|
|
Farkasd község bel- és külterületének földrajzi neveit és ezek változásait az adatközlők emlékezete alapján a 19. század végétől napjainkig terjedő időszakra vonatkozóan jegyeztük le.1
1. Farkasd község belterülete
1. Szomola
A község különálló része a Zsigárd és Vágsellye felé vezető országút mentén. Telep, melynek parcelláit 1920 -ban mérték ki, 300 négyszögöl (10,80 ár) és 400 négyszögöl (14.40 ár). 1929 -ben már 81 család lakott ott. Áll hat utcából (az utcának mindkét oldalán állnak házak) és egy sorból (melynek csak az egyik oldalán állnak házak). Összesen 152 háztelek volt kimérve. A terület eredetileg a Károlyi grófi család birtoka volt.
2. Szürke ló
Körülbelül 1971-ben épült Jednota kocsma, téglaépület. Most magántulajdon, Farkas Ferenc kocsmája.
3. Szövetkezeti telep
Ezt az elnevezést inkább csak hivatalosan használták. A lakosság csak a Szomola elnevezést használta. Megyünk Szomolába. A farkasdi mezőgazdasági szövetkezet telepe. A telepen volt és ma is van disznóhizlalda, lóistálló, mázsa, fürott kút, kertésztelep üvegházakkal. A szövetkezet csődbe jutott, ezért a telepet kb. 1996-tól, nem használja. A telep egy része magántulajdonba került, a többi része kihasználatlan.
4. Szivattyú, Szivattyútelep
A falu innen kapja a vezetékes ivóvizet.
5. Főút, Főutca, Országút
Tulajdonképpen az 573. számú országút, amely Komáromból kiindulva Gután és Vágsellyén át Sopornyáig vezet. A község és Szomola között nevezik inkább Főútnak, bent a faluban pedig Főutcának, ül. Országútnak. Eredetileg zúzott kővel volt megszórva, az 1960-as években kapott aszfaltborítást.
6. Fölvég
A falu északi, Szomola felé eső része
 |
7. Kőrös tó
Egy nagy tó 25-30 ár területű, szabad vízfelülettel, nádas résszel, a parton fűzfákkal. Sekély vizű tó, meleg nyarakon ki is szárad. Magas vízálláskor a vize egy levezető kanálison keresztül folyik el. Régebben a tó nagyobb területű volt.
8. Töltés talaj
A falu szélén töltést emeltek a Vág folyó áradásaival szemben, hogy megvédjék a lakóházakat. Ez a kis töltés a Szél utcától a Marhajáró végéig húzódott. A töltést már lebontották, a területet szétparcellázták.
9. Szélutca
Az utca a falu északi részén fekszik. Itt állandóan fúj a szél, ezért kapta az utca a nevét.
10. Tó
Lapos mélyedés, most már ház van a helyén.
11. Külső sor
A falu ennek a részének legszélső utcája. Erre utal a neve.
12. Kaszaköz
Keskeny utca, mindkét oldalán házak vannak. Ezt az utcát csak Molnár és Szűcs nevezetűek lakták. Az utca alakja egy kaszát formáz.
13. Résőpatika, Élelmiszerüzlet
A háború után 1971-ig gyógyszertár volt az épületben, először magángyógyszertár, Réső Zoltán tulajdona, majd állami gyógyszertár. 1971-től Jednota tulajdonú élelmiszerüzlet az 1990-es évek elejéig. Ekkor az épületet visszakapta az eredeti tulajdonos.
14. Polgár kocsma
Polgár Imre kocsmája az 1930-as évek végén nyitott. Az államosítás idején megszűnt.
15. Fűszerüzlet, Rigó
Az épület az 1930-as években épült. Ez volt a Hanza fogyasztási szövetkezet egyik fióküzlete. A háború után kocsma lett, melynek népi neve Rigó.
16. Öröm utca
Aszfaltozott utca, két oldalán házak. Az utca a Főutcáról indul és beletorkollik a Palántásba. Az egyik magyarázat szerint azért hívják Öröm utcának, mivel az árvíz nem öntötte el, és ennek az utca lakosai nagyon örültek. Egy másik magyarázat szerint a falu legszegényebb rétege talált itt otthont. Harmadik magyarázat szerint csak egy lakosa volt az utcának és mikor értesült arról, hogy további házakat fognak építeni, nagyon örült a szomszédoknak. A falu utcáit az 1970-es években aszfaltozták. Mára már minden utca és köz le van aszfaltozva.
17. Palántás, Palántások, Palántás utca
Ez az elnevezés három utcát takar. Ezen a területen kis darab 1-2 áras földek voltak, ahol a falu lakosai a káposztapalántákat nevelték, melyeket azután a határba ültettek ki júniusban, Űrnapja után.
18. Baractó
Az Öröm utca végén volt. Kb.13-15 áras terület, szabad vízzel, benne halak, nádas, a partján fűzfák. A második világháború után temették be. Ma már csak kisebb mélyedés található a helyén.
19. Csingitó
Körülbelül 8 áras tó volt, nyílt vízzel, nádassal. A tóba földet és szemetet hordtak, így a tó az 1980-as évek végére és az 1990-es évek elejére eltűnt. Ma már a terület be van építve. Egy időben vasgyűjtő is volt a terület egy részén. Az emberek úgy mondták: Megyek a Priorba a Pál Benőhö. 0 volt az átvevő. Minden tó egyúttal a kacsák és a libák nevelőhelye is volt. Reggel kihajtották őket a tóra, este meg behajtották.
20. Bika utca
A Főutcából a Csingi tóhoz megy ki. Valamikor régen ebben az utcában is voltak a falu bikái, de erre már csak az utca neve utal, egyéb tudás nem maradt meg róla.
21. Liptai köz
Köznek hívják, de az utca mindkét oldalán vannak házak. Ez az utca vezetett a Régi komphoz.
22. Takács kocsma, Rahó bolt
Mint kocsma működött 1941-töl 1956-ig. Eredetileg Takács István tulajdona volt. Majd a Jednota Fogyasztási Szövetkezet élelmiszer üzlete működött itt. Rahó nevezetű volt az üzletvezető.
23. Városháza, Bikaistálló, Méntelep, Szolgáltatások háza
Hosszú téglaépület, mely most is áll. Az épület és udvara is községi terület. Farkasd mezőváros volt, itt volt a városháza, majd az épület bikaistálló és ménistálló lett. Egy időben itt volt a szolgáltatások háza, asztalos műhely és garázsok.
24. Bikadomb
Ma egy domb, rajta áll a Bikaistálló. Itt fut keresztül a műút a Liptaiköz és a Kerthely között.
25. Révkert
Ez a terület a régi Vágparton fekszik, a révészek használták, mint kertet. Kicsit magasabb rész, a víz nem öntötte el. Ma már lakótelkek vannak a helyén.
26. Régi komp
A futballpálya melletti lapos részen volt a régi komp, mikor még nem volt meg a Vág folyó új medre.
27. Öreg-Vág, Holt-Vág
Szabályozása előtt a Vág folyó a falu alatt folyt. 1890-ben vágták le ezt a kanyarulatot, azóta holtág. Ma már halastónak és halneveidének használják. Az átjárók több részre osztják. A gyerekek fürödni is szoktak benne. Egy régi térképen a falu alatti kanyarulatban nyolc vizi malmot rajzoltak be.
28. Cédulaház
Az első világháborúig az itt álló cédulaházban tartották a mulatságokat.
29. Vásártér
Itt tartották a marhavásárt és a disznóvásárt, évente kétszer: tavasszal József napkor, ősszel András napkor vagy Márton napkor.
