|
|
Negyed község bel- és külterületének földrajzi neveit és ezek változásait az adatközlők emlékezete alapján a 19. század végétől napjainkig terjedő időszakra vonatkozóan jegyeztük le.1
1. Negyed község belterülete
1. Országút, Országút utca, Posta utca, Fő utca
A falun áthaladó 573-as számú országút, mely Komáromból kiindulva, Vágsellyén át Sopornyáig vezet, ahol beletorkollik az 51 számú főútba. Az 1960-as években aszfaltozták le. Előtte zúzott kőből volt az út. Mivel a posta a községháza épületében volt, az utca e részét Posta utcának is hívták. Az utca hivatalos neve Fő utca. A község utcáit a 2000. évben nevezték el hivatalosan, addig csak a népi elnevezést használták. A képviselőtestület által jóváhagyott elnevezések nem minden esetben egyeznek a köznépi elnevezéssel, sőt néhány utcánál ugyanazzal a névvel a szomszédos utcát illetik.
2. Rektorfold, Levente tér, Öreg futballpálya, Orvos, Egészségügyi központ
Eredetileg a református egyház szántóföldje volt ez a terület. 1938-1945 között itt volt a Leventetér, ekkor építettek egy golyófogó földhányást. Az 1960-as és 1970-es években a területen futballpálya volt. Az 1970-es évek végén építették az egészségügyi központot, melyben található két általános orvosi rendelő, két fogorvosi rendelő, rehabilitációs központ, gyógyszertár, valamint négy orvosi lakás.
3. Rektorföld, Dohány szárító, Zsírgyár, Zsírolvasztó
Eredetileg a terület szántóföld volt, majd az 1960-as években a földműves szövetkezet dohányszárítót épített rajta. A dohányt természetes úton és művileg is szárították. Később az épületben drótkötelet is fontak, majd cukorkákat csomagoltak. 1997-től az épületben zsírgyár működik, szalonnából zsírt olvasztanak.
4. Fatelep
Schulz nevezetű ember fatelepe volt ezen a helyen. Az 1920-as évektől működött egészen a tulajdonos deportálásáig. Fűrészárut és tűzifát is árult.
 |
5. Cserépgyár
Első Negyedi Cementáru és Cserépgyár volt a hivatalos neve. A 19. század végén épült. A Vág folyó homokjából és cementből gyártottak cserepet, kútgyűrűket, beton átereszeket és egyéb betonárut. A második világháború után az üzemet államosították. Az 1980-as évek végéig működött. Az épület már nem áll.
6. Malom
A teljes elnevezése: Első Negyedi Gőzmalom, Décsi és társa. Lisztet és darát /helyi kifejezéssel srótot/ őröltek. A malmot a 19. század végén építették. Akkoriban ez volt a környék egyetlen malma. Gőzmalom volt, a szenet a vasútról lórévasúton (lóvontatású kisvasút) szállították. 1934-ben a malmot villamosították. Tulajdonosait kitelepítették Magyarországra. Államosítás után a malom még 1952-ig működött, majd állami gabonaraktár lett az épületben, mely most üresen áll.
7. Lórévasút
Lóvontatású kisvasút, a malommal egy időben építették. 1934-ig, a malom villamosításáig használták. Ekkor a síneket fölszedték. A Káposztasavanyító udvarán a sínek az 1980-as évekig megmaradtak.
8. Víz utca
Párhuzamos a Kopolya utcával. Ez is rövid utca. Régebben a Vág vize könnyen elöntötte.
9. Mórócz
Mórócz János cserépgyára, beton kútgyűrűket és átereszeket is gyártott. Csak kis üzem volt, a tulajdonos két emberrel dolgozott, 1940-től 1947-ig.
10. Palántások, Palántás
A falu lakosai ezen a területen termesztették, nevelték a káposztapalántákat, melyeket azután kiültettek a határba. Mindenkinek volt egy kis területe 20-tól 100 m2-ig. Erre a területre az 1960-as évek elején alapiskolát és futballpályát építettek.
11. Kopolya utca
A Vág áradása és töltésszakítása után visszamaradó mélyedés partján található. A mélyedés ma már be van temetve. Tkp. két kis utca. Új név, régebben az utcának nem volt neve.
12. Kopolya, Szeméttelep
A 19. század végén a Vág folyó átszakította a gátat, és egy öblöt mosott ki ezen a helyen. Az öblön átvezették az országutat. Öreg dereglyéket megraktak kővel, majd elsüllyesztették, ezek képezik az út alapját. Az öböl megmaradt végét az 1970-es, 1980-as években szeméttel töltötték be, a tetejére földet hordtak, majd az egészet parkosították.
13. Jézuska
Rózsaszínű kereszt az út mellett a sarkon. Felirata:
JÉZUS
ISTEN FIA DICSŐSÉGÉRE
EMELTETTE
A NEGYED R. K.
HITKÖZSÉG
1905
A kereszt felállításának idején, még itt volt a falu vége.
14. Péró
Ezen a kb. 250x250 m-es területen laktak a cigányok. Kis szoba-konyhás házaik voltak, sárból, vályogból. A Pérót az 1970-es években rombolták le. Lakosait szétszórták a faluban. Foglalkozásuk szerint három csoportba oszthatjuk a cigányokat. Voltak muzsikus cigányok, saját mesterséggel rendelkezők, mint vályogvetők, kovácsok. A harmadik csoportba tartoztak azok, akik mint idénymunkások dolgoztak a földeken.
15. Malom utca
A malom melletti keskeny utca neve. Ez új, hivatalos név. Régebben a Fő utca malom előtti részét hívták Malom utcának.
16. Cserépgyár utca
Ennek az utcának a végén volt a cserépgyár.
17. Pálfalva, Pálfalva utca
A területet hívták Pálfalvának, mivel több Pál nevezetű család lakott a környéken. Az utcát 1927-ben kezdték építeni. Pálfalva utca a mai hivatalos neve.
18. Rövid sor
Keskeny utca, mindkét oldalán házak vannak.
19. Baláta
A terület eredetileg szántóföld volt, melyet az 1950-es évektől lassan beépítettek. Baláta névvel illetnek hivatalosan négy utcát, melyeket római számokkal jelölnek, különböztetnek meg, egyestől négyig.
20. Csóványosi kanális
Vízlevezető kanális, be van nőve náddal. Szélessége 4-5 m, mélysége 2,5 m. Víz csak akkor van benne, ha esik az eső, vagy magasan van a talajvíz.
21. Zsidó kopolya, Kiszsidó árka
Alacsonyan fekvő terület, benne egy gödör, ahonnan föltöltéshez földet szoktak vinni. A mélyedés a Vág folyó kiöntésekor keletkezett. A területnek zsidó tulajdonosa volt, akit alacsony termete miatt Kiszsidónak hívtak. Az igazi neve Feldmár Miksa volt.
22. Óvoda
Földszintes épület, az 1970-es években épült. Magyar nyelvű óvoda.
23. Nádas
A terület régen szőlő volt, melyet a 20. század elején telepítettek. Egy részét a területnek az 1950-es évektől kezdve már beépítették.
24. Keresztutca
A vasútvonaltól a Fő utcáig húzódik, nagyjából párhuzamos a Vasút utcával. Keresztbe szeli a hosszú utcákat. Ez az elnevezés az utca hivatalos neve.
