Zsigmond Győző
1994-ben jelent meg István Lajos érdekes kis könyve, a Korondi gyermekhangszerek. Ez az adatgazdag kiadvány különféle anyagokból készült hangszereket mutat be, kiemelten tárgyalva a cseréphangszereket, lévén hogy Korond mindenekelőtt a híres fazekasok faluja.1
Sóvidéknek ebben a helységében honos egy másik - világviszonylatban egyedülálló - népi mesterség is, a toplászás.2 A taplógomba-feldolgozás mesterei játékszert ugyancsak készítenek a maguk sajátos nyersanyagából. Egér (féreg) és labda is készül Fomesfomentariusból, azaz bükkfataplóból (toplóból).
Nagyobb gyermekek, a nagyleányok és nagylegények játékának kelléke az egér. Régen főként a mára divatjamúlt fonóban használták elég gyakran. Jelenleg bálban, táncos mulatságokon veszik igénybe olykor a legények. Ijesztgetik vele a lányokat. Megpróbálják az egeret a lány kebelébe ejteni, dobni. A játékos ijesztgetések e válfaja mást is céloz. Segíthet közelebb férkőzni a kiszemelt leányhoz. Ugyanis a tűvel ellátott egeret a legény igyekszik kiemelni, kisegíteni onnan, ahova juttatta, a kebel, a szív közeléből. Lassan, tapintatosan, hogy meg ne sértse a lányt, de azért foglalkozhasson vele minél tovább. Ha a leány az egeret a színlelt vagy valódi ijedtséget meg a derülést követően mellére tűzi, az már egyféle sikernek számít, jele annak, hogy nem zárkózik el a játékból ijesztgető legény közeledésétől, folytatódhat az ismerkedés.
Egérnyomtató forma. Korond. Fotó: Németh Csaba | Taplóegér és -labda. Korond. Fotó: Kakas Zoltán |
Nem csupán háziipari eszközös ügyességi játék, kézműves játék a toplóegérrel való ördöngölés - ahogy Korondon mondják, így hallottam például a jelenleg 90 éves Máthé Vince toplászmestertől -, hanem egyféle párválasztó társasjáték, tréfás játszadozás is egyben.3 Érdekes lenne megtudni, hogy a szolnoki múzeumba került tobozegeret használták-e a taplóegér-készítéshez hasonlóan.4
Az egérkészítés a toplász számára többnyire játszi munkát jelent. Áruként nem sokat adnak érte, de azért elég sok egeret szoktak készíteni. Lehetőség nyílik így a taplóhulladék hasznos felhasználására, érvényesülhet a törekvés, hogy semmi ne menjen kárba.
Máthé Vince (Korond rangidős toplásza) és leánya, Julianna magyarázták el az egérkészítés főbb csínját-bínját. Az egér testének külső fele maradék kidolgozott taplóból készül, a belső fele pedig a patakmederből hozott agyagból, palából. Ez ki van égetve. Van fonna, kinyomják az egeret palából, s toplót húznak reá. Kecskeszőrből vagy emberi hajból készítik a bajuszt. Enywel ragasztják rá. A megszárított palát a sütőben, a lerben égetik ki. Mintegy két-három napig tart a kiégetés. A forma gipszből készül ugyancsak Korondon. Gumiból, autógumiból meg a farok. Megvasalt sárga rongyot vagy taplót tesznek, ragasztanak az egér alsó részére. Míg nyers a pala, beleszúrják a gombostűt. Mikor készen van teljesen az egér, akkor hajlítják meg a tői. Vékony, hegyezett gyufaszálra kent dukó festékkel pontozzák a szemeket, így történik a leszeme-zés. Az enyvet házilag liszttel, vízzel szaporítják.
Ugyancsak bükkfataplóból fabrikált játékszer a toplólabda. Ez az egértől eltérően csak gombából készül, illetve inkább készült. Jó ideje nem készít egyik toplász sem taplólabdát eladásra. Anyag-pocsékolásnak tartják, nem kifizetődő.
Egy zágoni asszony beszélt nekem arról 1992-ben, hogy nagyapja egyszer taplólabdát ajándékozott neki. Korondon több toplászt megkérdeztem, készítenek-e, készítettek-e ilyen labdát. A válasz általában nemleges volt. A legöregebb toplász, Máthé Vince bácsi viszont emlékezett még arra, hogy valamikor, még a rongylabda idején, igenis készült Korondon toplólabda, de azóta sem. Azaz kivételesen igen, számomra ugyanis „gyártott" néhányat Molnos András mester. Ki is próbáltattam unokáival. Jól el lehet játszadozni a rokonszenves gombalabdával, ugrik is, fogása pedig kimondottan kellemes. Ideje mégis lejárt, mert abból az anyagból, amelyből labda készülhetne, inkább mást faragnak, a gumilabdák, műanyag- s bőrlabdák kiszorították a jobb híján egykor még használt rongylabdához hasonlóan a taplólabdát is.
Napjainkban érdekes ritkaság, múzeumi tárgy csupán e gombából készült, bársonyos tapintású játékszer.5
Irodalom
DANKÓ Imre
1996 Kézműves játékok és modellálás. In: Vesszőparipáink. A Magyar Játéktársaság Közleményei 3. Játék + Rend + Szerek. Kecskemét-Budapest, 50-60.
FERENCZI Géza
1961 Taplófeldolgozás Korondon. Ethnographia LXXII. évf. 1. sz. 100-111.
GÁSPÁR Gyula
1944 A korondi taplósok. BúvárX., 2. sz. 61-65.
GAZDA Klára
1980 Gyermekvilág Esztelneken. Bukarest.
GULYÁS Éva
1996 A folklorizmus és a népi gyermekjátékok. In: Vesszőparipáink. A Magyar Játéktársaság Közleményei 3. Játék + Rend + Szerek. Kecskemét-Budapest, 96-111.
ISTVÁN Lajos
1991 A korondi taplászok mestersége. Honismereti, sz.75-79.
1994 Korondi gyermekhangszerek. Kecskemét.
MOINET, Marie-Laure
1997 Les découvertes d'un ethnomycologue. Science & Vie nr. 957. Juin, 34.
RADVÁNYI Antal
1912 A székelyföldi taplóipar. A „toplászat" monográfiája. Erdészeti Lapok II. évf. 17. füzet, 700- 710.
SZŐCS Lajos
1997 Taplómunkák az árcsói fazekasvásárokon. In: A korondi fazekasvásárok. Árcsó, 1978-1997. Korond, 40-52.
TÓFALVI Zoltán
1993 Taplófeldolgozás a Sóvidéken. Hazanézői. sz. 26-30.
ZSIGMOND Győző
1994 A gomba helye népi kultúránkban. In: A Kriza János Néprajzi Társaság évkönyve. Kolozsvár, 22-58.
1999 „Csak Korondon csinálják". A taplógomba-feldogozás mesterségéről és művészetéről. Mesterség és Művészet, VI. évf. 4. sz. 13-15.
2001 Special Transylvanian Toys and Games. In: Play and Toys Today. 22nd World Play Conference 06. 06. - 08. 06. 2001. University of Erfurt, Germany, Erfurt (CD).
Adatközlők
Demeter Márta (1917)
István Lajos (1920)
Lőrincz Sándor (1955)
Máthé Árpád (1942)
Máthé Árpádné Veres Magdolna (1946)
Molnos András (1933)
Molnos Juliánná (1945)
Máthé Béla (1952)
Máthé Béláné
Máthé Vince (1910)
Tófalvi Ferenc (1927)