában végzett kutatások során kimutatták, hogy a legelterjedtebb penészgomba génuszok a Penicillium és az Aspergillus voltak. Az azonosított penészgombák 53%-a Penicillium, míg 28%-a Aspergillus génuszhoz tartozott (HAAS és mtsi. 2007). Az Egyesült Államokban végzett kutatások alapján, azokban a lakásokban ahol a penészedés látható volt a leggyakoribb penészgombák a Penicillium, Cladosporium és az Aspergillus génuszhoz tartoztak. A penészedést nem mutató házakból vett mintákból a Cladosporium fajokat isolálták a legnagyobb gyakorisággal, és ezt követték a Penicillium és Aspergillus fajok (KLEINHEINZ és mtsi. 2006).
Az Aspergillus törzs aflatoxint és ochratoxinokat termel, amelyeknek rákkeltő hatásuk lehet. Más metabolitok (nigragillin, orlandin, xanto-megnin, fumitoxin, aflatoxin B1) termelése is kimutatható különböző Aspergillus fajok által. Ezek toxikus hatása eltérő lehet, mennyiségük azonban elenyésző. A Penicillium sp. törzs is ismert toxigén gomba. Legismertebb metabolikus melléktermékei a glikopeptidek (verrukozidin), amelyek nefrotoxikus (vesefunkció károsító) hatással rendelkeznek. A Chaetomium globosum által termelt toxinok a chaetomin és a chaetoglobozin citotoxikus (sejtroncsoló) hatást fejtenek ki. A Stachybotrys törzs, közismert toxigén gomba, amely a citotoxikus trichtocéneket termeli. Ide tartoznak a a H, G, F szatratoxinok, a verrukarin, roridin E, L-2. Ezen mikotoxinok a fehérjeszintézisek inhibitoraként ismertek.
Azokat a gombafajokat, amelyek a direkt mintavételkor sikerült kimutatni, az Aspergillus sp., Penicillium sp., Cladosporium sp. törzsek képviselőit, autohton (honos) fajoknak tekintjük, hiszen ezek megtalálhatóak a beltéri környezetben. A levegőből és porszívózsákból azonosított törzsek néhány képviselője allohtonnak tekinthető, ezek külső környezetből kerülhettek a lakásokba (pl. betaposva vagy nyitott ablakon). Ezek idegen szennyezőknek tekinthetők. Ezek között megtalálhatók voltak az Aspergillus sp., Penicillium sp. képviselői is, de külső szennyezőforrásból származónak tekinthetők a Chaetomium sp. és a Stachybotrys sp. törzsek képviselői is. A Chaetomium sp. génuszt kizárólag a levegőből tudtuk izolálni, ami arra utal, hogy kültéri levegőből kerültek a gombaspórák a tömbházlakásokba. Míg a Stachybotrys sp. képviselőit csak porszívózsákból sikerült izolálni, ami szintén külső szennyeződés következtében került beltéri környeztebe, betaposással, vagy levegőből való leülepedéssel.
A beltérben előforduló penészgombák nagy többsége tehát a Penicillium és Aspergillus génuszhoz tartozik, azonban megtalálhatók más törzsek képviselői is. Ezen gombák többsége mikotoxinokat termel, ezért beltéri szennyezőknek számítanak.
BÁNHELYI, J. - TÓTH, S. - UBRIZSY, G. - VÖRÖS, J.
1985 Magyarország mikroszkopikus gombáinak határozókönyve. Budapest. Akadémiai Kiadó.
HAAS, D. - HABIB, J. - GALLER, H. - BUZINA, W. - SCHLACHER, R. -MARTH, E. - REINTHALER F.F.
2007 Assessment of indoor air in Austrian apartments with and without visible mold growth. Atmospheric Environment. 41: 5192-5201.
KING, N. - AUGER, P.
2002 Indoor Air Quality, Fungi and Health. Canadian Family Physician, 48: 298-302.
KLEINHEINZ, G. T. - LANGOLF, B. M. - ENGLEBERT, E.
2006 Characterization of airborne fungal levels after mold remediation. Microbiological Research 161: 367-376.
LITTLE, B. - STAEHLE, R.
2001 Fungal Influenced Corrosion in Post-Tension Structures. The Electrochemi-cal Society Interface, 43-48.
NIELSEN, F. N.
2003 Mycotoxinproduction by indoor molds. Fungal Genetic and Biology, 39(2): 103-117.
SCOTT, J. A.
2001 Studies on Indoor Fungi. PhD Thesis, Toronto, University of Toronto.
YANG, CH. S. - HEINSOHN, P.
2007 Sampling and Analysis of Indoor Microorganisms. John Wiley & Sons,Inc. Publication. New Jersey.
|
|