|
|
Demeter Éva
A Jóbarát 1971. évi 4. számában versenyt hirdetett Síppal-dobbal címmel. A gyermekeknek játékszereket kellett beküldeniük, amelyekkel ők, illetve szüleik, nagyszüleik játszottak vagy páros, csoportos, illetve labdajátékokat kellett gyűjteniük és azok leírásával pályázhattak.1 A versenyre majd ezer gyermek köldött be 2385 játéktárgyat és több ezer játékleírást. A pályázat anyaga a Székely Nemzeti Múzeum gyűjteményében van.2
A bejelentkezési lapok mellett a gyermekek levelet is írtak a szerkesztőségnek. Elsősorban hozzájuk szólt a felhívás, de a játékok készítésében, az információk közlésében a szülők, nagyszülők is részt vettek. Egy szülő, a széki származású, Marosludason élő Ungvári Márton is levelet írt a szerkesztőségnek. Ennek a levélnek az elemzése kapcsán értelmezem a levélírónak a játék, a nevelés és a munka viszonyáról kialakított elképzelését. Az elemzési szempontok Keszeg Vilmos Kelt levelem... c. könyvéből származnak.3
Rendhagyó ez a levél, mert hiányzik a dátum, a zárórész.4 A levél bevezető része tartalmazza a megszólítást5: a Jóbarát szerkesztőségéhez írja a levelet. Engedélyt kér, hogy reagálhasson a felhívásra, hiszen a pályázat gyermekeknek szól. Identifikálja önmagát azoknak a függvényében, akikhez szól a felhívás: Márton, Zsigmond és Rozika édesapja, a három gyerek közösen készítette el a játékokat, amelyeket a Zsiga nevében fognak beküldeni. Végül megjelöli a levél témáit: a véleményét írja le, valamint saját gyermekkori játékfoglalkozásait. A levél tartalmi elemzésénél Kovács György: A játék elmélete és pedagógiája c. könyve a viszonyítási alap, amely a hivatalos játékelméleteket tartalmazza.6
A levél tartalma
Az első bekezdés elméleti fejtegetés arról, hogy a játék nem a szabadidő pazarlása. A játszás és a játékszer elkészítése fejleszti a kézügyességet, az alkotóképességet, a gyermek társalgó hajlamát. A levélíró véleménye megegyezik a hivatalos elméletekkel. A főiskolai jegyzet a játék és tanulás kapcsolatáról a következőket írja: a játék a gyermek számára munka is és tanulás is; a játéktevékenység közben megismeri környezetét, megtanul viselkedni egy adott szituációhoz szükséges módon, problémahelyzetet old meg, alkalmazkodik. A játékban a tanulás nem szándékos.7 A gyerek nem önállóan ér el egy bizonyos fejlettségi szintet.8 Az irányítás biztosítja, hogy a játék megfelelő irányba haladjon. A gyermek az irányítás hatására jut el egy bizonyos fejlettségi szintre. Ungvári Márton is hangsúlyozza a szülők szerepét: az irányítást, a gyermekkel való foglalkozást és a példamutatást. Egy mondat erejéig ír az elkényeztetett gyermekekről, akik távol maradnak az ilyenfajta játékoktól.