30. Futballpálya
A Vásártér, Fűrésztelep, Cserépgyár, Úrbéresek földje és a Baptista temető helyén található. Ez a rész tulajdonképpen az Öreg-Vág ártere volt a folyószabályozás előtt. A futballpályához tartozik egy fedett lelátó, mely alatt öltözők, és a pályagondnok lakása van.
31. Fűrésztelep, Cserépgyár
Putera Izidor zsidó ember fűrésztelepe és tetőcserépgyára. Csak a lakosság által hozott, fadepóban vásárolt fát fűrészelte méretre. Kb. 1942-ig dolgozott a fűrésztelep. A cserépgyár 1956-57-ig működött. Gyárnak nevezni túlzás, mivel csak 2-3 ember gyártotta a cserepet.
32. Úrbéresek földje.
Ez a név egy régi térképvázlaton maradt meg. Az adatközlők nem emlékeznek rá.
33. Baptista temető
A területet 1924. nov. 20-án jelölték ki, azzal a kikötéssel, hogy a terület nem lehet kisebb, mint 8x10 m. Csak néhány halottat temettek ide, mivel rendeletileg megszüntették a temetőt, és csak a köztemetőbe lehetett temetkezni.
34. Osztál, Osztálok, Innenső füzes
Valamikor úrbéri erdő volt ezen a területen. A 19. század második felében osztották szét a gazdák között földtulajdonuk arányában. A terület egy részét a régi kataszteri térkép Innenső füzesnek nevezi.
35. Lapos
Egy füzes terület, ahol a vándorcigányok sátoroztak, tanyáztak. Voltak itt fából, rozséból és kukoricakóróból épített kalyibák is.
36. Dögtemető
Körülbelül 2 áras terület volt. Itt ásták el az elhullott állatokat. A második világháború alatt még használták. A területet és környékét 1948 -tói fokozatosan beépítették.
37. Kerthely, Komp utca
Ez a rész már az Öreg-Vág túlsó oldala, balpartja. Régen ezen a területen kertek voltak. Azok a lakosok kaptak itt földet, akiknek a faluban nem volt kertjük. Ma ezen az utcán kell menni az Új-Vág kompjához. Országútnak is tekinthető, mivel a Vág túlsó oldalán továbbvezet, majd kétfelé válik, az egyik ága Sókszelőcére, a másik ága Tótmegyerre vezet.
38. Szilvás, Túlsó füzes
Az Öreg-Vág túlpartja. 2-3 áras területeken voltak a falu lakosainak szilvafái. Valamikor hullámtér volt. A termésből lekvárt és pálinkát főztek. Néhány ház már az 1930-as években épült, a többi csak a második világháború után. Ez a falu leghosszabb utcája, kivéve a Főutcát. A Kerthelytől a negyedi kataszterig húzódik. A 19. század végi térkép a területet Túlsó füzesnek nevezi.
39. Fahíd, Földhíd
Eredetileg cölöpökön nyugvó fahíd az Öreg-Vágon. A helyén töltést építettek a medren keresztül, melyre aszfaltszőnyeget is húztak. Ez az egyik töltés, mely felosztja az Öreg-Vág medrét.
40. Vágpart
Az Öreg-Vág jobb partján lévő egy sor ház, mely a holtágra néz. A Bikadombtól a Víz utcáig húzódik. Aszfaltozott utca, kivéve a Nemes sor és a Víz utca közötti részt. Régen utca volt. Az út másik oldalán is voltak házak, sőt az első református templom is itt épült. A Vág ezt a partját állandóan mosta, és a házakat és a templomot is elmosta.
41. Dódé, Zsidó iskola
Nagyon régi épület volt, nem tudni mikor épült. A zsidó lakosok kocsmának építették ezt az épületet, majd iskolává alakították át. Dódé a népnyelven ostobát, butát jelent. Az esztergomi érsekség adata szerint 1889-ben, az iskolában egy összevont osztály volt, egy tanítóval. A második világháború után volt az épületben kárpitosműhely, üveges. A házat az 1980-as években bontották le. Vályogból volt. A festés alatt „Gasthaus" feliratot találtak. Az 1930-as években a református iskolába is jártak zsidó gyerekek. Az első világháború előtt a zsidó iskola épületében a református iskolának is volt osztálya.
42. Szolgáltatások háza, Varroda
Hosszú földszintes épület, nagyrészt a zsidó iskola helyén épült az 1980-as évek végén. Ide költözött az asztalosműhely és az üvegező, valamint irodák is voltak itt. Néhány évig üresen állt az épület, majd egy magáncég varrodát nyitott benne.
43. Zsidó templom, Asztalosműhely
A templom 1927-ben épült, kb. 8x10 m-es épület volt, nagy ablakokkal, bent karzattal. A háború után a falunak nem volt zsidó lakosa, ezért a templomban asztalosműhelyt rendeztek be, majd az épületet a község eladta építőanyagnak. 1988-ban bontották le.
44. Kultúrház, Könyvtár
Az épület eredetileg egy nagygazda, Anda Pál családi háza volt. A második világháború után államosították, átalakították, színpadot építettek benne. Itt van a falu könyvtára is. A házat már visszakapta az eredeti tulajdonos.
45. Kovács
Kürthy Dániel kovácsműhelye, kb. 1918-tól dolgozott 1976-ig, haláláig. Volt két cséplőgépe, külön gépészekkel, tanoncokkal.
46. Csendőrség
Ezen a helyen az 1930-as években csendőrségi laktanya volt. Két csendőr szolgált, a családjukkal együtt itt is laktak.
47. Pék
Stekler nevezetű zsidó ember péksége, majd Kürthy nevezetű vette át az ipart.
48. Vasüzlet, Hentesüzlet
A második világháború előtt Czibula nevezetű ember vasüzlete volt itt. A tulajdonost kitelepítették Magyarországra. Később az épületben a Jednota Fogyasztási Szövetkezet nyitott hentesüzletet. Sokáig Restár János volt az üzletvezető.
49. Benke kastély
Egy nagy épület, melynek a tetején egy toronyszerű kiugrás van. Benke Gyula építtette, közvetlenül az első világháború után. A néphit szerint abból a pénzből, amit a hadiárváknak és hadiözvegyeknek kellett volna kiosztani.
50. Restár kanyar
A Főutca itt egy éles kanyart vesz. Ezen a helyen nagyon sok baleset történt már, ezért nevezték el külön ezt a kanyart. Az itt található hentesüzlet üzletvezetőjéről kapta a nevét.
51. Srófoló
A második világháború előtt itt működött Takács Zsigmond gabonadaráló üzeme. A tulajdonost kitelepítették, ekkor az üzem megszűnt.
52. Mile Gyula hentesüzlete A háború alatt működött.
53. Singer kocsma, Iskola, Fölvásárló Singer nevezetű zsidó ember kocsmája működött ebben a saroképületben. 1953-tól egészen 1979-ig a magyar iskola alsó, majd felső tagozata volt itt. Egy időben dróttekercselő üzem is volt az épületben, később zöldségfölvásárló vállalat nyílt meg a házban, mely még ma is működik.
54. Lunger raktár
Lunger nevezetű zsidó ember, zöldségkereskedő raktára. A zöldséget fölvásárolta és kereskedett vele. Helyben csak az adta el a zöldséget, akinek nem volt lehetősége kocsin, dereglyén vagy tutajon Komáromba vagy még tovább szállítani. Az épületben most is zöldséget tárolnak.