25. Káposztasavanyító
A falu és a környék káposztatermését fölvásárolják és savanyítják. Az épületek az 1939-48-as években épültek. Az üzem az érsekújvári konzervgyárhoz tartozott.
26. Állomás, Vasútállomás
A Vágsellye-Negyed szárnyvonal utolsó állomása. Egyemeletes épület. Ezen a vonalon ma már csak egy motoros kocsi közlekedik.
27. Zöldségfölvásárló
Két épület, melyet a Zelenina Felvásárló és Forgalmazó Vállalat építtetett 1962-63-ban. 1990-ig vásárolták föl a zöldséget. Az épületek most üresen állnak.
28. Állomás utca, Vasút utca
A vasútállomásra vezető aszfaltozott utca neve. Vasút utca az új, hivatalos név.
29. Nyári kocsma, Zsidó
Schulz nevezetű zsidó ember deszkabódéja. Talponálló, az ablakon keresztül szolgálta ki az italt.
30. Engel káposztasavanyító, Szövetkezeti iroda
Engel Béla zöldségkereskedő, káposztasavanyító üzeme. 1949-től a helyi földműves szövetkezet irodái, és kovácsműhelye van itt.
31. Gabonafelvásárló
Singer Ferenc 1937-ben két épületet építtetett, ahol gabonát és kukoricát vásárolt föl. A második világháború után állami fölvásárló vállalat lett a helyén, mely 1998-ban megszűnt, azóta az épületek üresen állnak. A területet ipari vasút köti össze az állami vasútvonallal.
32. Széntelep, Szénraktár
A lakosság ellátását biztosító széntelep. 1950-1985 között működött. Az iparvágány eddig vezetett.
33. Boróka utca
Rövid utca a falu déli részében, csak az utca egyik oldalán vannak házak. A Boróka utca elnevezés az utca hivatalos neve.
34. Kelep utca
A Boróka utcát és a Fő utcát köti össze. Új név, régebben az utcának nem volt neve. Talán az itt fészkelő gólyák miatt nevezték el így.
35. Jegyzőföld
A falu déli részének, vagyis egy részének a neve. Régen szántó, most beépített terület. Az 1960-as években épült be.
36. Falu alja
A falu déli részének a neve. Régen szántóföld volt a terület, most be van építve. Az 1920-as években, és az 1930-as évek elején építették be.
37. Temető sor, Temető utca
Ezen az utcán kell kimenni a katolikus temetőbe, és az új református temetőbe.
38. Hatháza, Hatháza utca
Ebben az utcában csak hat ház volt, ezért kapta a nevét.
39. Marhaálló
A közös legelőre való kihajtás előtt ide csoportosították a teheneket. A területet az 1970-es években parkosították. A közös legelőt kb. 1948-ig használták.
40. Farkasai utca, Nádas utca
Nagyon hosszú utca, a Temető utcától egészen a falu Farkasddal szomszédos széléig vezet. Ezért kapta az első nevét, a másik neve az utca hivatalos elnevezése.
41. Sebestyén kocsma, Kultúrház
Sebestyén Árpád kocsmája volt, melyet 1940-ben nyitott meg. A tulajdonost kitelepítették Magyarországra. A kocsmát egy áttelepült, Makai Sámuel kapta meg. Az épület 1965-től kultúrház.
42. Kiskocsma
Tóth Károly kocsmája volt, melyet 1924-ben nyitott meg. Egészen a tulajdonos kitelepítéséig működött. Ekkor lakóház lett az épületben.
43. Izsák Lajos, Vegyeskereskedés
Izsák Lajos vegyeskereskedése, melyet az 1920-as években nyitott meg és a kitelepítéséig működtetett. Később az épület lakóház lett.
44. Kis utca
Keskeny, rövid utca, az egyik végén csak egy szűk gyalogátjáró van, ezért majdnem zsákutca.
45. Cigány utca, Árpád utca, Hosszú utca
Nevét azért kapta, mert a Péróba vezetett. A második világháború előtt Árpád utcának hívták, most a hivatalos neve Hosszú utca.
46. Koporsós, Piri bolt
Jobbágy Lajos asztalosműhelye volt itt, aki koporsókat is készített. A háború alatt az egyik részében a háznak volt a Hangya Fogyasztási Szövetkezet vegyeskereskedése. A háború után a Jednota Fogyasztási Szövetkezet üzlete lett, és ma is az. Az üzletvezető egy Piroska nevezetű hölgy.
47. Kovács pékség, Konrád pékség
Kovács pék az első világháború után nyitotta meg a pékséget. 1940-ben Konrád nevezetű ember vette meg a műhelyt. Ő csak a lakosság által hozott nyers kenyeret sütötte ki. 1960-ig működött. Ekkor már felépültek a központi pékségek, és a kisebbekre már nem volt szükség.
48. Lasányi kovács
Ez volt Lasányi Lajos kovácsműhelye. Az 1920-as években nyitotta meg, és 1947-ig, a tulajdonos Magyarországra való kitelepítéséig működött.
49. Szatócs
Öreg Sándor zsidó kereskedő boltja. Tartott élelmiszert, vegyiárut, petróleumot, mindenfélét, amire egy falusi embernek szüksége volt. Mikor a tulajdonosok meghaltak, az üzlet megszűnt.
50. Bika utca, Árpád utca, Hosszú utca
Ebben az utcában állt a községi istálló, ahol a falu bikáit tartották. A második világháború előtt Árpád utcának hívták. Hosszú utca a mai hivatalos neve. Valóban hosszú utca, a másik végét régen Cigány utcának hívták.
51. Guttmann pék, Csendőrpihenő
Egy zsidó ember péksége. Mellette volt egy helyiség, ahol a csendőrök megpihentek kőrútjuk során A csendőröknek ki volt jelölve az ellenőrző útvonaluk, melynek során kijártak a tanyákra is.
52. Községistálló, Evangélikus templom
Itt volt a község tenyészállatainak az istállója. Bikákat, csődöröket, kandisznókat tartottak benne. Az eredeti épületeket lebontották és a helyükön épült a Magyarországról áttelepült szlovákok evangélikus temploma 1969-1972 között.
53. Décsi kocsma, Vegyeskereskedés, Élelmiszer
Két bolt volt egy épületben. Décsi Gyula volt a kocsmában, felesége pedig a vegyeskereskedésben. A második világháború előtt és után is, egészen a kitelepítésükig működtek. Később a kocsma helyén Vesna ruhaüzlet nyílt, a vegyeskereskedés helyén pedig hentesüzlet. Most az épületben önkiszolgáló bevásárlóközpont van.
54. Pintér kocsma, Mozi, Könyvtár
A kocsma tulajdonjogát Pintér Benő kapta az első világháború után, mint rokkantnyugdíjas. A második világháború alatt egészen 1947-ig működött mozi is az épületben. Jelenleg itt van a falu könyvtára. Az épület pincéjében, az 1960-70-es években a földművesszövetkezet bort is tárolt.
55. Lengyel köz
Keskeny köz, 6-7 m széles. Több Lengyel nevezetű család lakott a közben.
56. Sóky hentes, Barsi hentes
Eredetileg Sóky nevezetű hentes boltja, majd 1939-40-ben Barsi nevezetű ember vette át az üzletet, akit a háború után kitelepítettek Magyarországra. Barsi Károly hentesről és szomszédjáról, segítőjéről, Gágó Istvánról egy gúnyverset is költöttek: Lengyel közben lakik Gágó Az a híres disznóvágó. Barsi méri a csontokat, Nem nézi a kuncsaftokat.
