Előszó

Ezzel a kiadvánnyal bevallottan kettős célom van. Egyfelől szeretnék méltó írásos emléket állítani az ezredforduló környékén a Szlovén Köztársaságban, a Muravidéken élő kisebbségi magyarságnak és nyelviségének, amelyet maribori lektorságom és tanárkodásom idején igen megszerettem, nagyra becsülök és őszintén tisztelek. Másfelől összegyűjtve és segítő, óvó szándékkal a jóidulatú érdeklődők rendelkezésére bocsátani mint egy kortörténeti dokumentumot idestova két és fél évtizedes nyelvi, nyelvjárási, nyelvhasználati vizsgálódásaim, tanítványaimmal közösen végzett kutatásaim és töprengéseim elszórt eredményeit.

Az utóbbi időben több munka is foglalkozott részben vagy egészben a szlovéniai magyar nemzetiség nyelvével és nyelvhasználatával. E sorból külön kiemelésre kívánkozik legalább három: sorrendben 1. Elizabeta Bernjak Slovenščina in madžarščina v stiku c. kétnyelvű kiadványa (Zora 29. Maribor, 2004), amely elsősorban szociolingvisztikai és kontrasztív tanulmányokat ad közre szlovén és magyar nyelven (nem kizárólag csak a Muravidékre vonatkoztatva); 2. Guttmann Miklós Anyanyelv, dialektus, kétnyelvűség, oktatás címmel megjelent gyűjteményes kötete (Szombathely, 2005), amely gondosan foglalja össze többek között a szerző maribori és muravidéki nyelvi-nyelvjárási gyűjtő- és feldolgozó, illetőleg oktatómunkájának gazdag tapasztalatait és eredményeit (mellette más fontos kérdéseket és területeket is érintve), és 3. Kolláth Anna Magyarul a Muravidéken c. kötete (Zora 39. Maribor, 2005), amelyben magyar, szlovén és német nyelvű tanulmányokban olvasható egy reprezentatív és aktuális válogatás a szerző azon cikkeiből, tanulmányaiból, amelyek a muravidéki magyarság nyelvére, nyelvhasználatára, nyelvi jogaira, kétnyelvűségére stb. vonatkoznak.

A jelen kötet, az én munkám szerves folytatása, igényes kiegészítése kíván lenni a már említett és a még szóba sem hozott más, korábbi köteteknek, kiadványoknak. A leginkább abban tér el tőlük, hogy időben, térben és tematikájában is némileg tágabb teret ölel át. Első sorai a 80-as évek közepén íródtak, az utolsók 2006-ben. A Lendva-vidék mellett Goricskó (a szlovéniai Őrség egy-két települése) is kutatópontként szerepel benne. S végül a nyelven, nyelvhasználaton, nyelvjáráson, nyelvi változatokon, kontaktusjelenségeken túl a nyelvi-nyelvjárási tudat, nyelvi-nyelvjárási attitűd és a kétnyelvű oktatás múltja, jelene, jövője, sőt a muravidéki magyar nyelvnek mint anya-, illetve mint környezetnyelvnek a várható sorsa, a velük kapcsolatos nézetek, teendők sora is foglalkoztatja. Mindez tehát, vagyis nyelv, nyelvtudás és nyelvhasználat együtt jelenti számomra a talán szokatlan „nyelviség" szó bonyolult, gazdag fogalmi tartalmát.

Könyvemben szeretném megnyugtatóan megítélni a kétnyelvűségen belül a muravidéki magyar anyanyelv helyét, státusát, szerepét. Foglalkozom állagával, állapotával, vagyis azzal a nyelvi repertoárral, eszközkészlettel és szabályrendszerrel, amely felhasználóinak ma a rendelkezésére áll. Megkísérlem tényszerűen számba venni használatának objektív és szubjektív körülményeit, külön kiemelve a muravidéki kétnyelvűségnek az egyre heterogénebb problematikáját. Nem kerülöm meg emellett sem a kétnyelvű iskoláztatásnak, sem a nyelvi tudatnak és attitűdnek a magyar nyelv választására és használatára gyakorolt hatását sem. S végül ki fogok térni a muravidéki magyar nyelvvel kapcsolatos elodázhatatlan feladatokra, a nyelvi tervezés teendőire és a maribori Magyar Tanszék igyekvő munkálkodására is. Könyvem szándékszik messzemenően figyelembe venni tartalmában a tudományosságra törekvés kívánalmát, nyelvezetében, stílusában pedig a tömör, de közérthető megfogalmazás igényét is.

Itt szeretném megköszönni a lendvai Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézetnek könyvem kiadásához nyújtott anyagi és emberi támogatását. Őszinte hála illeti adatközlőimet és maribori tanítványaimat, akiknek segítő közreműködése nélkül tanulmányaim nem születhettek volna meg. Köszönettel tartozom továbbá szaklektoromnak, dr. Szabó József szegedi egyetemi tanárnak, a nyelvtudomány doktorának is, aki elismeréssel, meleg szavakkal ajánlotta írásaimnak önálló kötetbe foglalt kiadását. De illesse végül köszönet minden muravidéki barátomat és ismerősömet, akiknek lelkileg örökre adósa maradtam volna tanulmánykötetem meg nem jelentetésével.

Mariborban, 2008 tavaszán

A szerző