55. Nagyszövetkezet, Szövetkezet, Áruház
A Hanza Fogyasztási Szövetkezet épülete. A szövetkezet 1908-ban alakult, ekkor építették ezt a boltot. Eredetileg földszintes épület volt, 1923-24-ben építettek rá emeletet. Lent fűszerüzlet és kocsma volt, fönt könyvtár és egy nagyterem, ahol színielőadásokat is tartottak. Ebben az épületben működött az iparoskör is. A második világháború után az épület a Jednota Fogyasztási Szövetkezet tulajdona lett. Volt benne élelmiszerüzlet és vasüzlet, az emeleten pedig ruha- és cipőüzlet. Egy időben az emeleten varroda is működött. Most csak a földszintet használják, ahol élelmiszerüzlet van. Az épület helyén eredetileg tó volt, de az adatközlők már a nevére sem emlékeznek.
56. Rőfös, Pál kovács
Itt volt Weisz Ignác méteráru boltja, aki földműveléssel is foglalkozott. A háború után a házat az egyik örökös adta el Pál Gézának. A kovácsműhely 1946-tól 1952-ig működött. Ekkor a tulajdonos, Pál Géza elment dolgozni a helyi egységes földműves szövetkezetbe. Megj.: A farkasdi határban 360 ha zsidó tulajdonú föld található.
57. Kislóger
Keskenyebb utca, mint a Lóger.
58. Rozbojpék, Hakszerpék
Pékség, először Rozboj nevezetű tulajdona, majd Hakszer nevezetűé. Végül Kürthy nevezetű volt a pék. Az utolsó kettő már a háború után dolgozott a pékségben.
59. Kis kaszaköz
Keskeny átjáró, ez volt a kasza markolata. Ma már a köz be van építve.
60. Lóger
Utca, az 1848-49-es szabadságharc idején Windischgratz tábornok katonái itt táboroztak. A név a német láger = tábor szóból ered.
61. Artézi'kút
Az 1965-66-os években fúrták. Azóta a víz, szabad elfolyással az árokba, állandóan folyik.
62. Fényes (kocsma)
Az épületet a Jednota Fogyasztási Szövetkezet építtette az 1970-es években, és mint kocsmát üzemeltette 1990-ig. Azért lett a neve Fényes kocsma, mivel új és tiszta volt. 2001-ben Coop Supermarket-tot nyitottak a kocsma helyén.
63. Feldmár domb, Soter domb, Szódásék
Egy kis dombocska. A rajta lévő házban Feldmár nevezetű zsidó ember lakott. A következő lakó, Soter nevezetű család volt. Ez a család szódavíz gyártásával is foglalkozott.
64. Kender köz
A közben csak egy ház volt, Kender nevezetűek laktak benne. A házat már lebontották. Egy másik adatközlő szerint, valamikor erre folyt a Vág folyó egyik ága, melyben kendert áztattak.
65. Marhaálló, Kereszt
Egy nagyobb füves terület, ahol a falu gazdáinak teheneit gyűjtötték össze reggel, majd innen hajtották ki a legelőre. Régen ezen a területen legelő volt. Az adatközlők szüleik elbeszélése szerint még tudnak egy nagy vaskeresztről, mely az 1870-1880-as években még itt állt. A területet régen Keresztnek nevezték.
66. Marhajáró
Ezen az utcán hajtották ki a teheneket a közös legelőre, a Bottkaköz és a határ között húzódik.
67. Kikiri
Egy nagy tó, közepén szabad vízfelület, a partnál körbe nádas. Az 1930-as években nagyon magas volt a vízállás, ezért a tó vizének levezetésére egy vízlevezető csatornát ástak.
68. Csendőr utca
A monarchia alatt ebben az utcában volt a csendőrség, két épületben. Az egyikben lakott a parancsnok, a másikban a legénység, és a börtön is itt volt.
69. Kisszövetkezet
A Hanza Fogyasztási Szövetkezet fióküzlete, fűszerüzlet. A háború után Jednota tulajdonú élelmiszerüzlet, mely kb. 1996-ban szűnt meg.
70. Bohón tó, Rektor kert
A tavat még a 19. században betöltötték. A területet a református egyház vette meg a községtől iskolaépítés céljából. Az egyház kántortanítója használta a területet, mint kertet.
71. Hatháza
Tulajdonképpen két utca. Valamikor csak hat ház volt az utcában. Azt szokták mondani, hat ház van, és hét kémény füstöl.
72. Both kocsma
Az 1920-as években nyitották meg. A háború után a Jednota Fogyasztási Szövetkezet tulajdona lett.
73. Malom
A farkasdi gazdák gőzmalma, mely 1920-ban épült. A tulajdonosok a következő gazdák voltak: Anda Károly, Anda Lajos, Perecz Gyula, Iván Gyula, Fábián Lina, Iván Károly, Nagy Imre, Nagy ános, Anda Sándor, Samu Molnár Gyula, Szőcs Gyula, Molnár Kálmán. 1938-tól villanymalom. Őröltek benne lisztet és darát is. Kb.1948-ban államosították. A malom 1990-től már nem működik.
74. Állomás utca
A vasútállomásra vezető utca neve, amely a Marhajárótól a vasútállomásig húzódik.
75. Fischer fatelep.
Fischer nevezetű ember fatelepe. Csak a második világháború előtt működött. A tulajdonost deportálták.
76. Singer raktár, Vasgyűjtő
Hosszú földszintes épület volt, zöldséget tároltak benne. Singer nevezetű volt a tulajdonos. Az épület az 1980-as évek elején még állt, majd lebontották. A helyén van most a vasgyüjtő, ócskavas telep.
77. Állomás, Vasútállomás
A Vágsellyéről induló szárnyvonal utolsó előtti állomása. Ezt a vasútvonalat 1909-ben kezdték építeni, és az első vonat 1912-ben haladt át rajta. Ezen a vonalon csak egy motorkocsi közlekedik, beceneve Csángó. A néphit szerint azért olyan tekervényes a pálya, hogy elérje a 20 km-es hosszúságot, mivel ez volt a feltétele a szárnyvonal építésének. Az eredeti tervben ez a vasútvonal Komáromot és Vágsellyét kötötte volna össze, de a Guta és Negyed közötti kb. 13 km hosszúságú rész nem épült meg.
78. Resti, Vadászház
Régen zsidó tulajdonosú kocsma, mely az 1930-as években már működött. A lebontott épület helyén a Jednota épített kocsmát kb. 1985-86-ban. Ez az épület 1996-tól vadászház, a helyi vadásztársaság tulajdona.
79. Mázsa, Mázsaház
A diószegi cukorgyár tulajdona. Leginkább csak a répaszezon idején működik.
80. Temető
Ma már egységes köztemető, azelőtt a temetőn belül megkülönböztették a katolikus, református és zsidó temetőrészt. Azt a részt, ahová az öngyilkosokat temették, átkozott temetőnek nevezték. A temetőben van két, rózsaszínű kőből készült nagykereszt, halottasház, két kerekes kút, és be van vezetve a vezetékes víz is. A zsidó temetőben van még 91 sír, ezek közül kilenc sírkövön kétnyelvű, magyar és héber felirat, a többi sírkövön csak héber nyelvű.
81. Kompresszor
A földgázvezeték szivattyúállomása.
81a. Péró
A zenész cigányok lakhelye, cigánytelep. Sárból, deszkából épített kis házak
voltak itt rendszer nélkül, össze-vissza felépítve. Az egész telepet az 1980-as
években lebontották.