Mindenkinek ad fél kilót, Nem nézi a protekciót.
57. Új református iskola, Nyugdijasok klubja, Raktár
Az iskola a 20. század elején épült. Földszintes kéttantermes épület, két szoba-konyhás lakással a tanítóknak. Az 1960-as évektől itt van a nyugdíjas klub, az egyik végében az épületnek pedig raktár van.
58. Öreg református iskola
Egytantermes, földszintes épület volt. A mellette lévő épületben lakott az iskolamester. Egy időben a földműves szövetkezet istállónak is használta az iskola épületét. A házat 1990-ben bontották le.
59. Első világháborús emlékmű
A református templom oldalánál áll egy hatalmas fekete márvány emlékmű, melynek feliratai: 1914-1918
NINCS SENKIBEN NAGYOBB
SZERETET MINT HA VALAKI
AZ ÉLETÉT ADJA BARÁTAIÉRT
JÁNOS EV. XV. 13.
E HŐSI SZERETETNEK
A HÁLÁS SZERETET
Az emlékmű három oldalán a háború 78 áldozatának neve van kivésve. A lépcsőn található az 1934-es évszám, mely az emlékmű felállításának éve.
60. Református templom
Ugyanezen a helyen volt az előző templom is, melyből csak a torony maradt meg, mivel ez a templomnál újabb és jobb állapotban volt. Az új templomot 1937-ben földrengésbiztosra építették. A talajba beton kútgyűrűket süllyesztettek, telerakták őket betonnal, és a betontőkékre építették fel a templomot. A templom bejárata fölött föl van vésve a régi templom körvonala, két oldalán a templomok építésének két évszáma, 1784 és 1937. Alatta felirat: MILY SZERELMETESEK A TE HAJLÉKAID URAM!
61. Papkert
A református pap kertje, mely kiment a Masaryk utcába. A kert végéből levágtak egy házhelynyit az 1970-es években.
62. Masaryk utca, Nyírfa utca
Az első Csehszlovák Köztársaság alatt Masaryk utcának hívták, mivel legalább egy utcát a községben el kellett nevezni cseh vagy szlovák személyiségről. Ma hivatalosan az utcát Nyírfa utcának hívják.
63. Zsákutca
Körülbelül 80 m hosszú zsákutca. Tulajdonképpen a Vöröserdő utca vége.
64. Huszárköz
Ma már nem köz, hanem utca. Két-három ház található benne. Valamikor régen (talán a 19. század végén) ezen a közön-utcán huszárok vágtattak végig. Azóta Huszárköz a neve.
65. Vegyeskereskedés, Bokszgyár
Sas János boltja, és övé volt a cipőkrém gyártó üzem is. Termékének Jojó volt a neve. Kb. 1940-ben kezdett működni a bolt és az üzem is. A tulajdonost a háború után kitelepítették.
66. Feldmár rőfös
Feldmár Márton kereskedő üzlete volt. Deportálták.
67. Artézi kút, Kómár tér
A kutat a 19. század közepén fúrták. A vize egy betonmedencébe folyt, mely tűzvédelmi célokat is szolgált. Az artézi kút körüli területet, még a tűzoltószertár oldalán lévő részt is Kómár térnek is nevezték.
68. Rőfös, Illatszerbolt, Vaskereskedés, Posta
Schwarz nevezetű zsidó ember rőfös üzlete volt itt. A tulajdonos az 1930-as évek vége felé kivándorolt Palesztinába. Az üzletet egy Regina nevű kisasszony vette át, aki illatszerboltot is nyitott. A háború után Kis nevezetű nyitott itt vasüzletet, államosításkor a Jednota Fogyasztási Szövetkezet vette át az üzletet, melyben vasüzlet és drogéria volt. Az épületet 1995-ben lebontották. Új épületet építettek a helyén, melynek egyik részében a posta van 1998 óta, a másik részében a bank lesz.
Az első világháború alatt már volt a községben postai szolgáltatás. Az öreg református iskola egyik ablakán adták ki és be a leveleket, csomagokat. Az első Csehszlovák Köztársaság alatt a községházán egy helyiségben volt a postahivatal.
69. Piac
Betonlábakon álló tető, alatta elárusítóhely, asztalokkal, 1999-ben épült. 69a. Dombi Sanyi, Tűzoltószertár, Takarékpénztár, Női fodrász Dombi ragadványnév, mivel dombon lakott, ezért kapta ezt a nevet. Bőrös, bőrkereskedő volt, itt volt egy kis üzlete. A 20. század elején már volt ezen a helyen deszkából épült tűzoltószertár. A második világháború után ezen a helyen új téglaépületet emeltek, ebben van az új tűzoltószertár, a takarékpénztár helyi fiókja és a női fodrász.
70. Pálma
Egy, 1997-ben épült étterem és panzió, néhány szobával. Itt főznek a falu nyugdíjasainak is.
71. Üzletsor
Új kis üzletek sora. Van itt vegyeskereskedés, élelmiszer és drogéria, virágkereskedés, női és férfifodrász, szépségszalon, újságos, mely trafik és hírlapáruda.
72. Baptista imaház
A baptista egyház imaháza. A 19. század végén épült földszintes épület.
73. Singer
Singer Ferenc kereskedése. Sok mindennel foglalkozott, vett és eladott gabonát, lisztet, biciklit, állatokat. Mivel földje is volt, gazdálkodott. Az 1930-as években Farkasdról jött a faluba. Zsidó ember volt, nem deportálták, mivel a falu lakosai a háború végéig bújtatták.
74. Szódagyár
Markstein nevezetű ember szikvízüzeme. Nemcsak Negyedet látta el, hanem hordta a szódát Farkasdra, Szímőre és Tardoskeddre is.
75. Vörös erdő, Vörös erdő utca
A malom helyén és környékén kis erdő volt. Ősszel a levelek vörös színben játszottak. Az ide vezető utca innen kapta a nevét.
76. Szabó vegyeskereskedés
A boltot az 1920-as években nyitotta meg és a kitelepítéséig működtette. 11. Kopolya, Öreg-Vág
A Vág folyó régi medre, melyet a szabályozásnál levágtak a 19. század harmadik harmadában. Ez a rész most halastó, melybe halakat szoktak telepíteni. A medret kimélyítették, kb. 3 m mély, az alja tiszta folyami homok.
78. Palántás
A falu lakosai ezen a területen nevelték a káposztapálántákat. Kis darab földek voltak itt, 20-tól 100 m2-ig. A területet az 1960-as évektől fokozatosan beépítették.
79. Kopolya utca
Ez az eredeti, a nép által elnevezett Kopolya utca, mely az Öreg-Vág partján található.
80. Pétervetés sor, Pétervetés utca
Azért sor, mivel csak az utca egyik oldalán vannak házak. A terület szántó volt. A dűlő régi tulajdonosáról Pétervetésnek hívták ezt a részt.
81. Pétervetés
Régen szántó, ma a belterület része, az itt lévő házakat az 1920-as években kezdték építeni.
82. Vágóhíd, Szeszfőzde
A Vágóhidat a 19. század végén építtette a község. A hentesek, mészárosok bérbe vették, mivel itt vágták le a marhákat és a disznókat. Kb. 1942-ben lett az épületben szeszfőzde, Pintér Lajos és három társa volt a tulajdonos. A falu lakosai által hozott cefrét főzték ki. A háború után a szeszfőzdét államosították. 1998-ban az épületet újra privatizálták.
