Zsemlyéi János
1. Az alábbi 1793-as levéltári adalék a budapesti Országos Levéltár gr. Károlyi részlegéből2 való. Benne vallató kérdés és egy-egy tanúvallomásnak a szövege, valamint az ehhez kapcsolódó törvényszéki végzés részlete szerepel. E szöveg egy kocsmai kártyázásra (vojtázás) vonatkozó üggyel foglalkozik.
2. A vallató kérdés így hangzik: „Igaz é, hogy Gáli András Compactor Legényt (=könyvkötő-legény)3 Árvay Ferencz késztette a Játékra, és mennyi pénzt látott említett Gáli Andrásnál el nyerték é tölle mind a pénzét, és kik?"
E vallató kérdésre több tanú is válaszolt. Magam azonban -nem teljes egészében - csak az első vallomását jegyeztem ki, mert ez taglalja legrészletezőbben az esetet. Ezt követi a törvényszéki végzés részlete. A tanú Filke Ferencz, 30 esztendős nagykárolyi lakos. A vallomás a következő: „Igenis jelen voltam, az kérdett időben a Szarvas V. (endég) fogadóban, amidőn Árvay Ferencz, az Eötse Árvay Mihály, nem különben Hesz Ferencz Korcsmáros, és Gáli András vojtáztak, mindazáltal ingerlette, vagy késztette é valaki Gáli Andrást a játékosok közül a játékra, azt nem tudhatom nyilvánsággal (=bizonyosan)4, hanem inkább gondolom, hogy Gáli Andrásnak magának volt kedve a kártyázásra... egy órányi mint egy játék után a játzásnak vege szakadott, és a mint fel olvasák (=megszámolták) a nyereseéget, Arvay Mihály Mészáros Legénynek 7 frt 40 xr nyeressége jutott, a Bátyának pedig Arvay Ferencznek mint egy 12. garasok estek nyereségül. Én semmi hamisságot az egész játékban nem vettem észre, sem azt ki nem tanulhattam (=nem fedezhettem fel)5, hogy az nevezett három játékosok egy kézre folytatták volna a játékot (=összejátszottak volna), hanem a szerencse Árvay Mihály részérül szolgálván, mint hogy Gáli András gavallérosan jádzván jobb adutokra (=adukra) két forintokat - is kirakott 's innent 's ezen okból egyedül következett vesztesége... egy kevés idö el telesse után Árvay Ferencz Gáli Andrásnak Köpenyegét magával a Szarvasba be hozta."6 A végzésből: „... az Tanú éppen semmi hamisságot a játékban, hogy be férhetett volna nem vall7... mind a két részről lévök(nek) a játék tilal-mazása tudva volt... Bővebb világosittására (=megvilágítás) nézve ezen dolognak az Játékosok egyenként meg halgatatván Árvay Ferencz azt állittya, hogy egy aranynál, és hat vagy hét forintoknál fejér pénzben (=ezüstpénz) több pénz nem volt Gáli Andrásnál."
3. Az idézett szövegben szereplő vojtázás, vojtajáték nevű kártyajáték a 18. században német földről, főleg Bécsből terjedt át Magyarországra. E kártyajáték neve is német eredetű (Hartnagel 1929. 33-; Somogyi 1990. 21-22.).8 A fenti adalék csak annyit közöl magáról a játékról, hogy négyen játszották - pénzben -, adu is van benne. A kártyázás színhelye a Szarvas vendégfogadó. Ez a helymegjelölés - más változatban is - korábban és későbben ugyancsak előfordul Nagykároly történeti helynévanyagában: 1782: Szarvasházi vendégfogadó (Károlyi lt P. 1531/36.220), 1791: Szarvas Csapszék (i. h. P. 1531/52.2), 1799: Szarvas Ház (i. h. P. 1531/37.211). A négy kártyajátékos közül az egyik könyvkötő mesterlegény, a második mészároslegény, a haraiadik játékos, az előzőnek bátyja is bizonyára valamilyen mesterlegény, bár mestersége nincs feltüntetve, a negyedik partner maga a kocsmáros.