82. Cigány tó
A tó nagyobb részét már feltöltötték, a víz területe kb. 40x10 m, a szélén nádas van. A tó a Péró mellett terül el.
83. Faiskola
A második világháború előtt ezen a területen oltotta a fákat és bokrokat Kovács Ferenc. 1947-ben kitelepítették Magyarországra.
84. Faiskolasor
Ebben az utcában volt a faiskola. Akkoriban még csak az utca egyik oldalán voltak házak, melyek 1939-40-ben épültek. Az utca másik oldalát az 1950-es években építették be.
85. Csillag tó
Körülbelül 25x10 m-es tó volt, közepén víz, a parthoz közel nád, a parton fuzfabokrok voltak. Lassan behordták szeméttel és földdel, kb. 20 éve beépítették.
86. Cigány utca
Ez az utca a Péróba vezetett a Bottkaköz és az országút felől.
87. Vízmű
Egyemeletes új épület, alul garázsok vannak, fönt pedig lakások.
88. Szégyenkő
Egy nagy szikla a református templom mellett a bejáratnál. Erre a sziklára ültették a megesett lányokat.
89. Öreg református iskola, Szlovák iskola
Hosszú épület három osztállyal, mely 1837-ben épült. A szájhagyomány szerint a szabadságharc peredi csatája után ebben az iskolában tanácskozott Klapka György és Görgey Artúr. 1901-ben az iskolát három tanteremmel bővítették, ez a rész még most is áll. Az öreg részt az 1950-es években lebontották. A második világháború után az újabb részben volt a szlovák alapiskola alsó tagozata 1979-ig. Most az épület üresen áll.
90. Református templom, Szegények háza
Teremtemplom, 1783-tól 1785-ig épült, a tornyot 1808-ban építették, orgona 1901-től van benne. A torony alatti bejárót Szegények házának nevezték. Itt álltak a koldusok.
91. Pékség
A pékséget a Jednota Fogasztási Szövetkezet építtette az 1960-as években. Később az üzem megszűnt. Az 1990-es években, mint Nagy István péksége nyílt meg újra.
92. Csendőrség
Az épület az 1970-es években épült. Itt van a területi rendőrség, és a rendőrök szolgálati lakásai is.
93. Öregotthon
Új épület, az 1980-as évek elején építették, idős emberek otthona. A falu nyugdíjasai is rendelhetnek itt meleg ételt. Az épületben működik a nyugdíjas klub.
94. Plébánia
A 19. század elején építették, egyidőben a templom átépítésével. Ma üresen áll, mivel a község római katolikus egyháza csak fiókegyház.
95. Szent József ház
Körülbelül 1940-ben kezdték építeni, a katolikus egyház ifjúsági házat akart itt berendezni. A második világháború után az épületben volt árvaház és bölcsőde is.
96. Mesterkert, Óvoda
A kert a katolikus egyház tulajdona, a tanító használta. Az 1970-es években ezen a területen épült a szlovák óvoda.
97. Kápolna, Barlang
A katolikus templom kertjében álló, terméskőből rakott barlang, benne egy
Mária szobor, a talapzaton márványtábla, rajta felirat:
Hálából
Emeltette
TAKÁCS ISTVÁN
1954
98. Bottkaköz
Utca, mindkét oldala be van építve. Borika nevezetűek laktak itt.
99. Horváth hentesüzlet
Üzlet egy családi házban, az 1930-as években már működött. A második világháború után Jednota tulajdon lett. Az 1970-es években zárt be.
100. Szugli, Szugla
A Marhajáró résznek egy beugrása.
101. Geider bazár
Geider Kálmán üzlete, igazi bazár, mivel úgy működött, mint rőfös, papírüzlet, fűszeres, cukrászda. Gyerekeknek kukoricáért, gabonáért vagy krumpliért is adott cukorkát.
102. Schulz kocsma
Schulz Móric kocsmája egy családi házban. A második világháború előtt és után is működött. A tulajdonos kivándorolt Palesztinába.
103. Fogorvos
Az 1970-80-as években fogorvos rendelt az épületben.
104. Kovács tó, Új református iskola, Új iskola, Iskola, Óvoda
Egy nagy és mély tó, helyenként három méter volt a mélysége. A tavat és környékét összesen 600 négyszögölet (2160 m2) 1931-ben megvette a református egyház, iskolaépítéshez. A református egyház tagjai és a falu más felekezetű lakosai közmunkával hordták be a tavat, miközben a vizet is kiszivattyúzták. 5000 kocsi földet és 5000 kocsi homokot hordtak a tóba. Az iskolát a levert cölöpökre építették. Az épület 1945-től 1953-ig üresen állt, ekkor a magyar alapiskola felső tagozata kapott itt helyet, egészen 1979-ig. Most az épületben magyar tannyelvű óvoda működik. A református iskola igazgatója volt Osztényi József. Fia, Osztényi Leander a sókszelőcei iskola tanítója és igazgatója volt, 1945-ben Csehországba deportálták, ahol a karlsbadi porcelángyár festészeti és művészeti tervezője lett.
105. Tűzoltószertár
Az épület helyén eredetileg tó és kert volt. A tűzoltószertárat 1937-ben építették. A régi tűzoltószertár a mostani épület előtt állt.
106. Hentes
Jednota üzlet, melyét 1974-ben építettek és nyitottak meg.
107. Tisztító, Bank
Az épületben először ruhatisztító működött, most a Szlovák Takarékpénztár helyi fiókja van benne.
108. Orvosi rendelő, Posta, Borbély
Az épület 1940-ben épült orvosi rendelőnek. Később, az 1950-es években posta lett a helyén. Most borbélyüzlet.
109. Községháza
Az épületet a 19. században emelték községházának és ma is az. Az épületen
három márványtábla található, a következő feliratokkal:
NA POCEST HRDINSKEJ SOVIETSKEJ ARMÁDY
KTORÁ OSLOBODILA DNA 1.IV. 1945
NASU OBEC VDACNÍ OBCANIA
A HŐS SZOVJET HADSEREG DICSŐSÉGÉRE
AMELY 1945.IV. 1-én FELSZABADÍTOTTA
KÖZSÉGÜNKET A HÁLÁS LAKOSSÁG
MEGEMLÉKEZÜNK
A KITELEPÍTÉS
50.
ÉVFORDULÓJÁRÓL
FARKASD 1997. November 9.
MAÍ VOLÁ
50.
VYROCIE
PRESÍDLENIA SLOVÁKOV
Sí PRIPOMÍNAJÚ
OBCANIA VLCIAN
MATICA SLOVENSKÁ
VLCANY 27.9.1997
110. Artézi kút
A kutat 1908-ban fúrták, 353 m mély, vize állandóan folyik. A víz csöveken és árkokon át az Öreg Vágba folyik. Eredetileg betonmedence volt körülötte, mely tele volt vízzel. A tűzoltók innen vitték az oltáshoz szükséges vizet. Ma a medencében föld van, virágokat ültettek bele.
111. Trafik
Téglából épült 3x3 m-es kis épület, kb. 1945-ig működött, majd 1953-ig ékszerüzlet lett a helyén. Az épület ma már nem áll.
112. Hősök szobra, Országzászló
Tulajdonképpen két emlékműről van szó. Az egyik az első, a másik a második világháború hősi halottainak emlékműve. Az első emlékművet 1929-ben leplezték le. Turulmadár van a tetején, eredeti, nem volt megsemmisítve. A második emlékművet 1993-ban avatták föl. A talapzata eredetileg az országzászló talapzata volt, mely 1939-ben készült. Rajta volt a magyar címer, melyet a háború után levertek, helyébe ötágú csillagot tettek, ma márványtábla van a helyén.