83. Vágóhíd utca, Stadion utca
Ebben az utcában volt a vágóhíd. Ez a Kopolya utca folytatása. Most az utcában van a futballpálya, amely a Nagypalántás egy részén épült.
84. Adótorony
Az Eurotel telefontársaság adótornya, mely 1998-ban épült fel.
85. Nagypalántás, Futballpálya
Szántó, ez volt a legnagyobb palántanevelő terület. A futballpálya az 1970-es években épült. Van fedett lelátója, alatta öltözők, szociális helységek. A bekerített területen belül van szabad térség, ahol vásárokat tartanak, és a falunapot is itt szokták megrendezni.
86. Palántások alja
Nagyon keskeny utca, a Nagypalántás szélén található. Csak két ház van az utcában, a többit lebontották.
87. Kocsma, Cukrászda
A kocsma Szombath István tulajdona volt, az utódja cukrászdát nyitott a kocsma helyén.
88.Palántás út
A Nagypalantason keresztül vezetett egy három méter széles földút, szekerek is közlekedtek rajta.
89. Nagypalántás, Iskola, Alapiskola
A terület régen szántó volt. Most a magyar tanítási nyelvű alapiskola van rajta. Az iskolát 1960. nov. 6-án adták át. Az épületben központi fűtés, tornaterem, iskolakonyha és étterem van. Jelenleg az iskolában 12 magyar osztály, és a helyi szlovák tanítási nyelvű alapiskola alsó tagozatának három osztálya működik.
90. Telep utca
Régen a terület szántó volt. Az utcát a 19. százzá végén kezdték beépíteni.
91. Vágpart, Vágsor, Vágsor utca
Nem utca, hanem sor, mivel csak az egyik oldalon vannak lakóházak, a másik oldal a Vág folyó töltése. Csak hivatalosan nevezik utcának.
92. Vegyeskereskedés
Fischer József, ragadványneve Szűz Józsi, boltja. Nős volt, de gyermektelen, ezért nevezték szűznek. Haláluk után a bolt megszűnt, lakás lett a helyén.
93. Holt Vág
Valamikor itt folyt a Vágnak egy keskenyebb ága. Mára csak egy árok maradt meg belőle az út szélén, mely kb. 1,5 m széles.
94. Holt-Vág partja, Szent János utca, Iskola utca
Utca, melynek egyik oldalán található az iskola területe, a másik oldalon házak vannak. Az utca körülbelül a valamikori Holt-Vág partján fut végig. Az utca Országút utcai végén állt Nepomuki Szent János szobra.
95. Neiház
Zsidó család vegyeskereskedése és bádogos műhelye. A családot deportálták, ahonnan csak a fiuk jött haza, aki azután kivándorolt Palesztinába.
96. Baptista pap háza
A baptista egyház tulajdona volt a ház. Utolsónak Alexovics György lakott benne. Kb. 1970-ben eladták az épületet.
97. Kis zsidó
Feldmár Miksa ragadványneve. Ezen a helyen volt kocsmája, vegyeskereskedése és mészáros üzlete. Most az épület lakóház.
98. Artézi utca
Az utca mindkét oldala be van építve. Ebben az utcában van az artézi kút. Régebben a Fő utca egy részét az artézi kúttal szemben is Artézi utcának hívták.
99. Fülöp utca, Csiba utca, Baross utca, Püspök utca
Az első két név az utca népi elnevezése. Baross utcának hívták a monarchia alatt. Püspök utca a mai hivatalos neve. Csiba Ferenc hentes volt, Fülöp pedig bádogos zsidó ember, akik az utcában laktak.
100. Hajlék utca, Sziget utca
Ebbe az utcába, Mészáros József elődeinek portájára jártak a reformátusok imádkozni, még a türelmi rendelet előtt. Nem templomba, hanem hajlékba jártak. Sziget utca a mai hivatalos elnevezése az utcának.
101. Mikóköz, Kisköz, Kisköz utca
Mikóköznek hívták 1938-tól 1945-ig. Mikó nevezetű ember lakott itt. Kisköz a népi neve, utcának hivatalosan nevezik.
102. Décsi Benő
Vegyeskereskedés és kocsma volt egy épületben, és Décsi Benő volt a tulajdonosa.
103. Orvos, Fogorvos
Ebben a házban rendelt és lakott az első Csehszlovák Köztársaság alatt Goldstein Ignác általános orvos és fogorvos. Deportálták, de túlélte a koncentrációs tábort. Hazajött, majd kivándorolt Palesztinába.
104. Papkert, Áruház
A katolikus egyház földje, kertje. A Fő utca felőli végét megvette a Jednota Fogyasztási Szövetkezet, és az 1970-es években áruházat építtetett rá.
105. Plébániaköz, Szentegyházköz, Nagyköz utca
Keskeny köz, egy ház van benne. A köz csak gyalogosan használható. A plébániához és a katolikus templomhoz vezet.
106. Mészáros
Kohn Mór mészárszéke. Már az 1920-as években működött. A deportálást és a koncentrációs tábort túlélte, hazajött, majd kivándorolt Palesztinába.
107. Plébánia
A római katolikus egyház hivatala. Emeletes, nagy épület. A második világháború előtt szerzetesnővérek is éltek itt. A terület a katolikus egyház tulajdona, ezen található a Papkert, Plébánia, Emlékszobor és a római katolikus templom.
108. Szent János
Nepomuki Szent János szobra, körülkerítve vaskerítéssel. Eredetileg az Országút utca és az Iskola utca kereszteződésében állt. Az 1960-as években helyezték át a templom mellé. Azért kellett az eredeti helyéről eltávolítani, mert az utca közepén állt, és akadályozta a forgalmat. Más vélemény szerint azért, mert az utcában épült az új alapiskola, és így zavart okozott a tanulók világnézeti nevelésében.
109. Emlékszobor
Az első világháborúban elesett római katolikus hívők emlékműve. Betonszobor, egy keresztre támaszkodó sisakos alakot ábrázol. A szobor talapzatának két oldalán 55 elesett hős neve olvasható. A talapzat elején egy tábla van a következő felirattal:
1914 - 1918
LEGYEN
ÁLDOTT
EMLÉKETEK
A néptudat szerint azért van a faluban két első világháborús emlékmű, mivel a római katolikus hívők az emlékművön a keresztet is akarták látni. Ebbe a reformátusok nem akartak beleegyezni.
110. Katolikus templom, Szentegyház
Nagyon régi templom, körülkerítve vastag téglafallal. A sekrestye alatt kripta van. A templom kicsit alacsonyabban fekszik, mivel a mellette lévő két utcát nagyon feltöltötték. A templom bejárata mellett a falnál kő alapzatú fa missziós kereszt található, bevésett 1925 és 1939 évszámokkal. A templom előtt van eltemetve Szabó István, aki 1810-ben a torony javítása közben zuhant le és szörnyethalt. A néptudat szerint a templom egy időben a református egyházé volt, de mivel a kompra vezető főút mellett állt, elvették tőlük és a római katolikusoknak adták.
111. Új katolikus iskola
Az öreg iskola udvarában épült a 20. század elején. Áll egy tanteremből és egy tanítói lakásból.