Az idézett szöveg azt mutatja, hogy a 18. század végére a vojtázás Nagykárolyba is eljutott, s talán a kézművesek között volt elterjedve, továbbá hogy - legalábbis nyilvános helyen - tiltott szerencsejáték-volt.9
4. A levéltári kijegyzés néhány lexémája szótörténeti szempontból szintén tanulságos, főleg azok, amelyek a szűkebb és tágabb értelemben vett kártyanyelv elemei. Ilyen szó maga a vojtázik, adutt, továbbá az elnyer, fejérpénz, felolvas, hamisság, játék, játékos, játszás, játszik, kártyázás, kirak, kitanulhat, nyereség, veszteség, valamint az egy kézre folytatja a játékot és a nyereségül esik szókapcsolat. Ezek az adatok - az időbeli és szóföldrajzi előfordulás vonatkozásában - kiegészítik az e szóanyagot illető ismereteinket. Ilyen szempontból érdemes megvizsgálni, hogy a felsorolt szavak közül melyek szerepelnek az SzT-ban címszóként - a fentiekkel azonos vagy hasonló jelentésben -, s hogy e címszavaknak milyen az időbeli és szóföldrajzi jelentkezésük.
Az SzT-ban a következő bennünket érdeklő címszavak olvashatók: elnyer (2)10. 1573: Veres Antal Azt vallia hogi Az owarbely János deák Hazahoz Ment volt korchomara teob tarsasagai egembe... ott addeg Isznak hogi kartia Iaczasnak elegetek, hogi ely Nerte volt penzet vgi mint fi 3...Mond Bertalannak Ihol az kwlch Menny el hoz pénzt neke(m)... ely ment az kwlchal vgi hozót vgi mint Egi flot apró pénzt Es io lengéi garast, aztis ely Nerte teolle, az vtan zerit meg fyzette es az Nereszegbe vgmint d 16 viszaadot ÍKv; Tfk III/3- 382]. felolvas (2). 1713: mikor nyolcz száz magyar forintokat az Vr eff Nga... fél olvasót... de Cserei János Vrfam) magát arra obligálá ot ne olvassuk fel [Kv; DobLev. 1/84]. fejérpénz. 1591: Az Ado Zedeo uraim az menny pinzt kezemheoz attak Safarsagomban... feyer pinzt f 50 [Kv; Szám. 5/10. 2]. hamisság (4). 1822: Szarvadi Farkas Ur... Elei érdemek után Uri Rangba él, 's mégis égy bilétet a Kolosvári Komédia hoznál százszoris használni nem szégyenít, hol észrevétetvén hamisságaki-üzettetett [KLev. Gergelyfi Béniámin (28) kibédi ns vallj. ,atek (6). 1614: Annakfelette it Colosuaratis asztalt tartatot ottis eleget kolttet, es egyéb Jatekrais [Kv; RDL I 8] játszik (2) 1573: Olaios Mihal hazánál kártyát lachanak volt, esi pénz mvat haborodot Eozwe zeoch gergy fekete Matewal [Kv; Tfk III/3 289 Barát ferench vallj, kártya /. játszik, (kártya)játszás /. elnyer, kártyázás. 1710k.: Ez (ti. az ország) elveszett és még inkább is elvész és ennek a többi között nagy oka a gubernátor rendkívül való tunyasága, kártyázása [BÖn. 971 gr. Apor István, a fejedelemkorban tanácsúr, majd kincstartó szavai], nyereség /. elnyer11.
Az SzT anyagából nem kerülhetett elő a vojtának (és szócsaládjának) adatanyaga, hiszen a szótári munkálatok jelenleg csak a XII. kötet szerkesztésénél tartanak, és a v betűs adatok még rendezetlen állapotban vannak. Ezért ma még nem bizonyítható, hogy ez a kártyajáték, illetőleg a rá vonatkozó szókincs Erdélyben is elterjedt lett volna. Mostani ismereteink szerint azonban a vojtajáték egykori gyakorlására vonatkozó legkeletibb híradás Nagykárolyból származik.12
Irodalom
BALLAGI Mór
1867-1872. A magyar nyelv teljes szótára. I—II. Pest.
JAKAB László - BÖLCSKEI András
1993 Csokonai-szókincstár. I. Debrecen.
CZUCZOR Gergely - FOGARASI János
1862-187'4. A magyar nyelv szótára. I-IV. Pest.
GYALMOS János
1928 Latin eredetű képzőink. Magyar Nyelv XXIX. 231.
HARTNAGEL Erzsébet
1929 Újabb német jövevényszavainkról. Magyar Nyelv XXX. 33-NSz - Akadémiai nagyszótár. 1990.
SOMOGYI Béla
1990 A magyar kártyanyelv szókincse. Nyelvtudományi Értekezések 131. sz. Budapest.
SZABÓ T. Attila - [VÁMSZER Márta] (szerk.)
1975 Erdélyi Magyar Szótörténeti Tár. I. Bukarest, [Budapest], SzT - Lásd SZABÓ T. Attila - [VÁMSZER Márta]
ZOLNAY Vilmos
1928 A kártya története és a kártyajátékok. Budapest.