Az első világháborús emlékmű négy oldalán összesen 198 hősi halott neve olvasható. A szobor talapzatán két felirat van:
NYUGOSZNAK ŐK, A HŐSFIAK, DÚLÓ CSATÁK UTÁN SÍRJUK FELETT, MESSZE TÁVOL, ZÖLDEL BOKOR, VIRÁNY.
EMELTETETT A VILÁGHÁBORÚBAN ELESETT VÁGFARKASDI HŐSÖK EMLÉKÉRE 1929 ÉVBEN KÖZADAKOZÁSBÓL.
A szobrot egy vaskoszorú díszíti, melynek felirata :
ÖZVEGYEK, SZÜLŐK
ÁRVÁK, ROKKANTAK ÉS
A JÓ SZÍVŰ ADAKOZÓK
KEGYELETÜK
JELÉÜL
1930
MOZGALOM MEGINDÍTÓI ÉS
HŰSÉGES ADOMÁNYGYŰJTŐK
ÖZV. TAKÁCS GYÖRGYNÉ
ÖZV. TÓTH ISTVÁNNÉ
A szobor vaskerítéssel van körülkerítve.
A második világháború halottai emlékművének négy oldalán összesen 249 hősi halott neve olvasható. A szobron két évszám (1939 1945) és egy táblán a következő felirat van:
A SZÜLŐFÖLD
NEM FELEJTI
ELVESZETT
GYERMEKEIT
Az emlékmű talapzatán kétnyelvű felirat található:
NA PAMIATKU OBETIAM
II. SVETOVEJ VOJNY
POSTAVILA OBEC VLCANY
A II. VILÁGHÁBORÚ ÁLDOZATAINAK
EMLÉKÉRE
EMELTETTE FARKASD KÖZSÉG
ANNO 1993
113. Bodega
Fából készült kb. 3x3 m-es épület, inkább bódé, özv. Mogyorossy Vilma tulajdona. Árult cukorkát, mogyorót, déligyümölcsöt. A vevőket az ablakon keresztül szolgálta ki. Rendelésre, a lányával együtt süteményeket is sütött. Vasárnap a templom előtt árultak. A bódé cölöpökön állt, kb. 1947-ig működött.
114. Katolikus iskola
Gróf Károlyi Alajos építtette 1882-ben. A téglákon látható a GK jelzés. Az államosításig katolikus iskola, majd a szlovák iskola felső tagozata volt itt. Egy időben az egységes földműves szövetkezet is használta az épületet. 1998-ban bontották le, az alapjai még megvannak.
115. Kereszt, Kőkereszt
Homokkő kereszt, melyet 1775-ben állítottak a kolerajárvány emlékére. A járvány halottait itt temették el. A keresztet 1937-ben újították föl. A kereszt talapzatán lévő felirat ma már olvashatatlan.
116. Katolikus templom, Szegények háza
A templomot 1803-ban bővítették az oltárrész felé, építtette özv. Károlyi Józsefné szül. Waldstein Erzsébet. A templom bejárata fölött a Károlyiak és a Waldsteinek címere látható. A templom Szent József tiszteletére van fölszentelve, és Szent József a falu védőszentje is. A templom bejárati részét Szegények házának nevezték. Az oltárképen a Szent Család látható. A búcsú május első vasárnapján van. Az első katolikus templom a tatárjáráskor már állt a faluban, mégpedig a Vág partján.
117. Mozi, Hollósy vendéglő, Gyógyszertár
A földszintes épület L alakú, az 1920-as években már mozi működött benne. Az épület egy részében volt a Hollósy vendéglő. Az udvarban két tanítói lakás volt. Az egész terület a római katolikus egyház tulajdona. Az épületeket 1990-ben bontották le, és a helyén 1997-ben gyógyszertárat építettek.
118. Bíró hentesüzlet
Bíró Móric hentesüzlete, 1924-ben nyitotta meg, 1945-ben az üzletet becsukták. A tulajdonost kitelepítették Magyarországra.
119. Imaház
Jehova tanúinak imaháza, az 1990-es évek elején nyílt meg.
120. Guttmannpék
Guttmann volt az Alvég pékje. Egy segéddel dolgozott. A kenyér mellett barchecet (fonott, kicsit édeskés kalács) is sütött.
121. Vámköz
A Főúton szedték a vámot. Ezen a kis közön lehetett kikerülni a vámszedőket.
122. Kocsma, Vegyesbolt, Szódagyár
Grünzweig kocsma, vegyesbolt és szódagyár, a vaskereskedő testvére. A szódavizet a faluban hordta szét. Az épület most lakóház.
123. Vasas, Fényképész
Grünzweig vaskereskedés, a 2. világháború előtt működött. A háború után fényképészet volt itt, jelenleg lakóház.124. Újfalu
A 20. század elején, cséplés idején leégett az egész utca. Újjáépítették, ezért hívják Új falunak.
125. Fischer kávéház
Fischer József kocsmája, biliárd is volt benne. 1940-ig működött. A háború további éveiben katonai konyha volt itt.
126. Bartha kocsma, Játéküzlet
A háború előtt és után is kocsma. Az 1950-es években még működött. A katolikusok és a moziba járók kocsmája volt. A játéküzlet kb. két éve nyílt meg.
127. Rőfös
Grünfeld rőfös boltja, a második világháború után is még egy ideig működött.
128. Cselédház, Posta, Borbély, Csemegeüzlet
Az épületben a Luhn kastély cselédei laktak, majd posta lett, később pedig borbélyüzlet. Egy részét az épületnek lebontották és egy kis csemegeüzletet építettek a helyén.
129. Lún kastély, Kocsma, Borozó
Kastélyszerű épület, melyet a 20. század elején építtetett a Luhn család. 1945-ig lakták, majd a földszinten vendéglő és kocsma lett, a pincében pedig borozó van.
130. Hentes, Patika, Paplak
Ribánszki nevezetű hentesüzlete a háború előtt. A háború után patika, majd evangélikus paplak.
131. Evangélikus imaház
A helyi evangélikus hívők imaháza, melyet 1966-ban kezdtek építeni, és 1968-ban szenteltek föl.
132. Butikok, Butik centrum
Kis üzletek sora, melyek a község tulajdonában vannak. Az épületeket bérbe adják. Az üzletsor a volt óvoda épülete és udvara helyén van.
133. Óvoda, Drogéria
Hosszú téglaépület, 1895-ben kezdték építeni óvodának. A terület a római katolikus egyház tulajdona volt. Az óvoda az 1980-as évekig működött, ekkor egy részét lebontották, a megmaradt részben van a drogéria üzlet.
134. Kohn, kocsma, Fülű kantin
Kohn nevezetű zsidó ember kocsmája. Fülű valószínűleg a ragadványneve volt. A kocsma a zsidó lakosság deportálásáig működött.
135. Öreg utca
A falu lakossága a legrégibb utcának tartja. Elég magasan fekszik, ezért az árvíz sosem öntötte el.
136. Szegényház
Egy nádfedeles vályogház, melyet a második világháború után lebontottak. Itt laktak a falu szegényei, és más faluból jövő szegényeket is itt szállásoltak el. A helyén egy családi ház áll.
137. Poszádka
Egy terület neve, mely átjáró a Nemes sorról az Öreg utcába. Posádka a szlovák nyelvben helyőrséget jelent.
138. Vida tó
Egy kisebb tó volt. Ma már inkább csak egy 10x6 m-es mélyedés, víz csak akkor van benne, ha sok eső esik. A területén van már egy lakóház is.