Ezt az elméleti részt követi a visszaemlékezés: a levélíró széki származású, nagyapja, nagybátyjai kőművesek és ácsok voltak, mindenféle építkezést vállaltak. E rokonok és más iparosok tevékenysége határozta meg gyermekkori játékfoglalkozását. Comenius nagy jelentőséget tulajdonít a házieszközök játékutánzatainak és a felnőttek tevékenységét utánzó játékokat javasolja, mert ezzel sajátítják el a gyermekek a munkafogásokat.9 Leírja az említett játékfoglalkozást: sárból, agyagból, pálcákból falut építettek. A munka menetét is utánozták: előbb a tervet a porba rajzolták. Az általuk felépített falu nem egy általános sémát követett, hanem a szülőfalu, Szék kicsinyített mása volt, erre utalnak a falurészek nevei: Felszeg, Csipkeszeg, Forrószeg. Játékfalut épített Haáz Sándor harmadikos korától hatodikos koráig, az 1960-as évek közepéig. Dugófalva úgy alakult ki, hogy kezdetben egy ember és egy sátor készült, majd addig bővítette játéktárgyakkal, fejlesztette a rendszert, amíg egy miniatűr falu jött létre.10 A levélíró által említett játék szerephez volt kötve, az ácsok szerepét játszták el, tehát követték az ácsok cselekvési módjainak a sztereotipjeit. Ez a szerepjátékoknak a követelménye, hogy igazodni kell ahhoz a viselkedési rítushoz, amit a szerep sémája magában foglal.11 Ahogy megjelent a faluban a traktor, az autó, a cséplőgép, a gyerekek elkészítették ezek kicsinyített formáit, vagyis ezekkel bővítették a játékszerkészletet. Az utánzás kiterjedt az egyes tárgyakra, az épületegyüttesekre, a falu szerkezetére és magára a munkafolyamatra. A negyedik bekezdésben szintén általánosítás, elméleti fejtegetés következik. A levélíró szerint a játék tükrözi a szülők foglalkozását, a szokást, a hagyományt, a múltat, a jelent és a jövőt. A játékok történeti fejlődése alátámasztja ezt az elméletet: a régészeti kutatások során a kőkorszakból 15-20 cm-és balták, a bronzkorból háztartási tárgyak kicsinyített másai és háziállatok hasonmásai kerültek elő.12 A legrégebbi játékokban is a környező valóság tükröződik. Ma pedig a játékboltokban az automata mosógép, a mobiltelefon játékváltozatait találjuk. A levélben a szülő hangsúlyozza a gyermekek fogékonyságát a technikai újítások iránt. A játéktárgyak szerinte a jelent tükrözik. Nem minden pályázó számára volt egyértelmű ez. Weibel Ilona leveléből idézek: „Nagymamámnak a padlásán megtalálható még most is a tiloló is, a motolla is, de mi ezeket nem készítettük el, mivel úgy gondoltuk, hogy ezek nem gyermekjátékok."13 Ez a részlet azt bizonyítja, hogy a használaton kívüli tárgyak kicsinyített másai nem szerepelnek a játékszerek között, hiszen nincs értelme egy olyan munkafolyamatnak a menetét elsajátítani, amit felnőttkorban nem végeznek.
Az ötödik bekezdésben konkrét példával támasztja alá az elméletét: Márton, a legnagyobb fia, aki 16 éves, készített egy hőerőművet teljes hálózattal, az oszlopokra szerelt kis égők zseblámpaelemekkel működtek. Továbbá repülőket, helikoptereket, hajókat is készített. Az „élvezettel néztem" kifejezés jelzi az érzelmi hozzáállást. Megindokolja, hogy azért nem küldhetik be ezeket a pályázatra, mert az árvíz elvitte a színnel és egyes szerszámokkal együtt.
A hatodik bekezdésben írja le, hogy a gyermekei az ő gyermekkori játékainak egyik csoportját, az ökrös szekeret készítették el és küldik be. A beküldött játékok a következők: ökrös szekér, eke, borona, helikopter, autó, gereblye, tézsla, villa, kasza, járom, tornászó ember. Az ökrös szekér kapcsán eleveníti fel a széki lakodalmat, hiszen az ökrös szekér nemcsak a gazdaságban, hanem a lakodalmi ceremóniában is szerepet játszott. Nyomon követhető az emlékezés mechanizmusa: a felhívás indítja el az emlékezés folyamatát és levélírásra készteti.14 A pályázatra készítik el az apa gyerekkori játékait, ezek közül az ökrös szekérhez asszociálódik a széki lakodalom, a lakodalmi szokásról eszébe jut a játék lakodalom, amit a szülők szerveztek a gyermekek számára. Ennek következtében korrigálja a bevezetőben megjelölt témát, a levél céljaként ősöktől származó szép hagyományok felidézését jelöli meg. A széki lakodalomról a következő információkat írja le: a nagygazda vagy középgazda nem házasítja anélkül össze gyermekeit, hogy fel ne vonultatná a hat- vagy négyökrös szekeret. A menyasszony után szekérrel mentek, arra rakták a négy-nyolc sor párnát, varrottas ágyterítőket tettek rá. Leír néhány lakodalmi éneket, megjelölve azt is, hogy melyiket mikor éneklik: amikor a szekér megérkezett a menyasszony házához, illetve amikor a vőlegény házához érkeztek. Végül megemlíti, hogy a szülők a gyermekek számára játék lakodalmat szerveztek, amelynek tartozéka volt a szép öltözet, a zene, a tánc. Ezt díszjátéknak nevezi, a többit közönségesnek. Elvégez egyfajta rendszerezést. Játék lakodalomról ír Sütő András is, Anyám könnyű álmot igér c. könyvében: „A játék rendszerint valamelyik lakodalom után kezdődött.. 15
Etnográfiai vonatkozások:
A levélből tudomást szerzünk a levélíró életének egyes eseményeiről, a hétköznapi életviteléről.16 A levélíró Székről Marosludasra költözött, az ősök ácsok és kőművesek voltak, három gyermeke van, mesélni szokott a múltról a gyermekeinek, az árvíz elvitte a színt, megismerjük gyermekkori játékfoglalkozásait. Megfogalmazza egyéni véleményét a játékról, a játékszerekről, a játék-tanulás, játék-hagyomány, játék-újítás, játék-szülői foglalkozás, játék-fejlődés viszonyáról.