112. Öreg katolikus iskola
Egy részét még Mária Terézia ideje alatt építették, az újabb részt Pongrácz Ágoston plébános építtette még 1848 előtt. Ő részt vett az 1848-49-es szabadságharcban, megszervezte a faluban a nemzetőrséget. A falu római katolikus temetőjében van eltemetve. A második világháború végéig az épület római katolikus egyházi iskola volt, a háború után 1950-től állami magyar tannyelvű iskola, egészen az új alapiskola felépítéséig.
113. Jézuska
Kereszt rózsaszínű kőből az Öreg katolikus iskola kerítésében. A negyedi hitközség állíttatta. A kereszt alapzatán lévő felirat már olvashatatlan.
114. Fő út, Búcsú utca, Templom utca
Az út egyik vége az Országút utcára vezet, a másik vége a Fölsőrévhez vezet, mely régen fontos átkelőhely volt a Vágón, és ezt az utca neve is mutatja. Az út zúzott kővel volt megszórva, még a Vág túloldalán is, míg bele nem torkollott a Sókszelőce és Tótmegyer közt vezető országútba. Búcsúkor ebben az utcában voltak az árusok. A templom előtti részen csak kegytárgyakat és könyveket volt szabad árulni. A szomszéd Fülöp utcában a vasárusok sátrai voltak.
115. Nagykocsma
Kocsma, melyet Neubrunn Samu bérelt. Az udvarban egy szérű állt, ahová a fuvarosok beállíthatták a szekereiket.
116. Sárga ház
A falusi házak fehérre voltak meszelve, ez pedig sárga volt, tehát elütött a többitől. Neubrunn Samu és családja lakott benne, a házat csak bérelték.
117. Sziget utca, Komp utca
Valamikor régen a Vág folyó egyik ága folyt erre, és ez a terület sziget volt. Komp utca a hivatalos neve, mivel a folyón átkelő komphoz vezet.
118. Gingaköz. Monyóköz
A monarchia alatt hívták Gingaköznek, ezt utcatábla is hirdette az egyik házon. A közben lakott Manyucz Lajos, aki Nyitra mellől származott. Az ő ragadványneve a Monyó név.
119. Fölsőrév utca, Templom utca
A faluban két rév, komp volt, ez az utca a felső révhez vezetett. Templom utca a hivatalos megnevezése.
120. Kaszaköz, Síp utca
Keskeny és rövid utca, kasza alakú, ezért kapta a nevét. Régen is hívták Síp utcának, és ez most a hivatalos neve.
121. Honvéd utca, Pénztárnok utca, Pongrácz utca
Ebben az utcában lakott a Sándor család. Egyik ősük részt vett az 1848-49-es szabadságharcban. A falu pénztárnokának ebben az utcában volt a háza. Pongrácz utca a mai hivatalos elnevezés.
122. Adótorony
A Globtel telefontársaság adótornya, amely 1996-ban épült.
123. Jegyző utca
Ebben az utcában volt a falu főjegyzőjének a háza és gazdasága, egészen 1950-ig. Jegyző utca volt a neve az utcának régen és most is.
124. Zsidó iskola
A zsidó iskolában összevont osztályok voltak, két-három tanerővel. Az épület most lakás.
125. Zsidó templom
Hosszú épület, párhuzamosan elhelyezve az úttal. Az épületet az 1950-es évek közepén lebontották. A második világháború után a falunak csak két zsidó származású lakosa volt.
126. Zsidó pap háza
A ház két szobából és egy konyhából állt. Az épületben ma is lakás van.
127. Jegyzőlakás, Vegyeskereskedés, Magüzlet, Drogéria
A jegyző lakása volt, községi tulajdonban. 1950-es években, a házban orvosi rendelőt, majd üzleteket nyitottak. Jelenleg három bolt van a házban, az elnevezések innen származnak.
128. Községháza
Az épület községházának épült az 1820-as években, és azóta is községháza. Falán egy kétnyelvű tábla van a következő felirattal:
NA POCEST HRDINSKEJ SOVIETSKEJ ARMÁDY
KTORÁ OSLOBODILA DNA 31.111.1945
NASU OBEC VDACNÍ OBCANIA
A HŐS SZOVJET HADSEREG DICSŐSÉGÉRE
AMELY 1945.III.31-ÉN FELSZABADÍTOTTA
KÖZSÉGÜNKET A HÁLÁS LAKOSSÁG
129. Árpád kert. Emlékmű
A terület egy bekerített park volt, és Árpád kertnek hívták. Erre a területre állították föl a második világháború hősi halottainak emlékművét. A fémből készült emlékmű egy stilizált ülő női alakot ábrázol, aki a térdére hajtja a fejét. Háromnyelvű felirat van a szobor talapzatán, magyar, szlovák és héber nyelven, valamint az évszámok:
1939 - 1945
A II. VILÁGHÁBORÚ
ÁLDOZATAINAK EMLÉKÉRE
NA PAMIATKU OBETIAM
II.SVETOVEJ VOJNY
A talapzat négy oldalán összesen 347 áldozat neve olvasható. A zsidó áldozatok mindnyájan nincsenek név szerint megemlítve, mivel több helyen csak a családfő neve szerepel és a megjegyzés: +család.
130. Alsórév utca
Keskeny utca, mely az alsó révhez vezet. Régen és most is ez az utca neve.
131. Bőrös
Fischer nevezetű zsidó ember bőrkereskedése. Már az apja is bőrös volt. A koncentrációs tábort túlélte, majd kivándorolt Palesztinába.
132. Hullámtér, Új utca
Eredetileg a Vág folyó hullámtere. A töltés megépítése után a területet kimérték telkeknek. A 20. század elején kezdték beépíteni az utcát.
133. Zellmann kocsma
Zellmann János kocsmája, 1992-93-ban nyílt meg. Előtte az épület lakóház volt.
134. Vígh utca, Diófa utca
Keskeny utca, Vígh nevezetűek laktak benne. Diófa utca a mai hivatalos neve.
135. Hanyic utca
Hanyic nevezetű, itt lakó család után nevezték el az utcát.
136. Kaparás, Sulc kávéház
Schulz nevezetű zsidó ember tulajdona volt a kávéház. Állt egy kocsmai részből, kávéházból, és kiadó szobákból. Az udvaron tekepálya volt. Most az épület lakóház. A kocsma tulajdonosának családjáé volt valamikor régen egy Kaparás nevű csárda a Kaparás tanyán, mely a zsigárdi kataszterben az országút mellett állt.
137. Töltés utca
Nagyon rövid és keskeny utca. Régebben nem volt neve, ma ez a hivatalos elnevezése.
138. Faluvég
A falu déli részén egy kis területnek a neve, a Fő utca és a Töltés között.
139. Kopolya
Mélyedés benne egy kis víz és nádas. Nyáron kiszárad.
140. Kopolya
Mélyedés a Vág folyó egyik ágának régi medre, benne egy kis víz. Nyáron kiszárad.
2. Negyed község külterülete
1. Túlsó fél
A Vág folyó bal partján elterülő része a negyedi határnak. Körülbelül az egész kataszter egyharmadát jelenti.
2. Négyrendes
Az 1940-es években a terület szántó, rét, erdő és szilvás volt. Most az egész terület szántó. Az egységes földművesszövetkezet az 1960-as években rendezte a területet. Sík terület néhány mélyebb résszel. Iszapos, homokos talaj. Sok volt a kis parcella, melyeken csak négy rendet lehetett kaszálni.
3. Új határ
Régen és most is szántó, dombosabb rész. Iszapos, szürke színű talaj.