139. Vida köz
Egy keskeny köz, átjáró, nincs benne ház. Összeköti az Új falut az Öreg utcával. A köz a Vida tó mellett van.
140. Nemes sor
Az utcát kisnemesek lakták, akik gazdasorban éltek, mint a többi falubeli.
141. Bolt, Alvégi szövetkezet, Kisbolt, Alvégi bolt
A Hanza Szövetkezet fióküzlete, fűszerüzlet. A második világháború után Jednota üzlet lett, most is működik.
142. Víz utca
Ez az utca a Vág folyó áradásakor gyakran került víz alá.
143. Vágóhíd
A falu hentesei és mészárosai ezen a vágóhídon vágták le az állatokat, disznókat, marhákat, melyeket azután a saját boltjukban mértek ki. A vágóhíd még a második világháború alatt is működött.
144. Tilalmas
Utca az Öreg-Vág partján. Úrbéri telek volt. A területet az 1930-as években kezdték beépíteni.
145. Kereszt, Csiffary kereszt
Betonkereszt Farkasd és Negyed határán. Felirata:
Emeltette
Csiffary Gézáné
1947
Az 1947-es évszám csak a betonkereszt felállításának idejét jelzi. Ezen a helyen eredetileg egy fakereszt állt, melyet Csiffary Géza állíttatott 1896-ban, annak emlékére, hogy sikerült túlélnie a Vág folyó árvizét. A fát licitáláson vette. Mikor kijelentette, hogy a kiválasztott fából keresztet akar csináltatni, akkor senki sem licitált rá, így kikiáltási áron vette meg.
146. Balátai tó, Kesztyűs Terus néni tója, Benzinkút
A terület tó volt. Első nevét az egész terület nevétől kapta, mely külterület volt, második nevét pedig az itt lakótól. A második világháború után a tavat lassan betemették. Helyén most benzinkút van, melyet 1996-ban nyitottak meg.
147. Trafik, Vasüzlet
A második világháborü alatt az épületben Takács Gábor trafikja volt. A vasüzlet helyén Fábián Krisztina, Gurányi Klára családi háza állt, amelyet 2000-ben bontottak le, majd felépítették a vasüzletet, melynek neve Ferrovil.
148. Burgonya utca
A megromlott marharépát a lakosok ebbe az utcába hordták ki, innen kapta a nevét.
149. Singer sarok
Singer nevezetűek laktak a sarkon, trafikot működtettek. Az ablakon keresztül árultak, egészen 1942-ig.
150. Pontyos
Utca, csak öt ház volt benne. Alacsonyan fekszik, vízzel, a Vág egyik ágával volt körülzárva, ezért halásztak is itt.
151. Oláh tó, Oláh kubik
Mély tó, a legmélyebb része kb. 10x10 m alapterületet tesz ki.
152. Iskola
A Magyar és Szlovák Tanítási Nyelvű Alapiskola közös épülete, melyben a két iskola külön igazgatóság alatt működik. A magyar részlegen 11 osztály, a szlovák részlegen pedig 12 osztály van. A terület szántóföld és mocsár volt. Az iskola 1976-1979 között épült.
153. Baláta
A falu déli részének a neve. A vasútvonal és a Főút között található. Egy része be van építve, más része pedig szántóföld.
154. Alvég
A falu déli, Negyed felé eső része. Az Alvég és a Fölvég közötti határ kb. a Marhajáró, Marhaálló és a Vágpart.
155. Vadalmás
Csak a név maradt meg, semmi egyebet nem tudni róla. Valószínűleg az Öreg-Vág partján volt ez a terület.
2. Farkasd község külterülete
1. Súgó ér
Egy ér a sókszelőcei és farkasdi kataszter határán. Kb. 70 m széles vizes, mocsaras sáv, középen szabad vízfelület. Ha a meder tele volt, középen 3 m mély is volt a víz. Halak voltak benne.
2. Bábi földek, Bábi pusztánál, Báb
A kataszter északkeleti részének neve. Közel van a bábi major, mely a sókszelőcei kataszterben fekszik. A terület a Károlyi grófok tulajdona volt.
3. Szelécényiföld
Szántóföld régen és most is, sík terület. Közel van a szelőcei /most Sókszelöce/ határhoz.
 |
4. Nagy rét
Sík terület, szántó régen és most is.
5. Fogas kút
Gémeskút egy Fogas nevezetű gazda földjén, melyet a község ásatott a Nagyrét dűlőben.
6. Szekerce
Szántó régen és most is, sík terület.
7. Nagy út
A Sókszelőcét és Tótmegyert összekötő országút, és az országúttól az északi kataszteri határig terjedő terület neve.
8. Illés ér
Mélyedés, lapos rész, víz állt benne, mely azonban nyáron kiszáradt. A partján bokrok, fák voltak. Jegenyefákat is telepítettek ide.
9. Túlsó féli major
A majort az egységes földművesszövetkezet építtette, marhaistállókat és egy lakóházat, két család részére. A telepet már megszüntették. A helyén egy új kastélyszerű épület és egy lóistálló áll. A terület körül van kerítve vaskerítéssel és dróthálóval.
10. Túlsó fél, Vágón túl
A Vág folyó balpartján lévő része a farkasdi határnak. A falu lakosai csak Túlsó félnek nevezik. A Vágón túl elnevezés a régi kataszteri térképeken fordul elő.
11. Tó, Túlsó féli tó
Körülbelül 50x70 m alapterületű tó. Állandóan volt benne víz és halak is.
12. Szórád vízimalom
Szórád nevezetűek vízimalma. Az 1950-es években szedték szét. Lisztet és srótot (darát) őröltek benne.
13. Czuczor vízimalom
Czuczor nevezetűek malma. A második világháború előtt és alatt működött. Kb. 1946-ban szedték szét.
14. Komp
Vaskomp a Vág folyón. Drótkötél van kifeszítve a két part között. A kompot a víz sodrása viszi át a túlsó partra. Egy időben motort is használtak az átkeléshez. A második világháború előtt a komp kb. 150 m-rel lejjebb volt, és csak fából volt.
15. Mosogató, Mosópart
Dűlő, egy részén víz is szokott állni. Valamikor tó volt a mélyedésben, melyben kendert szoktak áztatni.
16. Diós tó
Egy kis dűlő, kicsit lapos terület, megállt rajta a víz. Egyébként jó termőtalaj. Valamikor tó volt ezen a területen, melynek partján diófák voltak.
17. Új-Vág, Vág, Vág folyó
A Vág folyó új medre. A folyó sokszor vágott magának új medret, innen kapta a nevét. A 19. század végén a farkasdi kataszterben a folyónak két nagy kanyarulatát vágták le, mivel a kanyarokban föltorlódott a víz és árvizeket okozott. A Vág folyó elnevezés a régi kataszteri térképeken fordul elő. A folyó vízszintje nagyon ingadozik, aszerint, hogy mikor engedik ki a vágkirályfai vízduzzasztó vizét.
18. Töltés, Vágtöltés
A folyó vizét visszatartó és áradást akadályozó töltés neve. A farkasdi kataszterben új mederbe terelték a Vág folyót, hogy ne veszélyeztesse a falut. A töltés anyagát az árterületről és a folyó új medrének ásásakor nyerték. Az ásott gödröket kubiknak, kubikoknak nevezték.
19. Kenderáztató tó
A tóban a második világháború előtt kendert áztattak. A kendert leterítették a tófenékre, sarat raktak rá, és így hagyták két hétig ázni.