A kor társadalmi viszonyai közül a szülő-gyermek kapcsolatra következtethetünk: gyermekei fejlődését figyelemmel kíséri a szülő, tudatosan neveli őket, elveit megfogalmazza. A nevelés eszközévé válik a hagyományok továbbmondása. A játékok elkészítésében is szerepe volt a hagyományok mesélésének, hiszen az ökrös szekeret a gyerekek már csak a szülő elmondásából ismerték.
Folklórszövegeket idéz a levélben és az ünnepek közül a lakodalmat eleveníti fel, bár nem ad részletes leírást a szokásról.
Érdemes lenne a teljes levélanyagot feldolgozni, hiszen igen gazdag etnográfiai adatokban. Másrészt tükrözi az 1970-és évek elejének társadalmi képét, a magán-, a közösségi és az intézményi szférában egyaránt.
A levél szövege
Engedelmet kérek a Jóbarát" szerkesztőségétől, hogy: mind Márton, Zsigmond meg a Rozika, kik e játékokat közös munkáikkal készítették és küldik a Zsiga nevébe, énis mint édesapjuk egy kis vélemény és gyerekkori játék foglalkozásomat idézzem a kővetkezőkbe:
A játszás lényegében(n), meg a játékszer önmagában, nem egy oljan tárgy a gyermeknek meljel csak éppen a szabad ideét, a szabad óráit el pazarolja. Én a gyerek játszásába, a játéktárgy el készítésébe az elméleti fel fogásnak eggyik ágát, az az kézi ügyességét s alkotó képességét meg a társalgó hajlamát látom. Nem kevésbé igaz az hogy mindezeket a gyerek nem önállóan szóval nem önmagától fogja fel.
Sőt el kecsektetett gyerekeknél sajnos mind ezek távol maradnak. Nagyon fontos szerepet játszik e tekintetbe a szülőáltali irányítás, a gyerekkel való foglalkozás, a mindennapi tevékenységünk alkotó példája. Vissza emlékeztet ez az alkalom gyerekkoromra. A Széki Budai nagyapám, nagybátyáim, mindanyian kőműves és ács mesterk, nagy építők, voltak megkezdve a sütőkemencétől a templom építésig. Elhunyt nagyapámon kívül most is azok. Úgy az övék mind is a más iparosok alkotó tevékenysége serdítette fel bennem még hajadon gyerekkori játék foglalkozásomat. Nagyon fontos komoly játékokhoz komolf barátokra találni. Sárból, agyagból és pálcikokból egész falut építettűnk. A falutelepítésének először is a rajzát állítottuk elő, természetesen nem tehnikai alapon, hanem pálcikával a porba karcolva az udvarra.
Első figyelembe ált a templom, az iskola, a kősségháza. Kőetkeztek a zűzlet helyiségek, kisipari műhelyek, a malom stb. S ezekutánpedig a három főutcára mind Felszeg, Csipkeszeg, meg Forroszeg, a Szék fő utcáira sorozott lakóházak az iletékes mellék gazdagságokkal, be kerített udvarokkal, nagy és kiskapuval, gémes kúttal stb.
Az utcákon ökrösszekeret jártattunk végig külömbőző rakományokkal. Mindezekhez, a szerszámaink, a tenyerünk meg a béka nyuzobicska volt. Egy egy esetbe előfordult, hogy autó szaladt be a faluba. Azonnal meg kíséreltük ennek előállítását és kibővitettűka gépesített játékainkat mind pld-ul a traktort meg a cséplőgépet.
így tehát a gyerek játszásában és a játéktárgyak előkészítésében (nem) nem csak egy elfoglaltatást talál önmagának. Ő át veszi a szülőknek a leg fontossab el foglaltságát. Tükrözi az ősi szokást, az ősi hagyományt, a multat, jelent és jövőt. De leg nagyob mértékban a jelennek van nagyobb hatása a gyerek fölöt, az ipar a tehnika és kulturális színvonala. Őrömmel és érdeklődéssel el halgatták gyerekeim, ha bár mikor is adódott el mesélni nekik a multat, a mi gyerekkori meg az őseinknek a foglalkozásait. De viszont as játéktárgyak a jelent tükrözik.