4. Kovász ér
A Kőhatár dűlőn húzódik végig a föld egész hosszában. A dűlő vizeit vezeti le.
 |
5. Kőhatár
A Túlsó fél országút felőli része. Régen szántó és rét volt. A réteket az 1920-as években feltörték, így most az egész terület szántó. Nehezen művelhető, fekete talaj. Ha vizesen szántották, kemény volt a hant, mint a kő, ha szárazan szántották, akkor is.
6. Pétervetés
Régen és most is szántó és szőlős. Homokos, iszapos, sima talaj.
7. Szőlő
Régen szántó és egy-két darab szőlős, 1985-től őszibarackos, a sókszelőcei földművesszövetkezet műveli. Van a területen négy betongyűrűs gémeskút, mellettük betonmedence a permet bekeverésére. Van egy ház is a barackosban, itt lakik az őr, és itt ebédelnek a munkások.
8. Fonyadság
Szántó régen és most is. Sima iszapos, szürke színű talaj. Jól terem. Ozorai István: Kuruc ősök című regényében azt állítja, hogy II. Rákóczi Ferenc ezen a dűlőn vert tábort a Vág folyón való átkelése előtt.
9. Fonyadsági kút
Községi gémeskút, végig betongyűrű. Mellette vályú, régen fából, majd betonból.
10. Hosszúgyűr
Szántó, a laposokban mező, rét és fák, régen és most is. Iszapos talaj. A dombot hívják gyűrnek, és a domb elég hosszú.
11. Sasos gyűr
Szántó régen és most is. Sás nőtt egy kis emelkedőn, dombon, gyűrődésen, néhány helyen még most is.
12. Nagy út
A második világháború előtt 4-5 m széles kavicsos út. Az 1970-es években leaszfaltozták. Az út a komptól a Tótmegyert Sókszelőcével összekötő országútig vezet.
13. Kányvás, Kánvás
Három dűlő neve. Szántó, egyenes, iszapos, fekete, jó termőtalaj. Tavasszal, ha sok volt a víz, akkor a terület vizes volt.
14. Bíróság
Régen szántó és 2-3 darab szőlő. Most az egész terület szántó. Egyenes iszapos talaj. Az iszapos és homokos talajt jó volt művelni, a fekete talajt pedig nehéz.
15. Tanya, Túlsó féli tanya
Ezt a tanyát már az egységes földműves szövetkezet építtette az 1950-60-as években. Építettek öt istállót, disznóhizlaldát, kukoricagórét, javítóműhelyt, fúrtak artézi kutat. Van ott még mázsa, mázsaház is.
16. Szabad rév
Egy dűlő, szántó régen és most is. Sima homokos terület, jó termőtalaj. A dűlő a révhez vezető út mellett található.
17. Őrház
Lakóház a Töltés mellett, szoba-konyhás épület, kis gazdaság a gátőr részére. Az egész terület az árvízmentesítő társaságé volt. A gátőr naponta ellenőrizte a gátakat, és az állapotot naponta telefonon jelentette a központba. Az épületet kb. 1990-ben bontották le.
18. Aklokalja
A Töltés melletti rész, szántó, melyre aklokat építettek. Az adatközlők sárból és vályogból rakott istállókra emlékeznek, melyeknek teteje nádfedeles volt. Főleg a nagyobb és a közepes gazdáknak volt itt istállójuk. Az állatokat leginkább nyáron tartották itt, de ha otthon kevés volt a hely, akkor télen is. Az utolsó istálló az 1950-es években tűnt el. Most az egész terület szántó.
19. Csipkés
Szántó régen és most is. Sima, első osztályú talaj. A területen van egy kanális is, 4 m széles és 2 m mély.
20. Méckereszt
Szántó régen és most is. Jól termett itt a káposzta, tehát első osztályú föld. A monda szerint, Méc István feleségét elrabolta egy török. A férj utánuk ment, agyonütötte a törököt, eltemette, keresztet tett a sírjára, melyre ráírta a saját nevét. Egy másik monda kicsit pontosabban fogalmaz. A Méc nevezetű negyedi hentes összeköttetésbe került az érsekújvári török hentessel, aki eljárt hozzá Negyedre, de főleg a szép feleségéhez, aki meg is szökött vele. Méc hentes utánuk ment, ennél a dűlőnél utolérte őket, és a kutyája segítségével megölte a törököt. Eltemette, és keresztet tett a sírra.
21. Gara
Szántó régen és most is. Sima, iszapos talaj, első osztályú földterület.
22. Gara alja, Selma
A Gara dűlő alsó részét nevezik Gara aljának.
23. Kopolyák, Garai kopolya, Garai kopolyák
Négy tó volt, kettőt egybeengedtek, így most három van. A legnagyobb tó kb. 150x100 m-es, mélységük 2 m. A tavakban áztatták a kendert egészen 1955-ig. A tavakban halak is voltak, ezek a kenderáztatástól és a nyári vízposhadaskor sokszor kipusztultak. A tavak partján agyagot bányásztak, és ebből nyerstéglát készítettek, gúlába rakták, majd alágyújtottak. Az egységes földművesszövetkezet idejében készítettek itt un. Sándor téglát. Ennek készítésekor az agyagba szénport kevertek és úgy égették ki. Ez elég rossz minőségű tégla volt.
24. Külső Gara, Fölső Gara
Szántó régen és most is. Sík terület, a talaj átmenet az iszap és a fekete föld között.
25. Garai út, Kéteti út
Földút, 6-7 m széles. Két oldalán ritkán fák álltak. Most az egyik oldalán az útnak topolyafák vannak három sorban kiültetve. Az út a Vág folyó töltésétől a kataszteri határon át egészen Tótmegyerig vezet. Az út a Gara és a Kétet dűlő között vezet.
26. Kétet
Dűlő, szántó régen és most is. Kicsit dombos, fekete talaj.
27. Kétet alja
Dűlő és szántó. Hamis, vizes talaj, sokszor víz is állt rajta. Ha nem lehetett megművelni, legelőnek is használták.
28. Kétet ér
A Kétet aljában van egy széles, laposabb rész, melyben víz áll. Csak a szárazabb években szokott kiszáradni.
29. Rakottyás tó
Mélyebb terület, régen a terület rét volt, most szántó. Az itt összegyűlő vizet egy kanális vezeti el.
30. Guba
Szántó régen és most is, dombos rész.
31. Deák lapos, Diák lapos
Deák Lajos földje, lapos, vizes terület. A Deák család tulajdona ez a rész.
32. Rakottyai ér
Egy lapos ér, fák és bokrok is vannak benne. Vizes években víz áll benne, száraz években gond nélkül művelhető volt a terület.
33. Piszkos kert
Régen és most is szántó. Sima, fekete talaj.
34. Kortonai út
Körülbelül három méter széles földút volt. A földműves szövetkezet az utat szétszántatta.
35. Kortona
Régen szántó és több darab szőlő, most szántó. Sima, első osztályú talaj egy kis emelkedéssel. A terület végében tó van, ez a része vizes. Szőlőtelepítéskor hamvvedreket ástak ki. Régészeti ásatások ezen a területen eddig még nem valósultak meg.
36. Ünös
Szántó, kicsit dombos, homokos, de már egy kicsit kötöttebb talaj.
37. Ünősi sziget
Sík terület és kis domb. A Vág egyik mellékágától körülkerített terület.
38. Nagy álló alja
Szántó, sík terület. Nem volt vizes. Jól termett itt a káposzta, krumpli, hagyma.