20. Kerthely, Kertek közt, Vágtalaj
Ez a rész az Öreg-Vág túloldala. Iszapos, homokos talaj, trágyázás után jól termett. A nép Kerthelynek nevezi, egy múlt századbeli térkép így emlegeti, Kertek közt, a régi kataszteri térkép szerint a terület neve Vágtalaj.
21. Hullámtér
A Vág folyó és a Töltés közötti területet nevezik hullámtérnek. Nagyon változatos, homokos, füves, bokros, fás terület.
22. Széles föveny
A Hullámtér egy része, sík, homokos terület.
23. Barackos
Ezen a területen a második világháború előtt 80-100 darab barackfa állt. Lassan a fák kiöregedtek, ma már egy sincs meg belőlük.
24. Rákota
Egy kis erdő, 1945-ben kisebb harc volt itt a német és a szovjet katonák között.
25. Pótlék
Kis darab földek, jól teremtek, mivel állandóan trágyázták őket. Legtöbbször krumpli volt benne, és utána még káposzta.
26. Pelyvás
Sík terület, szántó régen és most is.
27. Káposztás kert, Káposztás kertek
Kisebb darab földek, sík terület. Többnyire dinnyét és dohányt ültettek ebbe a földbe.
28. Erdészház
Egy családi ház, istállóval, kúttal. Az itt lakó erdész a Vág folyó mentén lévő erdőkre felügyelt.
29. Kertészkert, Kertészkerti major Eredetileg a Károlyi grófok területe volt. Az egyik gróf a kertésze, Szórádi Lajos gyerekének keresztapja volt, és ezt a területet a keresztgyerekére hagyta. A kertben volt a kertész háza és gazdasága.
30. Benkeföld
Az egyházi földek egy részének neve. Benke József gazda vette meg ezt a földdarabot, majd bérbe adta a kisparasztoknak.
31. Egyházi földek
A római katolikus és református egyház földjei, a kántorok és a tanítók használták.
32. Nagy ér
Ér a vasútvonalnál, benőve vízinövényekkel. Nád nem volt benne. Csak nyáron száradt ki. Nagy nevezetűek földje volt az ér mellett, innen kapta a nevét.
33. Papföldek
Sík talaj, néhány enyhe lapossal, félkötött termőtalajjal. Ez volt a római katolikus pap földje.
34. Jegyzőfold
Ezt a területet a falu jegyzője használta. Az egyházi földek része.
35. Iskolaföld
Sík terület, melyet a római katolikus iskola használt. Az egyházi földek része.
36. Hablik kopolya
Kis tavacska, mocsár, Havlík nevezetű gazda földjén.
37. Vas erdő
A második világháború előtt ezen a területen keményfa erdő volt. Az egyik negyedi adatközlő elmondása szerint, még fiatal korában segíteni ment a szomszéd idősebb emberhez. Karót akart készíteni egy darab akácfából, mely azonban olyan kemény volt, hogy a megélesített fejszével is alig tudta megfaragni. A kérdésre, hogy honnan van ez a fa, a szomszéd azt mondta, hogy a farkasdi Vas erdőből. Ezen a területen nagyon rossz minőségű a talaj, lassan nőttek a fák, sűrűn voltak az évgyűrűk, ezért a fa nagyon kemény volt.
38. Gyümölcsös
Sík terület, a talaj futóhomok és homokos, iszapos öntvénytalaj. Az egységes földműves szövetkezet telepítette ezt a gyümölcsöst, melynek legnagyobb része alma- és barackfa. Van a kertben gyümölcstároló, javítóműhely és iroda is.
39. Cibula kopolya
Lapos, mocsaras tó, nádas terület egy Cibela nevű gazda földjén.
40. Zsellér hold
Szántó régen és most is, sík terület. A kisparasztok és a zsellérek egy-egy darabka földet kaptak ezen a területen az 1872-es tagosításkor.
41. Bíróság, Zsellérdűlő, Szabadosok dűlője
Szántó régen és most is. Félkötött, jó termőtalaj. Öntözőberendezés is van a területen. A 19. század végi térkép a területet Zsellérdűlőnek és Szabadosok dűlőjének nevezi.
42. Kiszsellér hold
Szántó régen és most is, sík terület. A zsellérek tulajdona volt. Kisebb volt, mint a Zsellérhold.
43. Úsztató
A vasút mentén található. Szántó és vizes terület régen és most is. Nagy lapos terület, víz volt benne a parton fákkal. A terület csak nyáron száradt ki. Régen olyan mély vize volt, hogy lovakat úsztattak benne.
44. Tölgyerdő
Régen erdő, most szántó, sík terület, itt-ott laposabb résszel. Közepesen kötött, jó termőtalaj. A néphit szerint a török időkben itt bújtak meg a falu asszonyai és öregjei, és itt rejtették el vagyonukat is. Az elrejtett pénzekből találtak is itt a későbbi időkben néhányat.
45. Felső rét, Felső legelő
A terület régen és most is szántó, az adatközlők erre emlékeznek, tehát már nagyon régen fölszántották. Valamikor ezen a területen is legeltették a falu gazdáinak teheneit. Felső rétnek nevezi a dűlőt egy 19. század végi térkép.
46. Barkát ér
Ez az ér a zsigárdi határból húzódik a Fölső úton át a Szöcei tanyáig. Van benne egy nagy tó, melyet az út szel ketté. A többi része is vizes, és be van nőve vízinövényekkel.
47. Ravazd
Szántó régen és most is, kicsit dombos terület, de vannak benne vizes részek is. Hamis, ravasz terület. A dűlő neve a ravasz szóból származik.
48. Ravazdi ér
A Ravazd dűlőben lévő ér. Folytatása a Tölgyerdői ér és a Szőce.
49. Homokbánya
Az egységes földművesszövetkezet nyitotta meg ezt a homokbányát. Sárga homokot bányásztak itt. Ma már nem használják a bányát, a területen bokrok nőnek.
50. Szőlő
A szőlőt az egységes földművesszövetkezet telepítette az 1960-as években. Karós szőlő volt. Az 1980-as években kivágták.
51. Tölgyerdői ér
Ez az ér több dűlőn folyik keresztül, ezért több neve van, többnyire az átszelt dűlő szerint nevezik.
52. Szántás
Szántó és kis darab rétek, régen és most is. A rétek vizes területek. Félkötött, barnás-fekete talaj. Régebben a farkasdi határ nagyon vizes volt. Ez a terület egy kicsit magasabban fekszik, tehát lehetett szántani.
53. Fölső kácsonyára
Szántó régen és most is. Sík terület, néhány kisebb lapos résszel. Kötött fekete föld, nem a legjobb termőtalaj. A környéken vadkacsák tanyáztak. A terület a kacsa szóból kapta a nevét.
54. Fölső út
Ez az út Szomolából a Buffai majorba vezet. A második világháború előtt földút volt. A háború után az út faluhoz közelebbi felét nagy beton panelekkel rakták ki.
55. Szántási kút, Ravazdi kút
Gémeskút volt. Az egységes földművesszövetkezet betemette.
56. Csentaszeg
Sík terület, szántó és kis gyümölcsös.
57. Barkáti kút, Tölgyerdői kút
Gémeskút volt, az egységes földművesszövetkezet megszüntette.
58. Községi legelő, Legelő dűlő
A falu legelője, közlegelő. Legelő dűlőnek nevezi a területet a régi kataszteri térkép.
59. Major
A helyi egységes földművesszövetkezet telepe, voltak ott tehénistállók, marhaistállók, disznóhizlalda, takarmánykeverő üzem, mázsa, artézi kút. A telepet az 1950-es években kezdték építeni. Kb. 1995-től a telepet nem használják.