Például a nagyobik fijam Márton még kisseb korától a jeleni ipari meg üzemi obiektivokat vázolta játéktárgyaiban. Élvezettel néztem az ő általa elő állított hőerőművet teljes hállozattal villany oszlopokkal meljekre kis égők voltak szerelve és zseblámpa-ellemekböl el látva árammal. Repülőket, Helikoptereket, Hajókat csónakokat stb állított elő. Sajnos nem küldhetjük el valahány példányt mind ezekből mivel az árvíz el szállította magával a munka mühejjel (színnel) együtt és a bizonyos szerszámokn is mind kárba vesztek.
Mégis a „Síppal Dobbal" való fel hívás újra fel idézte bennük a lendületet be avatkozni e szép versenybe és ezúttal azon álapodtak meg, mind a fel hívás is szol, hogy az édesapjuk gyerekkori játékainak egyik garnitúráját előkészítsék és el küldjék.
S ez alkalommal, (mind) mivel hogy ez tulajdonképpen az írásomnak is a célja, idézni az őseinktől származó szép hagyományokat meljbe az ökrös szekér, a gazdagsági fel használás mellett nagy szerepet játszott ős szokásba Székenn, a lakodalmi ceremónia.
Például Széken a magángazdálkodási időkbe nem tőrtént meg hogy a nagy meg a közép gazda össze házasítsa gyerekeit ökrösszekeres nászünnepség nélkül. Hat ökrös meg négy ökrös fogattal mentek a menyaszony után hogy ennek a zesztráját szekérre díszítsék. 4-8 sor párnát raktak a szekérren a díszes varatos ágyterítőkkel és ugy vitték a násznép kíséretével meljekhez a kővetkező lakodalmi dalokat énekelték.
I.
Mikor meg érkezett a szekér a menyaszony utánn.
A kapuba a szekér
főttünk a menyaszonyér.
A menyaszony azt mondja
Nem megyek férjhez soha.
II.
A menyaszony szép virág
Koszorua gyöny virág
Tegyük el a fejére
Vigyük az esketőre.
III.
Ájatok meg a hídon
Pihenjen a menyasszony
Ájatok meg a híd végén
Hadd pihenjen a vőlegény.
S igy tovább de sajnos nem jutnak mind eszembe.
Mikor pedig meg érkeztek a vőlegény házhoz.
Őröm anya bentről jöjjön ki
El hoztuk a párnát váltsa ki
Tegye fel a sujját karjára
Vigye be az első házába.
IV.
Vigye be az első házába
Vesse fel a legszebb ágyára
Őröm anya bentről nem jön ki
Fordizsd meg az ökröt hajtsunk ki. stb. stb.
Érdemesnek találom idézni hogy a lakodalmi ceremóniát, mind gyerekek, csoportos játeként is játszadtuk de csak nagy napokonn a szülök által szervezéssel, teljes díszes valódi formában szép öltözettel vőlegény, menyaszony, vőfik, nyűszűlányok, násznép, e következtében asztal üléssel zenével és táncai. Ez a játék is őseinknek volt játék szokása, mind dísz játékok a közönségesek mellett.
Irodalom
GAZDA Klára
1995 Néhány gondolat a „Síppal-dobbal" játékgyűjtemény kapcsán. In: T. BERECZKI Ibolya (szerk.): Gyermekvilág a régi magyar falun. Szolnok, 93-107.
KESZEG Vilmos
1996 Kelt levelem... Egy mezőségi parasztasszony levelezése. A Néprajzi Látóhatár Kiskönyvtára 6, Debrecen.
Dr. KOVÁCS György
1993 A játék elmélete és pedagógiája. Egységes jegyzet a Tanítóképző és Óvóképző Főiskolák számára, 5. kiadás, Nemzeti Tankönyvkiadó.
MÉREI Ferenc-V. BINÉT Ágnes
1997 Gyermeklélektan. Budapest.
SÜTŐ András
1972 Anyám könnyű álmot ígér. Naplójegyzetek. Bukarest.
SZABÓ Zsolt
1976 Irányított néprajzi gyűjtő-versenyek általános iskolás tanulókkal. In: dr. KÓS Károly (szerk.): Népismereti Dolgozatok. Bukarest, 73-84.
|
|