39. Eperjes
Egy dűlő, szántó régen és most is. Sima, homokos talaj. Régebben ezen a területen sok volt a szamóca, vagyis eper. Negyeden a növényt vadszedernek is nevezik.
40. Pintér Lajos rétje
Lapos, vizes terület. Ha a Vág megáradt, itt följött a víz. A legnagyobb rét a Pintér Lajosé volt, ezért az egész területet róla nevezték el.
41. Eperjesi kút
Betongyűrüs gémeskút, mellette vályú, először fából, majd betonból. Régen egy gazda kútja volt. A család elköltözött Budapestre.
42. Töltés, Rámpa
A Vág folyó gátját nevezik Töltésnek, melyet a 19. század végén építettek. Rámpának nevezik a föl- és lejárót a töltésre.
43. Dója
Szántó régen és most is. Egyenes, iszapos talaj, mely jól terem. Más adat szerint a terület régen fákkal volt benőve.
44. Ér, Dájai ér
A Vág folyó egyik mellékága, nád és fűzfák voltak benne.
45. Pata
Szántó, sík terület, homokos szőke talaj.
46. Tilalmas
Dűlő, szántó régen és most is, egyenes talaj, benne egy mélyedés. Szőke, homokos föld.
46a. Tilalmasi kopolya
A mélyedés a Vág folyó egyik ágának régi medre, benne egy kis víz és nádas. Nyáron kiszárad.
47. Szigeti út
Földút, kb. 8 m széles, mellette több helyen botlófa, bunkós fűzfák álltak. Ezek ágait rendszeresen, néhány éves időközökben levágták tüzelőnek. Az utat már szétszántották.
48. Malomszeg
A dűlő nagyobb része szőlő, csak kis része szántó, jó homokos talaj A Vág szabályozása előtt ezen a részen volt a folyó egyik ága, és a szímei (szímői) lakosoknak vízimalmuk volt itt.
49. Sebők erdeje
Terület a Vág töltése mellett. Régen és most is szántó, sima, iszapos talaj. Más vélemény szerint erdő volt, és Sebők nevezetű ember volt a tulajdonosa. 49a. Belső sziget
A Vág folyó egyik szigete volt ez a terület. A folyó két oldalról körülölelte. Az egész sziget homokból állt, csak néhány bokor és fa tudott itt megkapaszkodni. Az 1800-as évek derekán a falu lakosai szőlőt kezdtek ide telepíteni, és lassan ez lett a falu szőlőhegye. Delawaret, fekete és fehér Othellót és nemes szőlőt is termesztettek itt, de csak karós művelésben. A területen sok betongyűrűs kút volt. A szőlőket 1985-ben kiszántották, azóta a terület szántó.
50. Árterület
A Vág folyó árterülete, a folyó medre és a töltés között terül el. Homokos talaj, van benne erdő, rét, szőlő, gyümölcsös és gazos terület is.
51. Pétervetési sziget
Szántó régen és most is. Sima, iszapos talaj. A terület a Vág folyó szabályozása előtt összefüggött a túloldalon lévő Pétervetés dűlővel.
52. Bődét, Bedét
Dűlő, szántó régen és most is. Sima, homokos talaj. A dűlőn egy vízlevezető csatorna megy keresztül, mely az 1930-as években épült. A csatorna a farkasdi kataszterből indult a Holt-Vágból. Az a része már be van temetve. A negyedi belterületen nevezik még Csóványosi kanálisnak, a külterületen pedig Bödéti csatornának.
53. Bedéti ér, Bödéti ér
Kanyargós árok, keskeny, mivel minden földtulajdonos igyekezett egészen az ér partjáig megművelni a földjét. Néhány bokor és fa van az ér partján. Talán a Feketevíz egyik ága folyt erre.
54. Batonyai út, Csóványosi út
Tulajdonképpen a Vasút utca folytatása a külterületen. A falu szélétől egészen a kataszteri határig megy. A Batonya és a Csóványos nevű határrészekbe vezet.
55. Zsidó temető
Az eredeti temetőt, mely kb. 10 áras volt, már megszüntették, sőt likvidálták, maradt négy sírkő, ezek közül három magyar feliratú. A temető helyén van egy épület, falán egy műanyagtábla a következő kétnyelvű felirattal:
TU BOL ZIDOVSKY CINTORÍN
ITT VOLT AZ IZRAELITA TEMETŐ
Magában a temetőben van egy sírkő alakú betontömb, rajta egy kőtábla
kétnyelvű felirattal:
NA PAMIATKU ZOSNULYM
ZIDOVSKYM OBCANOM
V OSVIENCINE A V NEDEDE
AUSCHWITZBAN ÉS NEGYEDEN
ELHUNYT ZSIDÓ POLGÁRAINK
EMLÉKÉRE
1991
A betontömb mellett egy műanyagtáblán a következő felirat olvasható:
TU SÚ POCHOVANÍ
OBYVATELIA ZIDOVSKEJ NÁBOZENSKEJ
OBCIZNEDEDU
NA PAMIATKU ODVLECENYCH A ZAVRAZDENYCH
KTORÍ SA NEVRÁTILI
Z KONCENTRACNYCH TÁBOROV
Alatta egy sor szöveg héber írással.
56. Katolikus temető
A falu római katolikus híveinek temetője. A legrégibb részt rendezték és előkészítették az új temetkezésekhez. Van a temetőben egy nagykereszt a következő felirattal:
EX VOTO
FRAN.KOMAROMI
1802
Javitatott
1924
Ebben a temetőben van eltemetve Pongrácz Ágoston plébános, az 1848-49-es szabadságharc résztvevője.
57. Öreg református temető
A reformátusok és a második világháború után az evangélikusok is ide temetkeznek. Itt van eltemetve Izsák Ferenc 1848-as honvéd.
58. Új református temető
Ezt a temetőt a 19. század végén nyitották meg.
59. Kis érhát
Szántó régen és most is. Sík terület, jó termőtalaj.
60. Kurtagyűri kopolya, Zúgó
Tulajdonképpen két mélyedés, két tó, egy része benőve náddal. Az egyik tó ki van mélyítve, halakat nevelnek benne, és körül van ültetve fűzfákkal. Régebben három mocsár volt itt. 1967. aug. 25-én Kovács Lajos és fia vadászat közben a mocsárba fúlt.
61. Kurtagyűr
Dűlő, régen és most is szántó. Van benne egy kopolya, egyébként sima, iszapos talaj. Ezen a területen legjobban a korai krumpli termett meg. Régen a dűlőben három lapos volt, ahol megállt a víz. Ezekben a laposokban kendert is áztattak.
62. Új rét
Régen rét volt, az 1930-as években szántották föl. Azóta szántó.
63. Batonya, Bátonya
A terület régen rét volt, a 19. század közepén törték föl. Most szántó, sima, fekete talaj, nehéz szántani. Van benne néhány alacsonyabb rész, itt megáll a víz. Egy 19. századi térkép jelez egy Bátonya pusztát, melyen házak vagy építmények vannak Ez a puszta a farkasdi kataszterben van, közel az alsóhatári kataszterhez.
64. Batonyai kút
A dűlő szélén, a Batonyai út mellett lévő kút.
65. Legelőosztály
A közös legelőből kihasított rész, melyet már felszántottak. Mivel magasan volt a talajvíz, a vizes években vizenyős terület volt.