60. Pásztorik
A terület régen és ma is szántó. Kicsit magasabb, dombosabb rész, közepesen kötött, jó termőtalaj.
61. Hereszárító
Az egységes földművesszövetkezet építtette az 1960-as évek elején. A hőt kőolaj égetéséből nyerték. Ma már az épület romhalmaz.
62. Téglaégető
A terület szántó, régen és ma is. A téglaégetésre az adatközlők már nem emlékeznek.
63. Szőce, Szőce ér
Régen és most is tó, nádas, vizes rész. A tó 1-1,5 m mély, halak is voltak benne. A fölösleges vizet egy kanális vezeti le a Nagykanálisba. A területen ástak egy tavat, mely 15-20 ár területű. A község lakosai csak Szőcének hívják a területet, Szőce érnek a régi kataszteri térkép nevezi. Régebben vályogot is vetettek az ér agyagából. A Szőce és a Fölső út kereszteződésében van egy fúrott kút, melyből 70°C meleg víz folyik. Az egységes fóldművesszövetkezetnek itt voltak a fóliasátrai, melyeket ezzel a vízzel fűtöttek.
64. Szőcei kút, Delelői kút
Betongyűrüs gémeskút volt. Itt itatták a legelőn lévő teheneket. A kút mellett egy hosszú, fából készült vályú volt.
65. Delelő
A felső és alsó legelő között elterülő terület, ahol a teheneket deleltették és itatták a Delelői kútból.
66. Szeméttelep
Vizes mocsaras terület volt, a víz egész évben megmaradt. Halak is voltak benne. Az 1980-1995 közötti években szemetet hordtak oda.
67. Szőce kert
A Szőce egy része. Vályogot vetettek itt, innen épült a falu.
68. Tubukó
Szántó régen és most is. Néhány laposabb részén tavasszal víz áll. Jóízű dinnye és káposzta termett ezen a területen.
69. Szőcei tanya
A második világháború előtt dombos terület, ahol valamikor agyagot bányásztak a téglaégetéshez, és a falu lakosai is innen hordtak földet. A területen az 1950-1960-as évek között a földművesszövetkezet telepet létesített, ahol disznókat hizlaltak. Ma az épületek üresen állnak.
70. Tóhegy
Szántó régen és most is. Sík, lapos terület.
71. Kopanyica
Sík terület, jó kukoricatermő föld.
72. Műhelyek, Bőrfeldolgozó, Gatter
A földművesszövetkezet egy különálló telepe, mely műhelyekből, traktor- és autójavító részlegből állt. Ma bőrfeldolgozó és gatter (keretfűrész) működik a telepen.
73. Bukfenc
Sík terület, keskeny kis földek, krumplit és zöldséget termesztettek itt. A kis darab földeken csak bukfencet lehetett vetni.
74. Baláta
Szántó és vizes terület. Kicsit dombos, mélyedéses rész. Egy része a dűlőnek már belterület.
75. Sáruta, Sárota
Szántó régen és most is. Sík terület, mely a vasútvonal mellett kicsit vizes, sáros. Innen vitték a földet a vasúti töltés építéséhez.
76. Város rét
Régen szántó és rét, ma már az egész szántó. A réten termett szénával etették a falu bikáit. Farkasd egy időben mezőváros volt, innen a név.
77. Koszricsücs, Kosztacsűcs
Egy sarok a negyedi határnál. Szántó régen és most is. Koszta nevezetű gazdáról nevezték el.
78. Levágott
Szántó régen és most is. Van benne néhány laposabb rész. A legnagyobb laposban fák is vannak. Barnás-fekete kötöttebb talaja van. A Nagykanális a zsigárdi határtól az uraság /Károlyi grófok birtoka/ területén vezet, az Alsó hídnál egy kis kitérőt tesz, miáltal a gazdák földjén megy keresztül, tehát levágta ezt a darabot.
79. Zsellérrét, Alsó rét
A zsellérek legelője volt. Sík terület néhány laposabb résszel. Feketés félkötött talaj. Az 1930-as években szántották föl. Most szántó. A 19. század végi térkép a területet Alsó rétnek nevezi.
80. Levágotti kút
Gémeskút a Levágott és a Zsellér rét sarkán. A kutat a földműves szövetkezet szüntette meg.
81. Levágotti major
A majort a földműves szövetkezet építtette az 1960-as években. Állt két nagy tehénistállóból, és egy emeletes lakóházból, ahol az állatgondozók laktak. Az 1980-as évek végén az egységes földműves szövetkezet megszüntette a majort.
82. Alsó út
A temetőtől indul az út és a szomszéd kataszterbe, Alsóhatárba megy. A második világháború előtt földút volt. A 2. világháború után a Szőcei tanyáig lebetonozták, tovább az út kavicsos. A Nagykanális és a kataszteri határ közötti részt szétszántották, így a határt csak a szomszédos földúton lehet megközelíteni.
83. Nagykanális
Átszeli a farkasdi határt. A víztükör 5-6 m széles. Két oldalán töltés van, mely kb. 1,5-2 m magas. Tulajdonképpen gyűjtőkanális, mely kanális rendszeren keresztül a vidék, és ezen belül a farkasdi határ vizeit vezeti le a Kis-Dunába, melybe Gúta fölött torkollik.
84. Alsó kácsonyára
Szántó régen és most is. Sík terület, van benne néhány laposabb rész is. Kötött, fekete talaj. Határai: északon a Fölső út, délen az Alsó út, ez mellett van egy vízlevezető kanális, nyugaton pedig a Nagykanális a határ.
85. Hanveisz
Egy dűlő neve. A terület régen és most is szántó, valamint rét. A rét a laposabb részeken van. Ezeken a részeken tavasszal meg szokott állni a víz.
86. Buffai híd
Betonhíd a Nagykanálison, két oldalán vaskorláttal. A Fölső út megy át a hídon.
87. Buffai major, Fölső buffai major, Buffa major
Régi major, a Károlyi grófok birtoka volt. Ez volt az 1200 holdas birtok központja. A majorban vannak lakóházak, istállók, artézi kút, ásott kutak. Van ott egy félhektáros tó is, mely ma már inkább csak mocsár, természetvédelmi terület. Valószínűleg az innen kiásott agyagból építették a házakat Az egyik adatközlő szerint téglát is égettek itt.
88. Göndörházi dűlő
Sík terület, szántó régen és most is. Göndör Ferencről és feleségéről, egy családtalan házaspárról nevezték el a dűlőt, akik a kataszteri határ szélén éltek egy földházban.
89. Buffa
Az 1200 holdas birtok neve. A Nagykanális és a kataszteri határ között terül el.
90. Batonya, Batonyaság, Bátonya, Bátonyaság
A határ délnyugati része, amely a Nagykanálistól a kataszteri határig terjed. Az egész terület régen és most is szántó. Egy 19.századi térkép jelez egy Bátonya nevű pusztát, melyen házak vagy építmények is vannak. Ezek az épületek kb. a buffai csőszház helyén lehettek.
91. Alsó major
A Károlyi grófok birtoka volt. Az 1930-as években már csak tégladarabok voltak a helyén. Most a terület szántó.
92. Alsó híd
Betonhíd a Nagykanálison. Az Alsó út megy át rajta.
93. Buffai csőszház
A csősz háza, aki a határ e részére vigyázott.
94. Buffai kút, Batonyai kút, Bátonyai kú
Gémeskút a határ alsó, déli részén.
|
|