66. Tanya
Régen a terület szántó volt. Most a földművesszövetkezet telepe van a területen. Vannak itt istállók, raktárak, műhelyek, szárítók. Jelenleg az épületek egy része nincs kihasználva.
67. Erdőföld, Erdőföldek
Szántó régen és most is. Sík, homokos, szőke talaj.
68. Nagy érhát
Régen szántó volt. Ezen a területen állt egy nagy akol, ahol a növendékállatokat tartották. Most a terület szántó, egy részén pedig a földművesszövetkezet telepe található.
69. Csúcs
A folyó jobboldali árterületének egy része. Sima, homokos terület, van rajta erdő, szőlő, gyümölcsfák. Az első Csehszlovák Köztársaság alatt folyami kikötőt akartak itt építeni, 1936-1938 között már folytak az előkészületek. A terület Magyarországhoz való csatolása után a munkálatok abbamaradtak.
70. Tehéndűlő
A Vág árterülete, sima, homokos talaj.
71. Delelő
Homokos talaj néhány fával. Itt deleltették a teheneket. Kút nem volt, a Vág vizéből itatták az állatokat.
72. Békás
Az árterületen lévő terület, dűlő neve. Magába foglalja a Csücsöt és a Delelőt.
73. Erdő alja
Szántó régen és most is. Egyenes talaj, iszapos föld.
74. Közös legelő
A falu gazdáinak közös legelője. Az 1950-es években még legeltették itt a teheneket. A földművesszövetkezet a területet felszántotta.
75. Bagosi nyilasok
Szántó régen és most is. Dombos rész. Vetőburgonyát szoktak itt termesztem.
76. Új Csóványos, Prímás rét
Három-négy dűlő tartozik ide. Régen a terület rét volt, a 19. században szántották föl, azóta szántó. Az esztergomi hercegprímás birtoka volt.
76a. Csóványos
Szántó, magába foglalja az Öreg- és az Új Csóványost.
77. Öreg Csóványos, Belső Csóványos, Prímás rét
A terület többsége legelő volt, volt még benne szőlő, szántó és több tanya. A 19. században az egészet fölparcellázták, de csak római katolikusok vehettek itt földet. Mivel nem volt elég római katolikus gazda, a fennmaradó részt a Károlyi gróf vette meg, majd ő adta el a területet a reformátusoknak. Most a terület szántó.
78. Nagykanális
Vízlevezető gyüjtőkanális, mely a Kis-Dunába torkollik. Szélessége 4-5 m, két partján töltés van.
79. Berecz ház
Téglaépület, lakóház, Berecz Lajos lakott benne. Tartozott hozzá kis gazdaság istállóval. Az egészet kb. 1980-ban lebontották.
80. Csóványosi tanya, Tanya, Szeméttelep
A tanyát a földműves szövetkezet építtette az 1970-es évek végén. Állt istállókból és egy családi házból. 1980-82-ben az egész telepet lebontották. 1997-től a terület központi szeméttelep, 14 községből hordják ide a szemetet.
81. Nádnyilasok, Nádnyilas
Szántó régen és most is. Kötött fekete talaj, sík terület. Más adat szerint a terület nádas rét volt, amit később fölszántottak.
82. Bagosgyűri kút
Betongyűrűs gémeskút volt, egy vályúval.
83. Bagosgyűri kanális
A Csóványosi úttól folyik, egybefolyik a Sároséri kanálissal, és a Nagykanálisba torkollik.
84. Tószádi kanális
Keskeny, kb. 4 m széles kanális, töltése nincsen.
85. Bagos gyűr, Sárkány hana, Nyárfás, Nyárfási dűlő
Szántó régen és most is. Kicsit magasabb terület, talaja átmenet az iszaposból a fekete földbe. A dűlő a bögölyökről lett elnevezve, melyek csípték a lovakat. Más adat szerint a dűlő egy része nyárfás volt, nevét pedig a Bagos nevű földtulajdonosról kapta.
86. Marhajáró
Ezen a területen keresztül mentek a tehenek a nagyobbik legelőre.
87. Községrétje
Rét volt, most szántó, az 1930-as években törték föl. Sík terület, fekete talaj.
88. Tószád
Régen szántó és néhány rét, melyeket az 1930-as években fölszántottak. Sima, alacsony fekvésű, szőke, homokos talaj.
89. Tószádi erdőföldek
Ha megáradt a Vág, ezen a területen följött a víz.
90. Bikagyűr
Régen a terület rét volt, az 1930-as években szántották föl. Alacsony fekvésű terület, könnyen feljön a talajvíz. Van benne egy kis dombhát. Még a 19. század végén a területet elárasztotta a Vág vize, és a dombon ott rekedt egy bika. Hetekig ott volt, míg a víz le nem apadt.
91. Pörös nyilasok
Lapos terület. Valamikor rét, kaszáló volt, most szántó.
92. Büdöstó
Szántó régen és most is. Alacsony fekvésű terület, talajvíz szokott állni rajta, mely megbüdösödött.
93. Sároséri dűlő
Szántó, egyenes talaj kis emelkedéssel. A dűlőben található a Sáros ér, a terület legmélyebb része, és a Sároséri kút.
94. Sároséri kút
Betongyűrűs gémeskút volt, egy vályúval.
95. Sáros ér
Csak egy 1,5 m széles árok. Víz csak akkor van benne, ha esik az eső.
96. Sároséri kanális
Az országúttól folyik, egybefolyik a Bagosgyűri kanálissal, majd a Nagykanálisba torkollik.
97. Hosszú dűlő
Szántó régen és most is. Sima, fekete talaj. Ebben a dűlőben nagyon hosszú földek voltak. Más adat szerint a dűlő rét volt, az első világháború után törték fel.
98. Sároséri nyilasok
Régen rét, melyet az 1930-as években feltörtek. Laposabb, vizesebb rész.
99. Hármashatár
Dűlő, szántó régen és most is. Más adatközlő szerint a terület a 20. század elején még rét volt. Kötött, sima talaj. Itt találkozott Pozsony, Nyitra és Komárom vármegye határa.
100. Miklós gyűr
Szántó régen és most is. A környező terület legmagasabb része.
101. Fölsőrév
Az 1930-as évekig működött, majd 1985-től a szövetkezet működtette, mivel a Túlsó félen lévő földek megműveléséhez át kellett vinni a gépeket. A révnél a túlsó partot meg kellett erősíteni, mivel homokból volt, és a víz hol elmosta, hol lerakta.
102. Alsórév
Komp a Vág folyón. Az 1930-as évek elejéig működött az Alsó- és a Fölsőrév is. Ekkor a fölső kompot levitték az alsó komphoz, így ott kettő működött egymás mellett. 1944. március végén a kompokat fölrobbantották. A háború után Bori István hajóács fából ácsolt kompot. Később pontonból volt a komp.
103. Vág
A kataszter egyetlen folyója. Rajta kívül csak vízlevezető csatornák és árkok vannak itt. A 19. század végén egyenesítették ki a medrét, mivel a kanyarokban feltorlódó víz áradásokat okozott. A régi meder maradványa az Öreg-Vág. A folyó vízszintje nagyon változó, mivel függ a vágkirályfai vízierőmű által kibocsájtott víz mennyiségétől. A vízszint néhány órán belül 2,5-3 m-t is ingadozik. A folyó onnan kapta a nevét, hogy állandóan új medret vágott magának. Egy 19. századi térképen, még a folyó szabályozása előtt a falut körülvevő félkör alakú kanyarban, öt malom helye van bejelölve.
|
|